Szegedi Uj Nemzedék, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-03 / 27. szám
1925 február 4., szerda. SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK mikor a belvárosi plébániahivatal azt jelentette, hogy a tornyot nélkülözhetik. A mérnökség erre ilyen irányú javaslatot tett a tanácsnak, mely az üggyel tegnapi ülésén foglalkozott. A tanács bizonyos fájdalommal tárgyalta a lebontás kérdését. Egyesek úgy vélték, hogy a tornyot egy ideig mégis csak meg kell hagyni, hiszen, mint mondották, olyan kedves látvány az öreg torony, kár volna lebontani. De e szentimentalizmust hamarosan eloszlatta az a józanabb meggondolás, hogy a torony lebontása most nemcsak olcsóbba kerül, hanem egyúttal munkaalkalmat is ad, így azután mégis az azonnali lebontás mellett döntöttek. Ebbe némi rezignációval belenyugodott Somogyi polgármester is, ki csak már a meghozott határozat után jelent meg a tanácsban. A polgármester különösen a lebontással kapcsolatban egy igen érdekes ötletet is felvetett. Elmondotta ugyanis, hogy szakkörök véleménye szerint a harangtartó gerendákból lehet a legkiválóbb hegedűket készíteni. Ezeket a gerendákat ugyanis a hosszú idő alatt a folytonos harangszó kitűnő rezonációjává tette, amely tulajdonságuk feldolgozásuk után is megmarad és az ilyen fákon kapvakapnak a hegedűkészítők. A polgármester ép ezért azt ajánlotta, hogy a gerendák eladása alkalmával a mérnökség lépjen érintkezésbe hangszergyárakkal. Az egyetemen senki sem tud az (Saját tudósítónktól.) A hétfői zöldségvevő, megihletve néhány eltévedt nemzetgyűlési hangtól, tegnap szembetűnő cikket szentel a numerus clausus ügyének. Ez még nem volna baj. Utóvégre mindenkinek joga van véleményét nyilvánítani, még ha véletlenül hétfői zöldségrevü is valaki. A nyilvánosság, melynek kizárásával a kis ujságocska hetenkint egyszer egész heti keserűségét és örömét kiönti, szemet huny ez írásművek felett. A baj ott kezdődik, hogy a kis revü mindig más nevében beszél és mások fejére szereti kenni eredetien önálló és rendkívüli gondolatait. „A szegedi egyetem egyöntetűen kéri a numerus clausus hatálytalanítását a megszállott területi hallgatókra nézve" — olvassuk, mégpedig bevalljuk — csodálkozással, bár megszoktuk a hétfői újság igazmondásait és jólinformáltságát. Á mulatunk csak fokozódott, amikor végigjártuk az egyetem illetékes faktorait s mindenütt a következő egybehangzó és egy tendenciájú választ kaptuk: — Csodálkozással értesülünk a dologról, annál is inkább, mert tudomásunk szerint ilyen irányú állásfoglalásról még magánbeszélgetés során sem volt szó. Egyáltalában nem értjük, mi volt az alapja ennek a híradásnak. Az egyetem második félévére a beiratások már befejeződtek és az előadások az egész vonalon megkezdődtek. A valószínűség látszata sem szól amellett, hogy az egyetem épen most tervezett volna ilyen kezdeményező lépéseket. Az egyetem nevében csakis az egyetemi tanács hozhat határozatokat. Az egyetemi tanács tagjai pedig semmit sem tudnak erről az állítólagosan készülő határozatról. — Az egyetem illetékes köreiben arra vonatkozólag, hogy a numerus clausus a megszállott területekre privilégiumszerűen hatálytalaníttassék, — tudomásunk szerint — semmiféle konkrét terv vagy indítvány nem merült fel. Az a híradás tehát, mely az egyetem „egyöntetű állásfoglalásáról" szólt a numerus clausus részbeni felfüggesztése érdekében, minden alapot nélkülöz. Ilyen irányú felterjesztés eddig még előzetes megbeszélés tárgyát sem képezte. Megállapíthatjuk tehát hogy a hétfői zöldségrevü valóban rendkívüli módon felelt meg a fejlett technika követelményeinek. Kívánatosnak tartanánk azonban, ha a numerus clausus a hétfői zöldségrevü egyrendbeli heti zöldségtermesztésében is megfelelő mértékben alkalmazást nyerne. A Pick-féle szalámigyár és a munkások bérharca A munkásság szerint szerződésszegést követett el a gyár (Saját tudósítónktól.) A lehetetlen gazdasági helyzet következtében nehéz helyzetbe kerültek a szalámi gyárak és az év három hónapjára redukált munkaidőt kénytelenek megrövidíteni és ennek következtében az ország egyik legnagyobb szalámigyára, a Pick féle gyár 14 munkást rövid uton elbocsájtott. Pickék