Szegedi Uj Nemzedék, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-01 / 76. szám
Szeged, 1924 április 1., kedd. Keresztény politikai napilap. előfizetési ára helyben és vidéken: Egy hónapra : 14.000 K Negyedévre . . 42 000 K Egyes szám ára 800 kor. Szerkesztőség és kiadói hivatal: Kittárla utca 10. sz. Telefon: 153. Ára 800 korona. fl katolkusok érdemei a közoktatás terén A nemzetgyűlés hétfői ülését fél 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. A megnyitás után a nemzetgyűlés harmadszori olvasásban is elfogadta a földreformnovella 2. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatot. Majd áttértek a középiskolai reformról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az első felszólaló Borsik Pál. Mindenekelőtt a miniszter beszédének arra a kérdésére válaszol, amelyben a kultuszminiszter a reformációra vezette vissza a tanügyi mozgalmakat. Kötelessége rámutatni arra, hogy a magyarországi katolikusok már jóval a reformáció előtt igen nagy érdemeket szereztek Magyarország nevelése és művelése szempontjából. Elismeri a protestánsok nagy érdemét, de semmi esetre sem lehet ezt úgy beállítani, hogy a katolikusoknak a magyar oktatásügy terén elért nagy eredményei háttérbe szoruljanak. Majd azt fejtegeti, hogy a reform értelmében épen azon gimnáziumok alakulnak át praktikus gimnáziumokká, amelyek a jelenleg a legjobb gimnáziumok, mint a szerzetesrendek gimnáziumai és a protestáns gimnáziumok, amelyek összefüggésben állnak a theologiai főiskolákkal. A miniszter felszólalásából azt látja, hogy ezen humanisztikus gimnáziumok olyan tantervet kapnak, hogy nem lesznek versenyképesek a reálgimnáziumokkal. Klebelsberg Kuno tiltakozik közbeszólás alakjában az ilyen magyarázás ellen. Bozsik: Aggodalommal látja a klasszikus gimnáziumok létesítését, különösen azért, mert ezen gimnáziumokban nem akarják tanítani a modern nyelveket, márpedig a modern nyelvek tanítása feltétlenül szükséges a humanisztikus gimnáziumokban is, hiszen nemcsak a klaszikus műveltség, hanem a keresztény középkori műveltség is éppen úgy az egyik legfontosabb alapja a modern kultúrának. Arra kell törekednünk, hogy az intelligenciánk a határon túl is el tudjon helyezkedni és meg tudja állni a helyét és ennek az egyik legfontosabb eszköze a modern nyelvek tanítása. A javaslatot elfogadja, bár fenntartja magának a jogot, hogy a javaslat részletes tárgyalásánál a módosításait beterjeszthesse. Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter válaszol Bozsik beszédének azon részére, amelyben kifogásolja, hogy nem tér ki a történelmi visszapillantása során a katolikus Egyház kulturműködésére. Erre vonatkozóan kijelenti, hogy az új korral kezdte meg a történelmi visszapillantásait és a reformáció tárgyalása után azonnal áttért a jezsuita rend működésére. Nem akarja a katolikus Egyház tanügyi tevékenységét és kulturális működését kisebbíteni. Kéri a képviselőket, hogy ne élezzék ki ezt a kérdést felekezeti szempontok szerint. Drózdi Győző: Nézete szerint a közoktatás ügyének a kérdése mindig politikai kérdés volt; az a csoport, amely uralmon volt, mindig a saját képére igyekezett átformálni a közoktatást. Antidemokratikusnak tartja a felvételi vizsgát és a díjakat. A középiskolai oktatás ingyenessé tételét kívánja. Végül szóvá teszi a leányközépiskolák ügyét és ezzel kapcsolatban teljesen elhibázottnak tartja, hogy ezen iskolákban