Szegedi Uj Nemzedék, 1921. október (3. évfolyam, 223-248. szám)

1921-10-14 / 234. szám

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban. Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. bukása után­ bontogattuk a keresz­tény szellem lobogóját. A harcnak esélyei is voltak. Két kérdést kell megvitatni a keresztény sajtóválla­­latokról: 1. Cserbenhagyta-e a hirdetett elveket ez az újságvállalat, amely keresztény programot hirdetett? 2. Érte-e sérelem azokat az új­ságírókat, akik ott pozíciókat fog­lalnak el ? Milotay hozzáfűzte még, hogy itt a szövetségnek nincs joga beavat­kozni abba, hogy egyes vállalatok hogyan fogják fel kötelességüket és hogy milyen hangon írnak. Köteles­sége azonban vigyázni arra, hogy egy vállalat se szálljon szembe azzal a gondolattal, amelynek a jegyében alakult. Kádár Lehel beszéde után a szö­vetség bizalmas értekezletet tartott, melyen Zsilinszky Endre, Hanka János stb. szólaltak fel. A bizalmas értekezlet után a gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely szerint a sajtó a központi sajtóvállalat el­bocsátott tagjaival szemben szoli­daritást vállal. Ugyanakkor a szö­vetség tiltakozik minden olyan kí­sérlet ellen, amely a központi sajtó­vállalat esetleges irányváltoztatását jelentené a keresztény eszmével szemben. Egységes kezelés alá veszik a városi üzemeket A polgármester nem barátja a terveknek Nem ismeretlen a torony alatt az a terv, hogy a városi üzemeket egy­ségesíteni akarják, miáltal az ügy­kezelésből kiküszöbölnék a nehézkes közigazgatási eljárást. A tervek szerint, melyeket Skultéty Sándor főszámvevő­ dolgozott ki, az összes üzemeket két nagy csoportba sorolják, úgymint műszaki és gazda­sági csoportokba. A műszaki csoportba tartoznának a gőzfürdő, köztisztasági telep, tégla­gyár, a vízművek, a gazdasági cso­portba pedig a húsüzem, kenyérgyár, a bodomi kertgazdaság, a halászat és a csengelei sertéstenyésztés. A tanács már foglalkozott a ter­vezettel, a napokban a jog- és pénz­ügyi bizottság is tárgyalás alá veszi, hogy még az októberi közgyűlés elé beterjeszthető legyen. Somogyi polgármester, aki előtt felvetettük az üzemek csoportosításá­nak eszméjét, kijelentette munkatár­sunk előtt, hogy a tervek megvaló­sítását még nem tartja időszerűnek. „A tervek keresztülvitele — mon­dotta — újabb költségeket jelent a városnak. Emellett időszerűtlennek is tartom, mert az üzemek abban a formában, melyben most dolgoznak, igen jól megfelelnek céljaiknak. Ha a gazdasági viszonyok megengedik, hogy üzemeinket szaporítsuk és ki­­bővítsük, akkor én is hajlandó le­szek, hogy a tervek megvalósítása mellett foglaljak állást.“ Az üzemek csoportosításának az az előnye, hogy az adminisztrációs ügykezelést, mely a közigazgatási eljárás keretei között nem tud a szükséges gyorsasággal keresztül­menni, gyorsabbá teszi. Igaz, hogy az utóbbi időben ez is reformon ment keresztül, mert most az üze­mek a tanács utólagos jóváhagyásá­val is beszerezhetik szükségletüket. SZEGEDI UJ NEMZEDÉK Szabadforgalom és a közellátás Nincs eléggé biztosítva a közélelmezés A rohamosan közelgő tél, mely­nek küszöbén állunk, a legrosszabb kilátásokat hozza, az amúgy is letört magyar társadalomra. A téli hóna­poknak felgyülemlő gondja a leg­sötétebb jövő elé állítja a megélhe­tés nehézségeivel küzdő tisztviselőt, munkást egyaránt. Különösen a közellátás jövője is mu­­tat sötét színeket. A háborús tapasz­talatok nem nagyon segíthetnek e kérdés megoldásánál, mert az élet­erejétől megfosztott ország talán még soha sem állott olyan nagy prob­lémák előtt, mint amilyent az 1921— 22-ik tél magában rejt. Megszerveztük a részleges szabad forgalmat. Boldog-boldogtalannak megengedtük, hogy kivigye az or­szágból a magyar verítékkel táplált, életet adó gabonát. Milliárdokra menő kivitelt eszközöltünk, abban a naiv hiedelemben, hogy a vérszegény valutánkat növeljük. S mi történt? A búza ára a szabadforgalommal 900 koronáról 1800 koronára szökött. Minden a külföldre vándorolt s mi mostan drága, idegen valuta meg­fizetésével