Szegedi Uj Nemzedék, 1939. március (21. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-15 / 61. szám

VÁSÁROLJON órát, ékszert,­ brilliánsot, evőeszközt előleg nékül részletfizetésre Ez a legjobb tőkebefektetés ! Tört arany, ezüst, zálogjegy beváltás legmagasabb napi áron. Nagy óra, ékszer javító műhely. Szám­talan elismerő levél. TÓTH ÓRÁS, ÉKSZERÉSZ Kárász­ utca 13. sát még ma is, csaknem egy évszázad után is áhítattal érezzük. Mintha álom volna! Lehet­­séges-e, hogy egy osztályokra szétszaggatott nemzet egyetlen nap alatt egységes nemzetté alakuljon át, harag és ellentmondás nélkül, bol­dog mosollyal az ajkakon? És lehetséges-e, hogy az izgatott, lázas napok alatt az országgyűlés törvényeket alkosson, amelyeken az igazság­nak életet ébresztő csókja tündöklik, amelyekbe az erőnek, a bölcsességnek és szeretetnek szá­zadokra szóló maradandósága van lerakva? Nem álom-e mindez? Nem! Kilencvenegy esztendő kéklő ködéből a hazaszeretetnek égbe­­nyúló bérce gyanánt emelkedik ki előttünk ma is Kossuth Lajosnak óriásii alakja, amint zengő hangján maga adja meg a választ: »Így volt, így történt, mert egyek voltunk, egységünkben erősek voltunk és minden erőnkből szerettük a hazát és szabadságot.« Az ő nagy alakja ma is azt mondja nekünk, hogy az emlékezésnek és ünneplésnek csak akkor van igazi értéke, ha szivünkből fakad és ha nagyjaink emlékét nem­csak dicsőítő szavakkal, hanem tetteinknek, lel­ket rázó példájuknak hű követelésével is tisztel­jük. Felejtve minden osztály- vagy felekezeti vi­szálykodást, mely ezt a kicsiny és szegény nem­zetet részekre bonthatja, zárt kebellel, teli tüdő­vel szívjuk magunkba azt a levegőt, ami a már­ciusi időknek lelke volt: az egyetértésnek, a testvériségnek szellemét; mindig arra gondol­junk, amikor nem is emlékezünk, nem is ünnepe­lünk, hogy becsületbeli kötelességek, nagy célok állanak előttünk, amelyeket mi is — mint az 1848-as nagy idők bajnokai — csak az egész nemzetnek egyesült erejével, kitartó munkájá­val és elszánt akaratával érhetünk el. Ne feled­jük, hogy a meghasonlás vette el erőnket, ami­kor a világ leghitványabb söpredéke gázolt át rajtunk. Az egyetértő munkás honszerelemnek kell visszaadnia erőnket ma, mert ha az idegen rabságból részben vissza is tértek testvéreink az ezeréves anyaországhoz, egy pillanatra sem fe­ledkezhetünk meg arról, hogy még mindig mil­­lió és millió magyar senyved ellenséges elnyo­más alatt, ők ma nem ünnepelhetnek és csak csak a lelkük titkos mélyéből száll felénk vá­gyakozva és várakozva egy tekintet, egy sza­kadozott sóhajtás: március idusán a csonka ha­zában élők hazaszeretete és élniakarása tud-e még akkora tüzet gyújtani, hogy annak mele­gétől megdobbanjon az ő magyar szívük és meg­remegjen fázósan az elnyomók könyörtelen lelke. A márciusi ifjak küzdelmeit az a vágy he­vítette, hogy a szabad magyar hazában a nem­zet minden tagja nyugodtan és boldogan dol­gozik a 'nemzet jobb jövendőjéért és hogy mi, utódok, hálás 'kézül ápoljuk sírhantjaikat. Amit ők önzetlenül­­küzdöttek ki, azt a tisztult nemzeti lelki egységet őrizzük meg mi továbbra is, hogy Hungária szeplőtelen alalakja újra régi fényében ragyogjon. Ez­­az egyetlen érdek, amelyet haj­­hásznunk szabad.