Szegedi Uj Nemzedék, 1921. március (3. évfolyam, 48-72. szám)
1921-03-01 / 48. szám
Szeged, 1921 március 1911. évi 48. sz. Kedd lefizetési árarc: Egy évre 360 kor. — Félévre 180 kor. — Negyedévre 90 kor. — Egy hóra 30 kor. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kálvária-ucca 10. Telefon 153 szám. Nem! Nem! Soha! Nemzetgyűlés * A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Gratz Gusztáv dr. külügyminiszter személyes kérdésben szólalt fel. Hegedűs Györgyöt is megemlítette szombati interpellációja alkalmával, hogy ő a szabadkőművesek között volt Tényleg 1916-ban belépett néhány barátja unszolására egy szabadkőműves páholyba, de a páholy működése annyira visszatetsző volt, hogy néhány hét múlva ki is lépett. Az egész epizódnak csak csupán egy kellemetlen emléke maradt meg a magyar szabadkőművességet illetőleg. Giesswein Sándor személyes kérdésben szólalt fel. A zsidókérdésnek faji kérdéssé való átalakítása ellenzik a keresztény felfogással. A kormány jól tette, hogy a szabadkőműves páholyokat, feloszlatta, de menjen tovább, oszlasson fel minden titkos társaságot. Tiltakozik az ellen, hogy a keresztény gondolat ellenségei között foglalt helyet. A liberális blokkot úgy állítják be, mint a keresztény gondolat elnyomóját. A liberális blokk a magyar alkotmányosságot védi, s a magyar alkotmányosság szeretete kell, hogy mindnyájunk szívében bent legyen. Hegedűs György kijelenti, hogy semmi oka, sincs arra, hogy amit mondott Giessweiről, azt visszavonja. Ebben az országban nincs katholikus pap, aki azt a felfogást vallaná, amit Giesswein. Ezelőtt 25 évvel még nem így beszélt, amit bizonyítanak akkori írásai. A Gallilei Körnek éveken át előadója volt. Giesswein kijelenti, hogy a Gallilei Körben a Társadalomtudományi Társaság kérésére tartott néhányszor előadást. Ezután áttértek a napirend szerint az állam italmérési jövedékről szóló pénzügyminiszeri rendelet tárgyalására. Brody-Harrach előadó ismerteti a törvényjavaslatot. Kéri a nemzetgyűlést, hogy a javaslatot a pénzügyi bizottság szövegezésével úgy általánosságban, mint részleteiben fogadja el. Elsőnek Kerekes Mihály szólt a javaslathoz: a cél az volt, hogy az italmérési és trafikjogot a háború áldozatai, a rokkantak, özvegyek és árvák kapják. A hadiárvákról való gondoskodást és ezeknek az anyagi támogatását úgy érzi, hogy az államnak kell vállalni. A korcsmák elhelyezését illetőleg precizírozni kívánja a korcsmáknak az iskolától és a temetőtől való távolságát. Az italmérési jog eldöntését nem bízná a községi elöljáróságra, hanem ezt a jogot a képviselő testületnek tartaná fenn. A javaslatot elfogadja az általános tárgyalás alapjául. A következő felszólaló Haller József. Felhívja a nemzetgyűlésfigyelmét arra, hogy a gazdaságilag erős, de erkölcsileg kevésbbé megbízható elemek a törvényjavaslat kedvezményeiben ne részesüljenek. A javaslatot elfogadja az általános tárgyalás alapjául. Bródy Ernő azt hiszi, hogy csak akkor kritizálhatnák a pénzügyminisztert, ha jobban tudnák mint ő. A javaslatot elfogadja. Hencer István szeretné, ha az italmérési jogot a jövőben olyanok kapnák meg, akik a közerkölcsnek, a hazának és társadalomnak tesnek szolgálatot. A javaslatot elfogadja a részletes tárgyalás alapjául. Ereky Károly: Kifogásolja, hogy a borkereskedelmet a törvényjavaslat monopolizálni akarja. A borkivitel ezáltal könnyen egy kézbe kerülhet. A legsérelmesebb intézkedés szerinte az, hogy még közvetítő sem lehet, aki nem cégbejegyzett kereskedő. A törvényjavaslatot nem fogadja el. Benárd Ágost népjóléti miniszter személyes kérdésben szólalt fel. A hosszú kormányprogrami vita során valaki azt mondta róla, hogy ő olyan kijelentést tett volna, hogy undorodik a munkásságtól. Kijelenti, hogy ilyen megjegyzést soha sem tett. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszol az egyes felszólalásokra. Az egyes módosításokhoz hozzájárul. Hozzájárul ahhoz, hogy egyházközségek ne kapjanak italmérési engedélyt. Ami azt illeti, hogy a korcsmák ne legyenek közel a templomhoz, azzal is egyetért. Bródy Ernő az ellen fakadt ki, hogy a javaslat előre kizár bizonyos személyeket az italmérési engedély megadásából. Ilyen intézkedés nem ebben a javaslatban fordul elő első ízben. A fővárosi költségvetés terén is a legszigorúbb takarékosságot kell gyakorolni. Haller József felszólalására kijelenti, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a hadiárvák és rokkantak nyerjenek engedélyeket. Különben az italmérési javaslat a két