Szegedi Uj Nemzedék, 1924. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-26 / 96. szám

Szeged, 1924 április 26., szombat Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára helyben és vidéken: Egy hónapra , 14.000 K Negyedévre, , 42,000 K Egyes szám ára 800 kor. Szerke­sztőség és kiadói hivatal: Szeged, Kiliária­ utca 10. sz. Telefon: 153, Szavazással döntenek a nyomdászsztrájk ügyében Budapestről jelentik: A nyomdászsztrájk ügyében a főbizalmi testület pénteken délelőtt tartott ülésén elhatározta, hogy félre áll és a munkásokra bízza a döntést. Ez ügyben a munkásokat nyomdánként le fogják szavaz­tatni. A szavazás időpontja még nincs meghatározva, de minden való­színűség szerint a szavazás szombaton kezdődik meg. Mezőgazdaság és újjáépítés írta: Czettler Jenő dr. Az egész szanálási program egyedüli értékének, amely nem negatívumot, ha­nem pozitívumot tartalmaz, a jegyban­kot tekintem. Ennek az intézménynek lesz hivatása külföldön védeni a ma­gyar koronát és remélem, hogy na­gyon kevés idő múltán a számolási értékek leszállításával a névleges deval­váció végrehajtásával megszületik a törvényes magyar korona is. Nem hi­szem azonban, hogy az a pénzmen­­­nyiség, amelyet a jegybank alaptőkéje, mint teljes fedezetűt kibocsájtani en­ged, elegendő legyen a magyar ter­melés forgalmának lebonyolítására. A konszolidáció gazdasági téren azért fog nagy nehézségekbe ütközni, mert rövidesen pénzszűke támad s ezen különösen az a termelési ág, amely nem tudja elég gyorsan forgatni a be­ruházott pénzt, segíteni csak a leg­nagyobb erőfeszítéssel tud. A kormány ezt a támogatást megadni képtelen. Azok a naiv eltervezések, hogy egy­­egy kerületi hitelszövetkezet ennyi, meg ennyi a kormány által elhelyezett milliárddal nagy termelési feladatokat fog megoldani, hiú reménységnek fog­nak bizonyulni. A mezőgazdasági hitelszervezet a háború folyamán és a devalvációban súlyos sebeket kapott, zálogleveleink külföldi elhelyezése megszűnt, a bel­földi hitelezői záloglevéltulajdonosok is jóidőre kedvüket vesztették és így nagy időbe telik, amig erre őket reá venni sikerül. A beruházási hitelek ügye a Credit Agricole intézménye, amely az új kisgazdaságok felszerelésénél épp olyan jelentőségteljes volna, mint a nagyobb és középbirtok elkopott fun­dus instruktusának felújításánál, na­gyobb arányokban a háború előtti hitelszervezet keretében sem volna megoldható. A személyi hitel szervezete tönkrement, a hitelszövetkezetek el­mulasztották alaptőkéjüknek valorizá­lását, tartalékalapjaikat hadikölcsönökbe fektették és ezen a réven három-négy vagon búzát reprezentálnak, alaptőké­jük most tíz-tizenöt kiló búzára zsu­gorodott össze. Ezeket a szervezeteket tökéletesen újjá kell alkotni. Sajnos ebben az újjáalkotásban az államnak ismét nagyon kis szerepkör jut, mint húsz évig minden gazdasági kérdésben. A mezőgazdasági hitelügy újjászer­vezése csak azon az úton lehetséges, ahogyan az abszolút kormány uralma alatt tönkrement magyar gazdasági élet újjászületése volt a Magyar Földhitel­intézet és a nagybirtok hitelképessé­gének csatornáin át ez a hitel nagy­részt külföldről leszivárgott előbb a középbirtok, majd a kisbirtok gyökerei­hez, akként oldódik meg ma is a kér­dés. A magyar telekkönyv Közép- Európában mintaszerű s ezt, illetve ennek hírnevét nem sikerült a heve­nyészett parcellázásokkal sem elron­tani. Azonban telekkönyvi jogunkat modernizálnunk kell svájci mintára és lehetővé tenné, hogy az a nagybirtokos közvetítő nélkül is könnyen juthasson hitelhez, maga bocsáthasson ki jel­­zálogleveleket. A külföldi tőkék ipar­vállalatok teremtése céljából is csak akkor állanak rendelkezésre, ha ezek kapcsolatosak valamely földbirtokkal. Ha a jegybank megteremti az értékálló magyar pénzt, viszont mi megfelelő törvényhozás és társadalmi propaganda útján arra ösztönözzük a nagybirtokot, mint a gazdasági anarchiában egyedül konzervált és konzerváló erővel rendel­kező értékeket, hogy élére álljanak a mezőgazdasági hitel szervezetének s a rendelkezésükre álló külföldi tőkékkel likviddé tegyék talán nem is annyira a föld átlagában, mint termelőképes­ségében