Szegedi Uj Nemzedék, 1921. november (3. évfolyam, 249-271. szám)
1921-11-26 / 270. szám
Szeged, 1921 november 26., szombat. Ara 2 korona. Il-ik évfolyam, 270. szám. Keresztény poltikai napilap. K Magyar Nemzet Szövetség hivatalos lapja. Előfizetési ára: Egész évre . . 480.— „ Fél évre . . . 240 — , Neved évre . 120.— , Egy hónapra . 40.— „ Egyes szám ára 2 kor Szerkesztési és leadóhivatal, Szeged, Kálvária utca 10. sz. Telefon: 153. Főszerkesztő: DOBAY GYULA DR. Szerkesztésért felelős: vitéz KEMÉNY SIMON Kiadja: A Szegedi Új Nemzedék Lapvállalat Részv-Társ. Az egységes párt ügye a szombati értekezleten dől el A politikai helyzetben lényeges változás nem történt. Bethlen István gróf dezignált miniszterelnök folytatja tárgyalásait a pártvezérekkel. E tárgyalásokról azonban pozitív hír nem került ki. A helyzet súlypontja mindenesetre nagyatádi Szabó Istvánon múlik, aki a kisgazdapárttal és a disszidensek felerészével hajlandó is belépni az új pártba és ily módon az egységes párt gerincét a kisgazdapárt alkotná. A kereszténypártban a hangulat oly irányú, hogy a párt nem hajlandó feláldozni a pártot és programját. Legszívesebben látnák, ha Bethlen a kisgazdákkal csinálna kormányt, de hajlandók támogatni a kormányt a konszolidáció megteremtésére, a drágaság letörésére irányuló munkájában és általában ami az ország rendjét szolgálja. Mintegy 20 kereszténypárti képviselő már csatlakozott az új párthoz, míg a többiek állásfoglalása a szombati értekezleten fog eldőlni. Bizonyos azonban, hogy a párt nagyobb része követi Bethlent. Az a rész pedig, mely minden áron legitimista állásponton van, körülbelül tizenöten, ellenzékbe megy. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy a kormány visszaállítja a közélelmezési tárcát s ezt kereszténypártival tölti be. Nagyatádi nem távozik végleg a kabinetből, hanem megmarad továbbra is mint tárca nélküli miniszter. Bethlen István miniszterelnök kormányalakító munkásságával szemben az ellenzéki sorok is élénken mozgolódnak. Az egységes párt programja Az egységes párt hivatott arra, hogy még ezen a nemzetgyűlésen, amelynek időtartama, ha a tiszántúli választástól számítjuk is ezt a két esztendőt, amelyre összehívták, több mint fél év megvalósítja Bethlen kitűzött programját, amelynek főbb pontjai a következők: 1. A választójogi törvény megalkotása, a közgazdasági reform és a felsőház reformja, egyéb közjogi javaslatok. 2. A pénzügyi javaslatok, melyek főkép arra vonatkoznak, hogyan lehet az állampénztár helyzetét rendezni. Ezért fontos a vagyonváltság befejezése, a hátralevő pénzügyi reformtörvénynek megalkotása. A kiviteli illetékek kérdésének szabályozása és a kereskedelmi szerződések kötésének olyan exportpolitikának a folytatása, amelyek alkalmasak arra, hogy valutánkat stabilizálja. 3. Az elkészült szociális és ipari javaslatok, tehát munkásbiztosítás, ipari törvényrevízió s a többi tető alá hozása. A kislakások figye. Balogh Károly tanácsnok és Berzenczey Domonkos főmérnök a jövő héten Budapestre utaznak, hogy a kislakások ügyében tárgyalásokat folytassanak az országos lakásépítési tanáccsal. A tárgyalások célja az, hogy a város álláspontját közelebb vigyék a kormányéhoz. Ha sikerül is a megegyezés, az építkezéseket most már nem lehet a tavasznál előbb megkezdeni. Magyarország aligha teljesítheti „jóvátételi** kötelezettségét A jóvátételi bizottság, amely a hónap elején érkezett hozzánk, rövidesen megérkezése után megkezdte működését. Herbert elnök a következőket mondotta a