külföldi gabonával tenget­jük életünket. A Szegedi Uj Nemzedék többször emelte fel tiltakozó szavát a gabona szabadforgalma ellen. Nézetünket, ez irányban többször kifejtettük s rá­mutattunk a szabadforgalom nyomán beálló elviselhetetlen közélelmezési nehézségekre. Az illetékes kormánykörök az ál­talánosan felzúduló közvélemény nyomatékos figyelmeztetése után korlátozták a szabadforgalmat, be­állították újra a közellátást, de redu­kálták az ellátatlanok számarányát. Az így mesterségesen leszállított el­látatlanok számának megfel­őleg 3 millió méter mázsa gabonára becsül­ték azon mennyiséget, melyből az ellátatlanokat kielégíthetik. A 3 millió méter mázsa gabonamennyiség felét a vámmalmok beszállítandó gabona­dézsmájából, másik felét pedig az 1800 koronás szabadforga­lomban vásárolt gabonából vélték kielégíteni. A kormánykörök ezen intézkedése látszólag megnyugvást keltett. De alig rövid idő múltán felbukkantak a nem várt akadályok, melyek a kormány jóakaratú intéz­kedéseit­­ teljesen felborították. A vámmalmok különböző előre nem látott nehézségek miatt a be­ígért gabona-kontigens felét sem tud­ták eddig beszállítani. Míg a korona kurzusának rohamos áresése követ­keztében a nyomor óriási mértéket öltött valaha tejjel-mézzel folyó or­szágunkban. Az 1800 koronás való­sággal megfizethetetlen szabadfor­galmi búzaár miatt az ellátatlanok száma megtöbbszöröződött , s így az előre beállított közellátásra szorulók száma az eredeti nagyság három­szorosára emelkedett. A vámmalmok nem szállítanak, az ellátatlanok száma pedig megsokszo­rozódott. Az előirányzott 3 millió mm. gabona csak 4 hónapra ele­gendő s így most az államnak, hogy a fenyegető közélelmezési kér­dést valahogyan megoldja, az 1800 koronás szabadforgalmi búzából kell a betevő falatra váró társadalmat kielégíteni. Most képzeljük el az államház­tartás kiadását. 1800 koronás búzát az ellátatlanoknak 800—900 koro­náért kell adni s.Így az állam rá­fizetése métermázsánkint 900—1000 korona. Fedezet egyedül a kiviteli illetékekből kerül, de ez a körül­belül egy milliárdra rugó ráfizetés mellett elenyésző csekélység. Az állam tehát a legnagyobb anyagi nehézségekkel küzd, hogy az ellátatlanokat kielégítse. S minden­nek a reményteljes szabadforgalom volt az oka. A részleges szabadforgalom beho­zatala előtt a Szegedi Új Nemzedék részletesen kifejtette a szabadforga­lom várható nehézségeit s ezzel el­lentétben a Térffy-féle közellátási javaslat mellett foglalt állást. Az idők, sajnos, nekünk hozták meg az igazunkat. A Térffy-féle ja­vaslat teljesen kiküszöbölte a sza­badforgalmat és az ellátatlanok ga­bonaszükségletét a malmok 15 szá­zalékos és a gazdák 10 százalékos gabonadézsmájából akarta fedezni. Ha a javaslatot a kormánykörök el­fogadták volna, ma a búza egységára szakértők szerint 900-on állna. Talán nem is szükséges bővebb részletezésbe bocsátkozni, hogy a közellátás egyre súlyosodó nehézsé­geit feltárjuk. A helyzet képe ma szo­morú, de egyenesen vigasztalanná válik, ha illetékes körök gyorsan és gyökeresen nem segítenek, ami a jelek szerint talán nem is késik sokáig. Gyiva Nagyarorsiég elpusztul, Bitor Magyarorsiig falwirul. Eldöntötték Felsőszilézia sorsát Az Echo de Paris tudósítójának jelentése szerint a népszövetségi ta­nács eldöntötte Felsőszilézia sorsát. E szerint Beuthent, Gleichuritzet és Hindenburgot Németországnak ítélték, míg Königshütte, Kattowitz, Pless és Rybnik Lengyelországhoz kerül. A döntés így Németország életereit se­bezi meg, mert épen azokat a terü­leteket rabolja el tőle, melyeken Felsőszilézia legfontosabb ipartelepei feküsznek. A Matin értesülése szerint a felső­sziléziai csapatok parancsnokai meg­kapták kormányuk utasításait, h­ogy szerdától kezdve az összes csapattes­tek szigorú készültségben álljanak, at­tól a naptól kezdve ugyanis, hogy a népszövetség meghozza döntését a felsősziléziai kérdésben, kihirdetik az úgynevezett enyhébb ostrom­­állapotot, hogy csírájában elfojtsák az esetleges zavargásokat. A Levente-per elítéltjeit