ugyanolyan tananyag legyen, mint a fiúiskolákban. Ez túlságos nagy megterhelést jelent a leányokra és nézete szerint árt az egészségügyre. Kívánatosnak tartja, hogy a leányiskolákban női orvosok tanítsák az egészségtant. A javaslatot elfogadja. Ezután Várnai Dániel szólal fel és beszédének az elhalasztását kéri, amelyhez a Ház hozzájárul. Elnök ezután napirendi indítványt tesz, javasolja, hogy a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tartsák. Az ülés ezzel 3 órakor véget ért. Csak a keresztén? gondolat alapján dlikat talpra a magyarság (Saját tudósítónktól) Ismét egy szép nap eseményei gazdagítják a szegedi keresztényszocialista párt történetét. A romjaiból újraéledt mozgalom fejlődése, szerves és céltudatos megerősödése bizonyosodott be azáltal a nagyfokú érdeklődés által, mely a gyűlés iránt megnyilvánult. A gyülésterem tömve volt munkásokkal, iparosokkal, tisztviselőkkel, férfiakkal és nőkkel, akiket a keresztényszocialista gondolat, a keresztény összetartás szükségességének az érzete hozott el a gyűlésre. A terem előcsarnoka és előszobája is szűknek bizonyult az érkezők befogadására, úgy hogy sokan kénytelenek voltak visszafordulni, mert kiszorultak a gyűlés színhelyéről. Négy óra után nyitotta meg a gyűlést Kopasz Lajos elnök. Megnyitójában a múlt csalódásai folytán elkedvetlenedett keresztény társadalom lelkiállapotát ecsetelte. Müller Antal gazdasági tanácsos, a Keresztény Iparosszövetség főtitkára boncolta apróra a kormány gazdasági politikáját. Rámutatott arra a lehetetlen hitelpolitikára, amely nem a dolgozó, termelő iparost, gazdát részesíti az olcsó hitel előnyeiben, hanem az amúgy is óriási hatalommal rendelkező nagybankokat. Ezek aztán nem a termelés fokozására, nem a munka megindítására fordítják a kapott nemzeti ajándékokat, hanem tőzsdei spekulációra, koronarontásra és ezek révén az amúgy is lerongyolt társadalom még alaposabb kifosztására. Hibás az az adópolitika is, amely forgalmi és fogyasztási adók útján préseli ki a szegény fogyasztóktól azt az összeget, ami az állam fentartására okvetlenül szükséges ugyan, de amelyet sokkal kisebb megerőltetéssel tudnának viselni azok, akiknek a gazdasági erejét hatalmas tőkék képezik. Hibás a vámpolitika, amely néhány új textil és egyéb gyár kedvéért nagy vámmal terheli a ruházkodás anyagát képező, külföldről bejövő kelméket. Beszélt a lakásügyről is. A kormány lakásépítést ígért. Adott is kamatmentes pénzt, de nem a kisiparosnak, nem a munkásnak, nem a tisztviselőnek, hogy lakást építhessen magának, hanem adott a nagy gyárosoknak és a nagy bankoknak. Így megérthető, ha az emberek elkedvetlenedtek és elfordultak attól a kormánytól, amely kereszténynek nevezi magát, de a tettek nem ezt bizonyítják. Elfordulnak tőle és az ígéretek be nem tartása miatt balra kanyarodik dl ik évfolyam, 76. szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. A Baross-SzATElséf szeiszi titkinak, a MANSz, a Magyar Nemzeti Sziietsuih a Tari DSziiettA hivatalos lapja. M«g]elenih minden nap korán reggei. Kósző államtitkár nyilatkozata a szandlist s 0 közigazgatási törvényjavaslatról A szanálási javaslatot 3 héten belül törvényerőre emelik • Meg a B.