rejlő erőket s a megszerzett hitel okszerű fölhasználásával élére álljanak a kisgazdák többtermelési ak­cióinak nemcsak propagandával és jó tanácsokkal, hanem bekapcsolván őket különböző szövetkezetek útján a nagy­birtok gyári üzemeibe, hitelszervezetébe, akkor az elmúlt évekénél sokkal ros­­­szabb feltételek mellett, az állam tá­mogatásának és irányításának abszolút nélkülözésével, önerőnkből megvívhat­juk a gazdasági szabadságharcunkat. A külföldi kölcsön csak lélekzetvételt biztosít, s az értékállandó pénzt, de a szabaduláshoz a mezőgazdaság nagy­­birtokosai részéről nemcsak megértés, hanem Szinesek kellenek, teremtő zse­nik, nagy organizátorok, viszont a nemzetcsalád részéről megértés szük­séges, hogy az új feladatok szempont­jából bírálja el a nagyobb birtokok feladatkörét és munkásságát, ne egy boldog korszak veszélytelen, idilikus fogyasztói álláspontjából. Értse meg mind a két fél, hogy kivételes nagy erőfeszítésekre van szükségünk. Nem­csak a háború mulasztásait, de öt év­századnak beillő öt legutóbbi év sú­lyos gazdasági botlásait s az ország­­csonkítás következtében megbillent gazdasági egyensúly helyreállítását csakis ez az utolsó tartalék harcba­­dobása döntheti el a nagybirtokostól. Talán vagyonának kockáztatását, de mindenesetre annak a nyugodt epicu­­riusi életnek feláldozását, amelyet a béke évei biztosítottak számára. Ebben a küzdelemben sokan el fognak hullani, kicsik és nagyok ép úgy, mint az öt­venes és hatvanas években. De hiszem, hogy a magyar faj most is kitermi a szervező zseniket, különösen, ha nem pártpolitikai csoportosulások és a rang­­osztályba sorozások döntenek a vezetői kvalitás fölött. Smith pénzfisist­tőbiztos nyilatkozott a magyar szandids­ tervről London, április 25. A Magyar Táv­irati Iroda londoni tudósítója beszél­getést folytatott J. Smith amerikai bankárral, aki a következő nyilatko­zatot tette: — Miután elintéztem odahaza min­den üzleti és magán ügyemet, előbb két napra Párisba, onnan Genfen keresztül Budapestre megyek, ahol mindaddig szándékozom tartózkodni, amíg támogatásomra szükség lesz. Nagyon megtisztelő reám nézve az Önök bizalma és legnagyobb lelke­sedéssel fogok hozzá a magyar sza­nálás munkájához. Meg vagyok róla győződve, hogy a nemzetek szövet­ségének erre vonatkozó terve feltét­lenül egészséges terv, amely minden politikától mentes és a legkitűnőbb üzleti elveken épül fel. A magyar szanálási terv keresztülvitelének re­mélem nagy hasznát fogja látni mind Magyarország, mind Európa. Az amerikai üzleti világ meg van győ­ződve az európai általános ujjáépí­­tés szükségéről és ennek a feladat­nak Magyarország újjáépítése fontos részét alkotja. Ismétlem, hogy a leg­jobb szándék és a legkomolyabb becsvágy vezet abban, hogy Magyar­­országnak a legjobb tudásomhoz ké­pest segítségére legyek. Félhivatalos híre jár, hogy a ma­gyar követ Mellonnal folytatott be­szélgetés alkalmával tárgyalt az Egye­sült Államokkal szemben fennálló 2 millió dollár adósság rendezésének a lehetőségéről és olyan megoldást re­mélnek, amely majd Magyarország­nak lehetővé teszi, hogy megkapja a szanálási kölcsönt, még­pedig annak teljes összegét. Poincaré ki akarja játszani a szakértők jóvátételi javaslatát London, április 25. A Daily News jelentése szerint Poincaré nyilván arra törekszik, hogy a jóvátételi probléma rendezésének akadályokat gördítsen útjába. Anglia és Belgium, továbbá amint hire jár Olaszország is, a szakértők jelentésének elfoga­dása mellett vannak, azonban a francia miniszterelnök további aka­dékoskodására lehet számítani. Erre mutat az a beszéd is, me­lyet a köztársasági egyesülés lako­máján mondott Poincaré: „Nem szabad — mondotta többek között — semmiféleképen kockáztatni a Ruhr vidéki vállalkozás sikerét. Meg kell kísérelni végre a jóvátétel kér­désének általános rendezését, azon­ban a rendkívüli zálogjogokat nem szabad egyszerre cserébe adni a tel­jesítésnek ígéretéért. Németország múltja ilyen irányban nem nyújt ga­ranciát. Nem kábád magunkat olyan adósra bízni, aki eddig semmit sem tett kötelezettségének teljesítésére.