Szegedi Uj Nemzedék, 1921. október (3. évfolyam, 223-248. szám)

1921-10-26 / 244. szám

SZEGEDI UJ NEMZEDÉK Az Ostenbu­rg csapatok sorsa A székesfehérvári zászlóalj hátba támadta Ostenburg csapatait, ez az­után eldöntötte az egész puccs sorsát. A bekerítés teljes volt. Osten­­burg csapatai Tatatóvárosig vonultak vissza rendetlenül futva. Itt értesül­tek arról, hogy a komáromi hely­őrség szintén sarkukban van. A menekülők egy része Szárnál beásta magát. Sokáig ellenállni nem tudtak, a kormány csapatai kiűzték őket. Kilenc órakor este már foglyokat szállítottak Budapest felé 20-as, 30-as, sőt százas csoportokban, fegyver nélkül jöttek szuronyok közt Ostenburg emberei. Minden, amit megtarthattak, csak a kenyérzsák volt. A foglyok lehorgasztott fővel, némán hallgattak. A Károly-laktanyába vit­ték az egyik csoportot. Egy Osten­­burg altiszt elmondta, hogy félre­vezették őket, az egész legénység azt hitte, hogy mindenkinek tudtával és beleegyezésével, sőt egymás utasí­tásával történt a Budapestre vo­nulás. Az összeomlás zavarával kezdték meg az Ostenburg csapatok Tatató­­város felé a visszavonulást. Miköz­ben Felsőgallát és a felsőgallai szénbánya telepeken keresztül vo­nultak, a szénbányák munkássága teljes nyugalommal szemlélte az el­vonulást. Amikor Ostenburg csapatai Tatatóvárosra érkeztek, a züllés és szétbomlás tökéletes volt. Megro­hanták a falubeli kocsmákat, nem­sokkal ezután a csapatok lisztjei Ostenburgot keresték, akit azonban már sehol sem­ találtak. Mikor a legénység értesült arról, hogy pa­rancsnoka elhagyta, teljesen felbom­lott még az a kevés fegyelem, amely a csapatokat eddig összetartotta. Nem sokkal ezután megérkezett a komáromi helyőrség első része, amely lefegyverezte a lázadó csa­patokat. A lázadó csapatok teljesen szét­­bomlott kötelékei minden irányítás és vezetés nélkül menekültek a Bicske körüli erdőkbe. A vezérek, Ostenburg őrnagy és Horavecz a nemzeti hadsereg bekerülő mozdula­tai elöl —­ otthagyva IV. Károlyt — elmenekültek Tatáról. A lázadók soraiból legújabban ejtett foglyok elbeszélése szerint Ostenburg mene­külés közben látva a pucc összeom­lását és a helyzetnek tarthatatlan­ságát, mielőtt elfoghatták volna, for­gópisztolyával főbelőtte­ magát. A kormányzó a sebesültek között Hétfőn délután fél 4 órakor Horthy Miklós kormányzó felesége és leánya kíséretében inkognitóban a 17-es helyőrségi kórházba érkezett a teg­napi és tegnapelőtti sebesültek meg­látogatására. A kormányzó hossza­san elbeszélgetett a sebesültekkel és részletesen kérdezősködött tőlük az összeütközések lefolyása felől. A puccs híre Erdélyben A kolozsvári sajtó október 23-iki száma röviden foglalkozik Andrássyék puccskísérletével. Az egyik lap a következőket írja: IV. Károly útját bizonyára a rossz­emlékű pármai Sixtus herceg készí­tette elő, akiről a napokban már jelentettük, hogy Szombathelyen tar­tózkodik. Ismerve Sixtus francia összeköttetéseit és a francia diplo­mácia prágai tapogatódzásának tör­ténetét, majdnem bizonyos, hogy Károlyt párisi kezek tolták ismét fel az események színpadára és ebben olasz segítségnek is része lehet. Olaszországnak vitális érdeke, hogy örökre éket verjen a cseh— jugoszláv összeköttetések közé és ezt hathatósabban, mint a kicsiny Ausztria és a kicsiny Magyarország „testvéri“ kapcsolatával el sem tudná érni. A Trentinoval megnagyobbo­dott, Olaszországnak már nem félel­metes ellensége a legyöngült Ausz­tria élén a megtépázott kétfejű sas­sal. A kisantant részéről