-listás tisztviselők ügyében nyugtató nyilatkozat az újabb (Saját tudósítónktól.) Kósző István dr. belügyi államtitkár vasárnap délután fogadta a Szegedi Új Nemzedék munkatársát, hogy a legújabb politikai aktualitásokról nyilatkozzék a szegedi közönség részére. Elsősorban a most tárgyalás alatt levő szanálási törvényjavaslatról nyilatkozott és a következőket mondotta: A szanálási törvényjavaslat letárgyalása terminushoz van kötve. S mert az országnak fontos gazdasági érdeke fűződik hozzá 3 héten belül törvényerőre kell emelkednie. Épp azért már 10 órás ülésekben tárgyalja a Ház, amennyiben azonban a 10 óra sem lenne elég, már indítvány nyújtatott be, hogy napi 12 órás üléseken folytatódjék tovább a tárgyalás. A javaslat törvényerőre való emelkedése fontos kihatással lesz a külföldi kölcsönre. Emiatt vagyunk ezzel a javaslattal kényszerhelyzetben, s be kell látni mindenkinek, hogyha belementünk a költséges külföldi kölcsönbe, akadályokat a javaslatnak törvényerőre való emelése elé senkinek sem szabad gördíteni. A gazdasági életnek orvoslása s a drágaság letörésének munkája most parancsoló követelmény és elengedhetetlen. Ez a törvény a kormány tekintélyének és a külföld bizalmának is egyik dokumentuma lesz s elkészíteni nem tudnánk, megszakítanának velünk minden kapcsolatot, ami végzetes kárára lenne gazdasági életünknek. A különféle pártok egyöntetű állásfoglalása, hogy minden körülmények között meg kell csinálni. — Mit gondol méltóságos uram — kérdeztük Kószó államtitkártól — egy esetleges kormányválság milyen hatással lenne az ország jelenlegi helyzetére ? — Egy kormányválság, amitől egyelőre nem kell tartani, nagy káoszt idézne elő, s ebben az esetben elelről kellene kezdeni a külfölddel való kapcsolatainkat éppen úgy, mint a bolsevizmus letörése után, amikor az ántant folyton azzal kellemetlenkedett, hogy a kormány nem bírja az ország bizalmát, s így további berendezkedésünkben nagyon akadályozna bennünket. — A szanálási javaslattal kapcsolatban lesz szó a tisztviselőkről, s a nyugdíjasokról ? — A Föltétlenül. A tárgyalás alatt ez a kérdés nagy vitát fog provokálni. A kormány a legjobb jó akarattal fogja majd az ügyet kezelni. A tárgyalás alatt lesz szó a tisztviselők létszám további csökkentéséről és arról, hogy a nyugdíj igényjogosultaknak 20 százalékkal adnak kevesebb nyugdíjat, mint azt az eddigi intézkedések megállapították. Az elsőnek könnyű a keresztülvitele, mert a legutóbbi csökkentés óta a tisztviselők közül nagyon sokan kerestek új elhelyezkedést, tehát ez a szám egészen minimális lesz. A nyugdíj megállapításánál pedig már előzőleg is folytak tárgyalások, hogy a nyugíjasok megfelelő kárpótlást kapjanak, amely egyenértékű legyen az elveszített 20 százaléknyi járandósággal. Egészen más elbírálás alá jönnek itt azok az intézmények, melyeknek saját nyugdíjintézetük van, mint például a Mtv. is. Itt az alkalmazottak hosszú esztendőkön keresztül fizették a magas nyugdíjilletékeket saját nyugdíjintézetükbe, s a jogosultak nagy százaléka megszállott területen él. Tehát a kormány nyugdíjintézkedése alig érinti az ilyen nyugdíjasok anyagi ügyét, mert ők az éveken át összegyűjtött tőkével nagy vagyon fölött rendelkeznek, s nyugdíjuk nem is fog kárt szenvedni. — A szanálási törvényjavaslat után milyen javaslat tárgyalására tér át a Ház ? — Minden valószínűség szerint a közigazgatási törvényjavaslat kerül szőnyegre. Ez a legapróbb részletekig ki van már dolgozva, s ha a napokban Rakovszky Iván belügyminiszter influenzában meg nem betegedik, már a bizottság is letárgyalta volna. — Mikorra remélhetők a törvényhatósági bizottságok