“ A belga kormány felfogásában egyébként változás állott be. A szak­értők jelentését most szó szerint ve­szik és arról beszélnek, hogy meg­szüntetik azon gazdasági és pénz­ügyi intézkedéseket, amelyek a Ruhr­­vidéket a német birodalom többi részeitől elválasztották és csak hely­őrséget hagynak hátra, amelyeket fokozatosan vonnak vissza Német­ország fizetéseinek az arányában. Azon utasításokban, amelyeket az angol kormány a nagykövetek kon­ferenciájába kiküldött angol delegá­tushoz intézett a konferenciának a német ellenőrzés tárgyában adandó válaszára nézve, az angol kormány kijelentette, hogy a jelen pillanatban időszerűtlen volna végleges felszólí­tást küldeni Berlinbe; célszerűbb volna egyelőre arra szorítkozni, hogy Németországot a kérdés rendezésé­nek sürgőségére figyelmeztessék. dl­ ik évfolyam, 96 szám. Főszerkesztő: DOBAY GYULA dr. A Baráii-Szifetss; szegesi (idli]iBan­, I MANSz, a Magra! Keizeti Szíiatság és a Turto- Szifeiszg hivatalos tagja. Megjelenik minden nap korán reggel. Ez új lakásrendelet vasárnap jelenik meg Budapestről jelentik: Bethlen István gróf miniszterelnök péntek délelőtt egy óra hosszat tárgyalt Klebelsberg Kunó kultuszminiszterrel, majd Petricsevics- Horváth báró államtitkárt fogadta, aki a minisztertanács által elfogadott lak­bérrendelet szövegét mutatta be a miniszterelnöknek. A rendeletet a Buda­pesti Közlöny vasárnap megjelenő száma fogja közölni. Az utóbbi napokban a jobb és bal­oldali ellenzéki sajtó útján az a hír terjedt el, hogy az ellenzék valamennyi tagja tárgyalást folytatott arra nézve, hogy a törvényhatósági választásokra vonatkozó törvényjavaslat sürgős le­­tárgyalására a Ház összehivassék. A kezdeményezés középpontjában hírek szerint Hegymegi Kiss Pál és Szilágyi Lajos állanak és a lapok szerint a lépéseket már meg is tették volna a miniszterelnöknél ebben az ügyben Szilágyi Lajos azonban ma erre vonat­kozólag egy nyilatkozatott tett, amely­ben a Ház összehívására szóló híreket kategorikusan megcáfolta. Szilágyi ki­jelentette ugyanis, hogy egyáltalában nem volt szándéka a Házat a rendes ülésezés előtt összehivatni és tudomása szerint a polgári ellenzék egyetlen tagja sem foglalkozott és nem is fog­lalkozik azon kérdéssel, hogy a nem­zetgyűlést a törvényhatósági választá­sokról szóló javaslat sürgős letárgyalá­­sára egybehívassa. A Ház összehívására vonatkozó híre­ket ugyancsak megcáfolta a nemzet­gyűlés elnöksége is. A lakók szövetségének kérelme A lakók szövetsége részéről me­morandumot nyújtottak át Bethlen István gróf miniszterelnöknek, amely­ben tiltakoznak a lakbérrendelet tervbe vett intézkedései ellen. A memoran­dumban kéri a szövetség, hogy a má­jusi lakbérnegyedre tervbe vett lakbér­­emelést csak az augusztusi lakbérne­gyed kezdetén léptessék életbe. Tanácskozások a Nemzeti Bank részvényjegyzéseiről Az önálló magyar jegybank felállí­­tása a szanálási törvényjavaslatok el­fogadása következtében rövidesen meg­valósul és ezzel kapcsolatban már na­pok óta tanácskozások folynak a pénz­ügyminiszter, a kereskedelemügyi mi­niszter és a népjóléti miniszter vezeté­sével, hogy a jegybank alaptőkéje jegyzésére vonatkozó módozatokat meg­beszéljék. A gazdák 10 millió arany­koronát fognak jegyezni, amely összeg a felállítandó jegybank alaptőkéjének egyharmad részét teszi ki. A tanács­kozáson megállapodtak arra nézve, hogy a jegyzéshez szükséges idegen valutát a később beszolgáltatandó búza­mennyiség előlegéül miként fogják a gazdák rendelkezésére bocsájtani. A tárgyalásokkal kapcsolatban olyan híresztelések láttak napvilágot, mintha a bankok és a kommerciális érdekelt­ségek nem szívesen látnák a gazdák­nak a jegybank alaptőkéjének a jegy­zésében való részvételüket. A jegyzés április 28-án kezdődik illetékes helyről kapott értesülés szerint a Magyar Nemzeti Bank részvényeinek a jegyzése előreláthatólag folyó évi április 28-án, hétfőn fog megkezdődni s a jegyzésre április 28-tól május 7-e közti idő fog rendelkezésre állani. Coolidget újból megválasztják Páris, április 25. A Petit Párisién jelenti Washingtonból; biztosítva van, hogy Coolidge elnököt választják meg a republikánusok elnökjelöltjéül.

Next