ugyanis, állítólag szalámikülönlegesség gyártására, nyolc olasz munkást alkalmaztak, akik, mivel szerényebb igényűek, mint a szegediek, 8500 korona órabért élveznek, míg a többi munkások 10500 koronáért dolgoznak. Mivel a gyárnak a magyar munkásokkal kötött három havi szerződése most letelt, a szerződés ellenére 14 munkást elbocsájtott az olaszok helyett, akik továbbra is megmaradtak az alacsonyabb órabér mellett. A Pick-gyár ezen cselekedete nagy felháborodást keltett a munkásság körében, mert föltehető, hogy a többi szalámi gyárak is mozgalmat indítanak a munkabérek leszállítására. Tegnap felkerestük Pick Jenő igazgatót, aki a következőket mondotta: — A Hétfői Rendkívüli Újság február 3-iki száma „A Pick-szalámigyár leszállítja a munkások fizetését" cím alatt egy cikket közöl, amely nem helyesen ismerteti az eseményeket. Tudvalevő dolog, hogy a szalámiiparnak helyzete évtizedek óta nem volt olyan válságos, mint az idén és így a magyar gyárvállalatok kevesebbet dolgoznak, egyes gyárak pedig az üzemet teljesen beszüntették. Dacára a rossz viszonyoknak, természetes, hogy cégem a munkásokkal kötött szerződéseket állja és a szerződés tartamára (három hónapra) megfizette a szerződéses 10500 koronás alapbéreket. A háromhavi idő leteltével azonban a munka csökkent és így a munkásság egy részét elküldeni vagyok kénytelen. Beszólítottam a munkások vezetőit, közöltem ezen elhatározásomat és felkértem őket arra, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között nem tartanák-e helyesebbnek, ha az olasz munkásokat küldeném el és a magyarokat tovább foglalkoztatnám. Ennek természetszerű előfeltétele azonban az lenne, hogy a szegedi munkások olyan munkabérek mellett dolgozzanak, mint az olaszok. Az olasz munkások havi munkabére 500 líra és teljes ellátás. Sajnos a munkásságnál megértő szavaim meghallgatásra nem találtak és így az olasz munkások közül azokat, akik tovább akartak dolgozni, megtartottam és a helybeliek közül küldtem el tizennégyet, de nem nyolcvanat, mint a „Héllő Rendkivüli" írja. —A munkásság nem akarja megérteni, hogy az exportáló ipar, mint a szalámiipar képtelen versenyezni az olcsóbb húsból dolgozó és olcsóbb munkabérekkel dolgozó külföldi vállalatokkal és inkább a munkanélküliséget választja, mint a világpiacon kialakult munkabéreket. Ez a nagyon is egyoldalú információ nem elégített ki bennünket és felkerestük az elbocsájtott munkásokat is, akik felháborodottan tárgyalták a zsidó nagytőke újabb rohamát, egyébként is gyarló existenciájuk ellen. — Megszegték a szerződést — kiabálták a munkások. — Szerződés szerint, ha az üzem működik, a gyárnak nincs joga elbocsájtani munkásait vagy azok egy csoportját — mondotta egy higgadtabb munkás — ha pedig a gyártás három hónapon túl terjed, a szerződés is érvényben marad. A három hónap most letelt és a szerződés ellenére akarták a munkabéreket leszállítani és szerződés ellenére bocsájtották el azt a 14 munkást. — Kérem szépen az is humbug, hogy az olaszok olcsóbban dolgoznak. Egy hónapra 500 lírát kapnak és teljes ellátást. A gyár pedig a lehető legminimálisabb összeget számította az ellátásért és igy jött ki az állítólagos 8500 koronás órabér. — Mi nem dolgozunk olcsóbban ! Mit adunk enni a gyerekeinknek? — kiabálták össze-vissza. * A gyár, Pick igazgató szerint különben is anyaghiány miatt leáll, beszünteti a munkáit és akkor nem 14, hanem 80 munkás marad kenyér nélkül. Más helyről nyert információnk szerint a Cinner-szalámigyár újra felveszi a munkát még ezen a héten és ilyen körülmények között biztosra vehető, hogy a Pick-gyár sem szünteti be a munkát. A horgosi szerb pénzügyőr gyilkosa a vádlottak padján. Az elmúlt évi november hó végén Martonosi József horgosi gazdasági alkalmazott házánál nagy lakodalom volt, melyen részvett Martonosi József öccse, János is, aki már magyar területen lakott. A lakodalom végeztével a vendéglátó Martonosi elkísérte öccsét a jelenlegi magyar határig, ahol azonban egy szerb pénzügyőr feltartóztatta őket. Hosszabb szóváltás után tettlegességre került köztük a sor, melynek során a két magyar a szerb fináncot leszúrta és a homokos talajban elásta. A cselekmény elkövetése után Martonosiék