Szegedi Uj Nemzedék, 1938. április (20. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-26 / 92. szám

Szeged, 1938. április 26. kedd ára 10 (UlSz. Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: egy hónapra . . P 2­40 Postán küldve , . P 2­60 Közalkalmaz. kedvezmény Egyes szám ára 10 fillér. Vasár- és ünnepnap 13 fillér. Szerkesztősz­tő kiadóhivatal, Szeged, Dugonics-tér 12. szám. Telefon: Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda, 11—53. XX. évfolyam, 92. stim. A Katolikus Akció csanád* egyházmegyei szervezetiek, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Baross* Szövets^ szegedi fiókjának, a Mad ar Asszonyok Nem­zeti Szövets^ének és az Államvasuti Alkalmazottak Igés Szövetsége is vezetőségi került hivatalos lapja Postatakarékpénztár­ számla 8815. A kultúra védelmében Egy héttel ezelőtt hangzott el vitéz Shvoy Kálmán dr. ország­gyűlési képviselő rendkívül érde­kes és hosszú ideig emlékezetes beszámoló beszéde az ország ak­tuális kül- és belpolitikai kérdé­seiről. Ez a beszámoló, hangsú­lyozzuk, rendkívüli figyelmet ér­demelt és sokszor ad még alkal­mat arra, hogy egy-egy részletét különböző alkalmakkor idézzük és mások is idézzék. Ezek az idé­zetek azonban — részünkről — mindig hűek, ferdítéstől mente­sek lesznek, mert nem tartjuk sem ildomosnak, sem pedig ész­szerűnek akár egyes szavak ön­kényes kicserélésével is más ten­denciát belemagyarázni a valóban elhangzott beszédbe, mint amit tényleg szolgálni akart. Vitéz Shvoy Kálmán dr. első­sorban a külpolitikai helyzet­ről adott kimerítő képet és azt a minden magyar ember számára örvendetes következtetést vonta le, hogy Magyarország részére — végre elérkezett a revízió kö­zeli lehetősége. Ez volt a beszéd lényege. Ez volt, ami tomboló lel­kesedést váltott ki, mert akik ott voltak, azok előtt minden más kérdésnél fontosabb a­­ re­vízió. A belpolitikai helyzet ismerte­tése során vitéz Shvoy Kálmán dr. szintén érintett két olyan kér­dést, amely az egész nemzetet érdekli: a milliárdos progra­mot és annak keretein belül a honvéd haderő kiépítésének kérdését. Ennél a pontnál is zú­gott a taps, kipirultak az arcok és hevesebben dolgoztak a szívek. Mert, akik ott voltak, azok szá­mára nincs fontosabb magyar nemzeti feladat, mint erős és jól felszerelt hadsereggel biztosí­tani a nemzet második ezer évét. Szó volt természetesen a nem­sokára törvényerőre emelkedő ,,zsidó javaslat“-ról is Vitéz Shvoy Kálmán dr. ebben a kér­désben is félremagyarázha­­tatlanul leszögezte a maga ál­láspontját. Nem is először és nem utoljára. Szeged kiváló képviselő­je már többször hangoztatta, hogy a kormány és a kormányt támo­gató NÉP, amelynek ő is tagja, keresztén­y-n­e­m­z­e­t­i alapon áll és a keresztény-nemz­eti állam megteremtésén munkál­kodik. Ebből az alapgondolatból kiindulva tette a következő kije­lentést: — Nem zsidókérdésről, hanem keresztény magyar kérdés­ről beszélek. Keresztény magyar kérdésről beszélt tehát, nem pedig magyar kérdésről, ahogyan egyesek, ön­maguk megnyugtatására szeret­ték volna hallani. Elhisszük, hogy nekik így jobban tetszik, mert ebbe az áldott szóba, magyar némi fantáziával és bárgyú jóhi­szeműséggel még azokat is bele lehet érteni, akik a revíziónál honvédségnél, milliárdos­ pro­gramnál is előbbre valónak tart­ják az ország lakossága egy kis Vasárnap hatalmas tömegek özön­löttek