Szegedi Uj Nemzedék, 1924. december (6. évfolyam, 277-298. szám)
1924-12-02 / 277. szám
Szeged, 1924 december 2., kedd. Keresztény politikai napilap. Elfifizetési Arai Eportnapra , 30.000 K Köz- és magánalkalmazottaknak, továbbá nyugdijasoknak 25.000 K Egyes szám ára 1500 kor., vasár- és ünnepnap 3000 K Szerkesztőség és kiadóhivatal , Szeged, Kisfárie utca 10. h. Telefon: 153 Ura 1500 H-j.’ korona. Vl-ik évfolyam, 277 szám. Főszerkesztő: DOBAY OJULA dr. A Biross-Sztietséi szefsii déklánik, i MANSz, a Vatai XeszBtl SzliBtilisaTiran Szlietsti kitatalos laija. Megjelenik minden nap korán reggeli Postatakarékpénztári számla 88.| Rendet! A nemzetgyűlés pénteki ülése azt mutatta, hogy még mindig vannak ebben az országban olyan elemek, amelyeknek nem szent a törvényhozás háza, akik nem tekintik ezt a házat olyan templomnak, amelyben nyolcmillió magyar emberre köszült törvényt, azt mutatta ez az ülés, hogy a vörös demagógia útszéli hangjával, korcsmár kurjongatással a bolsevik parlament nívójára kívánja sülyeszteni a magyar nemzetgyűlést is. Az ország közvéleménye megvetéssel fordul el azoktól, akik a parlamenti hecceket megrendezték és most a mártírok szerepét szeretnék a tömeg felé játszani. Azonban nagyon tévednek ezek az urak, ha azt hiszik, hogy a saját pártjukon kívül meg tudnak még valakit téveszteni. A keresztény magyarság régen tisztában van már velük és semmi kétség nem lehet az iránt, hogyha ismét felforgató törekvésekkel próbálnák a szilárduló rendet megbontani, az egész ország szállna velük szembe s a nemzet erős kézzel akadályozná meg az újabb októberi forradalmat. Nem vagyunk mindenben egy véleményen a mai kormányzati rendszerrel, amelynek temérdek hibáira , a nemzet ellen való vétkeire nem egyszer mutattunk rá, azonban midőn arról van szó, hogy a vörös felforgatókkal szemben meg kell védeni az ország nyugalmát és békéjét, akkor egy csatasorban van a helyünk, nem lehetnek közöttünk ellentétek, mert az ellenségeskedésnek az egész ország kárát látná s csak a felforgatóknak hozna hasznot. A legteljesebb mértékben helyeselnünk kell tehát Gömbös Gyula komoly és férfias kijelentését, amellyel a szociáldemokraták által szorongatott kormány segítségére sietett s egyben leszögezte a fajvédők álláspontját. Ez a kijelentés egyszersmind hadüzenet volt a felé a szellem felé, amelyet Györki Imre, a zsidó ügyvéd és elvtársai honosítottak meg a nemzetgyűlésen. Ez a hang, ez a szellem adott tápot a vörös izgatások számára a nemzetgyűlésen kívül is. A Györkiek, a Propperek, a Rothensteinek parlamenti működése készíti elő, ha a kormány nem fogja őket erős kézzel megrendszabályozni, az újabb összeomlást. Most már elég volt ebből a hangból, elég volt ebből a törvényhozói szellemből. Véget kell neki vetni minél előbb. A legfőbb törvény ebben az országban a nemzet nyugalma és boldogulása. A szociáldemokraták felforgatásra törekszenek. Le kell számolni ezzel a törekvéssel haladéktalanul. Teremtsen rendet a kormány, biztosítsa a törvényhozás nyugodt méltóságát és ebben a munkájában maga mögött fogja találni az egész nemzetet politikai pártállásra való tekintet nélkül. Rendet akarunk, hogy megindulhasson az egész országban az építő munka s felépíthessük a keresztény magyarság erős Magyarországát, melyet a szociáldemokrata hóbortok romboltak le az októberi forradalom ostoba igéivel. Leszdlffttdít a szorzószámot A tisztviselői fizetéseket függetlenítik a szorzószámtól Budapest, decemberi. A 17000-szeres szorzószám leszállításának kérdése már hónapért foglalkoztatja az országot. A most küszöbön álló magyar—cseh kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban is aktuálissá vált a szorzószám kérdésének a megoldása, mert a csehek szerint a magas magyar behozatali vámon felül a tényleges állapotnak meg nem felelő szorzószám még újabb burkolt vámvédelmet