Szegedi Uj Nemzedék, 1938. május (20. évfolyam, 97-121. szám)

1938-05-01 / 97. szám

1938 május 1., vasárnap SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK Vitéz Shvoy Kálmán - az önzetlen munka embere Szeged? április 30. Viéz Shvoy Ká­lmán dr. ország­­gyűl­ési­­képviselőről nemcsak a mun­­kaszeretet, de a mu­n­k­a b­í­r­á­s szobrát is meg lehetne mintáznii Szinte hihetetten, hogy mennyi ener­­gi­ávall és milyen kimeríthetetlen am­bícióval! .látja el fárasztó, rengeteg tanulmányt igénylő és felelősségtel­jes hivatását — önzetlenül! "Megfigyeltük, hogy az utóbbi nyolc nap alatt milyen sokoldalú munkát fejtett ki. Április 22-én a belügyi tárca költségvetésének pénzügyi bizottsági tárgyalásán mondott hosszabb be­szédet és ala­pos tárgyis­merettel a tanyai központok felállításának, rendőrségi létszám felemelésének és a tany­ai rendőrségi ügye­ sem pihen. Április 24-én a követ­kező helyeken jelent meg és mondott beszédet. Délelőtt a Katolikus Kör díszköz­gyűlésén, majd a frontharcosok tiszt­újító közgyűlésén. Délutá­n a hadi­rokkant közgyűlésen szólalt fel, 6 órakor pedig a felsővá­rosi kultúr­­házban előadást tartott Szent Ist­ván királyról. Fel kellett ezt jegyezni okulásul azok számára, akik a közszereplésben csak a dekoruimot látják, de fogal­muk sincs arról, hogy mit jelent munkateljesítményben. Ha az illető közszere­pet játszó férfi lelkiismere­tesen fogja fel azt a pozíciót, ahová egy város lakosságának bizalma ál­lította. ölést is lánk Asztalosmesterek Bútorcsarnoka Szendrényi Géza és Tsa Szeged, Dugonics-sérü­ leti díj eltörlésének szükségességét fejtette ki a belügyminiszter előtt. Április 26-­án már a kultusz­­t­árca költségvetési tárgyalásán sür­gette ,az egyetemi é­pítttkezések folyta­tását, a klinikai ágyaik számának sza­porítását, a tanársegédek ügyének rendezését, újabb tanyai iskolák épí­tését és a szabadtéri játékok részére állami támogatást­­kért. Április 27-én, szerdán a keres­kedelemügyi t­á­­r­c­a költségve­­tési tárgyalásán szá­llott síkra Szeged érdekeiért. A bajai útnak állami ke­­zelésbe vételét, a bekötő utak építé­sét kérte, sőt arra is kiterjedt a fi­gyelme, hogy Csengele részére a re­túrjegy bevezetését javasolja egy új vasúti műállóhely létesítésével. Csütörtökön, tehát másnap dél­előtt imár a bajai és kecskeméti tör­vényszékeknek a szegedi Táblához való csatolásáról tárgyalt az igaz­ságügyi tárca költségvetésének bizottsági vitájában, s­­kérte hogy az igazságügyi tárca vegye át a bí­rák és törvényszéki szolgák után fi­zetendő illetékek terhét. Ugyanaznap délután a honvé­delmi tárca költségvetéséné­l a katonai korhatár rendezése és a rok­kantak érdekében emelte fel szavát. Pénteken országos figyelmet kel­tett az a hatalmas beszéde, amelyet a miliárdos beruházásról szóló ja­vaslat általános vitája során mon­dott a parlamentben. A beszédet ,ál­talános figyelem, helyesilés és sok­szor megismétlődő taps kisérte. Ezek a hétköznapok voltak. Vitéz Shvoy Kálmán dr. azonban vasárnap ! jed­di Vá­rható idő a következő 24 órára. M­érsékelt­­délnyugati, majd ész­akny­ugati szél. Változó felhőzet,, több helyen eső, zdvatar. A hőmérsélle­t kissé csökkent. BELVÁROSI MOZI mindennap Pillanatnyi atanyar kitűnő vígjáték, a főszerepekben Erdélyi Híd­, Szeleczky Zita, Kabos, Bi­b­il, Básty, Pethes, Dajbokát, Makláry stb. KORZÓ MOZI keddig A bíboros futárja A Fox filmgyár grandiózus filmje Annabella és Gonrad Veldt főszereplésével.