Szegedi Uj Nemzedék, 1921. április (3. évfolyam, 75-97. szám)

1921-04-20 / 88. szám

Szeged, 1921 április 20., szerda. Ára 2 korona. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára: Egész évre . . 480.— „ Fél évre . . . 240.— „ Negyed évre . 120.— „ Egy hónapra . 40.— , Egyes szám ára 2 kor. Ill­ik évfolyam, 88. szám. Szerkesztőség és kiadó- shivatal: Siepd, Kálvária­ utca 10. szám. Telefon 153. Felelős szerkesztő ZSIRKAY JÁNOS Kiadja: A Szegedi L'j Nemzedék Lapvállalat Részv.­Társ. Nem! Nem! Soha! Bethlen István gr. miniszterelnök bemutatkozó beszéde Az új kormány programja. Harc a destrukció ellen. A külpolitikai horizont megteremtése. A királykérdés kikapcsolása Háromnegyed 11 órakor nyitotta meg a nem­zetgyűlés mai ülését Rakovszky István elnök. Ezután Lukovich háznagy vezetésével gr. Bethlen Istvánnal az élén az ülésterembe bevonul az uj kormány. A kormányzó leiratának felolvasása után Bethlen István gr. állott fel­szólásra, aki a kö­vetkezőket mondotta: A lelépett kormány nagy érdemeket szerzett amikor megszilárdította a jogrendet s mikor arra törekedett, hogy a nemzet olyan eredményeket érjen el­­a konszolidáció terén, amelyek a nemzet érdekeiben vannak. Sikerült megalkotni a földbir­tokreformot és megindítani a pénzügy terén is a konszolidációt. Az újonan hivatalba lépett kormánynak az a feladata, hogy szilárd politikai irányt adjon a nemzetnek, az a feladata, hogy lehetőleg meg­tisztítsa az irányzatot a hozzátapadó falaktól. (Helyeslés.) Az a feladata, hogy elvi alapot nyújtson annak a politikának amelyet, a nemzet magáévá lett. Az a feladata, hogy ezt a politikát itt a parlamentben megszilárdítsa és az ország­ban megszervezze, népszerűsítse. Tisztelt Nemzetgyűlés! Nem elég azt mon­dani, hogy nemzeti, keresztény és agrár­irányza­tot követünk, meg kell mondani azt is, hogy mit értünk, alatta. Meg kell mondani, hogy a­melyek ennek a politikai iránynak a céljai és melyek az eszközei, melyek az utak és módok, melyek oda vezetnek. A nemzet ösztönszerűleg megtalálta a maga irányát, de ennek az ösztönszerű iránynak kifeje­zését nemcsak szavakkal, hanem tettekkel kell adni, mert ha a nemzet iránytűt keres, új politikát kell kezdeni. Ezt az új politikát össze kell kap­csolni azokkal a nagy nemzeti tradíciókkal, me­lyeken felépült ennek a nemzetnek, ennek az or­szágnak, ennek az államnak a rendje. Össze kell kapcsolni azokkal a nagy nemzeti tradíciókkal, amelyeket ha nem vesszük figyelembe, romba fog dőlni ebben az országban minden. (Általános taps.) Az ország elérte régi vágyát, a nemzeti függetlenséget. Ennek a nemzetnek ehhez a füg­getlenséghez minden körülmények között ragasz­kodnia kell. De ezt a függetlenséget olyan áron értük el, amelyet sohasem fizettünk volna, ha öntudatosan akartuk volna elérni. Ha tanulmányozom a múltat, Magyarország szomorú leromlását három faktorra vezethetem vissza. Az egyik az a történelmi helyzet, amely­ben 400 éven át csak defensív politikát folytat­tunk. A másik azok a faji hibák, amelyek testün­kön és lelkünkön mindig jelentkeztek. A harmadik az az ötven éves idő, amelyet átéltünk s amely­ben saját inteligenciánk nagyob része gazdasági­lag leromlott és képtelenné vált arra, hogy a po­litikai feladatokat továbbra is úgy megoldja, ahogy eddig hivatásszerűen tette. Túlbecsültük a nemzeti élet szerepében az állami életet. De egy igazi nemzet akkor erős és szerepében hatalmas, ha a társadalmi élet adja az igazi állami életet. Ha van a nemzetben iniciatíva, ha van mindenki­ben munkakedv és erő, ha a nemzet őszintén becsüli a kultúra fejlődését, ha foglalkozik a gazdasági élet kiépítésével: ezek azok a hatalmas tényezők, amelyek egy nemzetet naggyá tesznek. A