Szegedi Uj Nemzedék, 1921. november (3. évfolyam, 249-271. szám)
1921-11-01 / 249. szám
1921 november 1., kedd SZEGEDI NEMZEDÉK Délmagyarország fővárosában** Magyarországi utunknak talán a legszebbik napja volt a szegedi. Amikor Szatymazon a vonatból kiszállottunk, a főispán, a polgármester és a főorvos a legszívélyesebben üdvözölt bennünket. Bőséges reggeli után egyik tanyáról a másik tanyára hajtattunk. Majd ismét egy gazda vendégei voltunk, akinek vendégszerető nejében a magyar asszony minden üdeségét és szépségét csodáltuk. Elmondták sonka és a bor mellett az oláh megszállás minden kálváriáját, mely tényleg a legszégyenteljesebb rablás lehetett. S itt a magyar nem átkozott, de sírt. Egyik kolozsvári egyetemi tanár érdekes előadást tartott a fajokról és a magyar fajnak a többi fajokkal való rokonságáról és elvegyüléséről. A templom mellett elhaladva, az iskolát látogattuk meg, ahol,,dicsértessék az úr Jézus Krisztus“ köszöntéssel fogadott az ifjúság. Az iskolában egy tanuló a térképen megmutatta, hogy hol van Svájc. Erre bizonyára betanították, de mindenesetre nagy figyelmességre vall. Nem hisszük, hogya szerb megszállás alatt levő Bánátban olyan oktatásban részesül jelenleg a tanuló ifjúság, mint itt. Délre autókon és kocsikon Szegedre érkeztünk. Itt értesültünk arról, hogy milyen garázdálkodás folyik a szerbek megszállta magyar területeken. Tönkreteszik az éhező Európa élelmezését. Minden kommentár felesleges. A Tisza-szállóban kellemes meglepetésben volt részünk. Apácák által vezetett 200 magyar ruhás gyermek fogadott bennünket. A hölgyek is magyar ruhában jelentek meg s ritkán látható oly remek kép, melyet az ebédasztalnál láttunk. Az ebédnél a polgármester beszélt és társaink válaszoltak. Asztalbontás után hölgyek kíséretében megtekintettük a várost, az alsóvárosi templomot, ahol Péri guardián a vörös uralomról tartott kimerítő előadást. Hiszen Szegedről mozdult meg a polgárság Horthy vezetésével. Visszatérve, elkísértünk egy úri hölgyet otthonába, ahol a családnál, Hodács Jánosnál két élvezetes órát töltöttünk. Hodács kocsigyártó udvarában kis házak sorozata van, mindenféle úri és gazdasági kocsival. A munkaszerető, kiváló mester nagyszerűen megvendégelt bennünket. Látszik, hogy iparága virágzik. Lakása jól berendezett olajfestményeivel, zongorával stb. A falon két szép lánya képe látható. A szőke Marieca büszkeséggel mutatja munkáit. Csak ő beszél valamelyest németül, Cholnoky tanár fordítja le a köszöntőket. Azután a legjobb hangulatban távozunk e kitűnő magyar családtól. Majd egy másik családhoz hívtak. Általában azt tapasztaltuk, hogy a magyar még nem tette magát túl egy bizonyos palota stíluson, párizsi ízlésen és nemzeti jellegét nem juttatja kellően kifejezésre. Ezt tapasztaltuk a budapesti hatalmas parlamenti épületnél, de a polgári házakban sem jut kellően kifejezésre a nemzeti művészet. A Tisza-szállóba visszatérve, pompás halászlét kaptunk. Élveztük a paprikást, amely nagyon is ízlett. Este húzta a cigány, megindult a tánc és persze járták a csárdást is, majd éjfélkor visszautaztunk Budapestre. *) Szegeden járt svájci hírlapíró leírása egy zürichi újságban. A forgalmi adó befizetése körül a közönség körében még mindig igen nagy a tájékozatlanság s e körülmény az okozója annak a kényszerű állapotnak, melyet a pénzügyigazgatóság vív a forgalmi adózók táborával. E nagyfontosságú magán- és közügyben kérdést intéztünk Kőrössy Lajos pénzügyi főtanácsoshoz, aki munkatársunknak e fontos adónem mikénti befizetését, kifejlődését, az adóalanyok magatartását e fontos adónemmel szemben a következőkben ismertette: A forgalmi adó kötelező bejelentése október 16-án már lejárt, de a bejelentő lapok és a gyűjtőívek a közönség részéről mind a mai napig nem érkeztek be úgy, hogy a pénzügyigazgatóság a kitűzött határidőt kénytelen meghosszabbítani. Minden forgalmi adóköteles tartozik szabályszerű felbélyegzett bevételi könyveket és feljegyzéseket vezetni és azt naponta lezárni. A napi forgalmat kitevő összeg után az 1 és félszázalékos forgalmi adó bélyegben