Szegedi Uj Nemzedék, 1924. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1924-02-02 / 28. szám
Szeged, 1924 február 2., szombat. Literesztény politikai napilap. Biofizetési ára helyben és vidéken. Egy hónapra , , 5000 K Negyedévre , , 15,000 K Egyes szám ára 300 kor. Szerkezitiség és kiadóhivatal , 3ia88n, UjTária utca 10. sz. Telefon: 153. ..• Mai lapunk ára 4000 korona Vl-ik évfolyam, 28. szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. A Baross-Sziretsit szereti (lilijABak, I MANSz, a Manar Neiazeti Sziretsigtsa Tttrán- Sziretsi; hivatalos lapja. Megjelenik minden nap korán reggel. mintsán Ezen a néven ismeretes a szegedi elite társadalomban a bíróságon,egyesületekben, barátai előtt s ha volnának ellenségei, azok előtt is. Csak röviden igy, mintha valakiről azt mondják: Tacitus. Sokoldalúságánál fogva nagyon nehéz volna őt jellemezni, ha egy fővonás nem foglalna össze benne mindent. Szellemi plakettjének uralkodó vonala: a katolikus öntudat. S az öntudat, ha nem is minden, de sokat jelent a világfelfogásban, mert a világ csak annyiban létezik reánk nézve, amennyiben tudomást szerzünk róla. Nos és ez a tudósító az öntudat, a lélek kamera obskurája, amelynek tükörasztala visszavetíti a világképét. Az emberiség történetében először a görög nép eszmélt önmagára, de ez inkább művészi eszmélet volt, melyből kivirágzott a szép fogalma. Sokkal praktikusabb volt a római öntudat, mely megteremtette az állami élet feltételeit és megajándékozta az emberiséget a jog fogalmával. A római öntudat kereteiből lépett ki a legtöbb európai állam s igy az egyházállam, is, melynek egy polgára: szt. Ágoston veti fel először a cogito, ergo sum gomdolatát a maga teljes tisztaságával. Ő mondja, hogy nemcsak hinni kell a hitelveket, hanem meg is kell s meg is lehet érteni. Módszeres keresztülvitele azonban Aquinói szent Tamás műve, aki skolasztikus módszerrel igazolja a hitéleteket s a katolikus öntudat teljes fényével kialakul. A római egyház a „legsötétebb középkorban“ megajándékozta az emberiséget a hit tudatával. A római egyház a középkor végén egyesül a görög esztétikai öntudattal és a renaissance aranysugaraival vetíti szét a hitelveket, hogy egy fáradt kor fáradt embereit új erőhöz juttassa. Ma újból egy fáradt kor fáradt embereit kell aléltságából felébreszteni s megint csak az öntudat erősítéséhez kell folyamodni. Arcélre állítjuk tehát azokat, akikben az öntudat erősebben él, mint másokban. Szegeden nem kellett messzire menni, mert Muntyán István dr. személyében megtalálták a kor emberét. Mindenütt ott van, ahol szükség van rá s mindannyiszor hallani éles tenor hangját, mellyel architektonikusan készült beszédeit elmondja nap- és kisgyűléseken s ha kell a színpadról is. A szó akusztikájával épp úgy tud hatni, mint optikájával és különös, egyéni gesztusaival, melyekkel a gondolatot belerajzolja a levegőbe. De felsőbbrendü benne az, hogy minden érzését, gondolatát áthatja a stilszerűség, ami azt jelenti, hogy mindent egyetlen egy fókuszból tekint s nála ez a fókusz a katolikus öntudat. Dr. Mandola Aladár. Károlyi Mihályék hazaáruló ppagandára fordították az Amerikában gyűjtött dollárokat Az amerikai magyar sajtó ellene fordul Károlyinak és társainak Cleveland, február 1. Az amerikai „Magyar Népszava“ nagy cikket közöl, melyben megvádolja Károlyi Mihály grófot azzal, hogy az 1914- ben Amerikában a függetlenségi párt részére gyűjtött 60.000 dollárt két kézzel szórta szét, de nem a függetlenségi párt céljaira költötte