Szegedi Uj Nemzedék, 1929. április (11. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-02 / 74. szám

1929 április 3. szerda SZEGED­ UJ NEMZEDÉK A Szamosi-fivérek ősi szokás sze­rint már korán reggel megkezdték a rácsolkollást. Két másik ba­rátju­kkal együtt kocsin látogatták végig a leá­nyos tanyákat. Már jó néhány tanya és pohár bor volt mögöttük, amikor útközben összetalálkoztak egy másik, legényekkel teli kocsival. Mind a két kocsin tombolt a jó­kedv és amikor találkoztak, megáll­tak egy pillanatra beszélgetni. A má­sik kocsin ülők ócsárolni kezdték a Szamosiék lovait, amiből szóváltás tá­madt, majd ostorral kezdtek csap­kodni egymásra. ,-Az ittas legények­ben feltámadt a s­irtus, leugráltak a kocsiról és ölre mentek, majd elő­került a bicska is. A verekedés köz­ben úgy szi­rták fejbe Szamosi Ru­dolfot és Szamosi Jánost, hogy mind a ketten elzméletlenül terültek el a földön. A két súlyosan sérült legényt még a délután folyamán beszállították a szegedi városi közkórházba, a kiste­leki csen­dőrség pedig m­egin­dította az eljárást a szurkáló legények el­len. Kucsera Ferencet Sándorfalán szúrták hasba locsolkodás közben. Súlyos, eszméletlen állapotban szál­­lították a sebészeti klinikára, ahol kedden hajnalban meghalt. A szegedi hölgytornászok sikere az OTE országos tornaversenyén Szeged, április 2. Március 21-ikén rendezte az OTE díszes közönség részvételével ezévi tavaszi tornaversen­yét, amelyen Bu­dapest székesfőváros is egy vándor­díjat tűzött ki hölgytornász csapa­tok részére. Erre a verseny­szám­ra benevezett a Szegedi Torna Egyesü­let hölgycsapata is, amely már több ízben vitte d­iadalra budapesti ver­senyeken egyesülete szin­eit és így ezen a téren is jó hírnevet szerzett városunk sportéletén­ek. " A lelkes csapat hónapokon keresz­tül készült Szekszárdy Boldizsár tornatanár szakszerű vezetése mel­lett a versenyre, amelynek eredmé­nyeképpen az UTE 104.75 pon­tszá­­m­ával , szemben 00.73 pontszámmal sikerült a szegedi tornászh­ölgyek­­­nek a második díjat, megn­yerniök. Igen figyelemreméltó eredmén­y ez nemcsak azért, mert aránylag kevés pontszám különbséggel győztek a bu­dapestiek, hanem főleg azért is, mert a Szegedi t­orna Egyesület csapata mint egyetlen vidéki résztvevő csu­p­ a fővárosi csapatokkal verseny­zett, amelyek gyakorlataikat sokkal kedvezőbb körülmények között foly­tathatják, mint a primitív sportvi­szonyok között élő vidéki tornász­csapat. A szegedi hülyy tornászok munká­juk mellett, fellépésükkel és fegyel­mezettségükkel annyira megnyerték a budapesti közönség szimpátiáját, hogy a verseny befejeztével De­m­­é­n­y Károly államtitkár, a torna­­ügyek országszerte ismert barátja és támogatója személyesen fejezte ki elismerését a művezetőnek és a csa­pat tagjainak is a bemutatott gyakor­latokért. Egyébként ez a verseny mintegy bevezetés akart lenni ahhoz a nagyszabású propaganda disz­­tió­na-ünnepélyhez, amelyet a Sze­gedi Torna Egyesület április hó 21-én, vasárnap a szegedi huszár­­laktanya lovardájában fog megren­dezni budapesti reprezentatív férfi- és hölgytornászok részvételétől, de amelyen a teljes számú szegedi tor­nászcsapatokon kívül részt fog ven­ni a szomszéd városok tornász gár­dája is. Ez a nagyszabásúnak ígérkező sport­esemény hatalmas é­s válto­zatos programjánál fogva annyit lát­ l¥an mosjoustine Nem reprszi a legkiválóbb orosz filmstár legújabb filmje a Chr­ildrdistdia csütörtöktől a Korzóban ványosságot fog nyújtani, hogy nem­csak az igazi sportbarátok, hanem a laikus közönség érdeklődését is a legnagyobb mérvben le fogja kötni. A budapesti versenyen a következő hölgytornászok vettek részt a Sze­gedi Tornaegyesület szil­éiben: Ba-Z­laton Juci, Bitó