Szegedi Uj Nemzedék, 1922. február-augusztus (4. évfolyam, 45-196. szám)

1922-03-19 / 65. szám

1922 m­árcius 19., vasárnap: SZEGLEDI UJ NEMZED£K sokkal biztosabban marad fenn, mint a sok hirtelen csinált zseni. Képein látni a természettel való hosszú és benső együttlétit, mond­­hatnók szerelmét, mely képessé teszi annak művészi vászonra vetését. Min­dent úgy ábrázol, amilyennek igazá­ban látja, minden modorosság, minden excentrikusság felé való törekvés nélkül és éppen ez az, ami bennünk is felébreszti azt a hangulatot, mely a művészt a kép megfestésére inspirálta. Az ilyen komolyan törekvő mű­vésznek, akinek ennyi érzéke, meg­figyelő készsége van a természet szépségei iránt és oly tökéletes technikája — érvényesülnie kell. Kiállított képei közül a legmegka­­póbbak és a legtökéletesebbek a téli tájképei. A havat úgy festeni ritka művész tudja. A két „Stefánia­­parkrészlet", leheletszerű, a havas táj visszfénye, valamint a terjengő, átlátszó ködfoszlányok által tompított színek olyan perspektívát kölcsö­nöznek képeinek, hogy a szemlélő alig tudja a tekintetét levenni róluk. A legsikerültebb képe a „Város­háza“ címü téli képe, valamint az „Újszegedi parkrészlet télen“ című­ képe. „Esti hangulat Albániában“, valamint „Este a kikötőben“ című képei azt a hangulatot festik meg­kapó erővel, mikor a józan napfény eltűnik s beáll az esti szürkeség birodalma. Szemlélve őket megért­jük a művész csodálatos hangulatát, mely alkonyatkor lepi meg ábrán­dos hajlandóságú lelkületét. „Tavasz“ képének tompított meleg színei, parázs levegője igazi tavaszi han­gulatot kelt. Említésre méltó képei még a „Honfleuri kikötő részlet“, az „Albániai táj, zivatar után“, „Nap­nyugta a tengeren“, valamint a „Budafoki részlet“, mely utóbbin szépen van megoldva az alkonyati megvilágítású havas domboldal, Tímár Ila fellépése. Tímár Ila, a társulat új primadonnája, akit meleg szeretettel ünnepel a közönség, a héten két új alakítását mutatja be. A leg­­bájosabb vaudeville, a Lili címszerepé­ben kiváló alkalma nyílik tehetsége érvényesítésére, épp úgy „az Ezüst sirály“ grófnőjében is. A Liliben Plenchardot Máthé, Saint Hypothesa márkit Faludi játsza, a gyönyörű Butykay operettben Máthé a partnere, aki cigányzenekarral magyar dalokat énekel. Az Ezüst sirály egyébként az új har­madik felvonással megy, mint Bécsben. Csengery Ilonka két darabban vendégszerepel. Az édesapja által for­dított „Antigone“ címszerepében lép megértő és méltányló közönség elé kitűnő környezetben. Ismeret Kálmán Sári, Euridykét Tó­völgyi Margit, a thébai királyt Bihari játsza. A klasszi­kus tragédiával egyszerre kerül színre Euridipes szatírjátéka, a „Kyklops“, Klenovitssal a címszerepben. Odysseust Gáspár játsza. Csengery Ilonka fellép Brieux szenzációs színművének, a „Vörös talárnak” Janetta szerepében is. A Szegeden régen adott izgalmas cselekményű darab többi szerepét Ury Géza, Klenovits, Bihari, Gáspár, Pór, Hajdú játszák. Vásárhelyi művészek agyagipar kiállítását ma nyitja meg az Engel­­féle házban. Egy kis kollekciót állíta­nak ezúttal ki, mely azonban érdekes­ségénél fogva megérdemli a figyelmet. évi költségvetést vette tudomásul a közgyűlés. Ezután a választásokra került a sor. Egyhangúlag választották újólag elnökké Pongrácz