Szegedi Uj Nemzedék, 1924. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1924-05-01 / 100. szám

Szeged, 1924 május 1., csütörtök. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára helyben és vidéken: Egy bűnspra , 20.000 K Negyedévre,­­ 60.000 K Egyes szám ára 1000 kor. Szerkesztőség ét kiadó­­hivatal. Szeged, MSvirla­ utca 10. sz. Telefon: 153. Ára 1000 korona. Vl-ik évfolyam: 100 szám. Főszerkesztő: DOBAY OTULA dr. A Barozs-Szöletsti szegedi flíkjának, a MANSz, a Magyar Nemzeti Szvietség és a Türác- Szigetság’ hivatalos lapja. Megjelenik minden nap korán reggel. Keresztényszocializmus és a szociáldem­okrácia Irta: Kóródi Katona János, volt nemzetgyűlési képviselő 1. Világnézet. A szociáldemokraták anyagelvűek (materialisták) nem is­mernek sem Istent, sem lelket, se túlvilágot, sem keresztény erkölcsöt; ők nemzetköziek. A keresztényszocial­isták hisznek Istenben, a lélek hal­hatatlanságában, a keresztény erkölcs törvényének szentségében s a teljes igazságszolgáltatásban Krisztus a vi­lág bírója által s ez alapon akarnak egy igazságosabb világot megalkotni. 2. Tulajdon. A szociáldemokraták a javak igazságos elosztását úgy akarják megteremteni, hogy mindenki javát elveszik, a házakat szocializál­ják, a földeket s gyárakat kommu­­nizálják. A kisgazdáknak csak ideig­lenesen hagyják meg a birtokát s jól jegyezte meg egy polgár, hogy bár meghagyták neki földjét, ha a termését elveszik, akkor már a föld sem az övé. Azért nem fizettek a kisgazdák adót a szocialista kommu­nistáknak, mert a föld már nem volt az övék. A szocializált házakat, föl­deket, gyárakat aztán az ő embereik (ismerjük kik) útján akarják kezel­tetni. A keresztényszocialisták nem akarnak sem közös tulajdont, sem közös termelést, mert egyik sem felel meg az ember természetének, sem a dolgozó ember érdekének, hanem megtartják a magántermelést és a magántulajdont, de utóbbinak igaz­ságtalan hatalmát megszorítják, a nagybirtokokból különösen a háborús szerzésű birtokból a földnélküli szor­galmas munkásnak házhelyet és föl­det akarnak juttatni és a termeléshez szükséges hitelt. A keresztényszocial­­isták nem engedik meg a nagytő­kések uzsoráját s a nagyurak igaz­ságtalan hatalmi politikáját. 3. Gazdasági élet. A szociálde­mokraták az egyént tönkreteszik, a kisiparos, önálló kézműves, kisvál­lalkozó és kiskereskedő megélhetését lehetetlenné teszik (ugy­e boltokat bezártak, vállalatokat központosítot­tak, kisüzemeket beszüntettek?) A keresztényszocialisták nem akarják megszüntetni sem a kiskereskedel­met, sem a kisüzemet, hanem csu­pán a kartellek, trösztök és börzék uralmának megtörésére szerveznek szövetkezeteket. Az egyéni vállalko­zást és tisztességes hasznot az­ ipar­ban és a kereskedelemben is a keresztényszocializmus mindig el fogja ismerni és meg fogja védeni. 4. Társadalmi élet. A társadalmi bajok megszüntetését a szociálde­mokraták egyedül a termelés meg­­szervezésétől (kommunizálástól) vár­ják. A keresztényszocialisták azt tart­ják, hogy az ember belső megújho­dása is szükséges a jobb világ meg­teremtéséhez s az állam törvényei­ben, gazdasági és községi életben kell alkalmazni Krisztus akaratát. 5. Politikai eszközök. A szociál­demokratákat eszközeik megváloga­­tásában nem a keresztény erkölcstan, hanem az a bizonyos „szociálde­mokrata jogérzet“, mely hol nyíltan, hol burkoltan megfélemlítéssel dol­gozik és céljaik elérésére a legjobb eszköznek a terrort meg a mindent felforgató forradalmat tartják. A ke­ resztényszocialisták ellenségei minden felfordításnak, mert az sohasem hasz­nál a kisembereknek, mert eszmé­nyük Krisztus tanainak elhintésével és ápolása útján folytonos tevékeny­séggel a bűntől, a nyomortól, igaz­ságtalanságtól megváltani a világot és munkálkodni egy megelégedett nagy Magyarországért. Ezért a ke­­resztényszocialista párt zászlaja alá szólítja az összes szociális érzésű osztályokat, illetve az odatartozókat, legyen az illető akár tisztviselő,­­ gazda, iparos vagy munkás! Az idő halad és nekünk fog adni igazat! Tovább tart a nyomdászsztrájk Budapest, április 30. A nyomdász- s az egyeztetési tárrgyalások azonnal sztrájk ügyében a helyzet változatlan. Mindkét