a pesti Vigadó felé, ahová a Revíziós Liga, a Frontharcos­ Szö­vetség és a társadalmi egyesületek egész sora revíziós nagygyűlést hívott össze. Zenekarok trombitái harsantak föl az utcán, zászló alatt meneteltek a különböző társadalmi alakulások, a leventék és a front­harcosok századai. Nemcsak a Vi­gadó terme telt meg zsúfolásig, ha­nem a dumaparti korzó és a környe­ző utcák is. Mintegy ötvenezer főnyi tömeg szorongott a környéken, példás fe­gyelemmel, várva , mikor szólalnak meg az utcákra fölszerelt hangszó­rók, közvetítve a Vigadó nagytermé­ben elhangzott beszédeket. A nagygyűlést Herczeg Ferenc nyitotta meg. Közvetlenül a Him­nusz fenséges dallamainak elhang­zása után lépett a mikrofon elé, hogy a Magyar Hiszekegyet mond­ja el. — A jelek azt mutatják — mon­dotta aztán elnöki megnyitójában —, hogy­­a megszállott Felvidék sorsa dön­tés elé kerül. Nem én mondom, de nagynevű angol és francia államférfiak, hogy jó csehszlovák állam­eszme csőd­be jutott. Csehszlovákia im­perialista alapon jött létre, ma is im­perialista politi­kát folytat, de ez a világtörténelem legs­ir­alm­as­a­bb imp­eri­al­izm­us­a. — Európának tudnia kell — fe­jezte be beszédét —, hogy­­a magyar kérdés megoldása nél­kül nincs nyugalom A Duna­i Völgyében és nincs béke Euró­pában. Az elnöki megnyitót óriási talás fogadta és követte. Ezután Takách- Tolvay József gróf ny. altábor-­­nagy, képviselő, a frontharcosok or­szágos elnöke mondott beszédet. — Ebbe a Középeurópába benyúló vakbél-államba — mondotta — van­nak összezsúfolva akaratuk ellenére németek, magyarok, tótok, rutének, lengyelek, morvák, akik közt maga az U­.­alkodó nemzet, a cseh­ kisebbség. Utána Pintér László prelátusban a­töredékének zavartalan boldogu­lását, így kell lenni, mert ellen­kező esetben a két és fél órás be­szédnek nem csak azt a, kissé el­ferdített mondatát ragadták vol­na ki. Vitéz Shvoy Kálmán dr. meg is magyarázta, hogy miképen érti a keresztény magyar kérdés meg­oldását. Úgy,­­ hogy ne legyen le­hetséges, hogy az ország filmdik­tátora egy Gerő nevű zsidó le­gyen, hogy azokat az engedélye­nek, országgyűlési képviselő beszélt. — A németeknek is érdekük, — igy szólt, — hogy itt erős, független Magyarország legyen. A magyar svábok miatt ne fájjon senkinek a feje. Azok meg fogják tenni a ma­guk kötelességét. Pintér után Ambrus József pécsi Turul-vezér beszélt az eljövendő tűz­harcosok nevében, majd Fali Endre dr., a Revíziós Liga igazgatója ol­vasta fel a határozati javaslatot, amely kimondja, hogy Csehszlovákia a né­pek önrendelkezési jogának megcsúfolása, a demokrácia jegye­i­ben a kisebbségi­­polgárokat katonai és csendőruralomnak szolgáltatják ki, ezreiket börtönzik be, a kisebbsé­gek lapjait az előzetes cenzúra meg­csonkítja, a csehszlovák állam nem teljesítette a Kárpátalja autonómiá­jára vállalt kötelezettséget, tagadja ket, amelyeket a keresztény ma­gyaroknak adtak ki át lehessen ruházni, albérletbe lehessen adni a zsidóknak, így már egészen másképen fest Shvoy Kálmán dr. beszédének a zsidó javaslatra vo­natkozó része. Erős, öntudatos, élelmes keresztény magyar­ságot kíván, amely nincs kiszol­gáltatva a Gerő-féle, zsidó tőké­nek. Ez az igazság. A magyar kul­túra tisztasága, az értéktelen, ide­az ősi szlovák nemzet létezését, va­lamennyi számottevő szomszédjával feszült viszonyban él, veszélyezteti a világ békéjét