Albertet, míg társ­elnökké szintén egyhangúlag dr. Borbola Jenő és Pinkovits József választottak meg. A közgyűlés a nemzeti hadsereg­nek az egyik társelnöki tisztségbe később meghívandó tagját egyhangúlag megválasztottnak jelentette ki, mely után főtitkárnak újólag egyhangúlag Bogyay Vilmost választották meg, úgyszintén a választmányba is tö­­b új tagot be­választottak. Pongrácz Albert elnök zárószavaiban a mostani nehéz helyzet parancsolta még fokozottabb munkára szólította fel a tagokat, mely után a mindvégig emelkedett hangulatban le­folyt közgyűlés véget ért. Testgyakorlás A Szegedi Torna Egyesület e hó 12-én tartotta 5-ik évi rendes közgyű­lését a tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlést az egyesület agilis elnöke Pongrácz Albert vezette, aki megnyitó beszédében hosszasabban vázolta az egyesület eddigi tevékenységét és hasonló lelkes további munkára szólí­totta fel az egybegyűlteket. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a főtit­kári és pénztárosi jelentést és az 1922. ..... Közgazdaság A Baross­ Szövetség szegedi fiókjának közleményei: Rovatvezető: Vidacs Aladár főtitkár. Telefonja: 15—52,­délután 2—6-ig. Elnök telefonja: 2—28. Ügyvezető igazgató telefonja: 14—84. NAPTÁR: Szakosztályi ülések: 1. Fémipari szakosztály : 1922 március 27., április 10. és 24. 2. Szabó szakosztály: március 20., ápr. 3., május 1. 3. Festő szakosztály: március 21, ápr. 4- 18 és május 2. 4. Bőrös és rövidáru szakosztály: már­cius 22., 29., április 5., 12., 19. és 26. 5. Faipari szakosztály: március 30., április 13. és 27. 6. Bőripari szakosztály: március 23., április 6., 20., május 4 és 18. 7. Élelmi szakosztály: március 31., április 14., 28., május 12. 8. Fűszer szakosztály : március 24, ápr. 7., 21, május 5., 19. 9. Építő szakosztály: az élelmi szak­osztállyal egy napon, de este 7 órai kezdettel. A szombat mindig közös nap. Ünnepnap szakosztályi ülés nincs. A szakosztályi üléseket a Knappe­­féle vendéglő külön helyiségében tartják délután 6 órakor. Az ügyvezető igazgató naponta (va­sárnap és ünnepnap kivételével) délután 3—4-ig hivatalos órát tart a fiók Kárász utca 11. sz. alatti (Kézművesbank I. em.) irodájában. Telefon ekkor 2—28. Választmányi ülés minden pénteken. 1922. március 25-én este 8 órakor családtagokkal taggyűlés a „Hági" különtermében. Romlik a világ Sajátságosán szomorú tény, hogy a magyar ember bármily ke­serű sorsában is hajlandó az üres, a legtöbbször önző egyéni célt szol­gáló pártpolitikára. Mindig hajlandó polgári jogait gyakorolni ott, ahol honfiúi kötelességét meg a jogok gyakorlása közben elsikkasztja. Most is egy ilyen „joggyakorlás“ előszobájában állunk. Türelmetlenül várjuk, hogy kinyíljék az ajtó, ahol aztán voksolhatunk. Bizony sokszor nem meggyőződésből, mert hisz a meggyőződéshez megfigyelés, tanul­mány kell. Ez pedig kényelmetlen dolog. Majd berágják mások a mi szájunkba a politikai meggyőződést, amelynél részünkről csak az lesz a fő, hogy megbízható keresztény embertársunkra nem igen akarunk hallgatni. Hiába, minidig azt szaj­kózták belénk, hogy a magyar na­gyon vendégszerető, nagyon szereti az „idegent“. Már csak ez okból is „idegenre“ hallgatunk.