Szegedi Uj Nemzedék, 1924. március (6. évfolyam, 52-75. szám)
1924-03-02 / 52. szám
Színes tükör Tizenhétben valahol Gandában csatangoltunk. Hol előre, hol hátra. Hol a muszkák igazodtak hozzánk, hol mi meg hozzájuk. Egyik kimondhatatlan nevű csúcs falunál a bánatosan lehulló, átláthatatlan őszi ködben eltévedt a századom. Előttünk köd, utánunk köd. Sehol semmi remény, semmi biztatás. Hol lehetünk ? Őszi avar sirt az egykedvűen taposó bakkancsok alatt s sürü varjukárogás kiáltozta felénk a mozduló életet. Tragikus sorsunk valami csöndesen alvó folyóhoz vetett bennünket. Zizegő nádas fújta felénk sóhajtását s hideg víz friss lehelete ösztönözte életerőnket. Az iránytű délre mutatott Tehát jó irányba. Haza. Át kell mennünk a vizen, a patakon, a folyón, a folyamon. De milyen mély lehet, milyen széles — sorakoztak fel a kínos gondolatok. — Ki vállalkozik rá, hogy megnézze a vizet — kérdem a 136 embertől. — Én, én — rohantak meg, de mindenki eredménytelenül tért vissza. Végtelen víz, mocsaras és ingoványos. — Majd én — szólt egy deszki magyar, látva az eredménytelenséget — tuman keresek egy gázlót. — Magának nem szabad Tari Pál. Hat gyermeke van odahaza. Takarodjék innen. Tari Pál észrevétlenül eltűnt mellőlem. Járőrök mentek szerte szét, kik hidat is találtak a távolban. Órák múlva előkerült Tari Pál. —Jelentem alásan gázlót találtam. — Jégdarabok csüngtek ruháján. Az arca forró volt, vérpiros. — Szerencsétlen, szerencsétlen, hát el akar erővel pusztulni. — A 136 ember érdekében tettem meg — mondta lányos arccal Tari Pál tizedes. Másnap kórházba került. A jeges vízben felzsugorodtak a lábai. Sokáig nem láttam s talán el is felejtetettem volna, ha tegnap az egyik korcsmában nem vánszorog elém egy tragikus arcú katona. Filléreket kér, éhenhal s igazolványában ez a név áll: Tari Pál ötös honvéd tizedes. Mikor meg mondom neki ki vagyok — mindketten sírunk. — Istenem, ha a hadnagy úrra hallgatok — mormolja bús siránkozással ... És Tari Pál, a névtelen igazi hős aztán tovább indult asztaltól asztalig alamizsnáért alázkodni. * Csodálatos volt még csak nézni is összekaszabolt lázári arcát disz-kulajaj Pistának, aki évtizedeken át tipikus alakjává hasonlóit a szegedi utcáknak. A régi havas fejű öregek azt mondták róla, hogy valamikor hires cigányprímás volt s csak akkor züllött le a kudaskenyérre, amikor egyik magasszintű korcsmából úgy hajintották ki, hogy tövig amputálni kellett egyik lábát. Ha elnézem a mai szemérmetesen esdeklő koldusokat, mindig eszembe jut disz-kula-jaj-Pista, kerek ég legszemtelenebb koldusa. Ki ne emlékezne rá, ha most lefestem oltári ábrázatát, szokásait s incselkedéseit a világgal? Kemény züzös karimája kalapot viselt. Rajt száz horpadás éktelenkedett, lyukakkal kiverve. Félszárnyú ferencjóska lötyögött imbolygó alakján. Csapzott harcsabajusza alatt makrapipa füstöt. Ballába a korcsmák borgőzös frontján maradt el s annak helyén ütött-kopott furkósbot disztelenkedett. Elmaradhatatlan semmilyen szinü hegedűje tüntetően kandikált ki a rokk mögül, készen állva mindig a szereplésre. így járta Pista féllábbal a világot, valósággal inzultálva minden járókelőt. — Nálságos úr, nálságos kisassony, misik a nótája, had hozzsa el a Pista egy hatosért. Ha véletlenül kapott egy nikkelpénzt köszönés nélkül zsebrevágta. Ha nem! Szörnyű káromlást zúdított a tapintatlan elmenő után. Ilyenkor még a botját is meg-megrázta. A káromlászuhatagra nagy csapat utcagyerek keveredett elő, kik kórusban kiáltozták Pista felé: „Jaj, jaj diszkula disz Pista ... nincs lóvé az uraktól..