jelent. A kormánynak nem szándéka, hogy a szorzószám leszállítása folytán a tisztviselők fizetését csökkentse, amikor éppen a fizetésemelések megvalósításának a módozatairól folytatnak megbeszéléseket. Ezért a köztisztviselők fizetését előreláthatólag a szorzószámtól függetlenül állandósítják, a szorzószámot pedig körülbelül 1500 koronával leszállítják. Decemberre megmarad a jelenlegi helyzet, 17000-es szorzószámmal kell teljesíteni az adófizetéseket, úgy szintén az államvasutak jegypénztára is 17000-es alapon adja a jegyeket decemberben is. A fizetési előlegre még nem történt intézkedés. Bud miniszter erről még most is tárgyalásokat folytat. Megkezdték a házszabályrevízió tárgyalását Györkit és Szilágyit 25, Proppert és Kabókot 22, Peidit 10, a többit 20 ülésről zárták ki . A vörös demokratikus szövetség nem vesz részt a tárgyalásokon. A nemzetgyűlés hétfői ülését fél 12- kor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az egységes párt és a keresztény gazdasági párt tagjai nagyszámban jelentek meg az ülésen, az ellenzéki padsorok azonban teljesen üresek voltak az ülés megnyitásakor, csak később jött be három ellenzéki képviselő. Az ülés megnyitása után Rubinek István dr., a mentelmi bizottság előadója beterjeszti a bizottság javaslatát. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés Györki Imre és Szilágyi Lajos képviselőt a Ház egymásutáni 25 üléséről, (helyeslés) Propper Sándor és Kabók Lajos képviselőket a Ház egymásutáni 22 üléséről (helyeslés). Peyer Károly, Batitz Gyula, Sütő József, Szabó Imre, Klárik Ferenc, Farkas István, Szeder Ferenc és Malasits Géza képviselőket egymásutáni 20 ülésről és Peidl Gyulát egymásutáni 10 ülésről zárják ki (helyeslés), javasolja, hogy Héber Edét utasítsák arra, hogy a Házat ünnepélyesen kövesse meg. Bartha Gábor ezután beterjeszti a kisebbség véleményét. Egyetért az előadóval, mégis a büntetést túlzottnak tartja. Javasolja, hogy Györki Imrét és Szilágyi Lajost 25 nap helyett 6 napra, a többi képviselőket 3 napra, Peidl Gyulát pedig 1 napra zárják ki a nemzetgyűlésből. A nemzetgyűlés többsége azonban az előadó indítványát fogadta el. Ezután Nikovényi Jenő a mentelmi bizottság előadója bejelenti a mentelmi bizottság jelentését a kivezetett képviselők ügyében. Baross János a kivezetett képviselők mentelmi jogának a megsértését jelentette be és a mentelmi bizottságnak ezen idevonatkozó jelentését tisztelettel beterjeszti. Majd áttérnek a házszabályrevizió tárgyalására. Az elnök bejelenti, hogy 50-nél több képviselő a házszabályrevizió tárgyalásának az idejére a sürgősség kimondását kéri. Elrendeli egyben a névsor felolvasását, hogy az indítványt aláíró 50 képviselő jelen van-e. Az elnök ezután megállapítja, hogy a sürgősséget kérő képviselők közül több mint 50 képviselő jelen van és a kérés felett a legközelebbi ülésen fog dönteni a Ház. Egyúttal megadja a szólásjogot az előadónak. Őrffy Imre előadó szólal fel. Ismerteti a javaslatot. Megállapítja, hogy minden alkotmányos országban egyetlen egy testület van, amely tanácskozási szabályait maga állapítja meg és ez az illető ország törvényhozó testülete. És ezért minden törvényhozó testületben ki kell fejlődnie olyan irányelvnek, amely útján tevékenységét megköti. E kérdés körül óriási viták folytak és az emberiség legnagyobb jogászai óriási anyagot hordtak össze. Az egyik szempont a javaslatnál a szólásszabadság, a másik a tanácskozás zavartalansága. A szólásszabadságot azonban már nem lehet tabunak tekinteni. A szólásszabadság angol felfogás szerint mindnyájunk kincse, de nem lehet öncél. Az új javaslat 12 órában szabja meg a maximális napi tanácskozási időt és összehasonlítva az 1913-as házszabályokkal, sokkal több szabadságot nyújt. A javaslat rendezi azonkívül az interpellációk kérdését is. A vita korlátozása tekintetében is különböző