Szegedi Uj Nemzedék, 1938. április (20. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-26 / 92. szám
Szeged, 1938. április 26. kedd ára 10 (UlSz. Keresztény politikai napilap Előfizetési ára: egy hónapra . . P 240 Postán küldve , . P 260 Közalkalmaz. kedvezmény Egyes szám ára 10 fillér. Vasár- és ünnepnap 13 fillér. Szerkesztősztő kiadóhivatal, Szeged, Dugonics-tér 12. szám. Telefon: Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda, 11—53. XX. évfolyam, 92. stim. A Katolikus Akció csanád* egyházmegyei szervezetiek, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, a Baross* Szövets^ szegedi fiókjának, a Mad ar Asszonyok Nemzeti Szövets^ének és az Államvasuti Alkalmazottak Igés Szövetsége is vezetőségi került hivatalos lapja Postatakarékpénztár számla 8815. A kultúra védelmében Egy héttel ezelőtt hangzott el vitéz Shvoy Kálmán dr. országgyűlési képviselő rendkívül érdekes és hosszú ideig emlékezetes beszámoló beszéde az ország aktuális kül- és belpolitikai kérdéseiről. Ez a beszámoló, hangsúlyozzuk, rendkívüli figyelmet érdemelt és sokszor ad még alkalmat arra, hogy egy-egy részletét különböző alkalmakkor idézzük és mások is idézzék. Ezek az idézetek azonban — részünkről — mindig hűek, ferdítéstől mentesek lesznek, mert nem tartjuk sem ildomosnak, sem pedig észszerűnek akár egyes szavak önkényes kicserélésével is más tendenciát belemagyarázni a valóban elhangzott beszédbe, mint amit tényleg szolgálni akart. Vitéz Shvoy Kálmán dr. elsősorban a külpolitikai helyzetről adott kimerítő képet és azt a minden magyar ember számára örvendetes következtetést vonta le, hogy Magyarország részére — végre elérkezett a revízió közeli lehetősége. Ez volt a beszéd lényege. Ez volt, ami tomboló lelkesedést váltott ki, mert akik ott voltak, azok előtt minden más kérdésnél fontosabb a revízió. A belpolitikai helyzet ismertetése során vitéz Shvoy Kálmán dr. szintén érintett két olyan kérdést, amely az egész nemzetet érdekli: a milliárdos programot és annak keretein belül a honvéd haderő kiépítésének kérdését. Ennél a pontnál is zúgott a taps, kipirultak az arcok és hevesebben dolgoztak a szívek. Mert, akik ott voltak, azok számára nincs fontosabb magyar nemzeti feladat, mint erős és jól felszerelt hadsereggel biztosítani a nemzet második ezer évét. Szó volt természetesen a nemsokára törvényerőre emelkedő ,,zsidó javaslat“-ról is Vitéz Shvoy Kálmán dr. ebben a kérdésben is félremagyarázhatatlanul leszögezte a maga álláspontját. Nem is először és nem utoljára. Szeged kiváló képviselője már többször hangoztatta, hogy a kormány és a kormányt támogató NÉP, amelynek ő is tagja, keresztény-nemzeti alapon áll és a keresztény-nemzeti állam megteremtésén munkálkodik. Ebből az alapgondolatból kiindulva tette a következő kijelentést: — Nem zsidókérdésről, hanem keresztény magyar kérdésről beszélek. Keresztény magyar kérdésről beszélt tehát, nem pedig magyar kérdésről, ahogyan egyesek, önmaguk megnyugtatására szerették volna hallani. Elhisszük, hogy nekik így jobban tetszik, mert ebbe az áldott szóba, magyar némi fantáziával és bárgyú jóhiszeműséggel még azokat is bele lehet érteni, akik a revíziónál honvédségnél, milliárdos programnál is előbbre valónak tartják az ország lakossága egy kis Vasárnap hatalmas tömegek özönlöttek