Szegedi Uj Nemzedék, 1927. március (9. évfolyam, 48-73. szám)
1927-03-16 / 61. szám
Inged, 1927 március 16 szerda Ivisztits ptlldlblipUip. Előfizetési ára: In hónapra 3.50 P. fólián küldve 9,96 P. XLsalkalm. kedvezmény Egyes szám ára 10 fill. Vasár- és ünnepnap 16 fill. Sarkaztóaég és kiadóhivatal: Inged. Dugonich tér 7. szdm tELEFON: Szerkessletség: 12—84. Iiadóhivatal: 168. Ara 10 fillér. IX-ib évfolyam, 61. szám. I Fösserkesztő: 90 BAT OTULA ét. Pőmunkatársi PUSKÁS JENŐ, I Birou-SiSniiég uigtd llóklinik, I lUSi, I Uqvi lemxetl SiÜTetség, Tnrii.tdk Tttiég, InrnI iiegedl kn. ktTlI^I [iQll, r odatüBiékpemtari utmla SSIS Harc a magyar földért Írta: Radnóti István Küzködésekkel teli gazdasági életünk poblémái sohasem ugyanazok. Mint ahogy az időjárásban is az eső és a napsütés váltakozva követik egymást, épen úgy a magyar földön való gazdálkodásban is hűlt, holott merülnek fel sürgős, megoldásra váró, égetően aktuális feladatk. A termőföldnek sincs mindig szüksége termékenyítő permetező esőre, néha jobb, ha csak a melengető nap érinti a sárgásé gabonát. A mezőgazdaság természetadta folyamatait követi a gazdasági küzdelem. Volt idő, amikor az volt a sokat hangoztatott jelszó: többet termelni ! A világégés viharos esztendőiben, mikor az exportálás lehetőségeit mind a négy világtájon a lövészárkok és drótsövények embervért szomjazó halálsorompója vágta el, a többtermelés szüntelen való hangoztatásával akartuk gazdáinkat minden vonalon a nagyobb termések elérésére rábírni. A katonának kenyér kelett, a magyar föld amúgy is dús magtára volt a minden oldalról körülzárt központi hatalmaknak. Az illetékesek, az érdekképviseletek tollal, szóval és példával, hihetetlen nagy propaganda erővel állottak neki, hogy a többtermelés gondolatát belegyökereztessék a kis és nagy gazdák gondolatos munkakörébe. Gazdasági tudósaink újabb és újab termelési módokon és eszközökön törték a fejüket, a nemesítő telepekről pedig a többet termő fajták gyors egymásután kerültek ki a szántóföldekre. Nagy összefogással egy cél érdekében dolgozott akkor mindenki: minél több kenyeret és élelmiszert kiszabni a harcolóknak s a dolgozó polgároknak. Ma teljesen megváltozott a gazda ,sági front arculata. Ma nem a fegyverrel harcolók táplálékáért termelünk, ma a gabona és a többi fél- örények maguk vívják élel-halál harcukat a forrongó világpiacokon. Nincsenek válaszfalak, drótakadályok és lövészárkok az országok szántóföldjei között, ma az egész földkerekség egy irtózatos, kiismerhetetlen és kiszámíthatatlan nagy világharctér, hol a mezőgazdaság verejtékkel és munkával előteremtett árui harcolnak kétségbeesetten a legcsekélyebb árkülönbözetért is, a háborúból kimentett vagy ujjonnan teremtett emberi és nemzeti értékek egymás ellen törő nagy kháoszában ma a többtermelés helyébe a jobban való értékesítés propagandája lépett. Mert minek termeljünk többet, ha a tengeren túli búza nagy konkurenciája mellett például az eladott gabona termelési költségeit nem tudja a magyar gazda az eladáskor megszerezni. Hol marad az intenzívebb termelés intenzívebb munkájának nagyobb költsége, ha a pincékben évek hosszú sora alatt eladatlanul hevernek a teli boroshordók s a zöldfaés gyümölcs elszállíttatlanul rothad el a nagy nyári melegben. A többtermelés jelszava után ma egy hatalmas felkiáltó jelet kell tennünk: Jól értikes Benti A békekötés utáni gazdasági évek szomorú veszteségei, a magyar terményeknek a világpiacokon és az export lehetőségek kzörül szégyenszemre elvesztett csatái rá kell eszméltessenek mindenkit az értékesítés problémájának sürgős megoldására. A terményértékesítés gyors és sikeres megszervezésének a gondolata át kell hassa ma nemcsak a küzködő kis és nagy