főleg cseh és jugoszláv részről a legerélyesebb protestációt lehet várni. Ők sohasem fognak belenyugodni a Habsburgok visszatérésébe. Kórház'Vonaton utazott a király A király megérkezése után Sop­ronból nyomban tovább akart utazni a fővárosba. Hívei megkísérelték, hogy számára szalonkocsit szerezze­nek. Telefonon kérdezősködtek a győri és székesfehérvári állomáso­kon, hogy nem küldhetnének-e ter­meskocsit, de tagadó választ kap­tak. Erre a Sopronban veszteglő egyes számú kórházvonatot rendez­ték be IV. Károly számára. A ki­rály a kórházvonaton utazott Győrbe, előtte egy mozdony haladt, amely­hez egy kocsit csatoltak. A kocsi­ban néhány katonatiszt utazott, hogy az utat kikémlelje. A vidék hangulata A karlista puccskísérletről nem­csak a fővárosban, hanem mindenütt, a vidék nagyobb metropolisaiban a legnagyobb felháborodással beszél­nek. A kormányhoz egyre-másra ér­keznek a nagyobb vidéki centru­mokból jelentések, amelyek a la­kosság felháborodásáról számolnak be. Mindenfelé tömegesen jelentkez­nek önkéntes katonai szolgálatra, hogy a karlista merénylet katonai letörésében részt vegyenek. A fővá­rosban pedig a veszély első hírére az egyetemi ifjúság fegyverbe lépett. Az ifjúság impozáns állásfoglalása és számereje egymagában is elég lett volna a lázadás letörésére. Sigray gróf megnyegte becsü­letszavét . A balsikerű puccskísérletben élénk részt vett gróf Sigray Antal is. A gróf a nyugatmagyarországi helyzet akuttá válásakor becsületszavát adta a Bethlen kormánynak, hogy semmiféle karlista puccsban nem vesz részt. Becsületszavát és hivatali esküjét megszegte, mert elsőnek sietett IV. Károly üdvözlésére. Részt vett a Budapest elleni felvonu­lásban és a puccskormányt minden cselekedetében támogatta. Most ő is a bíróság elé fog kerülni. Elrendelték országos körözését és letartóztatását. Csonka Magyarország nem ország. Egéss Magyarország menyorsság. Svájc kiutasítja a királyt Bern. MTI. A szövetségtanács ma elhatározta, hogy Károly király egész kíséretét kiutasítja .Svájcból, bele­értve a család valamennyi tagját, amennyiben nincs rájuk abszolút semmi szükség a gyermekek ápolá­sára, akik Svájban maradnak. A ki­utasított személyek névsorát mai napon teszik közzé. Villany- és gázYüágítását, varrógép, kerékpár, fegyverjavítását és mindennemű gép berendezését legjutányosabban és legpontosabban eszközli. HAVAS GYULA gépészmérnök ÚJSZEGED SZEGED­ Főfasor 46. Fodor­ u. 2. Telefon 8-78. Telefon 17-79. 192] október 26., szerda. A közgyűlés hódolatát fejezi ki a kormányzónak Aigner Károly főispán nyilatkozata Dr. Aigner Károly főispán való­színűleg még a héten rendkívüli közgyűlést hív össze, amelyen indít­ványt fog tenni, hogy a törvényha­tóság hódolatát nyilvánítsa a kor­mányzó ur őfőméltóságának és bi­zalmát a miniszterelnöknek, vala­mint a vezetése alatt álló kormány­nak azért, mert az ország érdekét megvédelmezték. — „Óhajtanám, mondotta a főispán — hogy Szeged, mint a nemzeti újjászületés bölcsője, legyen ezen a téren a kezdeményező. A közelmúlt eseményeinek tanulsága­ként ezen a közgyűlésen fel akarom hívni a törvényhatóság figyelmét arra, hogy már most tömörüljön a miniszterelnök úr által Pécsett ki­bontott zászló alá s az ország jól felfogott érdekében foglalkozzék az egységes párt gondolatával, mert elérkezett a tizenkettedik óra, hogy minden magyar ember egy táborban küzdjön, amely küzdelemnek csak egy célja lehet, a haza érdeke.