Bach-korszak nagy erővel feküdt a ma­gyar középosztályra. Gazdaságilag akkor bukott el a magyar középosztály és az volt a baj, hogy ez a középbirtokos osztály ahelyett, hogy a ke­reskedelmi, ipari és más vállalkozásban keresett volna életének új feltételt, a hivatalokba nyomult. Ennek következménye az lett, hogy a kereskedelmi, ipari és más vállalkozások és a pénzügy olyanok kezébe került, akik a nemzet érzésével még ma sincsenek összeforrva. Az utolsó évek politikai történetének kifejlődése világosan bizonyítja, meg­állapításaim helyességét. Nézetem szerint négy feladat előtt állunk: Először is meg kell fékeznünk a destrukció min­den nemét. A világ ma nagy destruktív eszme­­áramlatok behatása alatt áll. Oroszországban még a bolsevizmus uralkodik. A bolsevizmus egész Európát behálózta ágenseivel, behálózta pénzzel és működésben van. A szomszédoknál hasonló szünetek mutatkoztak és idebe mi se átitassuk magunkat, még itt is meg vannak a feszítő erők. Ezek a feszítő erők, ha teljes erővel kieresztjük őket, ennek az államnak konszolidálási lehetősé­gét megakadályozzák. A második feladat kézbevenni a társadalom gyógyítását gazdasági csatornákon keresztül. A harmadik feladat az, hogy céltudatos kul­­t­­urmunkával igyekezzünk a nemzetből kiküszö­bölni azokat a hibákat, amelyek sajnos ennek a nemzetnek tulajdonságai.­­ A negyedik feladat az, hogy emeljük és­­ megteremtsük a nemzetnek külpolitikai ho- s­rizontját. Végig fogok menni ennek a négy feladat­nak ismertetésén. Az első feladat küzdelem a destrukcióval szemben. A forradalomnak vége van, legyen vége a forradalmi szellemnek is. És hogy állunk a demokráciával ? Az igazi demokrácia biztosítja az intelligens osztályoknak a vezetést és bevonja a­­ nép széles rétegeit az állami életbe. A jelen kor­­­­mány kötelessége a szabadságjogokat helyreállítani és őrködni a felett, hogy ezekkel a szabadságjo­gokkal olyan destruktív elemek, amelyek a múlt­ban ezt az országot bajba sülyesztették, felül ne kerekedjenek. A kormány el van szánva arra, hogy a sajtó­­szabadságot kellő időpontban helyreállítsa. Az­­ időpont pedig akkor jön el, amikor megfelelő sajtóreform útján gondoskodtunk arról, hogy ez végrehajtható legyen. Megkísérli a gyülekezési és szabadságjogok helyreállítását. A munkássággal szemben a kormány a legnagyobb megértést fogja tanúsítani. A demokráciával összefüggő három törvényjavaslat, amellyel a kormány alkalmas idő­pontban fog foglalkozni, ezek vonatkoznak a választójogra, a főrendiházi reformra és a közigaz­gatási reformra. A másik feladat a társadalmi bajok gyógyí­tása. Társadalmi bajaink a középosztály bukásá­ból származnak. A magyar középosztály elvesztett vezető szerepét gazdasági téren, vissza kell szereznünk számára. A zsidókérdés megoldása az, hogy nélkülük is gazdasági téren azok lehessünk, mint velük együtt. Ifjúságunkat önállóságra, jellem­szilárdságra kell nevelnünk, hozzá kell szoktat­nunk a gazdasági élettel való törődéssel. Társadalmi bajaink orvoslásának második pontja a gazdatársadalomra vonatkozik. Agrárpo­litikát kell folytatnunk, mert a gazdatársadalom a nemzet garanciája. • A földreformot a magunk részéről teljes erővel végrehajtjuk. Arra törekszünk, hogy az agrárreformot kapcsolatba hozzuk a vagyonváltság kérdésével. A kormány azon az állásponton van, hogy amennyire lehet a szabad­­forgalmat életbe lépteti még az idén. Az ellátat­lanoknak ellátását biztosítani fogja. A harmadik feladatunk az, hogy a külpoli­tika horizontját emeljük. A külügyminiszter fela­data lesz, hogy a nemzetgyűlést mindig tájékoz­tassa. A kormány a békeszerződés végrehajtását kötelességének tartja. Külpolitkánk iránya válto­zatlan. Orientációnk egyedül csak egy lehet: kormányunknak helyre kell állítani a tekintély elvét, ehhez erőt ad az 1920. I. t.