újjáalakítása ? — Ez teljesen a közigazgatási törvény megalkotásától függ. Eléje az egész országban nagy érdeklődéssel néznek, s a nemzetgyűlésen is élénk eszmecsere tárgyát képezi a gondolkodásuk. SzéM» János v. államtitkár, a kér. szoc. szakszervezetek szövetségének központi elnöke bizonyította be, hogy mi magyarok a hangulatok emberei vagyunk. Mikor a hangulat a vörös irányzat mellett nyilatkozott meg, igen sok magas állású ember hajlította meg a gerincét, hogy „jól van, próbáljuk meg, hátha ez is jó.“ Mikor utána a kereszténység gondolata győzött, mindenki rettenthetetlen keresztény lett. „Üsd a zsidót!“ jelszóval akarták elintézni azt a nagy kérdést, amit csak hosszú munkával, türelemmel, tanulással lehet elérni Meg kell tanulni tőlük azt, ami nekik az erősségüket képezi, az összetartást, a magunk fajtájának a megbecsülését. Ennek az összetartásnak a segítségével szívják ki az életerőt, — mint az élőfán élősködő fagyöngy — a nemzet eleven testéből. Ha lábra akarunk állni, követnünk kell a külföldi példákat; az olasz, német, bulgár, osztrák nemzeti irányú és keresztény gondolkodáson alapuló mozgalmak mintájára nekünk is szilárdan meg kell szerveznünk a keresztényszocialista tábort, mert csak ez biztosítja a magyarság megerősödését. Felszólalt a gyűlésen Schmidt Ferenc Már. műhelyfőnök is, aki beszédében a keresztény szellemnek életünk minden megnyilvánulásában való meghonosítását a hazaszeretet szelleme ellen vétőknek a nemzet testéből való kiküszöbölését és a társadalom különböző rétegeinek szociális együttműködését ajánlja. Ha a kereszténység, hazaszeretet és a szociális érzés tölti be a magyarságot, úgy nemcsak csonka hazánkban leszünk urak, hanem visszaszerezzük az egész Nagymagyarországot. A szónokok beszédét sűrűn szakította meg a gyűlés résztvevőinek helyeslése. A lelkes hangulatú gyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. A szanálási javaslat a pénzügyi bizottságban Budapest, március 31. (Éjjel érkezett.) A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága hétfőn délután folytatta a felhatalmazási törvényjavaslat általános vitáját. Az elhangzott felszólalásokra Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolva többek között a következőket mondotta: — Ami a kibocsátandó kölcsön elhelyezésének kérdését illeti, ebben a tekintetben bizalommal van az iránt, hogy a Népszövetség segítségével a kölcsönt sikerül elhelyezni. — Abban az esetben, ha a német kérdés rövidesen megoldásra kerülhet, ez nemcsak, hogy nem akadályozná a mi kölcsönünk kibocsátását a pénzpiacon való konkurrenciával, hanem ellenkezőleg csak előnyünkre szolgál abban a tekintetben, hogy a kölcsönhöz mielőbb hozzájuthassunk, mert ez végleges tisztázódását jelentené a középeurópai helyzetnek és megerősítené a pénzvilág bizalmát abban a tekintetben, hogy Európa politikai viszonyai immár konszolidálódnak, s ezért rázkódtatásoktól nem kell többé tartani. Magyar—orosz gazdasági tárgyalások Moszkva, március 31. A szovjet kormány külügyi hivatala a Magyarországgal való kapcsolat új felvételét készíti elő. A szükséges anyagot nagy szorgalommal gyűjtik és bár a tárgyalások időpontja még megközelítőleg sem ismeretes, Moszkvában már most valószínűnek tartják, hogy a kezdeményező lépést Budapest fogja megtenni. A moszkvai gazdasági körök hajlandónak mutatkoznak a magyarországi gazdasági tényezőkkel a kapcsolatot felvenni.