Szegedi Uj Nemzedék, 1921. június (3. évfolyam, 121-145. szám)

1921-06-16 / 134. szám

Szeged, 1921 Junius 16.,F csütörtök. Ára 2 korona. Ill­ik évfolyam, 134. szám. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára: Egész évre . . 480— , fét évre . . . 240.— , Negyed évre . 120.— , Egy hónapra . 40.— , Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal : Szeged, Kálvária­ utca 10. szánt. Telefon 153. Felelős szerkesztő ZSIRKAY JÁNOS Kiadja: A Szegedi Uj Nemzedék l­apvállalat Részv.­Társ. Nem! Nem! Soha! Az egyetemi javaslatot a Ház elfogadta Andaházi mosakodása A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. A múlt ülésen történt közbeszólás miatt utólag rendreuta­­sítja Andaházi-Kasnya Bélát, Somogyi Istvánt és Fábián Istvánt. Következett a kolozsvári és pozsonyi tudo­mányegyetemek elhelyezésére vonatkozó törvény­­javaslat tárgyalása. Patacsy Dénes szól hozzá elsőnek a javas­lathoz. Pécs város közönsége nevében beszél, amely várja a felszabadulást. Pécs a Dunántúlon az államnak kulturális és gazdasági tekintetben egyik végvára lesz. Pröhle Vilmos: Az egyetemek létesítése mel­lett szólal fel, mely azonban nemcsak azt jelenti, hogy Pécs és Szeged nagyvárossá fog fejlődni, hanem azt a fájó jelenséget is, hogy a felföld és Erdély ezáltal elraboltattak tőlünk. A velünk tör­tént nagy jogtalanság és igazságtalanság ellenére vigasztalásul szolgál, hogy a jogot és igazságot megsérteni lehet, de megölni nem. A megsértett igazság a történelmi fejlődésnek legerősebb ténye­zője. Erős a hitem, hogy a jövőben a múlt hibái orvosoltatnak. A javaslatot elfogadja. Ezután Fass József kultuszminiszter az egye­temek létesítése tárgyában elhangzott felszólalá­sokra válaszol. Többek között felhozták, hogy mindenkor szem előtt tartotta és tartja a kultúrérdekeket és az egyetemi ifjúság szellemi fejlődését. Tény az, hogy a közvélemény elhanyagolta az egyetemi ifjúságot, de nekünk voltak és van­nak olyan intézményeink, melyek ezt szem előtt tartják. Az újonnan felállítandó egyetemek azt céloz­zák, hogy­ teljesen intakt néprétegből kerüljenek, ki a nép jövendő oszlopai. A népből ki kell emelni az iskolák padjain keresztül azt az erőt, amely beolvad testben és lélekben a magyar középosztályba. Ez az egyik vezető gondolatunk az ifjúság magyar érzelmű nevelése dolgában. A másik az, hogy nekünk a magyar ifjúság belső életét gazdagítanunk kell. Nem akarok az egyetem padjaiban nyomorgó alakokat látni. Én ott élettől duzzadó fiatalságot akarok látni, mely­nek színpompája gyönyörködtesse a szemet. Diák­életet kell teremteni az ifjúság körébe, a meglevő és az ezután kiépítendő intézmények keretein belül. Meg kell találni a módját annak, hogy az ifjúság saját életét élje. Az egyetem oly eszmék révén való össze­tűzése lehetetlen volt, amely eszmék importált árucikkek voltak. Öles plakátokon hívták az ifjú­ságot világnézeti kérdések tárgyalására, például arra, hogy van-e Isten? Hogy szeressék-e ezt a hazát? A magyar ifjúság nem élte saját nemzeti életét, arra kell tehát törekedni, hogy az ifjúság belső élete megtisztuljon és kifakadhasson belőle a magyar történelmi élet gyönyörű világa. Nem fogok visszarettenni attól,­­hogy megszüntessem azt a szellemet, mely a magyar faji .Szellemmel ellenkezik. (Éljenzés.) Ruppert múltkori felszólalására kijelentem, hogy egy pillanatig sem tudnék olyan kormány tagja lenni, amely nem a nemzet és a nemzet­­gyűlés akarata szerint igazodik. Épp a liberaliz­mus hirdeti az államhatalom­ omnipotenciáját. Volt nemes liberalizmus, melynek megindítója olyan valaki volt, mint Krisztus. Krisztus libera­lizmusa az én liberalizmusom is. (Taps.) Ez