Szegedi Uj Nemzedék, 1924. március (6. évfolyam, 52-75. szám)
1924-03-16 / 64. szám
A szabadság ünnepe Szegeden (Saját tudósítónktól.) Fehér márciusban, bánatosan hulló hóvirágos miliőben ünnepelte Szeged a szabadság idusának beköszöntését. A kikelet, amely a történelmi időkben a szabadság boldogságát hozta meg, az idén késik, sokkal, de sokkal elmaradt. Mintha a természet is érezné a mai idők keservét. Nehezen éled, noha a zsendülés feltartózhatlanul utat kíván magának. Az emberek csodálkozó szemekkel nézik a fehér márciusi világot. Olyan ez a világ, amilyen még soha nem volt széles ez emlékezetben. Itt tényleg csodák hatalmát várják az emberek, azt a természet fölötti csodát, ami szétrobbantja a boruló ég sötét kárpitját és széttöri azokat a mesterséges erőket, mik leláncolva tartják a ma élő embereket. Mert olyan ez a mai magyar élet, mint a dicsőséges 48 előtt. Nincs se levegő, se szabadság, se életkedv, se napsugár semmi, csak élet, baromi végzet, fatális elkeseredés, könny, bánat, fájdalom. Rab élet, rab, holnaptalan magyar élet. Itt tényleg el kell jönni a szabadság idusának, annak az időnek, midőn a magyar horizonttól elkotródnak a vészes fellegek és áldó napsugár csókolja a rózsát, elsimítja a ráncokat, kifényesíti a fátyolos szemeket és lelopja a fájó könynyeket. Az eljövendő új magyar szabadság hitét élesztette a nagy magyar város keresztény társadalma, munkás, polgár, tisztviselő, iparos egyaránt. A márciusi szabadság ünnepe hagyományosan az ünnepi szent misével kezdődött, melyet a rókusi templomban Breisach Béla kanonok celebrált A misén résztvett az egész hivatalos Szeged. A mise után zászlók alatt indult el a véget nem érő fegyelmezett tömeg, a Klauzál-téri Kossuth szobor elé. A sorok élén a vasutas zenekar, utána a MÁV műhely, az üzletvezetőség, a posta, az egyetemi ifjúság, majd a különböző közintézmények és polgári körök és alakulatok. Fehér hóesésben énekelte el a dalárda Fichtner Sándor dirigálása mellett a Himnuszt, majd Klenovits György érces szavai viharozták el a „Talpra magyart“. Az egyetemi ifjúság nevében Szabó Lajos tolmácsolta az egyetemi ifjúság emlékezését, majd Dobó Endre egyetemi hallgató szavalta el nagy hatással Kuntz Henrik ev. lelkész alkalmi költeményét. Az ünnepi beszédet Hunyadi Vass Gergely dr. mondotta el. A márciusi események méltatása után kiemelte a szabadságharc eredményeit, melyeket Petőfi és Kossuth vezérlete alatt a nemzet kivívott. A nemzeti függetlenség és a magyar szabadság az a két alapgondolat, melyeket a nemzet már ezer esztendő óta ápolt, de ezek csak 1848 ban valósultak meg. Ha most sírnunk is kell Trianon miatt, ez a kettős gondolat adjon erőt nekünk továbbra is, amíg ismét kivívjuk Nagymagyarország függetlenségét és minden magyar szabadságát. A nagy hatású beszéd után a Szózat eléneklésével ért véget az emlékezetes ünnepség. A Városi Árvaház növendékei a Turán Háziipari Szövetség szegedi fiókjával karöltve tartottak hazafias ünnepet, mely alkalommal Klement Antalné, Makay Zádor és Krämer Tamás dr. méltatták a nap jelentőségét, míg az árvaházi növendékek hazafias költeményeket és énekszámokat adtak elő. * Este a színházban díszelőadás volt március 15-nek emlékezetére. A „Cigánybáró*-t mutatták be az énekes személyzet teljes felléptével. Séta a koszén Ha reklámot akarnék csapni cikkemnek, alcímet is adnék a fenti dinhez ilyesformán: „avagy illemtan a mellényzetben“ és ha gonoszmája