fél mereven ragaszkodik álláspontjához, úgy hogy esetleges tárgyalások kezdeményezésére sincs kilátás. Beavatott helyen érdeklőd­tünk aziránt, hogy a kormány nem fog-e közvetítő vagy kezdeményező­ként fellépni a nyomdászsztrájk meg­szüntetése ügyében, azt a választ kaptuk, hogy ha bármelyik fél a hatósághoz fordul, abban az esetben megindulnak, azonban ilyen felkérés nélkül a hatóságoknak nincs mód­jukban az ilyen kérdésekbe avat­kozni. A kormányhoz közelálló he­lyen úgy tudják, hogy mindkét fél merev állásfoglalása folytán egy ilyen egyeztető tárgyalásoknak semmi ered­ménye sem volna. Ez annál sajná­latosabb, mert épen most volna szükség a közvélemény fokozottabb tájékoztatására. Frank rendszert ajánl a volt pénzü­gyminiszter Budapest, április 30. A Morgen Zeitung mai száma érdekes vezércikket közöl Kállay Tibor volt pénzügy­­miniszter tollából. A cikk általános szemlét tart az európai pénzviszonyok felett és arra a konklúzióra jut, hogy a legcélszerűbb lenne a magyar, vala­mint az egész európai gazdasági életre nézve, ha a frank rendszerre térnénk át. Rámutat arra, hogy már a múlt század közepe táján felmerült a gondo­lat, hogy a latin érmeunióba belépjünk és azóta is számos állam foglalkozott evvel a kérdéssel. Kétségtelen, hogy az egyforma érték alatt nagy mértékben hozzájárult volna az internacionális kereskedelmi élet megkönnyítéséhez. A régi kettős monarchiában az arany­korona rendszernek meg­volt a maga­s gazdasági tervezete és alapja, mert hiszen a régi monarchia ipari, keres­kedelmi és mezőgazdasági szempont­­­­ból elég zárt egység volt. Azonban a mostani viszonyok között Ausztria és Magyarország is sokkal jobban rá van utalva a külállamokkal való érintkezésre. Azt fejtegeti végül, hogy a közös alapra való áttérés gon­dolata egész Európa gazdasági életét tekintve épen a jelen időpontban a legaktuálisabb, legalkalmasabb volna az áttérés, most midőn Európa álla­mainak legnagyobb része kénytelen pénzügyi viszonyait reorganizálni. Ké­sőbbi időpontban, amikor az egyes államok pénzügyi helyzete többé-ke­­vésbbé stabilizálódik már nehezebben menne, a kérdés megoldása. n­enusi bért kell a májusi negyedben a lakások és fiz­etők után fizetni Megjelent az új lakbérrendelet A „Budapesti Közlöny“ szerdai szá­mában megjelent a kormányrendelet, amely szabályozza a májusi negyedre fizetendő lakásbér nagyságát. A rendelet értelmében lakás gyanánt szolgáló helyiségek után az 1917. évi novemberi negyedre fizetendő lakbér­összeg 7­ (hét) százalékát kell fizetni aranykoronában. Tehát, aki 1917. évi november 1 -én Szegeden évenként 1000 korona lakbért s így egy negyed­évre 250 koronát fizetett, az most május 1-én tiszta lakbérben ennek 7 százalé­kát, vagyis 17­50 aranykoronát fizet. Ezen összeg után jár a kincstárnak még 25 százalék haszonrészesedés, vagyis (17­50-nek 25®/6-a), 4.375 arany­korona. Azon városokban, ahol víz­vezeték és csatornázás is van, tehát Szegeden is, ezenkívül az alapbér 5 százalékát közüzemi pótlék gyanánt is fizetni kell, amely a jelen esetben 12,50 aranykorona, végül házmesterpénzt, az esedékes bérösszeg 2 százalékát, ami a mi példánkban 0,35 aranykorona. Végeredményében tehát az, aki az 1917. évi novemberi negyedre 250 koronát fizetett összesen lakbér fejében a ház­­tulajdonosnak, az most fizet: 225-nek 7®/o-a (tiszta lakbér) 17.500 17.50- nek 25®/o-a (kincst. hasz. rész.) 4.375 225-nek 5®/o a (közüzemi pótlék) 12.500 17.50- nek 2®/o-a (házmester pénz)__01350 összesen 34.725 aranykoronát, amelyet most át kell vál­toztatni papírkoronává. Minthogy május hónapra a pénzügyminiszter a lakbérek fizetésére egy aranykorona értékét 16.000 papírkoronában állapította meg, a 34.725 aranykoronát 16 000-szeresen kell venni, ami 555.600 papírkoronának felel meg. Ennyit kell tehát a lakónak összesen fizetni. Amely házban lift van haszná­latban, további az és ahol porszívó is van még V 5 százalékot kell e címeken hozzászámítani. Azon vidéki városokban, ahol csak vízvezeték van, az alapbér 4, vízveze­ték és csatornázással nem bíró városok­ban az alapbér 2, más községekben pedig az alapbér 1 százaléka fizetendő közüzemi pótlékban. Ha valaki olyan