Szegedi Uj Nemzedék, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-26 / 96. szám
Szeged, 1924 április 26., szombat Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára helyben és vidéken: Egy hónapra , 14.000 K Negyedévre, , 42,000 K Egyes szám ára 800 kor. Szerkesztőség és kiadói hivatal: Szeged, Kiliária utca 10. sz. Telefon: 153, Szavazással döntenek a nyomdászsztrájk ügyében Budapestről jelentik: A nyomdászsztrájk ügyében a főbizalmi testület pénteken délelőtt tartott ülésén elhatározta, hogy félre áll és a munkásokra bízza a döntést. Ez ügyben a munkásokat nyomdánként le fogják szavaztatni. A szavazás időpontja még nincs meghatározva, de minden valószínűség szerint a szavazás szombaton kezdődik meg. Mezőgazdaság és újjáépítés írta: Czettler Jenő dr. Az egész szanálási program egyedüli értékének, amely nem negatívumot, hanem pozitívumot tartalmaz, a jegybankot tekintem. Ennek az intézménynek lesz hivatása külföldön védeni a magyar koronát és remélem, hogy nagyon kevés idő múltán a számolási értékek leszállításával a névleges devalváció végrehajtásával megszületik a törvényes magyar korona is. Nem hiszem azonban, hogy az a pénzmennyiség, amelyet a jegybank alaptőkéje, mint teljes fedezetűt kibocsájtani enged, elegendő legyen a magyar termelés forgalmának lebonyolítására. A konszolidáció gazdasági téren azért fog nagy nehézségekbe ütközni, mert rövidesen pénzszűke támad s ezen különösen az a termelési ág, amely nem tudja elég gyorsan forgatni a beruházott pénzt, segíteni csak a legnagyobb erőfeszítéssel tud. A kormány ezt a támogatást megadni képtelen. Azok a naiv eltervezések, hogy egyegy kerületi hitelszövetkezet ennyi, meg ennyi a kormány által elhelyezett milliárddal nagy termelési feladatokat fog megoldani, hiú reménységnek fognak bizonyulni. A mezőgazdasági hitelszervezet a háború folyamán és a devalvációban súlyos sebeket kapott, zálogleveleink külföldi elhelyezése megszűnt, a belföldi hitelezői záloglevéltulajdonosok is jóidőre kedvüket vesztették és így nagy időbe telik, amig erre őket reá venni sikerül. A beruházási hitelek ügye a Credit Agricole intézménye, amely az új kisgazdaságok felszerelésénél épp olyan jelentőségteljes volna, mint a nagyobb és középbirtok elkopott fundus instruktusának felújításánál, nagyobb arányokban a háború előtti hitelszervezet keretében sem volna megoldható. A személyi hitel szervezete tönkrement, a hitelszövetkezetek elmulasztották alaptőkéjüknek valorizálását, tartalékalapjaikat hadikölcsönökbe fektették és ezen a réven három-négy vagon búzát reprezentálnak, alaptőkéjük most tíz-tizenöt kiló búzára zsugorodott össze. Ezeket a szervezeteket tökéletesen újjá kell alkotni. Sajnos ebben az újjáalkotásban az államnak ismét nagyon kis szerepkör jut, mint húsz évig minden gazdasági kérdésben. A mezőgazdasági hitelügy újjászervezése csak azon az úton lehetséges, ahogyan az abszolút kormány uralma alatt tönkrement magyar gazdasági élet újjászületése volt a Magyar Földhitelintézet és a nagybirtok hitelképességének csatornáin át ez a hitel nagyrészt külföldről leszivárgott előbb a középbirtok, majd a kisbirtok gyökereihez, akként oldódik meg ma is a kérdés. A magyar telekkönyv Közép- Európában mintaszerű s ezt, illetve ennek hírnevét nem sikerült a hevenyészett parcellázásokkal sem elrontani. Azonban telekkönyvi jogunkat modernizálnunk kell svájci mintára és lehetővé tenné, hogy az a nagybirtokos közvetítő nélkül is könnyen juthasson hitelhez, maga bocsáthasson ki jelzálogleveleket. A külföldi tőkék iparvállalatok teremtése céljából is csak akkor állanak rendelkezésre, ha ezek kapcsolatosak valamely földbirtokkal. Ha a jegybank megteremti az értékálló magyar pénzt, viszont mi megfelelő törvényhozás és társadalmi propaganda útján arra ösztönözzük a nagybirtokot, mint a gazdasági anarchiában egyedül konzervált és konzerváló erővel rendelkező értékeket, hogy élére álljanak a mezőgazdasági hitel szervezetének s a rendelkezésükre álló külföldi tőkékkel likviddé tegyék talán nem is annyira a föld átlagában, mint termelőképességében