Szegedi Uj Nemzedék, 1921. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-23 / 165. szám

Szeged, 1921 julius 23., szombat. Ára 2 korona. 10-ik évfolyam, 165. szám. Szerkesztőség és kiadó­hivatal : Szeged, Kálvária­ utca 10. szám. Telefon 153. Főszerkesztő DOBAY GYULA DR. Szerkesztésért felelős KEMÉNY SIMON Kiadja: A Szegedi Uj Nemzedék Lapvállalat Részv.­Társ. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára: Egész évre . . 480.— , Fél évre . . . 240.— , Negyed évre , 120.— , Egy hónapra , 40.— , Egyes szám ára 2 kor. Nem! Nem! Soha ! Nemzetgyűlés A nemzetgyűlés mai ülését 12 órakor nyi­totta meg R­encz Béla alelnök. Négyesi László napirend előtt szólalt fel. Elnézést kér, hogy napirend előtt szólalt fel, de nem mulaszthatja el az alkalmat, — úgymond — hogy immár európaivá vált magyar ügyet a nemzetgyűlésen szóvá ne tegye. Felszólalása tárgyát eddig egyetlen minisz­terrel, sem a kormány összességével nem közölte, mert nem akarta, hogy ennek tudomásul vételével a felelősség másra háruljon. A felszólalásáért a felelősséget teljes egészében vállalja. Ezután többek között ezeket mondja: — A hazai és külföldi lapok közlése nyo­mán van már képünk arról a szenátusi ülésről, melyen a trianoni béke ügyében az előadó után és a miniszterelnök beszéde előtt a szenátus két tagja felszólalt. Mindketten határozottan a magyar ügy és Magyarország mellett foglalt állást. Ezek a felszólalások eredménnyel nem jártak, a trianoni szerződés olyan maradt, amilyennek készítették. Ehez a francia szenátus hozzájárult, azonban nem kicsinyelhetjük le azt az erkölcsi eredményt (!), amely már ezen két felszólalás folytán is előretett. Meg kell állapítani, hogy a magyar-székely igaz­ságtalanságnak eszméje nyíltan felvettetett a francia szenátusban, ott nyíltan tárgyaltatott. Igaz, hogy csak ketten szólaltak fel: De Monsie és De Marcelle. De Monsie kifejtette, hogy Magyarország sokkal súlyosabb mértékben szen­vedett, mint más állam. Megállapítja, hogy Ma­gyarországot a háborúért felelősség nem terhelte, Magyarország ellen nincs semmi és különösen igazolt panaszunk. Ezután De Marcelle költői lendületű idézet­tel szivrehatóan vázolta az elszakított országok fájdalmát. Majd Millerand kisérő leveléről beszélt. A francia szenátusban az egyik szónok rá­mutatott arra a jogtalanságra, amely Magyar­­országot Nyugatmagyarország elszakításával éri és amellyel megjutalmazták azt az Ausztriát, amely nagyobb ellensége volt Franciaországnak, mint Magyarország. A Magyarország mellett felszólaló két sze­nátor beszédére Bris miniszterelnök válaszolt.. Mint a kormány feje és képviselője beszél, tehát köte­lessége volt (?) a trianoni békeszerződést ratifikálni, ezért cáfolni igyekezett két barátunk érveit, azon­ban már nem a gyűlölködés (?) hangján beszélt. Ezután a jóvátételi bizottsághoz intézi sza­vait Reméli, hogy át lesznek halva a francia mi­niszterelnök kijelentésétől, aki határozottan meg­mondta a szenátusban, hogy Magyarország Fran­ciaország áldozata. Magyarország volt az áldozat, melynek árán Franciaország szövetségesekhez ju­tott, melyek győzelemhez segítették. Felhívom a nemzetgyűlés figyelmét a francia miniszterelnök kijelentésére és arra, hogy a mi novemberi ratifikáló üléseink a francia szenátus­ban már visszhangra találtak. Perlaky György Pécs és Baranya súlyos helyzetét ismerteti. Tudomása van arról, hogy Linderék memorandumot intéztek az antal hatal­makhoz, amelyben ismételten kérik, hogy Pécs megszállását még 5 évre hosszabbítsák meg. A memorandumot 8000 hamisított aláírással küldték el. Ezután foglalkozik a szénkérdéssel. Az állam­nak kellene kezébe vennie a szénterületeknek