Puci, Butter Iltis, Fleisch­berger­­Margit, G­örög Bösk­e,­­ Komáromi Mária, Kuglis Margit, Ma­­­­livanek­­l­­ella, Márton Rózsi, Már­ton Juliska, Menning Boriska, ük- I­rös Médi, Ren­yó Ancsi, Rovenszky­­ Ilonka és Vékes Mariska. Kibékült Monaco a fejedelmével Megsz­ilt a forradalmi hangulat , jön az alkotmány Az uralkodó és a nemzeti tanács volt tagjai között keddi kihallgatás alkalmával megegyezés jött létre az alkotmányra vonatkozó kivánalm­ak tárgyában. A m­egegyezésh­ez képest a köz­ségi tanácsi választásokat v­n­ius 1. előtt megtartják. A nemzeti tanács megválasztására rövidesen szintén sor kerül. Az alkotmányt, francia jogtudósok szakvéleménye alapján, akiket in­tuikájukban monacói szak­emberek támogatnak, a megváltozott viszonyok szem előtt tartásával át­­dolgozzák. A közjavakat elkülönítik a m­agánjavaktól, az állampolgári névjegyzékbe a kétes esetek utólagos hatósági elbírálásának fennntart­ásával, hivatalból mindenkit felvesznek. Végül ranuilm­án­yozni fogják annak lehetőségét ,h­ogy monacóiakból és m­agasrangú hivatalnokokból álló bi­zottságot szer­ezzenek, melynek az lenne a rendeltetése, hogy a bon­yo­­lultabb kérdésekben tanáccsal szol­gáljon a fejedelemnek. A megegye­­zés a gazdasági kívánalmakr­­ is ki­terjed. A nemzeti tanács volt tagjai a kihallgatás után hódolatukról bizto­sították a fejedelmet. Súlyos autószerencsétlenség az algyői vámnál Gera dr. bírósági jegyző kocsija az út elágazásánál neki­futott egy betonoszlopnak és felborult . Az autó három utasa súlyosan megsérült A Szegedi Új Nemzedék munkatársától­­ , Hétfőn délután fél három óra táj­ban súlyos autószerencsétlensé­ig tör­tént az algyői vámház közelében, ahol egy autó, melyben hárman ül­tek, nekiment egy útszéli betonosz­lopnak, felborult és a benne ülők sú­lyos sérüléseket szenvedtek. Hétfőn délután egy kis társaság Algyőre akart kirándulni Gera Ist­ván dr. szegedi járásbírósági jegyző autóján. Az autót Gera István dr. vezette, m­íg hátul ismerősei Ki­­ -­­­inyi Ferencné és Erüssy József dr. ültek. A kis Hanoning-kocsi vígan robo­gott az utón, amikoor elérték az al­győi vámházat. Itt, mint ismeretes, kissé emelkedik az országos illetv a töltés másik oldalán hirtelen két­felé ágazik. Az elágazásnál, az or­szágút jobb oldalán korlát van, me­lyet beton oszlopok tartanak. Az autó megleh­etősen sebesen fu­tott át a töltésen és úgy látszik, a kormánynál ülő Gera dr. nem ismer­te előzőleg itt a terepet, nem tudta, hogy kétfelé ágazik az út és hogy az országút meglehetősen éles ka­nyarulattal balra tér el és így nem gondolt semmi veszedelemre, ami­kor hirtelen szemben találta magát az elágazással. Az utolsó pillanatban még sikerült egy kissé balra fordí­tani a volánt, azonban azt már nem tudta elkerülni, hogy a jobb első kerék neki ne menjen az egyik bet­ton oszlopnak. Ugyanebben a pillanatban már fel is borult az autó és a három utas kizuhanva az országút kö­vezetére, ott eszméletlenül elte­rült. A szerencsétlenség pillanatában egy tanyai kocsi ért a helyszínre. A gazdálkodó azonnal a sebesültek se­gítségére sietett, majd a közeli vám­­házból telefonon értesítette a men­tőket. Mire a mentők kiértek, addigra B­lya István magához tért, azonban­­ann­yira su­lyos agyrázkódást szenve­dett, hogy képtelen volt talpra áll­ni. A legsu­lyosabb sérülést Klivinyi Ferencné szenvedte, aki agyrázkódá­son kívül kartörést és állcsonttörést szenvedett. Aránylag még Erőss­y Jó­zsef dr. tiszta meg legkönnyebben a balesetet, mert az országútra való zuhanása ugyan belső sérüléseket idézett elő nála, de állapota állan­dóan javul. A mentők mind a három sérültet beszállították a sebészeti klinikára, ahol azonnal műtétet hajtottak vég­re Klivinyi Ferencnél, a többieket pedig kezelés alá vették. BELVÁROSI MOZIK | Április 3., 4-én, szerdán,­­ csütörtökön bemutatjuk Schnitzler világhírű regényének az| I Ella kisasszony ! ! • 10 felvonásos filmváltozatát. A film I főszerepét: | ' Elisabeth Bergner ' | alakítja.