az evangéliumi liberalizmus és ez megköveteli a szabadságot minden ember részére. Amikor meg­követelem, hogy itt ember és ember között kü­lönbség ne tétessék, az embertől is megkövete­lem, hogy ő se tegyen különbséget közte és az állam közt, melyben lakik. A liberalizmus az egyik oldalon a csator­nába torkolt bele, a másik oldalon felemelte kezeit az állam szent érdekei ellen. Ez a liberaliz­mus vitte bele a munkásságot az államhatalom­mal való összeütközésbe. A liberalizmus, a kapitalizmus, a demagógia, a kommunizmus: ezek egymással összefüggésben vannak. (Közbe­szólás : Éljen Hegedűs liberalizmusa!) Meg va­gyunk győződve arról, hogy a pénzügyminiszter annak a liberalizmusnak a híve, amely a krisztusi, nemes, magyar és evangéliumi. A numerus claususról szól. Már a XIII-ik században felmerült ez a kérdés. A numerus clausus nem azt jelenti, hogy valakit kizárnak az egyetemről, hanem csak sorompóul szolgál a védekezésre. A debreceni egyetemre vonatkozólag kije­lenti, hogy az orvosi fakultás szeptemberben meg fog indulni. Kéri, hogy a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben fogadják el. A Ház a javaslatot elfogadja. Ezután az elnök jelenti, hogy Andaházi- Kasnya Béla kért és kapott felszólalási engedélyt. Andaházi-Kasnya Béla: Véghetetlen sajná­lattal kell a tegnapi események után ezt a dolgot újból szóvá tennem. Őszintén szólva nem tudom, hogy mit mondjak a tegnapi események után, mikor nem adatott meg a mód arra, hogy félre­értett szavaimat megmagyarázzam. (Nagy zaj, fel­kiáltások , bocsánatot kell kérni.) Sajnos úgy látom, hogy ebben a Házban félreértett szavaim helyreigazítása­­címén szólásjogomat nem tudom érvényesíteni. (Óriási zaj tör ki erre.) Felkiáltások: Ki vele. Bethlen Béla: A nemzetgyűlés dehenes­­tálta. (Hosszan tartó nagy zaj. Felkiáltások: Halljuk az elnököt.) Elnök: (Csenget.) Kérem a képviselő urat, méltóztassék abban a keretben maradni, ami a házszabályok megszabnak és amely a szólásszabadságot biztosítja, de a szólásszabadság nem ad jogot a képviselő úrnak arra, hogy a magyar nemzetgyűlést indokolatlanul megtámadja. (Élénk helyeslés.) A képviselő úr mindenképpen szabadon beszélhet, az elnök védelme alatt áll, de egyszersmind minden képviselőre fenáll ez a kötelezettség, hogy akként beszéljen, hogy álta­lános felháborodást ne idézzen elő. (Élénk he­lyeslés, zaj.) Andaházi: Van szerencsém bejelenteni men­telmi jogom megsértését. Sándor Pál: Szabad ezt mondani ? Ki vele! Elnök: Sándor Pál képviselő urat figyelmez­tetem, hogy a házszabályok tiltják a közbeszólást. Andaházi: A Háznak első­sorban bejelentem mentelmi jogom megsértését. (Zaj, beszéd, foly­tonos zaj kiséri.) Andaházi felszólal az elnökhöz: Kérem elnök úr, ha majd beszélhetek, legyen szí­ves szólni. Elnök: Miattam a képviselő úr beszélhet. (Élénk derültség.) Andaházi: Meg kell azonban jegyeznem, hogy azt a közbeszólást a képviselő úrnak oly ér­telemben tettem, hogy a képviselő úrnak is el kell innen menekülni. (Felkiáltások.) Az meg van állapítva. Én nem tagadok semmit. (Huszár Ká­roly : Férfi sohasem tagadja le azt, amit mondott. Felkiáltások: Kérjen bocsánatot és köves­se meg a Házat.) Elnök jelenti, hogy az ügyet a mentelmi bizottsághoz utasítja. Ezután Dánér Béla emelkedik szólásra . Anda­házi megvádolt engem azzal, hogy én bűntényt glorifikáltam. Andaházi az én szavaim félremagya­rázását csak arra használta fel, hogy engem hátba támadjon. Ami a díszmagyar kifejezésemet illeti, én azt mondtam, hogy nagyon örülnék azon, ha eze­ket kaftánban mondaná el, de a diszmagyartalan kifejezésem arra vonatkozott, hogy az ő maga­viseletének diszmagyartalan