el, hanem teljesen saját belátása szerint osztotta ki saját barátai között. Hivatalosan megállapították, hogy 1919-ben már csak 16.310 dollár volt a letétben. Károlyi tehát 20.694 dollárt vett ki még utólag a bankból, de hogy mire költötte ezt az összeget, azt senki sem tudja. Az amerikai „Magyar Népszava“ most Károlyitól azért követeli az elszámolást, mert alapos a gyanú, hogy a Magyarország elleni hazaáruló propagandára fordították a pénzt. A lap támadást intéz Hock János és társai ellen és Hocknak a Backer- Szekeres hazaárulóval való barátságát és amerikai szereplését ismerteti. Elmondta, hogy Hock János Juszi Oszkárt Schwimmer Róza tiltakozása ellenére rábírta, hogy Amerikába menjen, mert szükségesnek tartotta, hogy valaki az amerikai sajtóban megindítsa Magyarország ellen a sajtókampányt Jászi legutóbb a kölcsön megszavazása ellen agitált. Csöndben folyik a földreform vita Beterjesztették a testnevelésről szóló törvényjavaslatot A nemzetgyűlés pénteki ülését 11 óra után nyitotta meg Pesthy Pál alelnök. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter beterjeszti az országos testnevelési programról szóló törvényjavaslatot előzetes tár- r gyalásés jelentéstétel végett. Átteszik a közoktatásügyi és pénzügyi bizottsághoz.Ezután áttérnek a földreformnovella részletes tárgyalására. Több módosító indítvány beterjesztése után Förster Elek szólal fel. Attól fél, hogy olyan hosszú ideig tart a javaslat tárgyalása, hogy az igényjogosultak, akik várva várják a javaslat törvényerőre való emelkedését, nem fogják megköszönni a nemzetgyűlésnek, hogy végletekig kihúzták a tárgyalásokat. Kéri, hogy ne mélyedjenek bele az alaptörvény tárgyalásába, hanem csak a novellával foglalkozzanak. Dénes István módosító indítványt nyújt be, hogy a földigénylésből csak azok zárassanak ki, akiket jogerősen elítéltek. Propper Sándor szintén a forradalmi bűnösök földhöz juttatását kívánja. Kijelenti, hogy az egységespártban forradalmi miniszter és 26 főispán ül. (Óriási zaj és lárma tiltakozással egybekötve a jobboldalon. Haller István: Indítványt terjeszt be, hogy a forradalom alatti magatartás címén ne legyenek kizárva az ingatlanokból azok, akik már amnesztiában részesültek. . Neubauer -adó bizonyítja, hogy nincs kizárva annak a lehetősége, hogy forradalmi magatartásuk miatt is földhöz juthassanak némelyek. Nagyatádi földmivelésügyi miniszter szólal fel ezután. Kijelenti többek között, hogy kerületében még a munkástanács elnöke is földhöz jutott. Kéri a beterjesztett javaslatok elvetését és a javaslat eredeti szövegének elfogadását. A Ház így határoz. Ezután az elnök az ülést délután 4 óráig felfüggeszti. A délutáni ülésen a megnyitás után Fáy Gyula összeférhetetlenségi bejelentést tett önmaga ellen, mert a földreformmal kapcsolatban földet juttattak neki. Majd folytatták a beterjesztett módosító indítványok tárgyalását, melyeket a Ház részben elfogadott, részben elvetett. Majd az elnök napirendi indítványt tett. Legközelebbi ülés kedden. Az ülés vége 8 órakor. A numerus clausus írta: Prohászka Ottokár dr. Politikusaink a belső megújhodást s az erkölcsi tisztulást sürgetik. Ahány beszéd hangzik, annyiféle módon kavarják azt a mindig új s mindig ódon vezérszólamot, azt, hogy külső veszedelmek s belső hanyatlás ellen csakis a lélek ereje, az alkotmányi tekintélytisztelet, az összetartás s a hűség védhet meg. Igazuk van, hisz a keresztény irányzat is ezt jelentette; gátra hívta romlás, rothadás s megvesztegethetőség ellen a tiszta