­­ Ezenkívül a legújabb | I Híradók_________| | Előadások kezdete hétfőn 3, 5, 7, 9,­­ hétköznap 5, 7, 9 órakor . KORZO MOZI 1 Április 3-án, szerda ! Budapesti megjelenés előtt bemutatjuk­ a berlini DEFU filmgyár 7 felvonásos­ vígjáték attrakcióját , Luxus vonat­­­­ c. filmet, mely Hermant színdarabja­­­­ után készült s a nagyvilági élet örömei-­ nek és keserveinek káprázatos tablója.* 1 A főszerepeket: Verebes Ernő és Dina J­oraija alakítják. Ezt megelőzi a Steter f­i Darcsról készült csodálatosan szépi természeti film. Előadások hétfőn 3, 5, 7, 9, köznap 5,7,91 JEK w­* A Szegedi I.Új Nemzedék munkatársa kedden este érdeklődött a sebészeti klinikán ,altul kielégítő felvilágozsítást nyert a betegek álla­potát illetőleg és az orvosok véle­­ménye szerint h­acsak váratlan kom­plikációk nem jönnek közbe, Kliv­i­­nyi Ferencné, Jáera István dr. és Erössy József dr. rövidesen elhagy­hatják a klinikát. Az ő0 ház és a művészet Eger, április 2. A Szövetség magyar műv­észegye­sület egyh­ázművész­eti kiállítást ren­dezet Egerben a ferencesek fehér­­termében. A f­iállítást ,amelyen Eger társadalmi előkelőségei nagy szám­ban jelentek meg, a következő sza­vakkal nyitotta meg Szmmrecsányi La­jos egri érsek. Az egyház és a művészet — mondotta az érsek szoros k­apcso­­latban állnak egymással. Igaz, vannak idők, amikor fa­gyos áramlatok dem­eszt­áen­ hatnak e kapcsolatra. Nem haragolhatja le a művészeket ,hogy a m­űvészek és a m­űpártolók közé kereskedelmi szel­lemű elemek hatolnak. Ez­ ellen szervezkednie kell úgy a közönségnek, mint a művé­szetnek. A közönségnek keresnie kell a művészi szépet ,hogy felvértezhesse magát a betolakodó kereskedelmi szellem ellen. A művészre ennél nagyobb fel­adat vár. Nem szabad elzárkóznia annak felismerésétől, hogy ma a kith h­gyományos alkotások formái és az új alkotások formái között éles el­lentétek vannak. MoKgoiódAs Marokkóbun a l^aDóia uralom elieu PárU, április 2. A lapok marokkói jelentése sze­rint Marrane városból jelentik, hogy az Antiatlasz- hegységben a felkelő törzsek újabb akcióra készülődnek. Temga törzsfőnök nagy számú lovas törzset csoportosíti,itt maga körül, teljes terrorral uralkodik a környé­­ken és kivégzett egy főnököt, aki nem akart h­ozzá csatlakozni. A francia h­atóságok remélik, hogy a m­.ozgalom nem terjed ki széles rétegekre, mert a harcosok legn­a­­­gyobb része gazdasági m­iukás. Ed­­­­dig m­­unkanélkül voltak ,de m­ihelyt­t az aratás megkezdődik elhagyják Temgát. A spanyol diktátor rendet teremt az egyetemi ifjúság között Madrid, április 2. Menendez Indal, a spanyol aka­démia elnöke, aki a madridi egyete­men az irodalmi tanszéket tölti be, a m­iniszterelnökh­öz intézett levelé­ben kifejtette, hogy a diákoknak úgy szellemi, mint anyagi téren tetemes­­kárt okoz­ az egy­etemi élet szünetel­tetése ,s ezért kérte, hogy a kormányt változtassa meg magatartását­a az egyetemekkel szemben. A levélre válaszolva Primo de R­i­­vera mini­szterelnök kijelentette, hogy véleménye szerint a kormány­nak elő kell mozdítania mindazt, ami alkalmas a tudomá­nyo­k fejlesztésére, de azzal a feltétellel, hogy az egye­temek kizárólag a tudománynak­­él­nek. Amikor az egyetemeken zavar­gások és tüntetések ütöttek fészket, kormánynak kötelessége meghozni a szükséges intézkedéseket és büntető rendszabályokat, h­ogy meg ne ismét­­­lődjenek az ilyen esetek, amelyek az ország érdekeinek nagy károkat oko­z­­nak.

Next