Szegedi Uj Nemzedék, 1939. szeptember (21. évfolyam, 199-216. szám)

1939-09-12 / 207. szám

1939. szeptember 12., kedd SZEGEDI ÚJ NEMZEDÉK ■ ___ -----------_________ — — — — — —w $ Vásároljon „Nemzeti Takarékosság” könyvecskével, $ ^ mert így pénz nélkül összes szükségleteit beszerezheti, ^ ^ | 50 elsőrangú cégnél ^ havi hitelre vásárol, s havonta egyszer, | HctyCdlf irodában "fiZCi* ^ VU*tcs HIHM kerseilsi keiUé^! A msád­ásUot sem­ lett el meg­adnia. A könyvecskét díjmentesen kapja Kárász­ utca 5 alatti irodánktól. A vidéki városok Szegeden országos gyűlést tartanak a vám eltörlésével fggő kérdésekről Szeged, szeptember 11. Évek óta állandóan napirenden van a városi vámok rendezésének a kérdése. Legfőképpen idegenforgalmi­­szempontokkal okolják meg an­nak szükségességét, hogy a városi vámsorompó­kat leépítsék, mert ma az a helyzet, hogy az autós utasoknak minden város határában meg kell állaniuk, le kell fizetni a vámot, amit a­­ külföldi autósok rendszerint zaklatásnak minő­sítenek. Az idegenforgalmi érdekekre való tekintettel a kereskedelmi miinisztérium a legkomolyabban foglalkozik a városi vámok megszüntetésének a­­ tervével. Ezzel van összefüggésben az a leirat is, amely Szegedre és a többii vidéki városba is megérkezett s ebben a vámbevételek­ alakulásá­ról kér tájékoztatót a k­ereskedelmi mininisztérium. Tekintettel arra, hogy a vámok eltörlésével kapcsolatban a városok nagy összegű jövedelem­től esnének el, az állam­kincstár kártalanításában részesítené azokat a városokat, amelyeket a kö­vezetvám megszüntetéséből veszteség ér. A vá­rosok attól tartanak, hogy a kártalanítás jóval kisebb lesz, mint a kövezetvám bevételük. Mint értesülünk, az érdekelt városok elha­tározták, hogy együttes gyűlésen beszélik meg a h­elyzeteket és megállapítják azokat a módoza­tokat is, amelyek mellett — a közületek nagyobb sérelme nélkül - el lehetne törülni az idegen­­forgalmat valóban gátló kövezetvámot. A nagygyűlést hír szerint még ebben a hó­napban Szegeden fogják megtartani és erre a városok pénzügyi vezetői jönnének le. Megkezdődött Szegeden is az új tanév Szeged, szeptember 11. Vasárnap délelőtt a »Veni Sancte«-val meg­kezdődött az 1939—40-es iskolai tanév. Hétfőn reggel már megnyíltak az iskolák kapui, a diákok megkezdték munkájukat. A jövő rem­énysége az a sok magyar gyerek, aki most táskával a kezében beül az iskolák padjaiba és tanul. Tanulja azt, amire az életben szüksége lesz, tanulja azt is, hogyan kell meg­állnia a helyét egy magyar embernek a nemzetek nagy harcában. Megtanul akarni, megtanul cé­lokért küzdeni és megtanulja, hogyan kell épí­teni a többiekért, magyar testvéreiért. Minden szülő fohászkodik, hogy sikerüljön a nagy tanítás, hogy az iskolapadokból talp­ig férfiak, képzett, akaraterős emberek kerülje­nek ki, akik helyt állanak a magyar célokért, könyvvel, cirklivel, operáló késsel, kapával vagy röffel, vagy ha kell, fegyverrel a kezükben. A szegedi gimnáziumokban az iskolák igaz­­gatóságaitó­l nyert értesülésünk szerint a mai napig 1979 diák iratkozott be. A kegyesrendi gimnáziumba 551, a gyakorlójelleg­ű Baross­­gimnáziumba 270, a Klauzálginmáziumba 433, a Tunyogi-gimnáziumba 310, az Erzsébet leány­­gimnáziumba 415 növendék iratkozott. Az alsóbb osztályokba általában némi emel­kedés, a felső osztályokban csekélyebb mérvű apadás mutatkozik. Ez utóbbi létszámvisszaesés oka részben a külpolitikai helyzettel magyaráz­ható. Az édesapák bevonulása folytán ugyanis anyagiak hiányában maradt el itt-ott a növen­dékek beiratása. A zsidó hallgatók kivételével megtörténtek az egyetemen a felvételek Napok óta hangos már az egyetem is a diá­koktól. Sokan vidékről is megérkeztek. Minden­karon folynak a beiratások, miután a külön­böző fakultásokon megtörtént az elkövetkező tanévre az elsőéves hallgatók felvétele. A dé­káni hivatalok által kifüggesztett újonnan felvett elsőéves hallgatók névjegyzékéből a következő adatokat tudtuk megállapítani . A jogi karra 139 rövides és 10 rendkívüli (államszámviteltan) hallgatót vettek fel. Az orvosi karon az újonnan felvett elsőéves­­ hallgatók létszáma 35.