­­Becsüljük meg a lelki szabad­ságot, mert a szabadság és igazság a népek be­csülete. Tegyünk fogadalmat március idusán, hogy minden jérzésünkkel, gondolatunkkal és tettünkkel szeplőtelenül­­és csorbítatlanul meg­őrizzük a kincsek kincsét, a nemzet becsületét, az őszinte, igazi, élni tudó és élni akaró magyar összetartást. Ernyei István dr. Kész HÁLÓSZOBÁK, modern­­ KOMBINÁLT és EBÉDLŐ­­I BERENDEZÉSEK raktáron, H Faipari Termelő Szövetkezetnél SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK 1939. március 15., szerda Vad terrorhullám pusztítja a ruszinszkói magyarokat Munkács, március 14. Cseh katonasággal megerősített ukrán terro­rista bandák kedden reggel megtámadták Barka­szó községet. A határbiztosító csapatok visszave­tették a támadókat. A tűzharc következtében két magyar határőr súlyosan megsebesült. A lövöldö­zések déli 12 óra után is tartanak. Cseh részről géppuskákkal is beavatkoztak a harcba. Feketeardó, március 14. Arra a hírre, hogy Szlovákia függetlenségét ki fogja mondani, a határon túleső községekben a parasztok sorozatos kísérleteket tettek, hogy gyű­léseket tartsanak, amelyeken az önrendelkezési jog érvényesítését akarták követelni ruszin részről is. Keselymező, ölyvös, Lipcse községekben a cseh katonaság az ukrán Szics-gárdistákkal karöltve a legkíméletlenebbül léptek fel az ilyen kísérle­tekkel szemben. A távozni nem akaró tömegre Ölyvös és Lipcse községekben sortüzet adtak le, amelynek több halálos áldozata van. Keselymező és más községekben pedig kézigráná­tokat dobáltak a parasztokra. A lakosság elkese­redésében kaszákkal és más keze ügyébe levő me­zőgazdasági eszközökkel támadta meg a csendőr­séget és a gárdistákat, amelyekkel szemben telje­sen védtelenek. Tiszaújlak, március 14. A Husztról érkező hírek szerint a Volosin­kormány ismét adóbehajtásokhoz kezdett hozzá. Az elkeseredett ruszin lakosság ezen szándékkal sok helyen a legerélyesebben szembe száll. Hang­súlyozták, hogy ez nem illeti meg Volosinékat és a cseheket és hogy nem engedik a ruszin lakossá­got utolsó javaiból kiforgatni. A kíméletlen adóbe­hajtások során a Nagyág völgyében igen sok ki­sebb összetűzésre került sor, amelyet a cseh-ukrán karhatalom fegyveres erővel fojtott el. Szolyva környékén azonban olyan méretű elkeseredés lángolt fel, hogy a lakosság kapával és kaszával fel­fegyverkezve megrohanta az adó­szedőket és a velük dolgozó Szics­­gárdistákat. Munkács, március 14. Komját ruszinszkói községben a lakosság fel­lázadt a községet megszállva tartó ukrán gárdis­ták ellen. A községből elmenekült lakosok a ma­gyar határra érkezve a magyarok segítségét kér­ték és elbeszélték, hogy az ukrán terroristák személyi válo­gatás nélkül verik meg a kezük közé került magyarokat és ruszi­nokat. A ruszin községekből élénk lövöldözések zaja hal­latszik. Időnként kézigránát robbanások is. Ebből azt gondolják, hogy a Szics gárdisták kímélet nél­kül le akarják törni az ukrán bandák ellen irá­nyuló felkelést. A mag­yarország­i ruszinok küldöttségbe a kormányzó ö főméltóság­ánál Budapest, március 14. Horthy Miklós kormányzó kedden délben ki­hallgatáson fogadta a magyarországi ruszinok szer­vezetének 12 tagú küldöttségét. Sztojka Sándor munkácsi görögkatolikus püspök lelkes szavakkal tolmácsolta a ruszinok hódolatát. A főméltóságú kormányzó úr meleg szavakkal válaszolt a ruszi­nok hódoló nyilatkozatára, majd elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. A magyarországi ruszinok küldöttsége ezután megjelent Teleki Pál gróf miniszterelnöknél, bizto­sította a ruszinok ragaszkodásáról. Teleki Pál gróf a beszédre adott válaszában köszönetet mondott az üdvözlésért, hangoztatva, hogy ő és a magyar kor­mány a legteljesebb jóakarattal volt és lesz a ru­szin nép minden jogos kívánsága iránt. Jó­akarat­tal viseltetik különösképpen azért, mert a ruszin nép tagjai mindenkor hű fiai voltak a magyar ha­zának. Nag­y cseh csapatfelvonulás a füg­gbetlen Szlovákia ellen Pozsonyligetújlahi, március 14. Ide hírek érkeznek Csehországból, Morva­országból és Szlovákiából a cseh katonaság moz­­gósítási intézk­edéseiről. Egy pozsonykörnyéki magaslaton, amely a városból Dévény felé hú­zódik, a cseh katonaság nagy területen kivágta az erdőt. Ebből azt következtetik, hogy gép­­pusk­afészket és tüzérségi állást akarnak kiépí­teni. Prositzból, az Olmütz felé vezető ország­úton újból erős gyalogsági osztagot és tüzérsé­get, s­­páncélos gépkocsikat indítottak útnak. Brünn—Austerlitz—Butschowitztil országúton órák óta vonulnak a gépesített csapatszállítmá­­nyok. A Vág völgyében fekvő szlovák fegyver­­gyárak közül cseh csapatokat vontak össze, ame­lyek napok óta Szlovákiában tartózkodtak. Bécs, március 14. A cseh csapatok Szlovákia ellen való elő­nyomulásával kapcsolatban jelentik, hogy Zsol­náról és az Alacsony Tátrán keresztül Ruttkára vezető úton erős cseh katonaság tankokkal és nehéz tüzérséggel menetel. 13 óra 45 perckor Vágsziklásnál lövöldözésre került a sor a cseh katonák és a szlovák nemzetiségű csapatok kö­zött, akik meg akarták akadályozni a csehek elő­renyomulását és Vágsziklás megszállását. Egy szlovák csapat felrobbantotta a vágsziklási hidat. Pozsonyligetújfalu, március 14. Egyidőben a pozsonyi bombamerényletekkel, az egész Szlovákiában nagyszabású cseh katonai túlkapások történtek. A pozsonyi robbanás mesz­­sze elhangzott és jelt adott a cseh katonaság­nak, hogy megkezdje túlkapásait. Ismert német és szlovák személyiségeket hurcoltak ki lakásaik­ból. Sok esetben a lakosok felkeltek a csehek el­len és elkergették őket. Sok helyütt például Késmárkon, Iglón súlyos összetűzések voltak. Az áldozatok, illetve a sebesültek száma még nem ismert. Pozsonyból menekülnek a csehek és zsidók Prága, március 14. A Pozsonyból érkezett vonat tele van cse­hekkel és zsidókkal, akik valamennyien Szlovákiá­ból menekültek. A zsidók kijelentették, hogy a pozsonyi pályaudvaron 4 Hlinka gárdista ku­tatta végig a vonatot és 500 cseh koronánál több pénzt nem engedtek kivinni Szlovákiából. A városból kivezető utakon még mindig szigorúan ellenőrzik a forgalmat. Azokat, akik Pozsonyból kimennek, az őrséget teljesítő Hlinka gárdisták, a német községek környék­én pedig az SS tagjai szigorú vizgálatnak vetik alá. A csehek és zsidók tömegesen utaznak el Pozsonyból az állomásra hosszú sorban érkez­nek a podgyásszal merakott gépkocsik. A cseh elnök Hitlernél Prága, március 14. Hacha dr. cseh államelnök kedden délután 16 órakor különvonaton Berlinbe utazott Hitler vezér és kancellár látogatására. Az államelnököt Chvalk­ovszki dr. cseh külügyminiszter kíséri el Utilájl. Kerékpárt KELEMEN MÁRTONNÁL vegyünk KELEMEN.U. 11 Bel- és külföldi kerékpárok nagy választékban I IV* Kedvező részlet fizetés I

Next