kiszabadítják Beavatott helyről vett értesülés szerint a magyar kormány az oláh kormánnyal egyezséget kötött a po­litikai foglyok egy részének kicseré­lése ügyében. Az első csoport ki­cserélése e hó 14-én, pénteken történik a határon. A kicserélt ma­gyar foglyok első csoportja 14-én este 8 óra 35 perckor érkezik a nyugati pályaudvarra. A kiszabadított magyar foglyok között vannak a temesvári Levente-per összes el­ítéltjei, úgyszintén Boros Gyula százados, akit a múlt évben lefoly­tatott Kratochvill-féle kolozsvári nagy szenzációs perben ítéltek el , akit az oláhok eddig nem bocsátottak szabadon. Többen a szabaduló fog­lyok közül halálra vagy életfogytig­lani kényszermunkára voltak ítélve. Nemi Nem! Soha! 1921 október 14., péntek. A tisztviselők jövő hét köze­péig megkapják a segélyt A pénzügyminisztérium számvevőségi osztályától nyert felvilágosítás szerint a tisztviselők részére kiutalandó segély számfejtési előmunkálatán már teljesen elkészültek, most már csak a végre­hajtási utasítást várják. Ez az utasítás jelenleg az államnyomdában van és lehet, hogy még a mai nap folyamán, de legkésőbb holnap beérkezik készen. A végrehajtási utasítás beérkezte után lehető leggyorsabban befejezik a szükséges munkálatokat, hogy a segít­ség esetleg már szombaton, de legké­sőbb hétfőn folyósítható lesz. Ez az időpont a központban levő tisztvise­lőkre vonatkozik. A vidékiek termé­szetesen a postai szétküldés után csak néhány nap múlva, de legkésőbb csütörtökig meg fogják kapni a segít­séget. Istoever írógép,­ I alig használt, eladó. 16591 I Windisch írógép mű­szerésznél,Szent György-tér5. | Napi hirek Ma: Naptár, 1921. október 14, péntek Róm Kath. Kallist és prot. Helén, Időjárás: Változó, hűvösebb Somogyi könyvtár; Nyitva délelőtt 10—12, délután 4—7 óráig. Muzeum: Zárva. Városi Színház: A kis kadét, operett. A nyomdai és a délutáni szerkesztőségi telefon­szám 17—19. Kárpáti Károly beteg. Őszinte sajnálattal vettünk tudomást arról, hogy városunk érdemes kulturharcosa, az állami főgimnáziumunk megalapí­­tásától kezdve a közelmúltig vezető igazgatója súlyos beteg. Az érdemes férfi nemcsak Szegeden fáradozott lelkes kitartással *a magyar kultúráért, az idegen nyelvű honfitársaink meg­­magyarositásáért, hanem Szegedre költözése előtt Sopronban is fejtett ki hasonló munkásságot s méltón mond­hatjuk, hogy Sopron megmagyarositá­­sában s a magyar érzésben való meg­erősítésben s annak a magyar hazához való ragaszkodásnak kiépítésében, amely minden idegen intézkedések ellenére is Magyarországhoz való tar­­tozandóságért vívott harcokban jut kifejezésre, nagy része van neki. Kívánjuk, hogy egészségi állapota mielőbb térjen vissza s élvezhesse egész élete munkájának eredményét, Sopron megszabadulását s a kiérdemelt nyugalmat. Novemberi előléptetések a MÁV- nál. Az augusztusi részleges soron­­kívüli előléptetéseket, értesülésünk sze­rint, november elsején tömeges soron­­kívüli előléptetések követik. A városi tisztviselőktől megvon­ják az államsegélyt ? A nem szoro­san vett közigazgatási tisztviselők és nyugdíjasok, mint köztudomású, az állam részéről is segélyben részesül­nek. Szó van mostanában róla, hogy ezeket a segélyeket az állam a városi tisztviselőktől megvonja. A tanácsban,, mely tegnap foglalkozott ezzel az es­hetőséggel, az a vélemény alakult ki, hogy az állam helyett a város tartozik gondoskodni tisztviselőiről. Ez körül­belül két millió évi kiadást jelent a városnak, ezért a polgármester úgy gondolja, hogy legjobb volna a tiszt­viselőkön kedvezményes földbérletek nyújtásával segíteni. A város most körülbelül 400 hold földet oszt ki a tisztviselők között, a polgármester azt szeretné, ha a kiosztásra kerülő bér­letekben elsősorban azokat a tisztvise­lőket részesítenék, akik elesnek az állam támogatásától. A lakáshivatalból­ Csonka Miklós, a lakáshivatal elnöke, hosszú beteg­sége után újra elfoglalta hivatalát. Hegedűs Antal tb. tanácsnok, aki Csonka Miklóst helyettesítette, régi munkakörét foglalta el a katonaügy­i osztálynál.

Next