Szegedi Uj Nemzedék, 1925. május (7. évfolyam, 98-123. szám)
1925-05-01 / 98. szám
Szeged, 1925., május 1.,, Keresztény politikai napilap. Előfizetési árai ■or Mnapja : 30.000 R Igyes szám ára 1000 kor., vasár- és Ünnepnap 2000 . Szerkesstőség és kiadóhivatal: Iai9., Kisfirki-utca 10. sí. Telefon: 153. a. 1500 korona.Silamiréi Vllik évfolyam, 98. szám. Pfiszerkesstő ! DOBAT OTULA dr. k Biriss-Sziietsii szeiaN ntkiBik, I NANSz, I Mint Neszet! Szlietsii isiTirAi- Szinittii klfitilos lipla. Megjelenik minden nap korán reggel. Postatakarékpénztári számla 880 A Trianon védő Haves gróf mosakodni próbált a Ház előtt A nemzetgyűlés csütörtöki ülését negyed egykor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az ülés megnyitása után a szófiai bombamerénylet áldozatairól emlékezik meg kegyeletes szavakkal. Megemlíti, hogy a bolgár törvényhozás és közélet előkelő reprezentánsai fővárosunk meglátogatására készülődtek és a régi rokonszenv vendéglátó örömével néztünk a látogatás elébe és épen ennek a látogatásnak megvalósítása küszöbén szárnyalt világgá a szófiai székesegyházban végbement merénylet, amely a maga ördögi kigondolásában és végrehajtásában ép úgy, mint emberéletben tett pusztításában páratlanul áll a politikai gyilkosságok történetében. Felhatalmazást kér arra, hogy a bolgár szobranje elnökletével résztvevő érzésünket táviratban közölje (általános helyeslés). A nemzetgyűlés a felhatalmazást egyhangúlag megadja. Az elnöki előterjesztések után Paky Endre, a választójogi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a választójogi törvényjavaslatról. Illés József pedig az igazságügyi és közjogi bizottság jelentését a főrendiházi javaslatról. Majd az elnök bejelenti, hogy Hoyos Miksa gróf napirend előtti felszólalásra kér engedélyt. A fajvédők az elnök ezen bejelentését nagy lármával feladják. Alig áll fel Hoyos Miksa gróf a baloldal, különösen a fajvédők nagy lármát csapnak és a közbeszólások egész özöne zúdul Hoyos felé. Lendvai a padot veri és magából kikelve kiáltja, ön még mer itt beszélni, üljön le. Zsirkay János: Mondjon le, menjen vissza Spanyolországba, második Károlyi Mihály. Hoyos Miksa egy darabig türelmesen hallgat, végül így kiáll: Engem nem lehet terrorizálni. Lendvay: Terrorizálta volna a kisántántot. Az elnök nagy nehezen helyre állítja a rendet, mire Hoyos Miksa gróf elkezdi beszédét. — Tegnap érkeztem Rómából és arról értesültem, hogy a magyar sajtó egy része sajtóhadjáratot intézett ellenem azért a kijelentésemért, amelyet a nemzetközi parlamenti kereskedelmi konferencia ülésén Baross János felszólalására tettem. Amint Hoyos Miksa Baross János nevét kiejti, a fajvédők oldalán éljenzik Borosst. Hoyos folytatja, nem kívánok foglalkozni ezekkel a lapközleményekkel, mert ezek téves információn alapszanak. Kizárólag a száraz tényállást kívánom a nemzetgyűléssel közölni. Az interparlamentáris konferencia tárgysorozatán többek között a drágaság kérdése szerepel. Erről a kérdésről az egyik francia képviselő határozati javaslatát tárgyaltuk Budapesten is és Baross János akkor azt a kívánságát fejezte ki, hogy szeretné ezt a kérdést Rómában a trianoni szerződéssel egybekapcsolni. Mindnyájan, aki ezen az ülésén részt vettünk, helyeseltük Baross szándékát, én pedig felkértem, hogy kellő formák között adja majd elő mondanivalóit. Baross egy ideig tényleg a gazdasági kérdésekről szólt, azonban rövidesen a trianoni szerződéssel foglalkozott olyan formában, hogy az nézetem szerint nem volt helyes. Erre nagy lárma kezdődött az ülésen és nekem az volt az érzésem, hogy abban a formában, ahogy a kérdés beállíttatott, nem