átmenekültek a határon és jelentkeztek a magyar hatóságoknál. A megfelelő eljárás lefolytatása után Martonosiék a szegedi ügyészség fogházába kerültek, ahonnan azonban Martonosi Jánost csakhamar szabadlábra helyezték, mivel bizonyítást nyert, hogy bátyja szúrta le a szerb pénzügyőrt. Az emberöléssel vádolt Martonosi József bűnügye folyó hó 6-án kerül letárgyalásra a kir. törvényszék fildtanácsa előtt. Martonosit Márton József dr. védi. A tárgyalás érdekesnek ígérkezik. Belvárosi Mozi. Telefon : irodai 2—58., pénztári 5—82. Február 4., 5 én, szerdán, csütörtökön Humorszanatorium! Két órai szakadatlan kacagás! Zigeto balban. A vigjátékok vigjátéka 7. f. Azonkívül: Bimbula, s gazember. Pazar komédia 3. felv. Ezt megelőzi. Intim Pista Amerikában. Azonkivül egy 8 felv. „Dick“-ban reszk. Előadások kezdete 5, 7. 9 órakor Mikor a leányból asszony lesz...! Szombaton éjjel fél 11 órakor a Belvárosiban. Csak felnőtteknek! Egy megzavart nászéjszaka Szombaton éjjel fél 11 órakor a Belvárosiban. Csak felnőtteknek! hírek iij Istsnbos, ktsiak igj kitábis, ihsek Isteai irSli Igusigbu, Sinsk Magyarország hitimidiiiban. Ima. naptár: 1925 február 4., szerda. Rém. kat. Korz. András. Prot. Ráhel. Időjárás. Száraz idő, a szelek gyengülésével és éjjeli fagyokkal. Somogyi könyvtár: Nyitva délelőtt 10— ig, délután 4—7 óráig. Múzeum: Nyitva délelőtt 10- 1 óráig, délután 4—7 óráig. Egyetemi könyvtár: Nyitva délelőtt 8—1-ig, délután 3—8 óráig. Napsugár: Nyitva délelőtt 8—1, délután 3—8 óráig. (A Központi Egyetem mögött.) I Belvárosi Mozi: Szerda és csütörtök . Zigottó bajban. Azonkívül: Bimbula a gazember. Intim Pista Amerikában. Korzó Mozi: Nincs előadás. Szerkesztőségi órák naponta délelött Vill—Val óráig. A nyomdai és az éjjeli szerkesztőségi telefonszám 17—19. A tanács elrendelte a Tömörkényszobor alapzatának elkészítését Említettük már, hogy Hann János szegedi vendéglős Papp József szegedi szobrászművésznél megrendelte Tömörkény István szobrát, melyet a művész már el is készített. A tanács tegnapi ülésén hozzájárult Hann János ajánlatához és egyúttal megbízta a mérnökséget, hogy intézkedjék a szobor talapzatának elkészítéséről. Az ÉME szegedi csoportja 1925. évi február hó 8 án, vasárnap délután 4 óra kezdettel a Keresztény Otthonban (Kálvin tér 6.) műsoros kulturdélutánt rendez. A kulturdélután műsorát szombati és vasárnap számunkban közöljük. Tóth László sakkmester Szegeden. Tóth László sakkmester, a Magyar Sakkvilág szerkesztője, a hastingsi sakkverseny 3. csoportjának második helyezettje hétfőn átutazóban volt Szegeden és barátai unszolására este a Kasssakkzemében 12 táblán szimultán játékot játszott. A mester fáradtan vette fel a küzdelmet és 3 partit elvesztett Csurgay Kálmán, Szántai Kiss János 5 és Liebmann Pál ellen. A mester előző napon Makón játszott, ahol élénk sakki élet van. Csodálkozását fejezte ki Tóth mester, hogy Szegeden nincsen Sakki kör, amikor vannak erős játékosok és amikor sok kisebb városban kultiválják a sakkozást. Ez irányú biztatása valószínűleg nem fog eredménytelen maradni és rövidesen Szegeden is meg fog alakulni a sakkozók és sakkkedvelők egyesülete. Angliai tartózkodásáról úgy nyilatkozott Tóth mester, hogy a hastingsi verseny első csoportjának nagy diját Maróczy vitte el, aki fényes formában játszott. Maróczy mester angol körökben a legnagyobb tiszteletnek és tekintélynek örvend. Neve mellől a hungarian jelzőt soha el nem engedi és minden magyar versenyzőnek őszinte I és odaadó pártfogója. Az ő segítségü- I nek is köszöni Tóth mester, hogy az I angolok ismét meghívták és a magyar gazdasági állapotokra való tekintettel költségeit is viselik. A magyar tehetségek így szereznek elismerést, dicsőséget és jóindulatot külföldön a magyar- Iság ügyének. Meghívó. Felkérjük a szegedi keresztény magyar egyesületek vezetőit, hogy a DMKE nagytermében folyó hó 8 án (vasárnap) délelőtt 11 órakor tartandó rendkívüli értekezleten megjelenni szíveskedjenek. Elnökség. A Szent Imre Egyesület társelnökét, Lázár Ferenc dr.-t a MEFHOSz VI. országos kongresszusa szeniorrá választotta meg és neki erről szóló oklevelet adott. X Világhírű Schroll-wilffont vegyen Sólénál Jön! ÉDESANYÁM.