kormányzópárt munkája és amikor ő a pénzügyminiszterséget vállalta, a javaslatot magáévá tette. Kéri a házat, hogy a javaslatot fogadja el. Az elnök napirendi indítványt tesz, amely szerint a Ház legközelebbi ülését március 1-én tartja és napirendjén az italmérési jövedékről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása és a mentelmi bizottság néhány jelentése szerepel. Az ülés vége 2 órakor. korona Friedrich a kormányválságról, a Tisza-perről és a szabadkőművességről Friedrich István a kormányválságra és a politikai helyzetre vonatkozólag a következőket mondotta: — A nemzetgyűlést részemről nem azért terveztem, hogy éveken át parlamentet játsszék. A nemzetgyűlést én rövid lejáratú konhutuanténak gondoltam, amely néhány országos határozatot hozott volna és a békét ratifikálta volna. A nemzetgyűlésnek már régen át kellett volna adnia helyét az ezeréves alkományunknak megfelelő faktoroknak, a parlamentnek és a főrendiháznak. Most, hogy a nemzetgyűlés parlamentet játszik, természetesen elvesztette az eleven erejét és sajnos, kezdi elveszteni a tekintélyét is. A Tisza-ügyre vonatkozólag a következőképpen nyilatkozott: — Csak annyit mondhatok, hogy nagyon szeretném, ha a főtárgyalás mielőbb megkezdődnék, mert türelmetlenül várom, hogy a magyar közvélemény betekinthessen ennek a rejtelmes ügynek a kulisszái mögé. Az egész Tisza-ügynek rám vonatkozó része egy nagy politikai maffiának a munkája, amellyel azt hitték, hogy engem el tudnak intézni. De azok az urak nagyon megégették a kezüket s azt hiszem a főtárgyaláson olyan körülmények fognak napvilágra kerülni, amelyek élesen be fognak világítani szomorú külállapotainkba. A magyar közvéleménytől egyet kérek, engedtessék meg nekem, hogy ott a főtárgyaláson csak magamra gondoljak, csak az én reputációmra, csak az én becsületemre. Minden más előttem mellékes lesz. A szabadkőművesek elleni harcról és a zsidókérdésben elfoglalt álláspontjára vonatkozólag Friedrich a következőket mondotta: — Én az Anonymus-Páholynak voltam tagja. Tény az is, hogy a szabadkőművesek nem tudták megakadályozni, hogy a destruktív Jászi-féle irányba ne terelődjék a magyar szabadkőművesség. Itt is az történt mint majdnem mindenütt, hogy a gyenge és gerinctelen keresztény társadalom utat engedett az internacionális destrukciónak. Hogy a zsidókérdés tekintetében én álláspontot változtattam, az merő valótlanság. Én az életem, becsületem és teljes reputációm odakötöttem a keresztény nemzeti küzdelemhez. A jövő engem ebben a kérdésben igazolni fog és én meg vagyok győződve arról, hogy a kérdés megoldásánál engem elő fognak venni, mert rám szükség lesz. Pály Dániel beszámolója. Pálfy Dániel, Szeged 11. kerületének nemzetgyűlési képviselője vasárnap, folyó hó 27-én délelőtt tartotta beszámolóját. Beszámolt arról, hogy programjának két főpontja közül a paprikaforgalom szabaddátételét keresztülvitte, miáltal Szeged város termelőinek mintegy 90 millió koronányi több bevétele volt, a kézműveskamara pedig a megvalósuláshoz közel áll. Beszéde folyamán sürgette az ipartörvény revízióját és a hatósági üzemek megszüntetését. A tisztviselőkérdésben a koldusá vált magyar tisztviselők és nyugdíjasok ügyét a legmelegebben tette szóvá. Kívánta a sajtócenzúra és a postacenzúra eltörlését, kívánta a szabadforgalom visszaállítását. A zsidókérdéssel kapcsolatban annak a hangoztatásával, hogy ő nem antiszemita kijelentette, hogy keresztény nemzeti alapon áll. A választójog kérdésénél kifejtette, hogy a munkáskérdés csak akkor fog nyugvópontra jutni, ha a munkásság megfelelő képviseletet nyer a nemzetgyűlésben Az internálásoknak elvi ellensége, mert megtévesztett tömegek nem javíthatók bűnvádi üldözés útján. Végül kijelentette, hogy bár pártonkívüli, a keresztény nemzeti irányí kormányt támog Újabb kiutasítások Erdélyből Az oláh vasúti kormány az aradi vasútigazgatóságot feloszlatta. .Március 5-én 150 vagonból álló repatriáló vonat körülbelül 800 aradi kiutasított magyart hoz Magyarországba. Az oláh kormány intézkedése szerint, ha kellő számú kiutasított együtt van, a jövőben 25—25 vagonból álló vonatokat fognak elindítani. Oláhországnak ugyanis 4700 vagont vissza kell adni Magyarország részére. A repatriáltakat akarja az oláh kormány ezekben a vagonokban elhelyezni, hogy azután a vagonokra többé ne legyen gondja. 19. DAMASKUS CSILLAGA A SZÉCHENYI-MOZIBAN. A főszerepekben Petrovich és Lucy Oorain. Ezertkivől egy kétfelvonásos Pali-kép. Előadások fél 5, negyed 7 és 8 órakor. Rendes helyárak.