“ Az utcaporontyok különben állandó kísérői voltak Pistának. Ha egyet üstökön kapott, akkor kirázta belőle a lelket. Sokszor a járókelők szedték össze a szétmarcangolt gyerekdarabokat. De csak annál jobban loholtak utána, rontva az üzletet. Nem volt boldogabb gyerek aznap az egész városban, aki meg tudott akadályozni egy alamizsnaadást Még mindig visszacseng fülembe: — Bácsi kérem ne adjon disz- Pistának semmit, mert úgy is pálinkát vesz rajta. Később megtudtam névjelzőinek hites eredetét is. Ütött-kopott hegedűjén csak g-hur tekergeti s ha muzsikálni kezdett, a kicsait hang mégis d-ből indult el. Kula a családi gúnyneve volt, mig a jaj okát a testi fenyítékeket elszenvedő gyerkőcök ragasztották Pista cigány nevéhez, akit később nem is ismert senki máskép, csak diszkula-jaj-Pistának. ♦ A boldogult Árvay Ferenc rendőrkapitánnyal történt tavaly télen, hogy Lipkay Zoltán tanyájáról egy nagyobb társaságggal a szatymazi állomás felé igyekeztek. Alighogy kifordultak a ház tájékáról, a távolból már prüszkölt a vonat. Irtózatos hófúvás dühöngött az utón. Futás kerekedett az állomás felé, azonban a jó Franci nem bírt lépést tartani a gyorslábúakkal. A vonat tehervonat volt s nem állt meg Szatymazon. Később jött csak a személy s az is pont arra az időre, midőn jó Franci bekutyagolt. — Tudtam, tudtam, hogy engem meg vár a vonat, azért nem szaladtam — mondta a rég beérkezett társaságnak. Meg is fogadta a futtatás után, hogy többet nem utazik ki a körtöltésen kívül, hol szerinte már a külföld kezdődött. Nem utazott ki többet szegény. Budapesten 10 éve nem járt. Nagyon félt a tengertől s azt mondta, hogy ha felül a pesti vonatra, az képes lesz egész a tengerpartig elszaladni vele. Valami megmagyarázhatatlan félelem élt benne a tenger iránt. A legkiválóbb elmék egyike volt Árvay Ferenc. Mint rendőri büntetőbíró, a törvénykönyv mellett a szívre is hallgatott. Csodálatos jogtudása, éles judiciuma egyedülálló volt. A Báló-féle vendéglőben naponta jogi délutánok voltak, hol megbeszélésre és megvitatásra került minden közügyi kérdés. A jogi viták szóvivője egykoron Nárai Szabó kúriai bíró, aki Árvay nélkül nem mert jogi véleményt mondani. Megkérdezem mondtam a Francit, mert csak a vele folytatott megbeszélés után szögezhetem le véleményemet. A jó Franci ilyenkor csak intett a kezével. Egy kis józan ész kell hozzá — dunnyogta — meg egy kis törvénytudás. Ha a Csemegi-kódexet átreformálhatnám, izraelitákkal telnének meg a börtönök kazmatái. (n.) SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Aigner főispán március 30-ra halasztotta vásárhelyi installációját A miniszterelnök ez alkalommal nagy beszédet mond Hódmezővásárhelyen .Saját tudósítónktól Aigner Károly dr. főispán, mim azt a Szegedi Új Nemzedék megírta, február első feléről elhalasztott installációját, március 9 én szándékozott megtartani Hódmezővásárhelyen, amidőn Bethlen István gróf miniszterelnök is megjelent volna az installáción. Harding népszövetségi megbízottnak március 10 ike körüli Budapestre érkezése és az ezzel kapcsolatos tágyalások azonban a miniszterelnök idejét annyira igénybe veszik, hogy emiatt március 9-én nem utazhatna le a hódmezővásárhelyi installációra. Erről a miniszterelnök megbízásából Almássy László, az egységes párt alelnöke szombaton délelőtt táviratilag értesítette Aigner főispánt. Almássy egyúttal közölte, hogy a miniszterelnök március 30-án, vasárnap kíván Hódmezővásárhelyre utazni és választói előtt beszámolót tartani. Aigner főispán erre a március 9 iki dátumot elejtette és azonnal értesítette Soós Károly dr. hódmezővásárhelyi polgármestert, hogy installációját március 30-án óhajtja megtartani. Kun Bélával levelezett az egri feommunista Említettük már, hogy a budapesti államrendőrség nagyarányú kommunista szervezkedésnek jött a nyomára. A szervezkedés szálai Budapestre vezettek, különösen Egerbe, ahol a rendőrség többeket letartóztatott, köztük Pagonyi Antal állítólagos újságírót is. A nyomozás megállapította, hogy Pogonyi veszedelmes kommunista, ki Kun Bélával is összeköttetésben állott és hogy közte és Kun Béla között szoros barátság volt. A lefoglalt levelekből kiderül, hogy Pogonyi 1918 novemberében rengeteg mennyiségű külföldi valutával távozott az orosz hadifogságból, de nem Magyarországba jött, hanem a németországi Hildenbe, hol egy gyárban vállalt állást. Később legitimi utón sikerült hazajönnie, annyira, hogy Egerben a Magyar Szó című kormánytámogató laphoz be is juthatott. Itt cikkeket írt és gyakran még a liberálisokat is éles hangon támadta. Ez természetesen nem akadályozta meg őt abban, hogy Kun Bélával továbbra is fenntartsa az