intézkedéseket tartalmaz a javaslat. Az általános vita minden korlátozás nélkül indul meg és ha 8 nan Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett ezután szólásra. A Hegymegi által mondottakra válaszol. Cáfolja azt, mintha pénzügyi diktatúra volna. Ez lehetetlen már csak azért is, mert a parlament a kormányt bármelyik pillanatban felelősségre vonhatja pénzügyi cselekvéséért. Anakronizmus arról beszélni, hogy a kormány parlamenti diktatúrára törekszik, ha ez igaz volna, akkor parlamenti diktatúra van az egész világon. Komikusnak tartja azt a beállítást, hogy a kormány titkos társaságok diktatúráját tűri, hiszen a vádlottak padján ülnek, akiket évekig hiába kutattak. Csakhogy ezáltal egyikmásik parlamenti frakció kezéből végleg kiesik az a fegyver, amellyel addig a kormányt támadhatta. Nincsen sem titkos, sem nem titkos társaság, még kevésbé beszélhetünk diktatúrájukról, hanem igenis: a jogrend helyre van állítva. Anakronizmus arról beszélni, hogy nincs jogrend, mikor felvettük a harcot azokkal, akik eddig komolyan ellenünk támadhattak volna. Azt mondják, után kérik a vita korlátozását, akkor a javaslat szerint az egyes szónokok beszédét egy órai beszédidőre korlátozzák. Az előadó felszólalását azzal fejezte be, hogy a nemzetgyűlést a revíziós bizottság meggyőződésének tiszteletben tartására kérte. Megkezdődik a vita A javaslathoz elsőnek Grieger Miklós szólalt fel. A házszabályrevíziót szükségesnek tartja a tárgyalások eldurvulása és a felesleges szalmacséplés megakadályozása végett, azonban ezt meg kell előznie az általános titkos választójog tárgyalásának. A javaslatot nem fogadhatja el. Karaffiáth Jenő a következő felszólaló többek között kitér arra, hogy Angliában minden eszközt megragadtak arra, hogy az ellenzéknek a tárgyalások menetét akadályozó magatartását kiküszöböljék. Statisztikai adatokat olvas fel, amelyet a gyorsirodában állítottak össze. Megállapítja, hogy a jelenlegi nemzetgyűlés semmi tekintetben nem marad el munkamennyiség dolgában az országgyűlés mellett. A javaslatot elfogadja. A vörös demokratikus szövetség deklarációja Ezután Hegymegi Kiss Pál szólal fel Amint helyéről feláll, a folyosón tartózkodó, szociáldemokraták valamint a demokratikus szövetség tagjai mind bevonulnak a terembe. Hegymegi ezután hosszú beszédbe bocsájtkozik, kiterjeszkedik a részben általa felidézett parlamenti zendülésre, provokálva az elnök rendreutasítását. Majd bejelenti, hogy a szövetkezeti ellenzék a házszabályrevízió tárgyalásában részt nem vehet, mert az erőszakot közreműködésével nem törvényesítheti. Amint Hegymegi beszédét befejezte, felálltak a szociáldemokrata párt tagjai és a demokratikus szövetség egyes tagjai és nagy zaj között kivonultak a teremből. Az ellenzék részéről csak a keresztény ellenzék és Rassay Károly maradt a teremben, hogy a többség a panamavádak előtt elbújt. A panamavádakat tudatosan szintén ők csinálták, panamavádakkal akartak bennünket meghurcolni, hogy ez által is küzdjenek a jogos reformok ellen. Éppen én ellenem fordultak a panamavádakkal, aki kezdeményezője voltam Esküdt letartóztatásának. Ha valakit lehet támadni, úgy bizonyára engem nem lehet ezért, mert én voltam az, aki ezt a lavinát megindította és nem is hagyok nyugtát addig, amíg a bűnös el nem veszi méltó büntetését. Azt mondják, hogy kisült végre a valóság a zárt ülésen ismertetett tényekből, bocsánatot kérek le kell szögeznem, hogy nemcsak hogy nem sült ki semmi, hanem ellenkezője derült ki az ő állításaiknak. Majd ama beállítás ellen tiltakozik, hogy az elnök házszabályellenesen járt volna el. Az elnök teljesen bírja a parlament unisono bizalmát. Végül sajnálattal állapítja meg, hogy az ellenzék visszavonult a parlamentből, mert a tanácskozásban résztvenni nemcsak jog, hanem kötelesség is. A miniszterelnök ezután befejezte beszédét.