bizottság működéséről: — Proramunk első pontja a Szerbiának, Olaszországnak és Görögországnak szállítandó állatállomány volt. Magyarországtól az említett három állam kért élő marhát. A jóvátételi bizottság azonban egyrészt a magyar kormány jelentése alapján, másrészt a maga tapasztalataiból azt állapította meg, hogy Magyarország jelenlegi nehéz helyzetében bajosan teljesítheti ezt a kötelezettséget. A másik dolog, amivel foglalkoztunk, azon gépek és vasúti kocsik visszaadása, amelyeket a háború alatt Olaszországból Magyarországba hoztak, másrészt amelyek Franciaországból kerültek a német közvetítésével Magyarországba. Ilyen anyag elég sok van Magyarországon, ezeket Magyarország tartozik visszaadni azon államoknak, amelyek jogos tulajdonosai a zsákmányolt tárgyaknak. Tárgyalunk még azokról a Magyarországból elhurcolt nem katonai tárgyakról, amelyeket a fegyverszünet megkötésekor és utána különböző államok elvittek. i népszavazás területéről minden csapatot eltávolítanak? A bécsi Telegraphen Korrespondenz Bureau hivatalosan jelenti: Ma délelőtt a szövetséges hadsereg csapatai a melléjük adott csendőrséggel együtt megkezdték az előnyomulást a soproni népszavazási területtől délre eső egész területrész birtokba vétele végett. Bécs, MTI. A pénzügyi és költségvetési bizottság mai ülésén elintézte a saint-germaini állami szerződés és Burgenland kérdését. Schober követségi kancellár a vita során közölte, hogy hír szerint a nagykövetek konferenciája eleget tett Ausztria ama kívánságának, hogy a soproni népszavazási területről minden csapatot távolítsanak el. A destrukci még nem végeztünk Prohászka püspök nyilatkozata Prohászka Ottokár a helyzetről a következőképpen nyilatkozott: — A két irányzatnak, a katholicizmusnak és a protestánizmusnak van egy közös ellensége, amely közös ellenség folyton gyújtogatja majd a kaszárnyákat, majd a gőzmalmokat, folyton jeleket ad, mintha figyelmeztetni akarna a föld alól is, hogy vigyázzatok, itt vagyok a föld alatt, ha nem is tudlak most, de kívonom a tönkretevésteket. A második, hogy nagyon veszedelmes volna az, hogy ha a fejlődés Magyarországon kultúrharcot vonna maga után, amely az egyes felekezetek között támadna. A királykérdésben Prohászka a következőket mondotta: — Legszerencsétlenebb ennek a kérdésnek olyan kiszínezése mintha a szabad királyválasztás a protestáns érdeket, ezzel szemben az ellenkező pártfoglalásnak, a katolicizmusnak érdekeit jelentené. Azért, hogy az utolsó alkalommal az egyik pártnak, a keresztény egyesülés pártjának, vezető alakja szerepelt, senki sem mondhatja, hogy maga a katolicizmus azonos a keresztény egyesülés pártjával, vagy épp az illető vezető alakok eljárásával. — Égető szükség van a keresztény sajtóra, amelynek szükségét megéreztük, mikor a nemzet a sír szélén állott, melyet a nemzeti életösztön kívánt és megteremtett mivel a destrukcióval még egyáltalán nem végeztünk, a konstrukciónak pedig igazán csak néhány alapkövét hengerítettük ide. Bethlen István grófról a püspök a következőket mondotta: — Egy ember, egy államférfi, aki sehol sem tagadja meg a nagy elvek és eszmények létjogosultságát, de abstrakciókért a nagy reálpolitikai veszedelmektől eltekinteni és a létérdekeket ki nem elégíteni hajlandó. A kormányzó méltán elvárhatja, hogy megértéssel, ragaszkodással és nagyrabecsüléssel megkönnyítsük az ő nagy és sokszor keserves érzelmi komplikációval is együttjáró helyzetét. A görög-katolikus egyházközség megalakulása Mint ismeretes, a görög-katolikus