______________ fehérneműhöz finom szappant! A silány minőségű szap­pan csak rontja, de nem tisztítja a fehérneműt. HUTTER '■aayoqó fehérre mo‘ Harc a nemzeti, szociális és keresztény Nagy-Magyarországért! Irta: dr. Közl-Horváth József, az Actio Catholica orsz. titkára A magyar keresztény társadalom­­ álma és vágya, törekvéseinek rugója­­ és célja: Nagy-Magyarország A­­ trianoni határokat kiagyalhatták tud­­­datlansággal és ros­sza­karattal, fenn­tarthatják ideig-óráig elnyomással és­­ erőszakkal, de azokat a magyar ke-­­­resztény társadalom el nem­­ismeri­­ soha. A kislelkűekk­el, a gy­ávákkal­­ és megalakuvókkal szemben százezer 69 százezer k­eres­ztény magyar kö­­­­veteli. Igazságot Magyarországnak! És ennek a követelés­­ek súlya van,­­ ennek a követelésnek eredménye lesz, s mert mögötte százezer 'é­s százezer 'keresztény magyar férfi ökle emel­kedik, százezer és százezer magyar , keresztény férfi és nő szíve dobban.­­ Olyan ököl, amely ütni is tud, ha­­ kell és olyan szív, amely utolsó csepp­­ vérét is örömmel odaadja a raviz­­­zióért. Szent István, Szent László,­­ Hunyadi János, Rá­kóczi Ferenc és­­ a Szűzmáriás zászlók alatt felsora­­­­kozó névtelen hősök Nagy-Magyar­­országáért!­­ A magyar, keresztény társadalom­­ álma és vágya, törekvéseinek ra- i­gája és célja, a nemzeti Nagy-­­ Magyarország. Büszkék vagyunk a magyar föld hegyeire, ezeréves tör-­­ ténelmün­kre, zengő szé­p nyelvünkre,­­ színpompás né­pviseleteinkre, ősi szo­kásainkra, különösen pedig a ma­gyar nép testi és lelki értékeire­. Igaz, hogy kicsi nemzet vagyunk, de a magyar keresztény társadalom­ meg fogja mutatni, hogy ez a kicsi nem­zet a legna­gyobb népekkel is fel tudja venni a versenyt. A világ ese­ményeit éber szem­mel figyeljük és mindig a m­agyarság érdekeinek szem­üvegén keresztül mérlegeljük. Baráti ikeret csak annak a népnek nyújtunk, amely hajlandó bennünket támogatni nagy magyar céljaink el­érésében, kaput csak olyan új áram­latoknak nyitunk, amelyek építik a boldogabb­­magyar jövendőt. Az elmúlt évtizedekben szörnyű pazarlás történt a magyar vérrel, a magyar vagyonnal és a magyar nemzeti értékekkel, ölhetett kezek­kel tűrték, hogy idegenbe vándorol­jon másfélmillió magyar és helyet­tük beszivárogjon az országba négy­­százezer galiciai zsidó. Vétkes köny­­nyelműséggel rászabadították az or­szágra ezt a sáska­hadat és tétlenül tűrték, hogy ez az idegen társaság kezébe kerítse a gyáripart, a ban­kokat, a kereskedelmet, a földnek egy jó részét, a színházat, a sajtót és a munkásság irányítását. Vannak gyászmagyarok, akik félelemből, vagy anyagii érdekből nyakukba vet­­ték ezeknek az új uraknak az igá­ját. A magyar keresztény társadalom erre nem lesz kapható. Az öntudatra ébredő magyarság nem kiabál és nem fenyegetődzik, csak kijelenti ha­lálos komolysággal, hogy nem nyug­szik addig, amíg ezt az országot a belop­ako­dott idegenektől meg nem tisztítja, amíg a zsidóság fojtogató gazdasági és szellemi uralmát meg nem töri, amíg ebben az ország­ban az egész vonalon, a kis falusi szatócsboltoktól kezdve fel egészen a legnagyobb bankokig, gyárakig, áruházakig, színhá­zakig és újságpa­lotákig nem biztosítja a magyarság uralmát. A magyar, keresztény társadalom vágya, törekvéseinek rugója és célja:­­a nemzeti, szociális Nagy-Magyar­­­ors­zág. Csak a vak nem látja, hogy a vagyon- és jövedelem­elosztás terén igazságtalanságok állanak fenn vá­roson és falun egyformán. Túlsá­gosan nagy vágyam van egyesek ke­zében, túlságosan bőven részesednek egyesek a nemzeti jövedelemből ak­kor, amikor a m­agyar nép milliói, a magyar családok százezrei a min­dennapi