“ A főispán erős, hazafias érzéstől sugall indítványát teljes egészében a közgyűlésen fogja kifejteni, amelyet még a héten össze akar hívni. — Vis­­szautasítják a külföld beavatko­zását és a királyság eszméjét sértő hangot. — A kisgazdapárt a trónfosztás mellett — A kor­mányt nem vezérli a bosszú politikája Az utóbbi napok izgalmas ese­ményeinek hatása alatt a Keresz­tény Nemzeti Egyesülés Pártjában óriási élénkség uralkodott. Szájról­­szájra jártak a hírek, már mindenki tudta, hogy a királyt Tatán az Esz­­terházy-kastélyban őrzik. Izgalom a pártkörökb­en­­ leszerelt tisztek elhelyezése A trianoni békeszerződés végre­hajtása folytán nagyobb számú tiszt kiválik a hadseregből és kénytelen polgári pályán elhelyezkedni. Mivel ez az elhelyezkedés az állást keresők roppant nagy száma miatt nehéz, a honvédelmi minisztérium azoknak a tiszteknek a részére, akik önerejük­ből elhelyezkedni nem tudnak, ál­landó elhelyező bizottság felállítását vette tervbe. Ebbe a bizottságba a mezőgazdasági, ipari és kereske­delmi vezető egyéneket és ipari és kereskedelmi testületeket is be akarja vonni. A miniszter az elhelyezkedni kívánók részére főleg a mezőgazda­­sági, ipari és kereskedelmi téren szándékozik támogatást nyújtani. Mindazokat a tiszteket,­ akik polgári pályán kívánnak elhelyezkedni és e célból az említett bizottság támoga­tását igénybe akarják venni, felhívja a minisztérium, hogy folyó évi no­vember 5-ig jelentsék be ezen kí­vánságukat a honvédelmi miniszté­rium Vili. osztálya címére, személyi adataikon kívül főleg azt, hogy me­lyik pályára törekszenek, mely vá­rosban vagy vidéken kívánnak ál­lást, nyelvismeretüket szóban és írás­ban, milyen iskolai előképzettséggel bírnak, gépírást, gyorsírást tudnak-e, milyen mérvben és milyen nyel­veken. Akik kereskedelmi pályán kíván­nak elhelyezkedni, azok számára ajánlatos, hogy a gép- és a gyors­írásban képezzék ki magukat és erre már most használják ki minden ide­jüket. A párt ezután egy 6 pontból álló határozatot hozott, melyben többek között tiltakoznak a külső hatal­­miaknak azon lépései ellen, hogy ismételten beleavat­koznak Magyarország bel­­ügyeibe. Kifogásolta továbbá a párt azt a tenort­­is hangot, melyet egyes té­nyezők használtak, mert ezek alkal­masak a királyság eszméjének sárba­­tiprására. A kisgazdapárt fentartás nélkül helyesli a kormány magatartását, az értekezleten pedig arra az álláspontra helyezkedett­­ a párt, hogy amen­­­nyiben IV. Károly nem mondana le trónjáról, a nemzetgyűlésnek kell megfosztania a tróntól. A kormányt ez idő szerint teljesen lefoglalja a külpolitikai bonyodalmak eloszlatása. A nemzetgyűlés össze­hívására a napokban nem kerül a sor és a jövő hétnél előbbre nem is várható. Nem! Nemi Sohal Revolveres merénylet Hlinka ellen Hlinka a hontmegyei Korompa községben tartott népgyűlést, ame­lyen több ezer ember vett részt. Beszédjében erősen kikelt a tótok­nak a csehek által való elnyomatása ellen és többek között ezeket mon­dotta : — A csehek behatoltak orszá­gunkba anélkül, hogy hívtuk volna őket s mindazokból, akik Csehor­szágban csak alantas állásokat töl­töttek be, nálunk hivatalfőnököket csináltak. Tovább nem folytathatta, mert egy cseh állomásfőnök revolverrel rálőtt. A golyó nem talált, de a tótok fel­­zúdultak és a jelenlevő cseheket agyba-főbe verték s a merénylő állomásfőnök dagadt pofával volt kénytelen megszaladni. A rend fentartására kiküldött tót eredetű katonák parancsnoka, egy cseh kapitány, a tömegbe akart lö­vetni, de a tót katonák megtagadták az engedelmességet.

Next