a pesti Vigadó felé, ahová a Revíziós Liga, a Frontharcos Szövetség és a társadalmi egyesületek egész sora revíziós nagygyűlést hívott össze. Zenekarok trombitái harsantak föl az utcán, zászló alatt meneteltek a különböző társadalmi alakulások, a leventék és a frontharcosok századai. Nemcsak a Vigadó terme telt meg zsúfolásig, hanem a dumaparti korzó és a környező utcák is. Mintegy ötvenezer főnyi tömeg szorongott a környéken, példás fegyelemmel, várva , mikor szólalnak meg az utcákra fölszerelt hangszórók, közvetítve a Vigadó nagytermében elhangzott beszédeket. A nagygyűlést Herczeg Ferenc nyitotta meg. Közvetlenül a Himnusz fenséges dallamainak elhangzása után lépett a mikrofon elé, hogy a Magyar Hiszekegyet mondja el. — A jelek azt mutatják — mondotta aztán elnöki megnyitójában —, hogya megszállott Felvidék sorsa döntés elé kerül. Nem én mondom, de nagynevű angol és francia államférfiak, hogy jó csehszlovák állameszme csődbe jutott. Csehszlovákia imperialista alapon jött létre, ma is imperialista politikát folytat, de ez a világtörténelem legsiralmasabb imperializmusa. — Európának tudnia kell — fejezte be beszédét —, hogya magyar kérdés megoldása nélkül nincs nyugalom A Dunai Völgyében és nincs béke Európában. Az elnöki megnyitót óriási talás fogadta és követte. Ezután Takách- Tolvay József gróf ny. altábor-nagy, képviselő, a frontharcosok országos elnöke mondott beszédet. — Ebbe a Középeurópába benyúló vakbél-államba — mondotta — vannak összezsúfolva akaratuk ellenére németek, magyarok, tótok, rutének, lengyelek, morvák, akik közt maga az U.alkodó nemzet, a cseh kisebbség. Utána Pintér László prelátusban atöredékének zavartalan boldogulását, így kell lenni, mert ellenkező esetben a két és fél órás beszédnek nem csak azt a, kissé elferdített mondatát ragadták volna ki. Vitéz Shvoy Kálmán dr. meg is magyarázta, hogy miképen érti a keresztény magyar kérdés megoldását. Úgy, hogy ne legyen lehetséges, hogy az ország filmdiktátora egy Gerő nevű zsidó legyen, hogy azokat az engedélyenek, országgyűlési képviselő beszélt. — A németeknek is érdekük, — igy szólt, — hogy itt erős, független Magyarország legyen. A magyar svábok miatt ne fájjon senkinek a feje. Azok meg fogják tenni a maguk kötelességét. Pintér után Ambrus József pécsi Turul-vezér beszélt az eljövendő tűzharcosok nevében, majd Fali Endre dr., a Revíziós Liga igazgatója olvasta fel a határozati javaslatot, amely kimondja, hogy Csehszlovákia a népek önrendelkezési jogának megcsúfolása, a demokrácia jegyeiben a kisebbségipolgárokat katonai és csendőruralomnak szolgáltatják ki, ezreiket börtönzik be, a kisebbségek lapjait az előzetes cenzúra megcsonkítja, a csehszlovák állam nem teljesítette a Kárpátalja autonómiájára vállalt kötelezettséget, tagadja ket, amelyeket a keresztény magyaroknak adtak ki át lehessen ruházni, albérletbe lehessen adni a zsidóknak, így már egészen másképen fest Shvoy Kálmán dr. beszédének a zsidó javaslatra vonatkozó része. Erős, öntudatos, élelmes keresztény magyarságot kíván, amely nincs kiszolgáltatva a Gerő-féle, zsidó tőkének. Ez az igazság. A magyar kultúra tisztasága, az értéktelen, ideaz ősi szlovák nemzet létezését, valamennyi számottevő szomszédjával feszült viszonyban él, veszélyezteti a világ békéjét és hidat