volnék ezt imám második alcímül: „Apuleiusz tükre“. Persze ezen utóbbi esetben egy irodalmi történetünkben előforduló nevezetes „pamflett“ címet plagizálnék. Maradok fenti cím mellett, azt hiszem így is lépre csalok némelyeket, hogy elolvassák soraimat. Azon kezdem, hogy városunk jövendő polgáraira és családanyáira, akik még most is a dendi-ficsur és bakfisliba korszakban élnek, ráfér egy kis figyelmeztetés azon irányban, hogy szükséges bizonyos hurka-picurka illemtudás a korzón. Persze nem bocsájtkozhatom Kalocsa Róza illemtana módjára hosszas diszkussziókba, csak cum grano salis, szemernyit adok be, tán így jobban beveszik az igéket. Csak a főbb kajlaságokra térek ki, amik szemet szúrnak, az apróbbakra nézve spongya és elnézés. Elsőbben is a dzsenesz-doréhoz beszélek. Drága barátaira! Nem szükséges a járó élők fülébe fütyürészni a Linát és egyéb cerkovitzet, no meg a te drága szép apacslegényt, meg a többi kabaré- orfeum! slágereket, azután dalolni se muszáj rezgőbaritonon, vagy gordonkabugású basszuson és eunucshangokon, hiszen ha füttyművészi allűrjei vannak, lépjen fel valahol orfeumban, zenés kávéházban, zengerájban, tarka-színpadon, vagy ha intimebb társaság előtt óhajtja produkálni ebbeli kívánságait, lépjen fel egy-egy libacombos, sonkás diósos haju, tokájer boros zsuron, páros szerdán, vagy páratlan csütörtökön. Ha meg szerelmes saját hangjába, melyről azt hiszi, hogy versenyez Környei, Székelyhídi, Koller, Rózsa énektudásával és zengzetes hangjával, folyamodjék Ben Akibához, pardon Ben Blumenthalhoz az opera-operett színházi nagyiparoshoz, ez talán szerződteti menten hősszerelmes, bonvivánt, vagy lírai tenor szerepre, esetleg operettbuffénak. Higyyék meg igen tisztelt utcai pacsirták, füttyösök és dalárok, mi sétálók elengedjük önöknek az önöktől ingyenbe nyújtott pokoli élvezetet. A második észrevétel megest csak az ifjúságnak szól, tartozzék ez akár a szabadpályán működők, akár az egyetemi polgárság, akár a filiszterek, akár a hadfiak kasztjába. A kereskedők uraim nem azért világítják ki pazarul kirakataikat, hogy önök oda beálljanak, hogy ott standot foglaljanak. Az a kirakat — megmagyarázom a gyöngébbek kedvéért — azért töltetik meg minden széppel, jóval és drágasággal, hogy csalétkül szolgáljon a duzzadtabb bugyellárissal sétáló papák és mamáknak, no meg a fényesen pompázni szerető uracsok és hölgyek részére. Hát miért állják el önök az a vzlágot? Lélektanilag két eset lehetséges. Első, hogy tüntessenek az árak csimborasszói ellen, a második, hogy a közönség vásárlási kedvét elvegyék és így nemzetgazdasági szempontból végezzenek hazafiús munkát, eként szoktatva a pénzbőségben levőket a takarékosságra. Van egy harmadik vélemény is, de én ezt nem fogadom el. Leírni leírom, mert sokan velem szemben ezt az egyet tartják elfogadható oknak. Azt mondják, azt beszélik, azt suttogják, hogy önök azért állanak a Segesváry-drogéria, a Szent István Társulat, Fischer József, Ottovay, Boda, Linoleum és a Domán Mihály cég fényözönös kirakataiba, hogy díszelegjenek, hogy láttassanak, hogy a hiúságuk vásári portékájaként tüntessék fel magukat. Ezt én nem hiszem, nem akarom elhinni. De ha mégis igaz volna, úgy kérve kérjük mi sétálok, hogy tegyék át az úgynevezett szájtátófrontokat a kocsiút szélére. Ott állni nem előkelő dolog, hanem amint egy szellemes urinő ajkáról hallottam: „rémesen undorító kölyök-kirakatok.