Szegedi Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 9-24. szám)

1921-01-13 / 9. szám

Szeged, 1921 január 13. Hír­éri 9. sz. Csütörtök Erős szám­­a 1 K. Bályitővsrrás 2 K. Előfizetési árak: Este évre 360 kor. — félévre 180 kor. — Negyedévre 90 kor. — Egy hóra 30 kor. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kálvária-ucca 10. Telefon 153 szám. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában. Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen! H a@gn©gs?«*bfe gazság Magyar véreink ezreit, kik még orosz fog­ságban raboskodnak, újabb csalódás érte. Az orosz szovjet­ banda értesülvén a hónapok óta tartó kommunista­ per ítéletéről, a magyar független bí­róság igazmondásáról, azzal tetézte eddigi gazsá­gait, hogy elárasztotta a világot újabb hazugsá­gokkal és kijelentette, hogy a halálra ítélt kom­munista elvtársainak kivégzés esetén az orosz fog­ságban sínylődő magyar tiszteknek kivégzésével válaszol. Ez az elvetemültség legvégső foka. Ártatlan emberek ezreinek életét akarják kioltani, mert né­hány közönséges gonosztevőt szabályszerű módon törvényes uton elítéltek. Bizonyság erre a szovjet kormányzat embergyilkoló, az egész emberiséget arculcsapó galád féktelensége. Ő ezrével gyilkol­hatja az ártatlan embereket, akiket felfogása sze­rint bűnösöknek tart, de védelmébe veszi a más államok fölforgatóit, akiket mint hasonlóan cse­lekvőket elvtársaknak tekint, vagyis a gyilkoló elv­­társ a gyilkolókkal azonosítja magát. És a szemérmetlenségben oly merész, hogy a bolsevisták hivatalos lapja, az „Izvjestija“ nyil­vánosan közli a szovjet által a múlt év október­ben hozott halálos ítéletek jegyzékeit. Ezek sze­rint 1206 személyt végeztek ki különféle „bűn­tényért“, mint például: szökés, ellenforradalmi ténykedés, kötelességmulasztás, kémkedés stb. Legtöbbet azonban politikai megbízhatatlanság cí­men. A „Times“ szerint pedig Krímben ítélet alap­ján csak tizenháromezer személyt lőttek le. Várjon ki emel szót e szerencsétlenek ezreiért. A demok­rata és liberális sajtó? Ó, nem és nem. Eszükbe sem jut. Ha egy kommunista vezért, aki Szolnokon 26 magyar tisztet, mert nem találtattak elég vö­rösnek, kivégeztetett, halálra ítélnek, akkor felhör­dülnek és külföldön gyalázzák a magyart, de az­zal hallgatnak, hogy a szovjet még ma is tömeg­mészárlást rendez, sőt ezt előre be is jelenti. Mindezekben legelői járnak a moszkvai kommu­nista szövetségben többségben lévő magyar zsidók, akik ott mindenütt túlsúlyban vannak és így az intézésben akaratukat érvényesíteni is bírják. Egy osztrák hadifogoly, ki most tért haza Oroszországból, beszélt, hogy a legvérszopóbbak az egész moszkvai társaságban a Kun Béla veze­tésével dolgozó magyarországi zsidók, akik annak idején részint átszöktek az osztrák-magyar hadse­regből, részint most kerültek Oroszországba. Ezeket éri a vád, hogy a mi szegény vé­reink még most is ott sínylődnek a fogságban és most néhány ezer magyar életével fenyegetődznek, ha szabadon nem bocsájtjuk gonosztevő elvtár­saikat. Magyarok, jegyezzétek meg ezt magatoknak, de ne feledjétek azt sem, hogy a nálunk vendég­­­jogot élvező zsidóság még egyetlen egyszer sem emelt szót e gazságok ellen a nagyvilághoz, sőt most sem tiltakozik az újabb embertelenségek el­len, holott ők is tudják, mert hiszen tudja min­denki, hogy a népbiztosok 90 százaléka (körül­belül háromszázan) az ő fajukból és azokból je­lentékeny hányada, innen Magyarországból ke­rült ki. Váltson és a pom­pás himmeru Jegyet a Széchenyi-mozi geréhez, H ■ • ? - ■ . í -iS Mexikói szerelem kat filmhez. Műsoron még csal, ma és holnap. Nincs remény megegyezésre a nugatmagyarországi kérdésben A bécsi magyar követ és a német-osztrák követ nyilatkozata Gratz Gusztáv bécsi magyar követ a követ­kező nyilatkozatot tette Nyugatmagyarország ügyében: " Magyarországon úgy vélik, hogy fenn­álló bonyodalmak barátságos kiegyenlítését min­dig meg kell kísérelni, amíg csak differenciákról van szó, nem pedig csak akkor, amikor ezek a differenciák tényleg eldőltek az egyik fél javára és már olyan elkeseredést teremtettek, amelyet idejekorán létrehozott megegyezéssel el lehetett volna kerülni. Magyar részről még mindig re­mélem, hogy ebben az ügyben jókor lehetséges lesz barátságos megegyezést létrehozni. A Temps cikke a nyugatmagyarországi kér­désről Magyarországon kedvező hatást keltett, mert ebben kétségtelen bizonyítékát látják annak, hogy Magyarország ama fáradozásait, hogy Auszt­riával ebben a kérdésben barátságos megegyezésre jusson, az antant, különösen pedig Franciaország részéről azzal a rokonszenves megértéssel fogad­ják, amelyet az ügy állásához képest kezdettől fogva várni lehetett. Abban az egyetlen kérdésben van