kenyér gondjával küzköd­nek. A magyar keresztény társadalom ellensége a szociáldemokráciának, a bolsevizmus­nak és minden olyan irányzatnak, amely megvalósíthatat­lan ígéretek hangoztatásával iparko­dik a hiszékeny tömegeket a maga sötét szá­ndékának szekere elé fogni. A szociális igazságtalanságok előtt azonban­­nem huny, nem, hunyhat szemet, mert ezek a szociális igaz­­ságtalanságok már a magyarság élet­­gyökereit fenyegetik pusztulással. A magyar keresztény társadalo­m kifo­gásolja a mamimutvagyonokat és mammutjövedelmeket, a nyugdíjasok d­upla á­llásait stb.­­és nem nyugszik addig, amíg igazságosabb adózás­sal, a munka nagyobb megbecsülé­sével, a családi bér és az immár ré­gen esedékes, okosan átgondolt és tisztességesen végrehajtott földbir­­tokreform megvalós­ításával, az egész magyar életnek szociális szellemi át­alakításával meg nem születik a nem­zeti, szociális Nagy-Magyarország. Kilencszáz esztendő viharában a magyars­á­g védte a­­kereszténységet, a kereszténység p­edig fenntartotta a magyarságot. Hosszú tévelygés után, úgy látszik, a magyarság újra visszatalál Krisztushoz. A magyar –keresztény társadalom örül ennek a változásnak. De egyúttal gondosan vigyáz arra is, hogy haszon­esők és kalandorok vissza ne éljenek a ke­resztény szóval, meg ne hamisítsák, el ne vizenyősítsék a kereszténysé­get. Kereszténynek csak az mond­hatja magát, aki nemcsak a száján hordja, hanem az élete példájával is hirdeti az Evangéliumot. Keresz­ténységről csak akkor lehet beszélni a közéletben, ha keresztény szellem­ben, a Quadragesimo anno útmuta­tása szerint megreformálják a tör­vényhozást, a társadalmi és gazda­sági berendezkedést. A magyar ke­resztény társadalom a teljes Evangé­liumért harcol, az egész keresztény­séget viszi bele a saját életébe, ezért apostolkodik a családjában, a tár­saságában, a munkahelyén.. Ennek érvényesülését kívánja a községhá­zán, a megyeházán, az Országházán­, m­ert szent meggyőződése, hogy csak Krisztus tanításán­ak maradék­talan vállalásával érhető el a nem­zeti-­szociális és keresztény, Nagy-M­­agyarország. Történelmi események vihara rázza a világot. A magyar határokon kívül és belül is nyugtalanság jelei mu­tatkoznak. A magyar keresztény tár­sadalom bátran és cselekvésre ké­szen áll a viharban. Bátran, mert nem fél, cselekvés­re készen, mert itt az ideje, hogy m­egkezdje a harcot a nemzeti, szociális és keresztény N­­­gy­ Magyarországért! Pángermanizm­us Szeged, április 30. A magyar közvélemény még fel sem ocsúdott azokból a nagy megle­petésekből, amelyet az utóbbi idők eseményei hoztak, máris bizonyos ol­dalról felerősítve új és új problémák kerülnek felszínre, amelyek épenség­­gel nem a magyar nemzeti érdekek szolgálatában állanak, hanem inkább hatásos fegyvere egy elszánt védelmi harcot folytató kisebbségnek. Ez a pángermanizmus problémája. Talán soha sem volt jobb alkalma a judeo­­liberális és álkeresztény sajtónak a nemzeti evolúciót előmozdító jobbol­dali, keresztény, fajvédő politikát ol­dalba támadni, mint az Anschluss idejében, épen ezzel a hisztériás fé­­lelmű pángermán vádjával. Annak el­lenére, hogy közismert a liberális saj­tótermékek tendenciózus és 1919-es módszerekkel dolgozó eljárása, mégis sajnálkozással­­ kell megállapítani, hogy a közvélemény egy részét sike­rült zavarba hoznia e nagy hordere­jű kérdésben. Hogy a baloldal ezt miként tet­te? A régi módszer szerint. Jobb ma­gyarnak akarnak megint feltűnni „a beszivárgottak“, mint a magyar faj­közösség bármelyik tagja. Mert ma

Next