“ Ha önök, különösen vasárnap esténként, a járókelő korzócsillagokat, a Nusit,fifit, Bimbit,isit, Micit, Tusit, Ricit, Prutyit, Babcit, Cuncit akarják végigélvezni éhes szemeikkel, máshonnan spektálják, diszkrétebbül ! Mert így úgy néznek ki, mint a kupecek a tehénvásárlásbeli felhajtáskor. Aztán kedves arszlánok és szeladonok és hódítók, nem vették észre, hogy a színházban a nézőpublikum ül a sötétben, míg Báj virág Lilla, Pintyőke, Sári, Duskebli Dóra, meg többi színpadi csillag pompázik a rivalda, szufita, kulisza mennyezet lámpáinak fénysugáréban. Tehát élesebbek a kontúrok, többet látnak, ha önök a sötétebb helyekről nézik a hölgyikék le- és felvonulását. Aztán, nem tetszettek észrevenni, hogy néha gyengéd figyelmeztetésül a bévül bosszankodó kereskedők el-eloltják a lámpát csak azért, hogy önök aztán a távozás himes mezejére lépjenek és esetleg a konkurrens cég a világját annektálják. A kereskedők nem önöknek világítanak s nem azért fizetik a drága hektowattokat, hogy önök legyenek a spektákulum tárgyai. Most már illő, hogy a már említett Nusi, Tifi, Bimbi, lei, Mici, Tusi, Roi, Prutyi, Babci és Cunci, meg a többi fiatal bájvirágot vegyem elő. Ára egyelőre elég volt a csipkedésből, de legyenek nyugton, önökre is rákerül a sor. Majd a jövő vasárnap tetszik tudni ! Ezt előre beharangozom egy kis önzésből, hogy nagyobb legyen az eladott lappéldányok száma is. Ma a hasznost egyesítjük a kellemessel, ez az én jeligém. A viszontlátásig. SZEGEDI UJ nemzedék 1924 március 16., vasárnap. Öt évre ítélték a rendőrség csalóját (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék Wild tanácsa tegnap délelőtt 11 órakor hirdette ki az ítéletet Molnár Géza rendőr-számtiszt ügyében. Molnár mint ismeretes 130 rendbeli okirathamisítás, hivatali sikkasztás, csalás vétségével volt vádolva. A terhére rótt bűncselekmények közül Balázs Sándor dr. kir. ügyész 5 rendbeli esetben elejtette a vádat, mivel azok bizonyítva nem voltak. Tegnap délelőtt Márton József dr. ügyvéd tartotta meg hatalmas védbeszédjét, melyben teljes felmentést kért védence részére. A felmentés iránti kérelmét Márton dr. azzal indokolta, hogy Molnár terhére rótt bűncselekmények, tulajdonképen polgári jellegűek s igy azok nem is tartoznak a büntető törvényszék elé. Molnár ártatlannak mondta magát és felmentést kért. A bíróság hoszszas tanácskozás után meghozta az ítéletet, melynek értelmében bűnösnek mondta ki Molnárt és a 91. szakasz alkalmazásával 5 évi fegyházbüntetést szabott ki. Az ítéletet mindkét részről megfelebbezték. Liberális arcképcsarnok Nagy idők, kis emberek — Kik képviselik nemzetünket ? — A vörös szegfűk illata — A liberális ellenzék múltjában nincs öröm, jövőjében nincs remény Vanczák János, a kommün végrehajtója. 1870 ben született Budapesten, foglalkozásra nézve végzett lakatossegéd. Jelenleg a Népszava felelős szerkesztője. Igazgatósági tagja volt a Munkásbiztosítónak. Több ízben meggyűlt a baja a közhatóságokkal, különösen sajtó útján elkövetett izgatások miatt, de egy izben orgazdaság vádját is emelték ellene. ■ Tagja volt a proletárdiktatúra 80-as végrehajtó-bizottságának. 1919-ben rendőri felügyelet alatt állott. Szeder Ferenc, a kubikos. 1881- ben született Szentesen. Volt gazdasági cseléd, pásztor és béres. Négy elemijével megszerezte az általános műveltséget. 1898-ban részt vett a földmunkás mozgalomban. Húsz éves korában kubikos lett. 1910 ben titkára a miskolci szociáldemokrata pártnak. Egy ideig munkáspénztári tisztviselő és szakszervezeti lapokat szerkeszt. 