rejlő erőket s a megszerzett hitel okszerű fölhasználásával élére álljanak a kisgazdák többtermelési akcióinak nemcsak propagandával és jó tanácsokkal, hanem bekapcsolván őket különböző szövetkezetek útján a nagybirtok gyári üzemeibe, hitelszervezetébe, akkor az elmúlt évekénél sokkal rosszabb feltételek mellett, az állam támogatásának és irányításának abszolút nélkülözésével, önerőnkből megvívhatjuk a gazdasági szabadságharcunkat. A külföldi kölcsön csak lélekzetvételt biztosít, s az értékállandó pénzt, de a szabaduláshoz a mezőgazdaság nagybirtokosai részéről nemcsak megértés, hanem Szinesek kellenek, teremtő zsenik, nagy organizátorok, viszont a nemzetcsalád részéről megértés szükséges, hogy az új feladatok szempontjából bírálja el a nagyobb birtokok feladatkörét és munkásságát, ne egy boldog korszak veszélytelen, idilikus fogyasztói álláspontjából. Értse meg mind a két fél, hogy kivételes nagy erőfeszítésekre van szükségünk. Nemcsak a háború mulasztásait, de öt évszázadnak beillő öt legutóbbi év súlyos gazdasági botlásait s az országcsonkítás következtében megbillent gazdasági egyensúly helyreállítását csakis ez az utolsó tartalék harcbadobása döntheti el a nagybirtokostól. Talán vagyonának kockáztatását, de mindenesetre annak a nyugodt epicuriusi életnek feláldozását, amelyet a béke évei biztosítottak számára. Ebben a küzdelemben sokan el fognak hullani, kicsik és nagyok ép úgy, mint az ötvenes és hatvanas években. De hiszem, hogy a magyar faj most is kitermi a szervező zseniket, különösen, ha nem pártpolitikai csoportosulások és a rangosztályba sorozások döntenek a vezetői kvalitás fölött. Smith pénzfisisttőbiztos nyilatkozott a magyar szandids tervről London, április 25. A Magyar Távirati Iroda londoni tudósítója beszélgetést folytatott J. Smith amerikai bankárral, aki a következő nyilatkozatot tette: — Miután elintéztem odahaza minden üzleti és magán ügyemet, előbb két napra Párisba, onnan Genfen keresztül Budapestre megyek, ahol mindaddig szándékozom tartózkodni, amíg támogatásomra szükség lesz. Nagyon megtisztelő reám nézve az Önök bizalma és legnagyobb lelkesedéssel fogok hozzá a magyar szanálás munkájához. Meg vagyok róla győződve, hogy a nemzetek szövetségének erre vonatkozó terve feltétlenül egészséges terv, amely minden politikától mentes és a legkitűnőbb üzleti elveken épül fel. A magyar szanálási terv keresztülvitelének remélem nagy hasznát fogja látni mind Magyarország, mind Európa. Az amerikai üzleti világ meg van győződve az európai általános ujjáépítés szükségéről és ennek a feladatnak Magyarország újjáépítése fontos részét alkotja. Ismétlem, hogy a legjobb szándék és a legkomolyabb becsvágy vezet abban, hogy Magyarországnak a legjobb tudásomhoz képest segítségére legyek. Félhivatalos híre jár, hogy a magyar követ Mellonnal folytatott beszélgetés alkalmával tárgyalt az Egyesült Államokkal szemben fennálló 2 millió dollár adósság rendezésének a lehetőségéről és olyan megoldást remélnek, amely majd Magyarországnak lehetővé teszi, hogy megkapja a szanálási kölcsönt, mégpedig annak teljes összegét. Poincaré ki akarja játszani a szakértők jóvátételi javaslatát London, április 25. A Daily News jelentése szerint Poincaré nyilván arra törekszik, hogy a jóvátételi probléma rendezésének akadályokat gördítsen útjába. Anglia és Belgium, továbbá amint hire jár Olaszország is, a szakértők jelentésének elfogadása mellett vannak, azonban a francia miniszterelnök további akadékoskodására lehet számítani. Erre mutat az a beszéd is, melyet a köztársasági egyesülés lakomáján mondott Poincaré: „Nem szabad — mondotta többek között — semmiféleképen kockáztatni a Ruhr vidéki vállalkozás sikerét. Meg kell kísérelni végre a jóvátétel kérdésének általános rendezését, azonban a rendkívüli zálogjogokat nem szabad egyszerre cserébe adni a teljesítésnek ígéretéért. Németország múltja ilyen irányban nem nyújt garanciát. Nem kábád magunkat olyan adósra bízni, aki eddig semmit sem tett kötelezettségének teljesítésére.