Szegedi Uj Nemzedék, 1921. november (3. évfolyam, 249-271. szám)

1921-11-26 / 270. szám

Szeged, 1921 november 26., szombat. Ara 2 korona. Il­-ik évfolyam, 270. szám. Keresztény poltikai napilap. K­ Magyar Nemzet Szövetség hivatalos lapja. Előfizetési ára: Egész évre . . 480.— „ Fél évre . . . 240 — , Neved évre . 120.— , Egy hónapra . 40.— „ Egyes szám ára 2 kor Szerkesztési és leadó­­hivatal, Szeged, Kálvária­ utca 10. sz. Telefon: 153. Főszerkesztő: DOBAY GYULA DR. Szerkesztésért felelős: vitéz KEMÉNY SIMON Kiadja: A Szegedi Új Nemzedék Lapvállalat Részv-Társ. Az egységes párt ügye a szombati értekezleten dől el­­ A politikai helyzetben lényeges változás nem történt. Bethlen István gróf dezignált miniszterelnök foly­tatja tárgyalásait a pártvezérekkel. E tárgyalásokról azonban pozitív hír nem került ki. A helyzet súlypontja mindenesetre nagyatádi Szabó Istvánon múlik, aki a kisgazdapárttal és a dissziden­­sek felerészével hajlandó is belépni az új pártba és ily módon az egy­séges párt gerincét a kisgazdapárt alkotná. A kereszténypártban a han­gulat oly irányú, hogy a párt nem hajlandó feláldozni a pártot és prog­ramját. Legszívesebben látnák, ha Bethlen a kisgazdákkal csinálna kormányt, de hajlandók támogatni a kormányt a konszolidáció megterem­tésére, a drágaság letörésére irányuló munkájában és általában ami az ország rendjét szolgálja. Mintegy 20 kereszténypárti képviselő már csat­lakozott az új párthoz, míg a többiek állásfoglalása a szombati értekez­leten fog eldőlni. Bizonyos azonban, hogy a párt nagyobb része követi Bethlent. Az a rész pedig, mely minden áron legi­timista állásponton van, körülbelül tizenöten, ellenzékbe megy. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy a kormány visszaállítja a köz­­élelmezési tárcát s ezt keresztény­pártival tölti be. Nagyatádi nem tá­vozik végleg a kabinetből, hanem megmarad továbbra is mint tárca nélküli miniszter. Bethlen István miniszterelnök kormányalakító mun­kásságával szemben az ellenzéki sorok is élénken mozgolódnak. Az egységes párt programja Az egységes párt hivatott arra, hogy még ezen a nemzetgyűlésen, amelynek időtartama, ha a tiszántúli választástól számítjuk is ezt a két esztendőt, amelyre összehívták, több mint fél év megvalósítja Bethlen ki­tűzött programját, amelynek főbb pontjai a következők: 1. A választójogi törvény meg­alkotása, a közgazdasági reform és a felsőház reformja, egyéb közjogi javaslatok. 2. A pénzügyi javaslatok, melyek főkép arra vonatkoznak, hogyan lehet az állampénztár helyzetét ren­dezni. Ezért fontos a vagyonváltság befejezése, a hátralevő pénzügyi reformtörvénynek megalkotása. A ki­viteli illetékek kérdésének szabályo­zása és a kereskedelmi szerződések kötésének olyan export­politikának a folytatása, amelyek alkalmasak arra, hogy valutánkat stabilizálja. 3. Az elkészült szociális és ipari javaslatok, tehát munkásbiztosítás, ipari törvényrevízió s a többi tető alá hozása. A kislakások figye. Balogh Károly tanácsnok és Berzenczey Domonkos fő­mérnök a jövő héten Budapestre utaznak, hogy a kislakások ügyében tárgyalásokat folytassanak az országos lakásépítési ta­náccsal. A tárgyalások célja az, hogy a város álláspontját közelebb vigyék a kor­­mányéhoz. Ha sikerül is a megegyezés, az építkezéseket most már nem lehet a tavasznál előbb megkezdeni. Magyarország aligha teljesítheti „jóvátételi** kötelezettségét A jóvátételi bizottság, amely a hónap elején érkezett hozzánk, rövidesen meg­érkezése után megkezdte működését. Herbert elnök a következőket mon­dotta a