érintkezést, akinek Moszkvába jelentéseket küldött. Mikor a rendőrség rájött üzelmeire és a detektívek lakásán megjelentek, Pogonyi egy késsel, kezén felvágta az ereket, de komoly baja nem történt. A detektívek nyomoznak a vidéki városokban is, de a kommunista banda teljes leleplezése csak néhány nap múlva várható, amidőn a rendőrség részletes jelentést ad. Gyermekelőadás félhelyárakkal! Vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel a Korzó Mozi-ben BIMBULA, a drótostól Romantikus történet 2 részben, 19 felvonásban. Főszerepben Bi B U A. Azonkívül: A közkedvelt Pathé-Revü-1 felvonásban. ABADIE valódi francia szivarka-papír-fElismerten jó cipők készülnek mérték után 60 raktárra ifj. Metzgerner 1924 március 2., vasárnap. figyelő Tehát Hertz Jenő is bolond. A fővárosi lapok hírül adják, hogy egy Hertz Jenő nevű, 46 éves ceglédi zsidó honpolgár a múlt vasárnap délelőtt éppen abban az idő tájban, amidőn a keresztény felekezetek az Isten házában összegyűltek imádkozni, két 12—13 éves keresztény lánykát csalt be az üzletébe mindenféle raffinériával , majd belülről bereteszelve az üzlet ajtaját, a két fejletlen iskolás gyermeket bestiális kegyellenséggel megbecstelenítette. A gyermekek jajgatására rendőrnek kellett az ajtót kinyitni és felelősségre vonni Hertzet vadállati tettéért. A jeles firma először faji tulajdonság szerint tagadni és hazudni próbált s mikor látta, hogy ezzel nem ér célt, őrültséget szimulált, mint jeles kartársa Löbl rituális baromfikereskedő a Tremmel Mátyás meggyilkolása után. Csodálatos, arra mindkettőnek volt esze, hogy a gyalázatos bűnt elkövesse s midőn számot kell adni róla, akkor díjmentesen, nagy előszeretettel adományozzák maguknak az őrült, vagy a bolond címet. Ez újabb faji tulajdonság iránt meglehetős érdeklődéssel viseltetünk s két dologra vagyunk nagyon kiváncsiak: vájjon a valutaspekulánsok, a koronarontó bankárok, az árdrágítók, a láncosok nemes hada és a külföldre emigráltak is megbolondulnak-e a bűn elkövetése után és vájjon, ha ez a lelki teher faji tulajdonság, nem lenne-e célszerű az egész fajt komoly megfigyelés alá venni, nehogy ezt a betegséget még jobban elterjesszék! Mert elvégre mit lehet tudni, egy hatezer esztendős nép mennyire degenerálódhat ! A törvényszéki elmeszakértőknek akkor kevesebb dolguk lenne s az emberiség is intézményesen tudna védekezni Hertz Jenőnek és társainak emberi szánalomra valóban méltó betegsége ellen. — Egyet azonban elárulhatunk, Hertz Jenő nem bolond. Sőt, egyik gabonakereskedő druszájával egyet emberie Cegléd város legnagyobb spekulánsa. Aki egyszer látta a Hertz Jenő szemeit villogni, azonnal tisztában volt azzal, hogy ennek az embernek minden indulata alávaló gyűlölet a kereszténység ellen és őt ebben a galád tettében ugyanaz az érzés vezette, amellyel Lendvai István ellen viseltetett a legutóbbi ceglédi választáskor. Hertz Jenőnek tehát el kell venni a méltó büntetést, mert vagy csakugyan bolond s akkor Lipótmezőn a helye, vagy pedig gazember s akkor pláne nincs mit keresnie a tisztességes emberek között. Blumenthal és Capek. Közös eszmék hevítik a két művész lelket. Az egyiknek a fajtája a régi Magyarország egyharmadát rabolta el, a másik a rendelkezésére álló dollárokkal a megmaradt ország kultúráját töri pozdorjává, hogy helyette egy idegen szellem termékeinek adjon a magyar művészet számára emelt színpadokon helyet. És teszik azt ugyanakkor, amidőn Pozsonyból száműzik a magyar Jókai „Cigánybáró”-ját, mert az sértené a csehszlovák nemzeti önérzetet. És teszi azt mind a kettő kormányzati segítséggel, mert országunk nagyjai egyáltalán nem kívánnak akadályokat gördíteni a magyar kultúra hátraszorítása és a cseh-zsidó kultúra terjesztése ellen. Így aztán lassan kitűnik, hogy a Klebelsberg által annyiszor hirdetett kulturfölényünk mind utópia, mert minálunk maholnap csak a szerb, cseh és oláh kultúratermékek számára lesz hely, mint ahogy azt a Blumenthal és Capek úr legújabb vállalkozása is mutatja. X Úrt és egyenruhát divatosat, jót és egyenruházati cikkeket előnyösen beszerezhet Krier Rudolfnál, Feketesas utca 21.