lelkű s tiszta kezű embereket s a keresztény hitnek s erkölcsnek szellemét idézte a hitetlenség s a bolsevizmus hagymáza ellen. Jól tette s tegyük hozzá, hogy bár sikerülne neki e gátrahivás s ez a szellemidézés, mert ha valamit, hát keresztény irányzatot mondva csinálni nem lehet. A belső konszolidáció egyik fontos érdekéről, a főiskolákra való beiratkozásnak megszorításáról szóló törvényről, amit numerus claususnak hívnak, akarok itt írni. Ez a magyarságnak s a keresztény kultúrának egyik legfontosabb problémája. A mi álláspontunk ebben az, hogy ne evezzünk ki e kérdéssel a közönséges antiszemitizmusnak indulatos utcai útjára. Mi nem antiszemitizmust akarunk, hanem igen, biztosítani kívánjuk a zsidóknak jogát a felsőbb műveltségre épen úgy, mint a keresztényekét s ezt a jogot a lakosság számarányának résjén mérjük. A statisztika szerint ugyanis napnál világosabb, hogy az úgynevezett értelmiségi pályák túlzsúfoltak s hogy az egyetemekre beiratkozó ifjúság nem találja helyét sem az egyetemen, ahová be sem fér, sem az életben, ahol az értelmiségi proletáriátust szaporítja. E túltengés ellen valamit tenni kell, a szellemi proletáriátus árjával szemben le kell ereszteni a zsilipeket, az ifjúságot ki kell válogatni nemcsak tehetség s szorgalom, hanem megbízhatóság, hazafiság, erkölcsi sajátságok szerint is. Mi követeljük, hogy e kiválogatás nemzetiségek s felekezetek szerint is történjék — mondjuk ki világosan — kereszténység és zsidóság szerint. E követelésünkben nem a gyűlölet s irigykedés, hanem a statisztika igazít el. Az 1910. évi népszámlálás kimutatja a zsidóság nagy térfoglalását; ha az így folytatódik, akkor 40—50 év múlva a zsidó értelmiség leszorítja a keresztény nemzetiségbelieket s Magyarország azontúl nem magyar, hanem zsidó lesz, — ez idegenszerű arc alatt nem magyar, hanem idegen lélek, idegen szellem fog lakni, — emberek sajátitják ki majd a magyar földet s a magyar kulturát, kik ha magyarul is beszélnek, de el nem tűntethetik az évezredes zsidó lélek jellegeit, át nem hidalhatják azt a szándékot, melyet a zsidó — liberális emancipáció ignorált, de melyet a tapasztalat rettenetes szenvedések által hozott megint öntudatunkra. Mi tehát numerus clausus-sal biztosítani akarjuk a keresztény magyarságnak hegemóniáját s nem engedjük kisajátítani a hazát, annak intézményeit s hagyományait. Magyarország arculatát magyarnak s nem zsidónak akarjuk, s a magyar közélet nyergében a keresztény magyart akarjuk látni s biztosítani kívánjuk intézményesen, hogy itt más valaki fölöttünk úrrá ne lehessen. Ugyanakkor azonban távol van tőlünk a gyűlölködés s irigykedés. Nem vágyódunk mi a zsidóság kenyerére. Nem akarjuk, hogy fiaik a műveletlenség gettójába kerüljenek s kulturfokuk leszoruljon. Legyen előttük is nyitva a magyar főiskola, de ne szállhassák azt meg úgy, hogy azután fiainkat szorítsák ki az élet pályáiról; ne legyen a magyar főiskola oly emeltyű a zsidóság kezében, amellyel a keresztény magyarságot kiemelje s szegénnyé s földönfutóvá tegye. Volt egyszer már egy fináncminiszterünk, aki liberális elvakultságában azt mondotta, hogy neki mindegy, hogy ki fizeti az adót, sokra is mentünk e Pató Páli bölcsességgel, a keresztény irányzat azonban nem mondhatja, hogy neki mindegy, ki jár az egyetemre, mert e felfogással érvénybe sodornék a magyar intelligencia vesztével, magát a magyar jövőt. Isten ments, nem erre indult ki a keresztény-nemzeti irány! 30V dal olcsóbb cipők árusítása Szögi Zoltánnál Kelemenutca 3.