bizottság működéséről: — Proramunk első pontja a Szer­biának, Olaszországnak és Görögor­szágnak szállítandó állatállomány volt. Magyarországtól az említett három állam kért élő marhát. A jóvátételi bizottság azonban egyrészt a magyar kormány jelentése alapján, másrészt a maga tapasztalataiból azt állapította meg, hogy Magyarország jelenlegi ne­héz helyzetében bajosan teljesítheti ezt a kötelezettséget. A másik dolog, amivel foglalkoztunk, azon gépek és vasúti kocsik vissza­adása, amelyeket a háború alatt Olasz­országból Magyarországba hoztak, más­részt amelyek Franciaországból kerül­tek a német közvetítésével Magyaror­szágba. Ilyen anyag elég sok van Magyarországon, ezeket Magyarország tartozik visszaadni azon államoknak, amelyek jogos tulajdonosai a zsákmá­nyolt tárgyaknak. Tárgyalunk még azokról a Magyarországból elhurcolt nem katonai tárgyakról, amelyeket a fegyverszünet megkötésekor és utána különböző államok elvittek. i népszavazás területéről minden csapatot eltávolítanak? A bécsi Telegraphen Korrespondenz Bureau hivatalosan jelenti: Ma délelőtt a szövetséges hadsereg csapatai a melléjük adott csendőrséggel együtt megkezdték az előnyomulást a soproni népszavazási területtől délre eső egész területrész birtokba vétele végett. Bécs, MTI. A pénzügyi és költségvetési bizottság mai ülésén elin­tézte a saint-germaini állami szerződés és Burgenland­ kérdését. Schober követségi kancellár a vita során közölte, hogy hír szerint a nagykövetek konferenciája eleget tett Ausztria ama kívánságának, hogy a soproni nép­­szavazási területről minden csapatot távolítsanak el. A destrukci még nem végeztünk Prohászka püspök nyilatkozata Prohászka Ottokár a helyzetről a következőképpen nyilatkozott: — A két irányzatnak, a katholi­­cizmusnak és a protestánizmusnak van egy közös ellensége, amely közös ellenség folyton gyújtogatja majd a kaszárnyákat, majd a gőz­malmokat, folyton jeleket ad, mintha figyelmeztetni akarna a föld alól is, hogy vigyázzatok, itt vagyok a föld alatt, ha nem is tudlak most, de kívonom a tönkretevésteket. A második, hogy nagyon veszedelmes volna az, hogy ha a fejlődés Ma­gyarországon kultúrharcot vonna maga után, amely az egyes feleke­zetek között támadna. A királykérdésben Prohászka a következőket mondotta: — Legszerencsétlenebb ennek a kérdésnek olyan kiszínezése mintha a szabad királyválasztás a protestáns érdeket, ezzel szemben az ellen­kező pártfoglalásnak, a katoliciz­musnak érdekeit jelentené. Azért, hogy az utolsó alkalommal az egyik pártnak, a keresztény egyesülés párt­jának, vezető alakja szerepelt, senki sem mondhatja, hogy maga a kato­licizmus azonos a keresztény egye­sülés pártjával, vagy épp az illető vezető alakok eljárásával. — Égető szükség van a keresz­tény sajtóra, amelynek szükségét megéreztük, mikor a nemzet a sír szélén állott, melyet a nemzeti élet­ösztön kívánt és megteremtett mi­vel a destrukcióval még egyáltalán nem végeztünk, a konstrukciónak pedig igazán csak néhány alapkövét hengerítettük ide. Bethlen István grófról a püspök a következőket mondotta: — Egy ember, egy államférfi, aki sehol sem tagadja meg a nagy el­vek és eszmények létjogosultságát, de abstrakciókért a nagy reálpoli­tikai veszedelmektől eltekinteni és a létérdekeket ki nem elégíteni haj­landó. A kormányzó méltán elvár­hatja, hogy megértéssel, ragaszko­dással és nagyrabecsüléssel meg­könnyítsük az ő nagy és sokszor ke­serves érzelmi komplikációval is együttjáró helyzetét. A görög-katolikus egyházközség megalakulása Mint ismeretes, a görög-katolikus