vélemény­­különbség a­ két állam között, hogy Ausztria csak a szóbanforgó területek tényleges átadása után kíván barátságos tárgyalásba bocsátkozni Magyar­­országgal, míg Magyarország azon a véleményen van, hogy a barátságos megegyezésnek a befeje­zett tények létrejötte előtt kell megtörténnie. Knobloch Oszkár báró németausztriai követ ezzel szemben, a Temps legutóbbi közleményére vonatkozólag, mely szerint a két állam közötti függő kérdéseket barátságos uton is el lehet in­tézni, a következőket mondotta: — Felfogásom szerint a kérdésben változás nem állott be, amennyiben a nagykövetek tanácsa csak az osztrák kormány által képviselt nézetet erősíti meg. E szerint Nyugatmagyarországnak Ausztria számára való odaítélése annak a pro­gramnak integránd része, amelyet az antant a le­győzött államok közreműködése nélkül Közép- Európa újjáalakítására vonatkozólag megállapított. Ezeknek a határozatoknak a legyőzött országok azon perctől fogva, hogy a békeszerződéseket aláírták, magukat alávetni tartoznak, még akkor is, ha kivételesen egy olyan határozatról van szó, amely javukra szolgál. Az antant szándéka elsősorban úgy látszik oda irányul, hogy Ausztria életképességét meg­könnyítse. Az antant ilyen intézkedésével Ausztria, amennyiben puszta létfenntartása céljából is kül­földi segítségre van utalva, nem szállhat szembe, másrészt ezzel a határozattal az antant a nemze­tségi elvnek is meg akar fejelni. A nagykövetek tanácsának jegyzéke szemmel láthatólag azt cé­lozza, hogy Magyarország és Ausztria között tar­tós elidegenülést kiírjon és hogy a rendelkezé­sek végrehajtására olyan utat találjon, amely a közvetlen­ súrlódási felületeket eliminálja. Tárgyalások az Osztrák-Magyar Bank kormányzójával Hegedűs Lóránt magyar pénzügyminiszter­ ma meglátogatta dr. Spitzmüllert, az Osztrák- Magyar Bank kormányzóját. A beszélgetés ered­ménye szóbeli megegyezés a bank és a magyar kormány között, melyben a bank kötelezte magát, hogy mint eddig tette, ezután is tovább vezeti Magyarországon a bankjegy üzleteket. A megegye­zést a legközelebbi időben várható jegyzékváltás fogja lezárni. Hegedűs miniszter kijelentette, hogy a ma­gyar közgazdaság további menetéhez még több hónapon keresztül szükséges az Osztrák-Magyar Bank együttműködése. További szándékaira nézve nem tett kötelező kijelentéseket. Különösen arról nem, hogy vájjon államjegyeket bocsássanak-e ki, vagy bankot alapítsanak. Mindezek a­ tervek összefüggésben vannak a többi pénzügyi terveze­tével, melyek megvalósítását már a legközelebbi jövőben megkezdi. Hegedűs miniszter kijelentette, hogy szilárdan elhatározta magát, hogy új bank­jegyek kibocsátásának véget vessen és a bankó­prést már a következő félév folyamán megállítsa. A beszélgetés folyamán szóba kerültek azok a nehézségek, amelyek az állami bank felállításának útjában állnak. A tárgyalások a mai megbeszé­léssel befejeződtek. « Nem a háború, hanem a békeszerződés A szélső radikális Lanterne cikket közöl Budapest nyomoráról. Többek között ezeket írja: A mosolygó magyar fővárosnak sohasem volt oly szomorú karácsonya, mint az időst. A boltok és vásárok üresek, mert senki sem tudja meg­fizetni a túl magas árakat, amelyeket a legkisebb áruért is kérnek. A szénhiány következtében az ünnepek alatt a vasúti és közforgalom szünetelt, úgy hogy igen sok család nem tudott a hagyo­mányos karácsonyfa körül összejönni. Különben senki sem gondolt a mulatásra. A fájdalom érzése töltötte el a szíveket. Különösen elviselhetetlen a menekültek nyo­mora. Az eddig kiosztott segélyek teljesen elégte­lenek. Két évvel a háború befejezése után joggal kérdezzük, hogy mi lehet az ilyen nagy nyomor­nak az oka. A magyarázat a békeszerződésben rejlik. Nem a háború ásta alá Magyarországot, hanem a béke, amelyet reá erőszakoltak. Újabb összeesküvés Besszarábiában Bukarest. Besszarábiában újabb összeeskü­vést fedeztek fel. Az összeesküvőknek kisinsui központjukban robbantószer, fegyver és lőszer készletük volt. Az összeesküvést Alexejovics Ce­­reos anarchista irányította Odesszából és Tyrno­­polból. Alexejovics Cereost a múlt télen bolseviz­­musra való felbujtásért börtönre ítélték, de meg­szökött. Ez üggyel kapcsolatban Besszarábiában sok letartóztatás van. Lázadás Wrangel hadseregében? A Neues Wiener Journalnak jelentik Berlin­ből : Wrangel tábornok csapatai között általános lázadás tört ki. Az angol és francia tiszteket a lázadók lemészárolták. A demoralizált sereg fosz­togatja a környéket és Konstantinápoly felé nyo­mul. Kétezer főből álló banda, mely a seregből kivált, Rodostó felé vonul. A helyzet súlyos, mert a Konstantinápoly közelében elhelyezett Wrangel­­csapatok is fellázadtak Wrangel ellen.­ ­Hem! News!

Next