gazdaembereket, hanem az egész nemzeti közvéleményt. Ez nem osztályérdek, ezsem egy társadalmi szabálynak önző kenyérkérdése, ez egy letiport, de fölemelkedő és fejlődni akaró ország lét vagy nem lét kérdése. Mert a koldusbot ijesztő réme ott kóvályog ma millió és millió, a magyar ezer éves rögöt munkáló maSzeged, március 15. A tavaszi szellő elhozta tegnap 1848 március 15 ének évfordulóját. Hetvenkilenc esztendő pergett le azóta és az ország történetében korszakos változások történtek, de annak a nagy napnak emléke ma is változatlan erővel felkesíti még a magyar szíveket. A márciusi ifjsk fáklyalobogásos tettereje, különösen buzdító példa ma, mikor a meg- C Onkitott országot kapzri ellenségek veszik körül, akik a függetlenné lett magyarság minden élet megmozdulását szerenék megbénítani. A trianoni rabság ad új külön jelentőséget a márciusi szabadság ünnepnek. A magyarság a csonka határokon belül és kívül ma is a márciusi ifjak izzó lelkesedésétől várja a szabadságot és a nemzeti feltámadást, ünnepi mise a fogadalmi templomban Szeged város polgársága nagy naphoz méltó ünnepélyességgel emlékezett meg a magyar szabadság hajnal hasadásának évfordulójáról. A városháza tornyán, a középületeken és a legtöbb magánházon a nemzeti zászló hirdette a nap jelenteségét. Délelőtt 10 órakor a fogadalmi templomban ünnepélyes szentmise volt, melyet Várhelyi József prelátus celebrált fényes segédlettel. Mise alatt a belvárosi egyházi énekkar König Péter orgonakisérete és Csernák Elemér karnagy vezénylete mellett Demény Szent Erzsébet miséjét adta elő. A misén részt vettek a hadsereg, az állami és városi hivatalok vezetői, az összes notabilitások, továbbá az összes társadalmi egyesületek és körök képviselői. Az ünnepi menet Mise végeztével a templomi közönség a Somogyi- és Kárász-utcán át ünnepélyes menetben, a gyalogjárókat ellepő közönség sorfalai között a Kossuth-szobor elé vonult, ahol a rendőri kordon mögött ekkor már több ezer főnyi közönség várakozott. A menet elején az egyetemi ifjúság bajtársi egyesületei vonultak fel. Utánuk a menet élén a város notabilitásai következtek. Ot voltak: Kószó István dr nyit, belügyi államtitkár, a hadsereg tisztikara, Aigner Károly dr főispán, Somosi Szilveszgyár gazda háza felett. Amerika, Canada a kivándorlási megszorítások ellenére is irtózatos erővel csábít. És ha az elhagyott falusi, tanyai kis házak valamikor boldog otthont adó falai szétporladnak, hiába lesz itt hangos jelszó: nemzeti összefogás, többtermelés, kultúrfölény stb., mert hiányozni fog az a hatalmas nemzeti energiatömeg, mely a jelszavakat ha megvalósításuk által reális készpénzre tudná váltani. örülni kell annak, hogy ma már végre-valahára az állam, a minisztérium és az érdekképviseletek is ráeszméltek a föld termése: e legnater ds polgármester, Gaál Endre dr városi tanácsnok, Buócz Béla dr rendőrfőtanácsos, stb. Résztvettek továbbá a ménésben vitéz Fegyveres Sándor tábornok vezetésével a vitézek, Tóth Imre dr vezetésével a Katolikus Kör, azután a Katolikus Nővédő Egyesület, a MANSz, a Szent Vince Egyesület, az Ébredők Egyesületének tagjai és zászlók alatt az összes társadalmi körök és egyesületek. A menetben résztvett a Máv. rókusi műhelyének zenekara is, mely útközben magyar dalokat adott elő. A Kossuth Sieber «1611 Néhány perccel 11 óra után mikor a menet elhelyezkedett a Kossuthszobor körül a Klauzál-téren, megkezdődött az ünnepség. Estőnek König Péter vezényletével a dalárdák a Himnuszt énekelték el. Majd Földényi László színművész szavalta el újszerű felfogásban és viharos tetszés mellett a Talpra magyart. Ezutn Vass Béla úr lépett az emelvényre, aki az egyetemi ifjúság nevében mondott beszédet. Szavait a Magyar