lakásban lakik, melynek 1917. évi novemberi negyedre megállapított lak­bére nem volt, vagy aránytalanul több, vagy kevesebb volt annál, amit az illető helyen hasonló lakásért, vagy egyéb helyiségért abban az időben­­fizettek, akkor az 1917. évi novemberben ily lakás után ott rendszerint fizetett lakás­bér szolgál alapbérül. A szemét gyűjtéséért és kihordásáért bérházakban a lakás első szobája után havi 1000, minden további szoba után pedig havi 500—500 koronát kell fizetni. Kapu­nyitásért, tekintet nélkül a ki- vagy be­­bocsátott egyének számára, este 10—12 óra között 500, éjfél után pedig 1000 ko­ronát kell fizetni. Éjjeli munkát végző egyének éjfél után is­­ csak 500 koronát fizetnek. Albérletbe adott lakásrészek után a bér­összeget magasabb összegben megállapí­tani, mint amennyi az egész lakás után összesen fizetendő bérösszegből arra ará­nyosan esik, nem szabad. Bútorhasználati díj címen azonban, ha bútorozva adatik ki albérletbe a lakásrész, a lakásrészre eső bérösszegnek 100 százalékát lehet föl­számítani. összefoglalásul még megjegyezzük, hogy a rendelet szerint alapbér­nek az 1917. évi novemberi negyedre fizetett lakbért kell tekinteni. Tehát most, a májusi negyedre fizetendő tiszta lak­bért (z''/o), továbbá a közüzemi pótlé­kot (5®/o) az alapbér után kell számí­tani, ellenben a 25 százalékos kincs­tári haszonrészesedést és a 2 százalékos házmesterpénzt nem az alapbér, hanem az alapbér 7 százaléka szerint meg­­állapított aranykorona összeg után kell kiszámítani. A májusi negyedre esedékes lakásbért ezúttal május 15-ig lehet megfizetni. Az üzletbérekre vonatkozóan a holnapi számunkban tájékoztatjuk olvasóinkat. Egyes részleteket vagy felmerülő vitás kérdéseket pedig szintén még ismertetni fogunk. Április havi közgyűlés (Saját tudósítónktól.) A tegnapi áp­­rilis havi közgyűlést üres padsorok mellett i­yitotta meg az elnöklő polgár­­mester. Komárom és Esztergom egyesített vármegyék arra kérik a törvényható­ságot, hogy csatlakozzanak egy felirat­ban az utóbbi időben előforduló forra­dalmi tüntetések megbélyegzésére. A közgyűlés hozzájárult a felirathoz. A város 50 hold földet engedett át a börtön igazgatóságnak. A bérleti szerződést 10 évre állapították meg. A mentők által véghezvitt beteg­szállításokat a közgyűlés 100 százalék­kal felemelte. A két­ miniszter leiratában helyben­hagyta a kéményseprési díjak felemelé­sét azzal a módosítással, hogy hasz­nálaton kívüli kémények után seprési­­díj nem szedhető. A női felsőkereskedelmi iskolát át­adják az államnak. A város tanácsa kéri az iskola átadását. A javaslat ellen több felszólalás történt. A közgyűlés végül is szavazás útján döntött e kér­désben. A nagy többség az államosí­tás mellett döntött. A községi tanítói választások ügyé­ben az állam arra kötelezi a várost, hogy a választásnál elsősorban B. lis­tásokat vegyenek figyelembe. A város felír a kultuszkormányhoz, hogy e sérelmeket szüntesse meg és ne tegye kötelezővé B. listás tanítók meg­választását. A Magyar Nemzeti Bank részvényei­ből a város 50 darabot jegyez. A kislakások építéséhez szükséges 3 milliárd korona hitel felvételére meg­adják az engedélyt. A szegedi mozgófénykép színházak a vigalmi adók leszállítását kérik. Farka Lajos dr. a vigalmi adók fel­emelését kéri. Végül is közgyűlés el­határozza, hogy a mozgófénykép szín­házakat kérelmükkel elutasítják. Több apró lényegtelen tárgy után áttért a közgyűlés az indítványokra. Wimmer Fülöp azt indítványozza, hogy a földbérleteket búza értékben szed­jék. Az indítványhoz Somogyi Szilvesz­ter dr. polgármester szól hozzá. Kivé­teleket hoz fel, mert a városnak szám­talan olyan földje van, amely termé­ketlensége miatt nem bírja el a búza­­paritást. A város tanácsa azt indítvá­nyozza, hogy az indítványt vegyék le a napirendről. Az indítvány bérenged­ményeket nem akar adni. A közgyűlés a város tanácsának napirendre térő javaslatát fogadja el. A gázgyári perben kiküldendő bizott­ság azonnali sürgősségét kimondja a közgyűlés. A harmadik indítvány az üzemi igazgatóság tárgyalásainak nyilvános­ságát kéri. A város tanácsa elutasítani kéri az indítványt. A közgyűlés fél nyolc órakor ért véget.

Next