­­Igen, mi oly jól vagyunk berendezkedve, hogy hamar feledünk. Feledjük, alig né­hány hónapja, hogy az „id­en“ hi­­vésnak megadtuk az árát s feledjük, hogy csak az egymásban hivés mentett meg bennünket az utolsó pillanatban az utolsó pillanatból. Jól vigyázzunk, nehogy bár egy véletlen szóval is magunkra vonjuk ! F­en a tiszta magyar, keresztény hazafi­­ságnak az „idegen" által sanda szemmel nézett látszatát is. Mert mi vendégszeretők vagyunk. Persze, hogy azok. Az ország filmjén megindul a sok felvonásos sláger. Szereplői ve­gyesen válogatottak. A pénztárból fizetnek s nem a pénztárba. Ezért csak elvárhatják a mozi­gazdák, hogy sok millió lelket és egy nyo­morult országot kapjanak cserébe. Hiszen eredeti magyar filmet játsza­nak. Sőt skeccset hivatottság nél­küli szereplőkkel. Mind szép ez. De legalább a politikai vigécek a törvény által elő­írt munkakerülők jegyzékébe kerül­nének. Legalább fényes tevékeny­kedésükért fényűzési adót fizetnének. Ugyan­akkor sem és sohasem tud­nánk megérteni, mi jogon vetik alá ezt a mélyen sújtott magyar hazát, ezt a közelmúltban megszé­dült keresztény magyar népet az „idegen“ törekvéseknek. Mi csak azt tudjuk, hogy pro­duktív, igaz magyar és keresztény közgazdasági politikára van szükség. Azt már megértjük, ha műhely, ke­reskedés, tanya ezért marad üresen. Maradjon is, de csak arra az egy órára, míg az érdekben levoksolunk. Az előtt és az után csengjen a szikraverő kalapács, szorgoskodjon a boltos és virrassza a gazda a gabona bokrosodását. Azt az egy órát pedig mind szenteljük az idegen érdekek helyett magunknak. Most az egyszer ne az idegent szeressük, hanem hazánkat, vallásunkat, gyermekeinket és magunkat. Tag- és választmányi üléseinket, a legutóbbi határozat értelmében bizo­nyos ideig hetenkint megtartjuk. Így a választmányi üléseinket minden pén­teken délután 6 órakor megtartjuk irodahelyiségünkben (Kárász­ utca 11. 1. emelet.) Legközelebbi családtagokkal tartandó taggyűlésünk folyó he­t­én, szombaton, Gyümölcsoltó Boldogasz­­szony napján este 8 órai kezdettel lesz a „Hági“ különtermében. Teljes szám­ban való megjelenést kérünk. Új tagul folyó hó 17-én tartott választmányunk fölvette Nagy József rőfös és rövidárust. Választás. A Baross­ Szövetség szegedi fiókja fűszerszakosztályának jegyzőjéül a lemondott ifj. Böröcz Pál helyébe Kocsis Ferencet válasz­tották meg. Barakbontási építő­ipari mun­kára versenytárgyalás lesz Kecske­méten. A tárgyalási hirdetmény a fiók építőipari szakosztályának elnö­kénél, Ábrahám Ferenc építőnél te­kinthető be. A szövetség fémipari szakosz­tálya megtartotta évi tisztújító ülé­sét. Az egyhangú választás ered­­ményekép elnökül Kónya György lakatosmestert, alelnökül Fejős Fe­renc lakatosmestert és jegyzőül Czucz Ferenc gépjavító műhelytulaj­­donost választották meg. Országos Műszaki Egyesület szegedi fiókja 1. év április 30-tól május 10-ig terjedő nagyobbszabású ipari kiállítást és vásárt rendez Új­szegeden, amelyre a fővárosi érde­mesebb gyárakat is megnyerte. A Baross­ Szövetség szegedi fiókja gon­doskodik arról, hogy minden kiállí­­tásképes tagja megfelelő helyet kap­jon a kiállításon. E célból egy ki­állítási bizottságot is szervezett, melynek tagjai lettek: Fejős Ferenc, Körmendy Mátyás, Kertész Márton­­ és Korlát­ Rudolf. Az érdeklődők szíveskedjenek a megnevezettekhez