egyházközség, mely Szegeden 500— 600 hívőt számlál, nemrégiben el­határozta megalakulását. Az egyház­­község hivatalos megalakulását de­cember 10-ike után tervezik, mely időpontig az összes Szegeden lakó görög­katolikus vallású lakosok ez­úton is felhivatnak a jelentkezésre. Jelentkezéseket egyelőre dr. Juhász Gyula törvényszéki bíró (törvény­szék I. emelet) fogad el. Az egyházközség megalakulása után az első ünnepélyes görög­katolikus szertartású misét karácsony másodnapjára tervezik, még pedig vagy a rókusi templomban, vagy a jezsuiták kápolnájában. A görög­katolikus vallású tanulók külön hi­toktatása már kezdetét vette s ezek­nek már december 6-án szentmisét is tartanak a rókusi templomban. A római katolikus egyházközség örömmel vette a testvér­egyház megalakulásának hírét és külön pénztárából 4000 koronát adomá­nyozott a görög egyház fentartási költségeihez. Nemrégiben a közoktatásügyi mi­nisztérium is kilátásba helyezte a megalakuló egyházközség segélyezé­sét, mivel a görög-katolikus egyház a megszállott területeken úgy a múltban, mint a jelenben hervad­hatatlan érdemeket szerzett a ma­gyar irredenta szolgálatában. Külö­nösen a görög-keleti szerb egyházzal szemben fejlődött ki a vallásharc, mely azután a görög-katolikusok ellentállásán kudarcot szenvedett. Az egyházközség különben a vá­ros tanácsához is kérelemmel fordul azon célból, hogy a város a többi felekezetekhez hasonlóan a görög­katolikusokat részesítse támogatásban. Értesülésünk szerint a város tanácsa eleget is tesz a görög­katolikus egy­házközség kérésének. A kisantant összefog az apanázs ellen Belgrád. MTI. Tekintettel a nagy­követi tanácsnak Károly király apaná­zsára vonatkozó döntésére, a kisantant kormányai megbeszéléseket folytatnak az e kérdésben követendő közös eljá­rás céljaiból. A kisantant kormányai e kérdésben kollektív feltételekkel akar­nak előállni. Beletelik tíz esztendő Curson lord ma délután beszédet mondott egy lakomán, melyben a következőket mondotta: — Az angol birodalom a utóbbi háború folyamán akaratán kívül megerősödött. Németország, Ausztria és Törökország pedig összeomlottak, a maradványaikból új államok ala­kultak, melyek súlyos harcot vívnak létükért. Rámutatott arra, hogy a fegyverszünetet már három évvel ezelőtt megkötötték, de a béke nem állott helyre. Beletelik tíz esztendő, míg a fegyverszünetből normális vi­szonyok kialakulnak. Megszűnt a vörheny Az iskolákat feloldották a zár alól A vörheny, mely körülbelül jó másfél hónapja kezdett jelentkezni a városban, mint a tiszti főorvosi hi­vataltól értesülünk, megszűnt. A be­jelentések elmaradtak s csak vé­letlen, ha egy jelentés mégis ér­kezik, hogy a távozó betegségben idét megbetegedett valaki. Az epidémia elmúltával meg le­het állapítani, hogy a város terüle­tén nem lépett fel járványszerűen. A tömeges megbetegedések ténye meg­­álapítható, azonban a szokottnál nem nagyobb arányban. Egész év­ben a városnak belső és külső te­rületén összesen 352 megbetegedés történt. Ez a szám csak mennyi­ségileg, de arányban nem több a múlt évek adatainál, mert a város lakossága évről-évre növekedik. A 352 megbetegedés közül 41 végződött halállal. Ez a szám kö­rülbelül tizenegy és fél százaléknak felel meg, amennyi tényleg a vör­heny halálozási százaléka. A vör­heny után a vérhasnak volt legtöbb áldozata egész évben, 218 megbete­gedés közül 29 volt halálos kime­netelű. A vérhas a vörheny fellépése előtt pusztított, nagyobbrészt augusz­tus és szeptemberben, amikor a gyü­mölcsérésnek van szezonja. Az alsóvárosi iskolákat és óvodát

Next