egyházközség, mely Szegeden 500— 600 hívőt számlál, nemrégiben elhatározta megalakulását. Az egyházközség hivatalos megalakulását december 10-ike után tervezik, mely időpontig az összes Szegeden lakó görögkatolikus vallású lakosok ezúton is felhivatnak a jelentkezésre. Jelentkezéseket egyelőre dr. Juhász Gyula törvényszéki bíró (törvényszék I. emelet) fogad el. Az egyházközség megalakulása után az első ünnepélyes görögkatolikus szertartású misét karácsony másodnapjára tervezik, még pedig vagy a rókusi templomban, vagy a jezsuiták kápolnájában. A görögkatolikus vallású tanulók külön hitoktatása már kezdetét vette s ezeknek már december 6-án szentmisét is tartanak a rókusi templomban. A római katolikus egyházközség örömmel vette a testvéregyház megalakulásának hírét és külön pénztárából 4000 koronát adományozott a görög egyház fentartási költségeihez. Nemrégiben a közoktatásügyi minisztérium is kilátásba helyezte a megalakuló egyházközség segélyezését, mivel a görög-katolikus egyház a megszállott területeken úgy a múltban, mint a jelenben hervadhatatlan érdemeket szerzett a magyar irredenta szolgálatában. Különösen a görög-keleti szerb egyházzal szemben fejlődött ki a vallásharc, mely azután a görög-katolikusok ellentállásán kudarcot szenvedett. Az egyházközség különben a város tanácsához is kérelemmel fordul azon célból, hogy a város a többi felekezetekhez hasonlóan a görögkatolikusokat részesítse támogatásban. Értesülésünk szerint a város tanácsa eleget is tesz a görögkatolikus egyházközség kérésének. A kisantant összefog az apanázs ellen Belgrád. MTI. Tekintettel a nagyköveti tanácsnak Károly király apanázsára vonatkozó döntésére, a kisantant kormányai megbeszéléseket folytatnak az e kérdésben követendő közös eljárás céljaiból. A kisantant kormányai e kérdésben kollektív feltételekkel akarnak előállni. Beletelik tíz esztendő Curson lord ma délután beszédet mondott egy lakomán, melyben a következőket mondotta: — Az angol birodalom a utóbbi háború folyamán akaratán kívül megerősödött. Németország, Ausztria és Törökország pedig összeomlottak, a maradványaikból új államok alakultak, melyek súlyos harcot vívnak létükért. Rámutatott arra, hogy a fegyverszünetet már három évvel ezelőtt megkötötték, de a béke nem állott helyre. Beletelik tíz esztendő, míg a fegyverszünetből normális viszonyok kialakulnak. Megszűnt a vörheny Az iskolákat feloldották a zár alól A vörheny, mely körülbelül jó másfél hónapja kezdett jelentkezni a városban, mint a tiszti főorvosi hivataltól értesülünk, megszűnt. A bejelentések elmaradtak s csak véletlen, ha egy jelentés mégis érkezik, hogy a távozó betegségben idét megbetegedett valaki. Az epidémia elmúltával meg lehet állapítani, hogy a város területén nem lépett fel járványszerűen. A tömeges megbetegedések ténye megálapítható, azonban a szokottnál nem nagyobb arányban. Egész évben a városnak belső és külső területén összesen 352 megbetegedés történt. Ez a szám csak mennyiségileg, de arányban nem több a múlt évek adatainál, mert a város lakossága évről-évre növekedik. A 352 megbetegedés közül 41 végződött halállal. Ez a szám körülbelül tizenegy és fél százaléknak felel meg, amennyi tényleg a vörheny halálozási százaléka. A vörheny után a vérhasnak volt legtöbb áldozata egész évben, 218 megbetegedés közül 29 volt halálos kimenetelű. A vérhas a vörheny fellépése előtt pusztított, nagyobbrészt augusztus és szeptemberben, amikor a gyümölcsérésnek van szezonja. Az alsóvárosi iskolákat és óvodát