1920-ban izgatás büntette miatt körözték. Vádat emeltek ellene ; a magyarországi famunkások ingós vagyonának jogtalan eltulajdonítása miatt is. Ekkor bizonyította be, hogy nem áll a magántulajdon alapján. Sütő József, a kommunista pallér. 1881-ben született Budapesten. Jelenleg róm. kat., nős és négy elemit végzett, kőmives mester. A kommün alatt tagja volt a 8- as végrehajtó bizottságnak. Érdemei elismeréséül őt is beválasztották a szociáldemokrata párt vezetőségébe. Szabó Imre, az excellenciás úr. 1887-ben született Szeghalmon. Izraelita, asztalos, a Népszava kiadója. Elemi iskolát végzett s ezért a Munkásbiztositó igazgatósági tagja lett. A Peidl-kormányban munkaügyi és népjóléti miniszter volt. A kommün alatt kifejtett munkásságának elismeréséül a szociáldemokrata párt vezetőségébe választották be. Farkas István, a cipészmester. Született 1869-ben Tihanyban. Jelenleg róm. kat., nős, a szociáldemokrata párt titkára. Részt vett az 1890 i munkásmozgalomban. Nagyvárad területéről örök időkre kitiltották. 1913- ban 17 napi fogházra ítélték. Élénken részt vett a kommünben. Tagja volt a szovjetparlamentnek. 1915 ben hamis tanúzás és hamis vád miatt eljárás folyt ellene. Peyer Károly és a gyilkosság kísérlete. 1881-ben született Városlödön, jelenleg róm. kat., nős. Négy középiskolát végzett és géplakatos. Volt munkáspénztári tisztviselő. A kommünben élénk szerepet vitt és tagja volt a szovjetparlamentnek. Érdemeinek elismeréséül a Peidl-kormány belügyminisztere lett. Többször összeütközött a fennálló törvényekkel és a budapesti főkapitányságon gyilkosság kísérlete, hatóság elleni erőszak és izgatás címén eljárás folyt ellene. Ő szöktette meg Kun Bélát és társait. Bűnpártolás miatt eljárás alatt áll. atuaammmmmmmmmmmmmammmmmmmmaammam Javul a frank London, március 15. A lapok általánosan foglalkoznak a frank árfolyamának további javulásával. Mint ismeretes, a londoni piacon ma egy angol fontért már csak 90 frankot adtak. A lapok ezt a javulást a Francia Bank számára Londonból és Newyorkból nyújtandó kölcsön kilátásának tulajdonítják. Londonban hír szerint 4 millió font sterling kölcsön nyújtására jött létre megállapodás négy vezető bankkal. nyolcan vannak letartóztatásban Budapestről jelentik. Gampel István a belügyi nyomozóosztály detektívje ellen lefolytatott vesztegetési ügyben a rendőrség Gampel vallomása alapján a nyomozást másokra is kiterjesztette és megállapította, hogy Petkovics Béla 42 éves rendőrfelügyelő, Malenka Miklós 40 éves magánhivatalnok, Csipkéssy Albert 40 éves segédhivatali igazgató, Sipos Dezső 48 éves detektív, Róth Miklós 28 éves ékszerészügynök, Mayer Andor 31 éves ékszerész, Weiss Miklós 38 éves ékszerész, Nap Jenő 29 éves magánhivatalnok állandóan valutát és értéket csempésztek ki a határon. A nyomozás megállapította azt, hogy Weiss volt az, aki a csempésztársaságot szervezte és a belügyi nyomozóosztály tagjaival összeköttetésben állt. Weiss Miklós beismerésben van; beismerte, hogy 140, 180 és 200 milliós tételekben követték el a csempészést. Nagyobb tételeket tagadott, holott a vizsgálat során kiderült, hogy sokkal nagyobb értékeket is csempésztek ki Bécsbe. A rendőrség a megnevezett 8 egyént, - akik valamennyien beismerésben vannak — letatóztatta és tovább folytatja a vizsgálatot. Női szalmakalapokat modellek után alakít Ruzicska Iskola utca 81. 458