teszünk szolgálatot az országnak, tekintettel arra is, hogy mi az olasz nemzet szívesen látott vendégei voltunk, nem lehetett felesleges incidenst előidézni és a tárgyalás menetét megzavarni, amire különben sem volt szükség. Felmentem az elnöki emelvényre és ott a következő kijelentést tettem: A Baross János által előadottak Baross privát, egyéni véleményét képezik. Azért egyéni véleményét, mert nem a bizottság által tárgyalt dologhoz szólt hozzá, hanem saját felfogását terjesztette elő, ami a bizottság határozatában nem volt benne. A másik dolog, amit kijelentettem, hogy mint a magyar delegáció vezetője egyénileg azzal a formával, amelyben mondókáját előadta, nem értek egyet. Ezeket mondottam és erre esküt is merek tenni. Mikor visszajött az emelvényről Baross János helyeslését fejezte ki eljárásom felett, felhívhatom tanúként Dinich Ödönt és még több képviselőtársamat, akik mellettem állak. Ezután Dinich Ödön szólal fel személyes megtámadtatás címén. Ezután rátér annak a jelenetnek ismertetésére, amelyről Hoyos tett említést, az elnök azonban figyelmezteti, hogy nincs joga személyes megtámadtatáson kívül másról beszélni. Majd felszólítja Kiss Menyhértet, várjon mondta-e azt, hogy jelentkeznek a hamis tanuk. Kiss Menyhért kijelenti, hogy előbb azt mondta, hogy jelentkeznek a tanuk és később, amikor Dinich újra felemelte a kezét, akkor azt mondta: A kis hamis. (Nagy zaj és derültség a kormánypárton.) Az elnök közben a gyorsírói jegyzetek alapján megállapítja, hogy Dinich tényleg nem használta a neki tulajdonított kifejezést, majd napirendi javaslatot tesz. Eszerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülését kedden délelőtt 10-kor tartja, amelynek napirendjén a zárszámadások megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése és a mentelmi ügyek szerepelnek. Az ülés 1 órakor véget ért. Párisban is betiltották a májusi gyűléseket Páris, április 30. A kormány az izgalmas politikai légkörre való tekintettel elhatározta, hogy május 1-re minden gyűlést és nyilvános tüntetést betilt. Néhány lap közli azt a hírt is, hogy a belügyminisztérium a május 5-iki hagyományos Jean d’Arc körmenetet is beszándékozik tiltani, a belügyminisztériumban azonban megcáfolták ezen hírt és kijelentették, hogy ezen ügyben még nem történt döntés. Hindenburg elfogadta a választást Berlin, április 30. Hindenburg Pál vezértábornagy a birodalmi választás vezetőjéhez április 29-én kelt levelében kijelentette, hogy kész a választást elfogadni. Marx volt birodalmi kancellár levelet intézett Hindenburghoz, amelyben azt írja, hogy az igazi demokrácia szellemében mindenkinek, aki a demokrácia hívének vallja magát, csatlakoznia kell a nép alkotmányos többségének a döntéséhez. A Times foglalkozva Luther birodalmi kancellár beszédével, megállapítja, hogy Németország részéről nyilván csillapítani akarják a nyugtalankodó külföldet. Hindenburg megválasztása érthető és a német külpolitika hirtelen változása nem is valószínű. A kancellár beszéde Párisban is kedvező hatást ért el, mert általános felfogás szerint annak megszövegezésében Hindenburg befolyása már érvényesült és hangja megnyugtató és békés. Magdeburgban a Stashelm nevű Hindenburg páni frontszervezet fáklyás menetet rendezett Hindenburg tiszteletére. Az ellentüntetést rögtönző Reichsbennerekkel összeütközésre került a sor. Utóbbiak közül négyen súlyosan megsebesültek. Bulgária sorozásra kért engedélyt Bukarest, április 30. A nagyköveti értekezlet határozata ideiglenesen megengedte a bolgár hadsereg létszámának felemelését. Ama tiltakozások következtében, melyek főleg Jugoszlávia