tüntetendő ki. Ettől eltérő lerovásmódot az eddig kibocsájtott körrendelet nem enged meg. A forgalmi adó készpénzben való lerovására egyelőre sem szükség, sem lehetőség nincs. A pénzügyminisztérium ugyanis egyes kisebb adózókra az általányozás rendszerét már nemsokára életbe lépteti. Ezen engedményt főleg azok vehetik igénybe, akiknek jövedelmük szerényebb és napi bevételüknek öszszege meglehetősen eltérő nagyságot mutat. Ezen feltételekhez még a megbízhatóság, rendes könyvvezetés, (a nyers bevételek összege is feltüntetve) is feltétlenül szükséges. E tekintetben még várjuk a pénzügyminiszter részletes utasításait. Általában úgy áll a dolog, hogy a forgalmi adót lehetőleg bélyegekkel rója le a közönség. A készpénzben való forgalmi adófizetés már nehezebb úgy a felekre, mint az államra nézve, mert a feleket bizonyos időszaki (havi, negyedévi) zárlatok elkészítésére kötelezi, másfelől a forgalmi adónak készpénzben való lerovása személyzetszaporítást vonna maga után, ami semmi esetre sem lenne gazdaságos. Sokan kérdezték, hogy a forgalmi adót mikor kell lerónni ? Erre azt a választ adhatjuk, hogy a lerovásnak már az esetenként kitűzött határidő elteltétőlszámított 24 óra alatt kell megtörténnie. Miután pedig a mai nappal a forgalmi adótörvény életbeléptetésétől számított második hónap is eltelt, a pénzügyigazgatóság ellenőrizni fogja az adózókat, hogy a forgalmi adóbélyegeket felragasztják-e üzleti könyveikben. Az adózó felek figyelmét felhívjuk még arra a körülményre, hogy a forgalmi adóbélyeget vagy a kerületi bélyegraktárakban, vagy a dohánytőzsdékben lehet vásárolni, kikre nézve kötelező a forgalmi adóbélyeg nagymennyiségű beszerzése. Ha e tekintetben panasz merülne fel, úgy a közönség nagyon helyesen tenné, ha az árust figyelmeztetné a pénzügy igazgatóság ez irányban kiadott szigorú rendelkezéseire. Ami pedig az elmúlt két hónapban a forgalmi adó eddigi összforgalmát illeti, erre vonatkozólag a feltorlódott munka miatt csak a jövő hetekben adhatunk tiszta képet. A nagyobb városokban és községekben a pénzügyigazgatóság érintkezésbe lép a városi és községi hatóságokkal a forgalmi adó törvényes kezelése érdekében, melynek következménye lesz a forgalmi adó áthárítása helyi kezelésbe. Ez az áthárítás indokát abban leli, hogy a törvény a városoknak és községeknek módot nyújt a bevétel egyharmad része erejéig való részesedésre s úgy remélhető, hogy a hatóságok a pénzügyigazgatóság tevékenységét teljes erővel támogatják. Végül figyelmeztetjük a közönséget, hogy a forgalmi adót bélyegekben a legrövidebb idő alatt rója le, mert a késedelmezők 5—50 K-ig terjedő adópótlékkal róhatók meg. Aki pedig a törvény szigorú rendelkezéseire dacára nem forgalmi adóbélyeget használ, a megrövidített adó háromszorosát tartozik megfizetik. Ugyancsak e büntetés jár annak is, ki az adót nem kellő időben rója le vagy a törvényesnél kisebb összeget fizet be. A pénzügyigazgatóság a forgalmi adót méltányosságból felére számíthatja le, a további leszállítást azonban csak a pénzügyminiszter eszközölteti. . Mi mindent elkövetünk, hogy a forgalmi adó befizetéseinek módozatát megkönnyítsük az adózó alanyoknak. Ebből kifolyólag a szolgálati idő alatt mindenkinek készséggel állunk rendelkezésére, ki a forgalmi adó befizetésével még mindig nincsen tisztában s ezért célszerűnek tartanánk, ha az érdekelt adózó felek népszerű forgalmi adót ismertető szakkönyveket szereznének be, melyek már a legolcsóbb árakon is megvásárolhatók, honnan kerekedett. Az emlékoszlopos hantok körül mindenütt az élet kavarog és áldoz az elhunytaknak egy pillanatot. Csak a te sírod környéke elhagyott, csak neked nem áldoz senki, jó Dugonics András. Az idetévedt élet színfoltjai sírodra pillantanak, aztán érzéketlen tovább mennek. Talán nem ismernek . . . De íme két kipirult arcú drászsapkás ifjú áll meg a síremlék előtt. A havas Hargita fiai. Ni itt nyugszik Dugonics András — mormolják a nevét álmélkodva. A harc után a sík homokban egy-egy nyom marad csak . . . Dugonics András ... és zavartalanul beszélgetnek az Etelkáról, majd