fordulni idejekorán. Kívánatos volna, hogy a kiállításon minél több szö­vetségi tag vegyen részt. Az ipartestület fémipari szak­osztálya az egy év tartamára megej­tett választásán elnökül Engelfahler Béla rézművest, alelnökül Czucz Ferenc gépjavító műhelytulajdonost, Baross Szövetségi tagokat választotta meg. Adomány. Szövetségünk választ­mánya az önkéntes Tűzoltó Egyletnek a szövetség nevében 400 koronát adományozott. A hadiszolgáltatás megszűnt-Erről rendelkezik a honvédelmi m. Kv. miniszternek 3372. évi. sz. rendelete, amely szerint azt az időpontot, amelyen belül a hadiszolgáltatásért járó térítés vagy kártérítés iránt való igény beje­­lenthető, általában 1922. augusztus 23-ik napjában állapítja meg. Tejipari üzemeknél alkalmazott üzemvezetők szakvizsgája. A m. kvi földmivelésügyi miniszter 25.484—IX. A 1 922. sz. rendelete értelmében a tej­ipari üzemeknél alkalmazott azon üzemvezetőknek, akik alaki képesítés­sel nem bírnak, tejipari szakvizsgot kell tenniük. A szakvizsgát a Tejipari Üzemvezetők Országos Vizsgálóbizott­sága tartja Budapesten, V. ken. Or­­szágház-tér 11. sz. A vizsga tárgya: 1. Nagyvárosi tejellátó üzem; 2. kis­városi ugyanaz; 3. nagy tejgyűjtő és hűtőállomás; 4. kis tejgyűjtő állomás ; 5. nagy vajgyártó üzem; 6. kis vaj­gyártó üzem; 7. fölöző állomás; 8. sajtgyártó üzem; 9. túrógyártó üzem. A vizsgálat írás és szóbeli. A kérvé­nyek a vizsgáló bizottság el­é intézendők. További fel­világosi készségesen szolgál a rovatvezér az ipari képesítés első fecskéje. Hadiözvegyek, az állás illetve ol­lalkozásuk elhagyására kénysze­r* közszolgálati alkalmazottak s egyének iparűzésének megköm.,­­téséről szól a kereskedelmi miniszter 56.742 —922. sz. rendelete. A rendelet megkönnyíti a nehezebben és könnyeb­ben elsajátítható iparokat. A könnyeb­ben elsajátítható iparok: Aranyozó, borbély, fodrász, cserép- és palafedő, cég- és ci­mfestő, fazekas, fésűs, gomb­kötő, gubakészítő, hentes, kályhás, kefekötő, kelmefestő, keztyüs, sérvkötő, kosárfonó, könyvkötő, köteles, kötő­­szövő, mázoló, fényező, mészáros, női­­szabó, ostoros, tajték- és­ pipafaragó, szappanos, gyertyamártó, szita- és rostakészítő, szobafestő, takács, ven­déglői, kávéházi és fogadói iparok. A többi a B) csoportba tartozó nehezeb­ben elsajátítható ipar. Az engedélynél határoz az iskolai előképzettség. • Székrekedés. Korányi professzor, az országos igazságügyi orvosi tanács elnöke megállapította, hogy a „FERENC JÓZSEF“ keserűvíz biztos és kellemes hashajtó. 294 n : M dollárt, leit, sokon ■ Iliiül T mindenféle idegen “ N­HN­ I p gv pénzeket, ezüst és arany pénzeket a legmagasabb árban "Ti „Károlyi-utcai KFOR-bank“ Szeged I Károlyi-u. 2 és Feketesas-u. 8 sz. sarok. Bejelentő hivatal ház. B«Bk telefOB ét 9-7S. Lákási telefon 10-78« értekegée az dnezee európai m­elveken* KjUrn 16 Tőzsde. A magyar korona zürichi jegyzése 0.63. Nemzetközi pénzpiac. (Zürich,márc. 18. Zárlat): Budapest 0.63— (Nyitás 0.62^1%), Berlin 1.88, Newyork 5.13, Milánó 26.22, Zágráb 1.60, Prága 8 92, Varsó 0.13, Bécs 0.7, Bukarest 0 —, osztrák bélyegzőt 0.07. Csütörtöktől a Belvárosi­ Moziban AZ OBSITOS. Énekes táncos moziszkeccs három film és színpadi részben. Színpadi szereplők: Bodán Margít, Asszonyi László és Ujváry Miklós.

Next