“ A belga kormány felfogásában egyébként változás állott be. A szakértők jelentését most szó szerint veszik és arról beszélnek, hogy megszüntetik azon gazdasági és pénzügyi intézkedéseket, amelyek a Ruhrvidéket a német birodalom többi részeitől elválasztották és csak helyőrséget hagynak hátra, amelyeket fokozatosan vonnak vissza Németország fizetéseinek az arányában. Azon utasításokban, amelyeket az angol kormány a nagykövetek konferenciájába kiküldött angol delegátushoz intézett a konferenciának a német ellenőrzés tárgyában adandó válaszára nézve, az angol kormány kijelentette, hogy a jelen pillanatban időszerűtlen volna végleges felszólítást küldeni Berlinbe; célszerűbb volna egyelőre arra szorítkozni, hogy Németországot a kérdés rendezésének sürgőségére figyelmeztessék. dl ik évfolyam, 96 szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. A Baráii-Szifetss; szegesi (idli]iBan, I MANSz, a Magra! Keizeti Szíiatság és a Turto- Szifeiszg hivatalos tagja. Megjelenik minden nap korán reggel. Ez új lakásrendelet vasárnap jelenik meg Budapestről jelentik: Bethlen István gróf miniszterelnök péntek délelőtt egy óra hosszat tárgyalt Klebelsberg Kunó kultuszminiszterrel, majd Petricsevics- Horváth báró államtitkárt fogadta, aki a minisztertanács által elfogadott lakbérrendelet szövegét mutatta be a miniszterelnöknek. A rendeletet a Budapesti Közlöny vasárnap megjelenő száma fogja közölni. Az utóbbi napokban a jobb és baloldali ellenzéki sajtó útján az a hír terjedt el, hogy az ellenzék valamennyi tagja tárgyalást folytatott arra nézve, hogy a törvényhatósági választásokra vonatkozó törvényjavaslat sürgős letárgyalására a Ház összehivassék. A kezdeményezés középpontjában hírek szerint Hegymegi Kiss Pál és Szilágyi Lajos állanak és a lapok szerint a lépéseket már meg is tették volna a miniszterelnöknél ebben az ügyben Szilágyi Lajos azonban ma erre vonatkozólag egy nyilatkozatott tett, amelyben a Ház összehívására szóló híreket kategorikusan megcáfolta. Szilágyi kijelentette ugyanis, hogy egyáltalában nem volt szándéka a Házat a rendes ülésezés előtt összehivatni és tudomása szerint a polgári ellenzék egyetlen tagja sem foglalkozott és nem is foglalkozik azon kérdéssel, hogy a nemzetgyűlést a törvényhatósági választásokról szóló javaslat sürgős letárgyalására egybehívassa. A Ház összehívására vonatkozó híreket ugyancsak megcáfolta a nemzetgyűlés elnöksége is. A lakók szövetségének kérelme A lakók szövetsége részéről memorandumot nyújtottak át Bethlen István gróf miniszterelnöknek, amelyben tiltakoznak a lakbérrendelet tervbe vett intézkedései ellen. A memorandumban kéri a szövetség, hogy a májusi lakbérnegyedre tervbe vett lakbéremelést csak az augusztusi lakbérnegyed kezdetén léptessék életbe. Tanácskozások a Nemzeti Bank részvényjegyzéseiről Az önálló magyar jegybank felállítása a szanálási törvényjavaslatok elfogadása következtében rövidesen megvalósul és ezzel kapcsolatban már napok óta tanácskozások folynak a pénzügyminiszter, a kereskedelemügyi miniszter és a népjóléti miniszter vezetésével, hogy a jegybank alaptőkéje jegyzésére vonatkozó módozatokat megbeszéljék. A gazdák 10 millió aranykoronát fognak jegyezni, amely összeg a felállítandó jegybank alaptőkéjének egyharmad részét teszi ki. A tanácskozáson megállapodtak arra nézve, hogy a jegyzéshez szükséges idegen valutát a később beszolgáltatandó búzamennyiség előlegéül miként fogják a gazdák rendelkezésére bocsájtani. A tárgyalásokkal kapcsolatban olyan híresztelések láttak napvilágot, mintha a bankok és a kommerciális érdekeltségek nem szívesen látnák a gazdáknak a jegybank alaptőkéjének a jegyzésében való részvételüket. A jegyzés április 28-án kezdődik illetékes helyről kapott értesülés szerint a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek a jegyzése előreláthatólag folyó évi április 28-án, hétfőn fog megkezdődni s a jegyzésre április 28-tól május 7-e közti idő fog rendelkezésre állani. Coolidget újból megválasztják Páris, április 25. A Petit Párisién jelenti Washingtonból; biztosítva van, hogy Coolidge elnököt választják meg a republikánusok elnökjelöltjéül.