a Jolánkáról. Majd jönnek „Az arany perecek“ „A gyapjas vitézek“ „A jeles történetek“ szép sorjában. Mennyi emlék, mennyi jelesség. A nyelv, mely az ő tollában minden szépre hajlott . . . Ám a mohhal fedett kőoszlop hallgatott s ez a hallgatás olyan volt, mint egy édes és szomorú kisérő muzsika a lángoló arcú ifjak beszédéhez. Az álmodó kő hallgatott . . . Ő nem, nem, valami őszi szelíden mosolygó derű volt ebben a hallgatásban, mint amikor az ezüstös haj és a fáradt szemek alatt halkan mondja egy fáradt ajk. Köszönöm jó emberek. Köszönöm , a megemlékezést, köszönöm! Majd néma hosszú hallgatás. A temető belsejéből szellő suhant át s attól a fakeresztek össze zizegnek. Mintha valamit beszélnének! Az életről, mely egykoron itt tűnik el az őszies avarban s itt fog hallgatni a lombtalan fában, a fűben, a kövekben, a temető végtelen bánatjában, a borostyán alatt, mint most odalenn a porladó rég elmúlt nagy szivek hallgatnak. Aztán a szellő is tovább áll ... S az Ősz méla borongása öleli át Dugonics András temetőjét. (n—s) i adó és a közönség A pénzügyigazgatóság ellenőrizni fogja az üzleti könyveket ,a feljegyzéseket — A forgalmi adó egyharmad részét a vámosok és községek kapják — A közönség nem akar forgalmi adót fizetni A munka is Urke telepein Nemik a hasit ! Dugonics András sírja előtt ilyenkor halottak napja előtt már népesek a temetők. AFelsőváros felé vezető kis utcákban már a kora délutáni órákban sűrű rajokban bandukolnak a kegyeletnek áldozó halandók. A Vásárhelyi-sugárút végén balra, csöndesen, álmatagon húzódik meg Dugonics András temetője. A népes temetői kis utakat, a jeltelen és a hatalmas kőoszlopokkal ékeskedő sírdombokat, kimondhatatlan odaadással érintik a fákról lepergő fáradt levelek. Keskeny indás ösvényeken áttörtetve érünk oda, hol jó öreg Dugonics András pihen. Mély csend honol az ősi fák és a százados avar alatt, mintha itt együtt porladnának mindama acélos akarnokos magyar szivek, melyek az életben sikeresen dobogtak elárvult nemzetünkért. Mohos kőoszlopa bánatosan tekint szét, a körötte nyüzsgő világra. Hantja süppedd immár, mint porlik alant a valaha értünk forrón dobogó szív. — Porlad fent a kő. — Az aranyos névtáblán elfakultak már a betűk, mint az emlékezés. És a suttogó, fényt hintő lombok, mohos fatörzsek között sűrü szövevényét fonja, bogozza a sötét borostyán. Körülötte fájdalmas némasággal nyújtogatják karjukat a fák. Sugárt koldulva a hunyó naptól, majd öszszekapaszkodnak és riadtan hajladoznak a szélben, mely Isten tudja Ismeretterjesztő előadások A Szegedi Katholikus Nővédő Egyesület Elnöksége 1921. november 4-én kezdődőleg székházának (Korona utca 18. sz.) földszinti termében sorozatos ismeretterjesztő előadásokat rendez, kizárólag női hallgatók számára, amelyre a t. tagokat és női vendégeket ezennel tisztelettel meghívja. , Kezdete mindenkor délután pont 5 órakor (17 óra). Pontos megjelenést kérünk, mert az előadás megkezdésekor az ajtót bezárjuk. I. sorozat: a) Vallástan és történelem. Előadó: Dr. Erdélyi László egyetemi tanár 5-től fél 6 óráig. b) Egyháztörténet és szertartástan. Előadó: Dr. Krämer Tamás fél 6— 6 óráig. Előadási napok: 4. 7. 9. 11. II. sorozat a) Vallástan és történelem. Előadó : Dr. Erdélyi László egyetemi tanár 5-től fél 6 óráig. b) Neveléstan. Előadó: Dr. Komarik István jezsuita páter fél 6—6 óráig. Előadási napok: nov. 14. 16. 18.21. III. sorozat a) Vallástan és történelem. Előadó: Dr. Erdélyi László egyetemi tanár 5 fél 6 óráig. b) Gazdaságtan. Előadó: Hauser Rezső Sándor délután fél 6—6 óráig. Előadási napok: nov. 23. 25. 28.30. IV. sorozat: a) Vallástan és történelem. Előadó : Dr. Erdélyi László egyetemi tanár 5 fél 6 óráig. b) Egészségtan. Előadási napok: dec. 2. 5. 7. 9. v. sorozat. a) Vallástan és történelem. Előadó: Dr. Erdélyi László egyetemi tanár 5 fél 6 óráig. b) Erkölcstan és társadalomtan. Hősök kultusza. Előadó: Tarcsafalvy Anaklét tábori lelkész. Előadási napok: dec. 12. 14.16.19. Az előadások után szent gyónás. Közös áldozás december 20-án délelőtt 8 órakor a belvárosi templomban.