Hiszekrgggyel kezdette. Ezzel az imával köszönti — mondotta — a szabadság hetvenkilencedik évfordulóját és ezzel köszönti a magyar anyákat, a magyar honfiakat és honleányokat, mert a magyar kezek újra bilincsekbe vannak verve és minden ami szép volt, drága volt nekünk, az elveszett. Szólott ezután a márciusi ifjúságról, amely kivívta a sajtószabadságot és megemlítette, hogy a mai sajtónak egy része suhancoknak nevezi az egyetemi ifjúságot. Pedig a mai egyetemi ifjúság a magyar múltból van idetépve és azt teszi most, amit 48-ban megtanult: küzd. Ez a küzdelem nem a liberalizmusért, nem az internacionalizmusért folyik, hanem a nacionalizmusért. A magyar ifjúság küzdeni fog ezért a nemzetért, ezért a nacionalizmusért és az olyan testvériségért, mely nem széthúzást szít, nem konkolyt hint, hanem minden magyar embernek összefogását akarja. A magyar zászló az marad az ifjúság kezében, ami volt ezer éven át. Beszéde végén Vasa Bála úr elhelyezte a Kossuthszobor talapzatán a szegedi egyetemi ifjúság koszorúját,gyobb bőségben megmaradt nemzeti erőforrásunk értékesítésének megszervezésére. Csak ne lanyhuljon el az irányítás, a támogatás, ne merüljön ki az egyedül a meddő, paragrafusokba cirkalmazott törvények és rendeletek holt gyártásában, hanem a gyakorlati élet által követelt villámgyors cselekvés útján vessük rá magunkat régi piacainkra , terményeink bel- és külföldi eladásának kereskedelmi szellemű megszervezésével juttassuk hozzá minél hamarabb a magyar gazdát a maga jól megérdemelt, becsületes és tisztességes jövedelméhez. Ezután Csornák Elemér vezetésével a dalárdák a Magyar Hiszekegyet énekelték el, majd Páli Sándor a SzEPHE elnöke szavalt el nagy hatással egy alkalmi költeményt. Utána Söreghy Mátyás dr mondott mélyenjáró és gondolatokban gazdag ünnepi beszédet. Vázolta a márciusi napok történetét, Petőfi és Kossuth Lajos szerepét, akik a nemzet prófétái voltak. A negyvennyolcas idők minden napja mélységes, nagy eseményekkel van tele, de a legfontosabb mégis március 15-ike. Ekkor tudta meg az ország fővárosa és az egész nemzet, hogy az évszázados elnyomatás korhadt falai omladoznak. Március 15 az a gyűjtőlencse, melyen át felénk sugárzik 1848 minden fényessége. És most, mikor e meglépett ország koldus magyarjai összegyűltünk e nap megünneplésére, akkor tudjuk raindnyájon, hogy bűnösök vagyunk a ránkszakadt nagy katasztrófa előidézésében. De érezzük azt is, hogy a mostani helyzet nem maradhat így. Össze kell fognunk, ki kell tartanunk a keresztény nemzeti eszme mellett és akkor a mi hosszú éjszakánk, a mi nemzeti nagypéntekünk után el fog következni a nemzeti feltámadás. Ez örömünnepe lesz azoknak, kik a nemzet kálváriajárását végigszenvedték, de gyászünnepe azoknak, kik a magyarság nagyböjtje idején farsangoltak, mulatoztak és azoknak, kik fejünk felett haifásokként hatalmaskodtak. A magyar feltámadás reményében helyezi el a város közönségének koszorúját. A lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott ünnepi szónoklat után a dalárdák Csomák karnagy vezényletével elénekelték a Szózatot, mire az ünnepség véget ért és a közönség rendben széjjel oszlott. A VI. ksrOlaki lügiallan■Agi pirtkorban A VI. kerületi függetlenségi és 48-as Kossuth-partkör hétfőn este a Csiszár-féle vendéglőben tartotta meg márciusi ünnepségét. Résztvettek az ünnepi vacsorán Aigner Károly dr főispánnal együtt a város összes előkelőségei. Az ünnepi beszédet Hunyadi Vass Gergely drtar- Zászlódíszben ünnepelte Szeged városa Március Idusát Sok ezer főnyi közönség vett részt a Klauzál-téri ünnepségen . Is társadalmi egyesületekben és körökben kedden folytatták a márciusi nagy napokra való emlékezést A Szegedi Uj Nemzedék munkatársától .