és hidat épít az orosz bolsevizmusnak. A magyar társadalom tehát nem elégszik meg a kisebbségi jogok »ko­difikálásával«, hanem a népek ön­rendelkezési joga szerinti bánásmó­dot követel a felvidéki magyarság­nak éppen úgy, mint a tótoknak, ru­téneknek, lengyeleknek és németek­nek. A deklaráció minden szavát, min­den mondatát a tömeg helyeslése kísérte, majd Arvátfalvi Nagy Ist­ván, Csiky Dépenné, Érti Jánosné, Dőry Béla szólaltak fel. Herczeg Ferenc elnök zárószavai­val és a Himnusz eléneklésével vé­get ért a nagygyűlés. Az Észak szobránál A nagygyűlés után a frontharcos díszszázadok, a vidéki küldöttségek és a közönség tízezrei az ereklyés or­­szágzászlóhoz vonultak. Észak szob­ránál elénekelték a Himnuszt és a zászlóerdő földig hajolt a Felvidék­ kőszimbóluma előtt. 'Vitéz'Martse­­kényi Imre országgyűlési képviselő mondott rövid beszédet és koszorút helyezett el a szobor tala­pzatára. gen szellemtől való mentessége biztosíthatja csak előkelő helyze­tünket a népek nagy kulturverse­­nyében. Ennek az igazságnak vé­delmében emelte fel szavát vitéz Shvoy Kálmán dr. és ennek az állásfoglalásnak épen olyan hév­vel tapsolnak a keresztény ma­gyar választók tízezrei, mint aho­gyan tapsol a revízióról és a hon­védség fejlesztéséről elhangzott kijelentéseknek. Amelyekről viszont elfelejtet­tek vezércikket írni. A magyar kérdés megoldása nélkül nincs nyugalom Európában A vasárnapi revíziós nagygyűlésen 50,000 ember vett részt Henderson mondja: A legnagyobb mértékben értékelem Magyarország nemzeti törekvéseit és célkitöltéseit Budapest, á­prilis 25. Henderson az angol alsóház tag­ja, aki budapesti látogatásának alkal­mával vasárnap kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál, hétfőn tisztelgő látogatást tett Dará­nyi Kálmán miniszterelnöknél és Albrecht királyi hercegnél. Budapesti látogatásáról ezeket mondotta: — Látogatásom fő eredménye, hogy most már a legnagyobb mértékben ér­tékelem Magyarország nem­zeti törekvéseit és célkitűzé­seit. Annak a meggyőződésemnek adha­tok kifejezést, hogy a középeurópai problémákat még mindig békés eszközök­kel rendezhetjük, feltéve, hogy az elrendezés jogon és igazságon, nem pedig erőszakon ala­pul. Minden gondolkodó népnek meg kell értenie, hogy az állandó békét középeurópában csak úgy lehet fenn­tartani, ha kiküszöböljük az igazság­talanságokat , ott, ahol azokat a békeszerződésekben követnek el újabb más országokkal elkövették és nem igazságtalanságokat szemben.­­ A megoldás szerintem nemcsak a politikai kibékítésben rejlik, hanem múlhatatlanul szükség van egyúttal a gazdasági problémák rendezésére is. — Az angol alsóházban nemrégiben, a külügyi vita során mondott beszé­demben, sürgettem a dunai értekezlet egybehívását. Sajnos, ennek megtar­tását bizonyos nemzetközi nehézségek hátráltatták és azóta Középeurópa helyzete még súlyosabbá vált. Most, hogy Budapesten töltöttem öt napot, jobban, mint valaha meg vagyok győ­ződve arról, hogy ezt a problémát sür­gősen meg kell oldani. Az alsóházban kifejtett megállapításaim a dunai ér­tekezlet iránt budapesti látogatásom után sem változik, sőt megerősödött bizakodással utazom innen Prágába. Remélem, hogy Magyarország népe személyemet mindenkor Magyarország őszinte csodáló­ és barátai közé fogja sorolni. Henderson kedden reggel 9 óra 15 perckor a budapesti repülőtérről Prá­gába utazik

Next