és Görögország részéről történtek, az angol és francia kormány bukaresti, belgrádi és athéni képviselői útján barátságos lépést tett abban az irányban, hogy Romániát, Jugoszláviát és Görögországot rábírja ne ellenezzék e határozat érvényesítését. A nagyhatalmak kimutatták, hogy a bolgár hadsereg időleges növelését elkerülhetetlen körülménynek tekintik, mégpedig általános európai érdekből, hogy így véget lehessen vetni a bulgáriai anarchiának. A román kormány a nagyhatalmak intervencióját jóindulattal fogadta, mert teljesen egyezik a román kormánynak az első pillanattól kezdve elfoglalt magatartásával. Felfogása szerint a bolgár haderő ideiglenes növelése sokkal kisebb veszedelmet jelent, mintha Bulgáriában tovább tartanak az anarchikus állapotok. Az athéni és belgrádi kormány állásfoglalása még nem ismeretes, azt hiszik azonban, hogy eleget fognak tenni a nagyhatalmak ajánlatának és csak arra fognak szorítkozni, hogy a létszámemelés időtartamát szigorúan tartsák be és hogy a határidő leteltével ismét lépjenek életbe a neuilly-i szerződés határozmányai azokkal a rendelkezésekkel együtt, amelyek a katonai ellenőrzésre vonatkoznak. A bolgár kormánynak nem sikerült a nagyköveti konferencián engedélyezett újabb tízezer főnyi katonát összetoborozni. A felhívás nem járt eredménnyel. A bolgár kormány most sorozás útján akarja a hadsereg létszámát emelni, de ehhez a nagyköveti tanács újabb hozzájárulása szükséges. Szegeden csak szegedieknek szabad munkaalkalmat adni (Saját tudósítónktól.) A munkanélküliség réme napról-napra ijesztőbb méreteket ölt. Ez már a város külső képén is észrevehető. A Széchenyi-téren és a Hatósági Munkaközvetítő Hivatal környékén reggeltől a déli órákig szinte ezrével ödöngenek a munkanélküliek, férfiak és nők, akik talán már hónapok óta csak egyet lesnek, egyet várnak: munkaalkalmat. Fájdalmas és szívbemarkoló látvány a munkanélküliek szomorú tömege, amint feketén hullámzik a városban. Láttukra megdöbben az ember és okokat keres. De annak, aki ezt a gyötrően magyar specialitást nem akarja egyéni célokra kihasználni, egyetlen okra kell visszavezetnie a munkanélküliség legfőbb okát. A letett fegyverek, a trianoni béke, ez orozta el a magyar munkások százezrei elől a munkaalkalmat. A gondolkozni tudó ember, ki az izgatás megtévesztő eszközeit el tudja hárítani magától, csak ebben látja a nyomasztó munkanélküliség forrását. A szegedi munkanélküliek nevében tegnap délelőtt egy 16 tagú küldöttség kereste fel Somogyi polgármestert. Szónokuk előadta, hogy a munkanélküliek tudomása szerint a szegedi közmunkáknál igen sok vidéki lakos is van alkalmazásban. Ez nyilvánvalóan igazságtalan eljárás — mondotta. Arra kérik tehát a város hatóságát, hogy a városi közmunkáknál kizárólag szegedi embereket alkalmazzanak, mert ez is enyhíteni fog a munkanélküliségen. A polgármester válaszában kijelentette, hogy erről csak most szerzett először tudomást. Intézkedni fog azonban, hogy a jövő hét elejétől kezdve már minden nem szegedi munkást elbocsássanak, kivéve az egyes szakmunkásokat, pl. kőfaragókat, amilyeneket Szegeden nem lehet találni. Ezt a kijelentést a munkanélküli munkások megnyugvással vették tudomásul. A munkások kérelme teljesen jogos is, csak az a baj, hogy a városi közmunkáknál nem olyan nagy számmal vannak nem szegedi illetőségű munkások. Láng Mihály a hatósági munkaközvetítő hivatal főnöke a polgármester kérdésére elmondotta, hogy a fogadalmi templomnál összesen 130 munkás dolgozik és ezek közül csak 9 férfi, 11 leány és 2 fiú nem szegedi. Lehetséges azonban, — mondotta — hogy egyéb helyeken is vannak vidékiek.