-c. Nem jött el az ideje annak, hogy amíg az országban a konszolidáció teljesen meg nincs teremtve, hogy a király kérdéssel foglalkozzunk és amíg olyan külpolitikai szituáció nincs, amely lehetetlené teszi a külső beavatkozások érvénye­sítését. Olyan nagy érdek fűződik ahhoz a kér­déshez, hogy a nemzet összhangja meg ne bon­­­tassék, hogy ez a kormány el van szánva, hogy mindenféle propagandát, bármely irányban nyilvá­nul meg, minden rendelkezésére álló eszközzel lehetetlenné fog tenni. Az igazságügyi tárca keretében a pénzügyi javaslatok után, valószínűleg azonnal előterjesztjük a sajtóreformot. A mezőgazdasági kamarák fel­állítása folyamatban van. Meg­ akarjuk továbbá alkotni az egységes testnevelési törvényt. Az állam biztonságának szi­lárd alapját kell hogy képezze a nemzeti hadsereg. A trianoni békeszerződés értelmében a honvédelmi tárca kénytelen lesz átszervezni a nemzeti had­sereget és ezzel kapcsolatban szükség van arra, hogy a feleslegessé váló tisztek és altisztek más­hol kapjanak munkateret Törvényhozásilag vég­legesen rendezni kívánjuk a katonák és hátra­maradottjainak nyugellátását is. A népjóléti minisztériumnál a kérdések egész tömege vár elintézésre. Minden erőnkkel igyeke­zünk az alsóbb néposztály javára szolgálni a megélhetésben. Az erre vonatkozó javaslatok sür­gős elfogadását kérjük. A munkások számára biz­tosítani akarja a kormány az aggkori és rokkant­sági ellátást. A munkásbiztosító reformtörvényt kiegészítés és átdolgozás végett visszavonja a kormány. A nemzet becsületbeli kötelessége a hadirokkantakról, özvegyekről és árvákról való mielőbbi gondoskodás. A kormány egy koalíciós párt egyesülésével áll szemben. Minden koalíciós párt törékeny, mert oly súrlódási felületet mutat, amely a nem­zet és a parlament munkásságát nehézzé teszi. A nemzet érdeke, hogy folytonos válságok ne le­gyenek. Érdeke ez a keresztény és agrár irány­zatnak egyformán. Ez a két irányzat külön párt­ban van képviselve, de a nemzet lelkében és szívében egy helyen vannak. (Taps.) Ez a két irányzat egy anya­szülöttje, együtt fog elbukni, vagy fogja feladatát teljesíteni. A jövő Magyar­­ország két pillérét látom a két pártban: az egyik a kultúrával kifejlett kisgazdaélet, a másik a ke­resztény magyar intelligencia. Ha össze­tart a parlamentben ez a két párt, megszilárdítja a te­kintélyt, amely képessé teszi a kormányt a nem­zet vezetésére. Ez az összeforradás megtörtént, de másodrendű kérdések felbomlasztották. A nemzet­gyűlés tagjaihoz azt a kérést intézi, hogy a ke­­reszény és nemzeti irány ebben a parlamentben összeforrjon. Kéri a nemzetgyűlés támogatását. (Lelkes éljenzés és taps). Ezután Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter benyújtotta a pénzforgalom ideiglenes forgalmá­ról szóló törvényjavaslatot. Ehhez a javaslathoz gazdasági életünk önállóságunk nagy érdeke fű­ződik. Kéri tehát, hogy a nemzetgyűlés minél sür­gősebben tárgyalja le. Hermann Miksa a kisgazdapárt nevében szólal fel. Az alapvető kérdésekben a kormánnyal együtt változatlanul összeköti őket a szolidaritás, ezért fokozott bizalommal viseltetik a kormány programmja irányában. A részletkérdésekbe nem megy bele. Egy irányban szükségesnek tartjuk a kérlelhetetlen harcot és ez azok ellen irányul, akik a keresztény és nemzeti eszmét ebből a nép­ből ki akarják irtani. Pártja nevében kijelentheti, hogy óhajtva várja azt az időt, amikor komoly, megszakítás nélküli munka elé nézhetnek. a Széchenyi­ Mozibana Q7pn|(jrQ|ynn.f Előadások 5, 0A7 és V29 órakor. Telefon: 16-33. WtUllillI QIJNIIL I Maria és Jakobinivel a Dadakiizadás­t.

Next