és a szénnek monopolizálását. A bányabetyárok ga­rázdálkodását végre meg kell szüntetni. Kéri a pénzügyminisztert, rendezze már ezt a kérdést. Ezután a tisztviselő-kérdéssel foglalkozva, rámutat azok súlyos helyzetére és visszautasítja Gaál Gaszton vádjait, amelyekkel a napokban a tiszt­viselőket illette a Ház előtt. Az indemnitást elfo­gadja. Bánffy Miklós gróf külügyminiszter emelke­dett szólásra. Azokat a jogokat — mondotta — amelyeket a trianoni béke nekünk megad, köve­teljük és azoknak érvényesítéséhez a legnagyobb energiával ragaszkodunk. A baranyai kérdés meg­oldásra kerül. Szterényi képviselő tegnapelőtti beszédére kijelenti, hogy a jóvátételi bizottsággal kapcsola­tosan keringő hírek légből kapott koholmányok. A jóvátételi bizottság időközönként jön hozzánk a közgazdasági helyzet tanulmányozása végett, amelyből meg fogja állapítani az országnak azt a képességét, hogy milyen mértékben járulhat hozzá a jóvátételhez. Ugyanezzel a kérdéssel függ össze, hogy Magyarország nem közvetlen adós, hanem csak második adósként jön számba. T. i. ha Német­ország a fedezetre nem volna képes, akkor má­sodlagosan kerülne sor reánk és ezen aktívákból és passzívákból fog kijönni az a mérleg, amelyről bennünket illetőleg szó lehet. A Ház a külügyminiszter válaszát tudo­másul vette. Ezután Szadeczky Lajos felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a csehekkel megindult tár­gyalásoknál nem szabad a cseheknek nagy ked­vezményeket adni. A csehekkel való tárgyalásba bele kell vinni a felvidéki kérdést is. A cseh ura­­­lom alatt a nagy ipartelepek 50 százaléka kény­telen beszüntetni a munkát, az érelmezés kérdése nagy nehézségekbe ütközik, ebből az következik, hogy a cseheknek sokkal nagyobb érdekük az, hogy a magyar-cseh tárgyalás kedvezően alakul­jon, mint nekünk. Hangoztatja a közös lengyel-magyar határ szükségességét. Lengyelországot is ebenszes gyűrű veszi körül. A cseh korridor nem egyéb, mint az oroszok számára készülő út. A lengyel közönség a leghatározottabban tiltakozik a trianoni béke ellen és több ízben felszólította a kormányt, hogy igyekezzék a közös határt megteremteni. Az elnök napirendi indítványa szerint a Ház holnapi ülésén folytatja az indemnitást. Az ülés vége 2 órakor. Augusztusban kezdbilik a hatósági ellátás új aerája Hat kg. az új fejadag — A könyvrendszer életben marad — Ellenőrzés anyakönyvi adatok alapján Novemberben szűnik meg a közélelmezési hivatal A nemtermelő lakosság ellátására kidolgozott kormány­tervek eléggé ismeretesek. Az elmúlt években körülbelül 70 ezer lélek ellátásáról gondoskodott a hatóság, míg most az új tervek kidolgozása szerint ez a létszám 30 ezerre esik le. Ebben a számban benfoglaltatik a katonaság, a köztisztviselők, valamint az ipari munkásokról és szegényekről készített kataszter, mely két utóbbi pontosan 12.599 lelket számlál. Ezeknek ellátásáról a közélelmezés gondoskodik. Fodor Jenő tanácsnok, akinél az új ellátás végrehajtásáról érdeklődtünk, munkatársunknak a következőket mondotta: — Ma kaptam meg a földmivelésügyi miniszter rendeletét, mely az új ellátás kezdetét augusztus közepében állapítja meg. A fejadag 6 kg. marad. — A kiosztás könyvrendszer alapján történik. A gyári munkások az ipartelepen kapják meg járan­dóságukat, a tisztviselők beszerzési csoportjukban, akik pedig egyik csoporthoz sem tartoznak, de a rendelet értelmében hatósági ellátásra jogosultak, a közélelmezési hivatal lisztosztályában. — Nem fognak megismétlődni ezáltal a háború alatt jellemző ácsorgások? — A tizenkét és félszázezer lélek, akiknek A SZÉCHENYI­­MOZIBAN A QOQ főszereplő LOTH­ILA, ezenkívül Bródy Sándor regénye, A NAP LOVAGJA filmen kerül bemutatásra. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Telefon 16-33. ellátásukról a közélelmezési hivatal fog gondoskodni, a háztartások számához képest 5000 könyvben van csoportosítva. Ezekből háromezer gyári munkás családja, akik a telepen kapják meg járandóságukat úgy, hogy a hatóságnak tulajdonképen csak kétezer könyvre kell a lisztet kiszolgáltatni. A munkát a hivatal felmondott, de éppen ez okből visszatartott személyzete fennakadás nélkül el tudja végezni. A lisztkönyvek kiosztását augusztus első napjaiban kezdjük meg. A könyvek egy évre szólnak. A kormány a lisztkönyvekkel való visszaélést oly szigorúan veszi, hogy már augusztus elsején revi­zort küld ki, aki az ellátatlanokról készített jegyzéket felülvizsgálja. A közélelmezési hivatal a jegyzéket maga is szigorúan kezeli. Állandóan hivatalos érint­kezést tart fenn az anyakönyvi és bejelentő hivatal­lal, mely az eltávozást, illetve az elhalálozást hiva­talosan közli a közélelmezéssel úgy, hogy a liszt­könyveket senki sem használhatja jogtalanul. A közélelmezési hivatal egyébként felszámolását már megkezdte. Végleges megszűnése attól függ, hogy a város fáját mikorra fogja kiárulni. A közélel­mezési hivatal udvarán és raktáraiban 1300 vagon fa van felhalmozva körülbelül 26 millió korona érték­ben. A fa, ha a piacon keresni fogják, november végéig okvetlen elfogy a raktárakból s mint Fodor Jenő tanácsnok kijelentette, az esetben a hivatal azonnal megszűnik. A lisztkiosztást a közélelmezés helyett a hatósági kenyérgyár fogja végezni. Szegedi hölgyek Gödöllőn A szegedi magyar nők, miként már meg­írtuk, csütörtök délelőtt kihallgatáson jelentek meg a kormányzónő ősöméltósága előtt. A magyar hölgyeknek nem lehet nemesebb kötelessége, mint piedesztálra állítani a legnagyobb magyar asszonyt, akire az egész társadalom, mint a magyar asszony eszményére tekint. A mozgalom Szende Pálné fáradhatatlan buzgólkodásának volt az eredménye, amiben hölgytársai is — lelkes pártfogói minden nemes ügynek — tevékeny részt vettek. A fogadtatásról tudósításunk a következő: A küldöttség A küldöttséget dr. Aigner Károly főispán vezette a kormányzóné elé. A küldöttség tagjai voltak: Dr. Aigner Károlyné, dr. Kószó Istvánné a nővéde, Kovács Károly ezredesné a Move, Szende Pálné a keresztény szocialista párt, dr. Sziráky Gyuláné a Szt. Vince Egyesület és Gárgyán Já­­nosné a kisgazdák feleségeinek képviseletében. A küldöttséghez tartozott a városnak két díszbe öl­tözött hajdúja is, akik a hölgyek ajándékát, az albumot és az alája készített remekművű asztalkát vitték. A diófából faragott asztalkát Körmendy Mátyás, szegedi jónevű iparos készítette remekbe. A kihallgatás A fogadás időpontját délelőtt 11 óra 30 perc­ben állapította meg a kabinetiroda. Az egyik szárnysegéd lekötelező szívélyes­séggel a hölgyek rendelkezésére bocsájtja szo­báját. A hölgyek a szobában rendbe szedik ru­hájukat,­­ a ruhák mindegyike csipkébe, selyembe álmodott eszménye a magyar viseletnek — s egy testőrtiszt — az is díszbe van öltözve — kala­uzolása mellett a gödöllői kastély történelmi hírű dísztermébe lépnek. A fogadó­terem ajtaja elött a kormányzóné libériás lakása áll. A küldöttség belépésekor az ajtó mindkét szárnyát feltárja s a küldöttség a fogadó­­terembe lép. A főméltóságu asszony belső termeiből siet eléjük. A fogadtatás végtelen ke­gyes és szívélyes. A küldöttség tagjait dr. Aigner Károly fő­ispán mutatja be a kormányzónénak. A bemutat­kozás után a fiatal főispánná a hölgyek elé lép. Kellemes hangján a kormányzóné­ üdvözli: — Főméltóságu asszonyunk ! A szegedi magyar nők az elmúlt vasárnapot a magyar történelem nagy-

Next