­­ A természettudományi és matematikai kar döntése szerint 32 hallgató nyert felvételt. A gyógyszerészi fakultásnak pedig 17 új hallgatója lesz a megkezdődő tanévben. A hétfői napon utolsónak megtörtént a fel­vétel a bölcsészeti karon is. A felvett­ száma 35. Tudomásunk szerint a zsidó hallgatók felvétele ügyében csak néhány nap m­úlva történik me­g a döntés, m­ive­ll a második zsidótörvény végrehajtási utasítása értelmében a zsidó hallgatók szá­m­a nem lehet több, mint az összes hallga­tók hat százaléka. Zsidó hallgatót tehát csak abban az esetben lehet felvenni az első évfolyamra, ha minden évfolya­mon megtörtént a beiratkozás és a megengedett hat százalék még nincs betöltve. Ha figyelembe vesszük az elmúlt tanévben beiratkozott zsidó hallgatóik számát az orvosi, bölcsészeti és matematikai karon, akkor meg­állapíthatjuk, hogy minden valószínűség szerint ezeken a fakutatásokon az első évfolyamra egyet­len zsidó hallgatót sem vesznek fel. ­ A máj és az epeutak megbetegedéseénél az el­ső feladat rendszerint az, hogy a természetes »Ferenc József« keserűvíz használata által — regge­lenként éhgyomorra egy pohárral, esetleg kevés for­ró víz hozzáadásával — megfelelő bélürülésről gon­doskodunk. Kérdezze meg orvosát! i Zászlószentelés a Gyula-püspöktelepi Polgári Körben Szeged, szeptember 11. Lélekemelő ünnepséget rendezett vasárnap Gyula püspök­telep lakossága. Az ottani Polgári Kör tartotta zászlószentelési ünnepségét. Már a kora reggeli órákban me­gkezdődött a felvonulás. A keresztnél gyülekeztek a zászló­anyák, koszorúslányok, a környékbeli egyesüle­tek zászlóikkal, s úgyszólván a telep egész la­kossága ... Kilenc óra előtt érkezett meg Glattfelder Gyula megyéspüspök a telep patrónusa képvi­seletében Henny Ferenc dr. főesperes, aki a­ gyönyörű tábori oltárnál szentmisét celebrált, s ő tartotta a szentbeszédet is. Az első sorok­ban foglalt helyet vitéz Gárgyán Imréné a Kör elnökének felesége, aki a zászlóanyai tiszt­séget töltötte be. Szentmise után díszgyűlés következett a Zöldi-féle vendéglő udvarán, melyet a közön­ség zsúfolásig megtöltött. A Magyar Hiszekegy elmondása után vitéz Gárgyán Imre közvetlen szavakkal nyitotta meg a gyűlést. — Zászlót szentelünk — mondotta — a ma­gyar élet, s összefogás szimbólumát, s imádkoz­tunk hálát adva a Gondviselésnek, hogy a mai napot nyugodtan érhettük meg ... Azután Dr. Henny Ferenc főesperes tartotta meg ünnepi beszédét. — Ha zászlót szentelnek — mondotta —, az Anyaszentegyház egy jelvényt ad át­ azoknak, akik a zászlót szentelik. Az Egyház csak olyan jelvényeket szentel meg, amelyek Isten dicsősé­gét hirdetik. Ilyen a mi zászlónk is, amelyen a felirat — »Justum amore­ — patrónu­sunk jel­mondatát hirdeti. A díszbesz­éd után Hankó Mátyás, a Kör ügyvezető alelnöke átvette a zászlót, meleg sza­vakkal mondott érte köszönetet, majd Isten áldá­sát kérte a Kör további munkásságára. A Himnusz eléneklése után a szép ünnepség hivatalos része véget ért s kezdetét vette a vi­dámság, s a kereszt melletti, népes búcsún a fiatalság szórakozása. Ma, amikor szinte világszerte háborús hírek tartják izgalomban a népeket, a telep la­kói bi­zonyságot tettek arról, hogyan kell válságos időkben is helytállni. Magyar szívvel fogtak ösz­­s­ze, s a vasárnapi ünnepségen kibontották az új zászlót, amely jutalma és útmutatója lesz a Kör további munkásságának. Este az egyik telepi vendéglőben népes tár­sasvacsora volt, amelyen számos pohárköszöntő hangzott el. A sajtókamara kiadói főosztálya új elnököt választott Budapest, szeptember 11. Az Országos Sajtókamara­­kiadói főosztá­lyának első szakosztálya, vagyi­s a napilapok kiadóinak­­szakosztálya hétfőn délben 12 órakor tartotta szakosztályi­ ülését a sajtókamara helyi­ségében. Ezen az ülésen töltötték be Horváth Lóránd dr. lemondásával megüresedett szakosz­tályi elnöki széket. A szakosztályi ülés közfel­kiáltással Marsovszky Ivort, az Új Nemzedék felelős kiadóját választotta meg szakosztályi el­nöknek. Ugyancsak közfelkiáltással választmányi tagok lettek és­­egyben az igazgató választmány tagjai: Marsovszky Ivor és Hézseri Zoltán. A jóléti bizottság tagja szintén Hézser Zoltán lett.

Next