épít az orosz bolsevizmusnak. A magyar társadalom tehát nem elégszik meg a kisebbségi jogok »kodifikálásával«, hanem a népek önrendelkezési joga szerinti bánásmódot követel a felvidéki magyarságnak éppen úgy, mint a tótoknak, ruténeknek, lengyeleknek és németeknek. A deklaráció minden szavát, minden mondatát a tömeg helyeslése kísérte, majd Arvátfalvi Nagy István, Csiky Dépenné, Érti Jánosné, Dőry Béla szólaltak fel. Herczeg Ferenc elnök zárószavaival és a Himnusz eléneklésével véget ért a nagygyűlés. Az Észak szobránál A nagygyűlés után a frontharcos díszszázadok, a vidéki küldöttségek és a közönség tízezrei az ereklyés országzászlóhoz vonultak. Észak szobránál elénekelték a Himnuszt és a zászlóerdő földig hajolt a Felvidék kőszimbóluma előtt. 'Vitéz'Martsekényi Imre országgyűlési képviselő mondott rövid beszédet és koszorút helyezett el a szobor talapzatára. gen szellemtől való mentessége biztosíthatja csak előkelő helyzetünket a népek nagy kulturversenyében. Ennek az igazságnak védelmében emelte fel szavát vitéz Shvoy Kálmán dr. és ennek az állásfoglalásnak épen olyan hévvel tapsolnak a keresztény magyar választók tízezrei, mint ahogyan tapsol a revízióról és a honvédség fejlesztéséről elhangzott kijelentéseknek. Amelyekről viszont elfelejtettek vezércikket írni. A magyar kérdés megoldása nélkül nincs nyugalom Európában A vasárnapi revíziós nagygyűlésen 50,000 ember vett részt Henderson mondja: A legnagyobb mértékben értékelem Magyarország nemzeti törekvéseit és célkitöltéseit Budapest, április 25. Henderson az angol alsóház tagja, aki budapesti látogatásának alkalmával vasárnap kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál, hétfőn tisztelgő látogatást tett Darányi Kálmán miniszterelnöknél és Albrecht királyi hercegnél. Budapesti látogatásáról ezeket mondotta: — Látogatásom fő eredménye, hogy most már a legnagyobb mértékben értékelem Magyarország nemzeti törekvéseit és célkitűzéseit. Annak a meggyőződésemnek adhatok kifejezést, hogy a középeurópai problémákat még mindig békés eszközökkel rendezhetjük, feltéve, hogy az elrendezés jogon és igazságon, nem pedig erőszakon alapul. Minden gondolkodó népnek meg kell értenie, hogy az állandó békét középeurópában csak úgy lehet fenntartani, ha kiküszöböljük az igazságtalanságokat , ott, ahol azokat a békeszerződésekben követnek el újabb más országokkal elkövették és nem igazságtalanságokat szemben. A megoldás szerintem nemcsak a politikai kibékítésben rejlik, hanem múlhatatlanul szükség van egyúttal a gazdasági problémák rendezésére is. — Az angol alsóházban nemrégiben, a külügyi vita során mondott beszédemben, sürgettem a dunai értekezlet egybehívását. Sajnos, ennek megtartását bizonyos nemzetközi nehézségek hátráltatták és azóta Középeurópa helyzete még súlyosabbá vált. Most, hogy Budapesten töltöttem öt napot, jobban, mint valaha meg vagyok győződve arról, hogy ezt a problémát sürgősen meg kell oldani. Az alsóházban kifejtett megállapításaim a dunai értekezlet iránt budapesti látogatásom után sem változik, sőt megerősödött bizakodással utazom innen Prágába. Remélem, hogy Magyarország népe személyemet mindenkor Magyarország őszinte csodáló és barátai közé fogja sorolni. Henderson kedden reggel 9 óra 15 perckor a budapesti repülőtérről Prágába utazik