a formája és fok­hagyma szaga van. Ezután Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy­miniszter két törvényjavaslatot nyújt be: az egyik a bűnvádi igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről, a másik a törvény megállapította pénzbüntetések ideiglenes felemeléséről szól. Majd Róbert Emil az államadósság rende­zéséről szóló törvényjavaslatot nyújtja be. Hegedűs György a falu elláttatlanjairól ter­jeszt be interpellációt. Beszédében kéri a házhely törvény végrehajtását. Szerinte a földbirtokreform­ról szóló törvény vételár tekintetében változtatásra szorul. Szabó József interpellációjában hatósági el­látás kiterjesztését a magántisztviselőkre, keres­kedelmi alkalmazottakra, földmunkásokra, kis­iparosokra való kiterjesztését kéri. Gaál Gaszton arról interpellál, hogy a ki­vételes miniszteri rendelkezés szerint a gazdák felesleges cikkei rekvirálhatók. A rendelet törvény­telen, végrehajthatatlan, ellenőrizhetetlen és szeka­túrákat jelent a becsületes embernek. Az ülés 3 órakor véget ért. |'V^/V\/WWW^/WWW^/W^/V^­^VW^A^S/^/W^/V^A/^vWW Teleki gróf lemond a szegedi mandátumáról ? Értesülésünk szerint Teleki Pál gróf, volt miniszterelnök­ elnöke lett a Földgázkutató Társa­ságnak és ezzel kapcsolatosan lemond mandátu­máról, sőt teljesen visszavonul az aktív politiká­tól. Valószínű, hogy a volt m­iniszterelnök kerüle­tében, Szegeden Ráday Gedeon gróf belügymi­­miniszter lép fel képviselőnek. Teleki Pál gróf párisi tartózkodása idején állapodott meg az el­nökség kérdésében a Földgázkutató Társasággal. Teleki Pálnak ebben az esetben feltétlenül le kell mondani a mandátumáról, mert az említett angol társaság szerződéses viszonyban van a ma­gyar állammal, így tehát mint képviselő össze­férhetetlenségbe kerülne. Nem oszlik fel a gabonakirend­eltség A kormány még egy évig fentartja a ki­­rendeltségeket — Lépések az őrlési tanúsít­ványokkal való őröltetés megszüntetésére — A kirendeltségek ragaszkodnak Térffy Béla kormánybiztos személyéhez A kisgazdáknak a parlamentben való tér­foglalása azokban a támadásokban nyilvánult meg legerősebben, melyeket a gabonakirendeltségek ellen intéztek. A kirendeltséget a háború után kö­vetkező gazdasági válság hozta létre, mert a nem termelő lakosság ellátása nem mutatkozott meg­oldhatónak másképpen, csak úgy, hogy ha a kor­mány a háború alatt is alkalmazott módszereknél erősebb eszközökhöz nyúl. A kisgazda padsorokból dirigált támadások végre is elértek annyit, hogy a kormány a kiren­deltségek feloszlatását elhatározta. Az elterjedt hírek a kirendeltség megszüntetését júniusra jó­solták, az eddigi hírekkel szemben illetékes helyen azonban azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a ki­­rendeltségek a jövő ellátási év végéig megmarad­nak a személyzet fokozatos leszerelése mellett. Ez idő alatt a kirendeltség, mint a földművelésügyi minisztérium külön főosztálya fog szerepelni. Ennek az az oka, hogy a közélelmezési minisz­térium junius 30 ával­ megszünik s julius elsején megkezdi felszámolását. A malmosok szemében állandó szálka vo­t az őrlési tanúsítványokkal való őröltetés rendszere. Az örökös küldöttség járásra, mely a miniszterek előszobáiban észre nem vehetetlen kortünet, a közélelmezési miniszter beleegyezett, hogy az őr­lési tanúsítványokon alapuló malomellenőrzést megszünteti, ha a malmosok kötelezettséget vállal­nak, hogy azt a másfél millió gu­­gabonát, melyet a kormány vám alakjában fog a lakosság ellátá­sára beszerezni, az egyes malmokra kivetett kon­tingens arányában beszolgáltatják. A kontingens kivetésének megállapítása vé­gett szombat délelőtt 10 órakor a Kereskedelmi és

Next