Székely Ellenzék, 1908. július-szeptember (11. évfolyam, 138-189. szám)
1908-08-23 / 168. szám
2. 1 a területhódításra, vagy a rabláncok összetörésére irányultak. Az ilyen titkos aspirációk rendesen forradalmi jellegűek szoktak lenni. A magyar nemzetnek szintén vannak vágyai, melyet most békés után, gazdasági erejének kifejtésével akar elérni véráldozat nélkül. A jobb belátás tette azt, hogy ne szervezetlen erővel, puszta kézzel döngessük Bécs kapuit jogaink visszaszerzésére. A szomorú múlt elég reálisan bizonyítja azt, hogy erejét belharcokban elforgácsolt nemzet nagy világtörténelmi tettekre nem képes. Vagy csakis ideig-óráig tudja az ellenféllel a harcot fölvenni. A túlerő és legtöbb esetben az idegen beavatkozás rabláncokra veri a maga közt is békétlen, agyoncsigázott nemzetet. Az 1848-tól 19 éven át tartott keserves állapot és az utolsó darabant uralom nagyon megfontolandó valóság a jövő aspirációkra nézve. A magyar nemzet fejlődése elé örökösen akadályokat emelnek szomszédaink, sőt testvéreink is. Ausztria azonban már négyszáz év óta egyenesen és szándékosan a megrontásunkra törekszik. Mikor azt vette észre szövetséges társunk, hogy az évszázados kapcsot, mely a mi hátrányunkra együvé fűz bennünket, szét akarjuk tépni — fellázítatta saját országunk idegen ajkú lakosait és ellenünk uszította őket, hogy együttes erővel megfékezzenek bennünket, magyarokat, hogy évezredes jogainkat agyontiporhassák. A terv, habár rövidebb időre is, de sikerült. A bandita had bécsi parancsszóra és felbujtásra, ahol csak tudta, pusztította, vérbe fulasztotta a magyart. Azonban az osztrák sógor belátta, hogy a magyar nélkül nem boldogulhat, tehát kibékült velünk. Hogy mennyire igaza volt, ime eklatáns és frappáns bizonyítéka a nagy szerb-horvát összeesküvés. Az osztrák sógor most aztán hozzánk szalad és mi vagyunk újra azok, akiknek rendet kell csinálni, mint ahogy vérünk hullásával Boszniában is tettük . . . És miért van ez mind? Azért, mert nem csak Horvátországról van szó, a mi magyar tulajdon, Szent István birodalmához tartozik, hanem osztrák tartományról is van szó: Dalmáciáról, amely szintén Szent István tulajdona volt. Tehát mivel az osztrák birodalom egységének a megbontását is fenyegeti a szerbek és horvátok forradalmi aspirációi, azért hát a dolgot nem szabad anynyiban hagyni, hanem börtönbe kell vetni a gaz felségárulókat, akik azt merik remélni, hogy egyszer megmenekülhetnek Ausztria járma alól. Van ebben valami komikum! Mi, akik szintén a legnagyobb gyűlölettel viseltetünk Ausztria ellen, mi, a Szent István koronájának égisze alatt csinálunk rendet Horvátországban azért, hogy Ausztria feje meg ne fájuljon a horvát-szerb forradalmi aspirációtól . Mert azt mi tudjuk legjobban, hogy a mi fejünk ugyan nem fásul meg a kedves horvát testvér komiszsága miatt. .Jól tudjuk, hogy kígyót tartunk a keblünkön, mikor Horvátországot magunkhoz szorítjuk, de azt mi minden megerőltetés nélkül tehetjük, mert ezer éves jogunk van ahhoz, hogy Szent István birodalmát megcsorbítani ne engedjék Elbántunk mi már Jellasicscsal és az ő hordájával, tehát a ,,vagy Szerbia“ őrjöngések sem izgatnak bennünket. Az osztrák sógor csak búsuljon, elég nagy hozzá a feje. Jönni fognak még egyebek is, mert csak a bolond tudja elképzelni azt, hogy mi mindig csak másért tegyük a űrbe kezünket. Ezután bizony a saját erőnket csak a magunk portáján fogjuk érvényesíteni. Mit törődünk mi azzal, ha azért meg is pukkad az osztrák sógor . . . Székely Ellenzék Marosvásárhely, 1908. augusztus 23. A Sziltly Társaság SzStfttsipefj patyiUsc. • Mint tudva van olvasóink előtt, a Székely Társaságok Szövetsége ez idei nagy gyűlést Székelyudvarhelyen fogja f. hó 23 án és 24 én megtartani. A Székelyudvarhelyi Székely Társaság székelő ebből az alkalomból felhívást adott ki Székelyudvarhely közönségéhez. Ebből a felhívásbó közöljük az ünnepségek műsorát. Augusztus 23-án (vasárnap) d. u. lesz a megérkezés, amely alkalommal ünnepélyes fogadtatást tesz. A Székely Társságok Szövetségének gyűlésével kapcsolatosan aug. 23-án d. u 5 órakor az újságírók gyűlése lesz az ev. ref. kollégium tonnacsarnokában, a szövetség gyűlése aug. 24-én d. e. 9 órakor fog kezdődni a vármegyeház termében. Ugyan ott fogják d. u. 4. órakor megtartani gyűlésüket az erdélyrószi képviselők. A gyűlések alkalmából aug. 23-án este 72 órakor műsoros estély lesz a következő műsorral. I. Himnusz, énekli az udvarhelyi ,Székely Dalárda“. II felolvasás, tartja dr. Nagy György országgyűlési képviselő úr. III. Requiem hegedűszóló Biharitól, előadja Folberth Gusztáv ur, IV. 1) , A magyr nóta* Farkas Imrétől, 2) Budavár és Colcser regéje Fülei Sz. Lajostól, előadja Daróki János ur, a Vígszínház volt tagja. V. Anna ,Carmen* címü operából, énekli Takács Gabriella k. a. Zongorán kíséri Kertész Albertné úrnő. VI. ,Turáni dalok* 1) A kufsteini madarak. 2) Ram apó. 3) Örök magyar, költemények, irta és előadja Zimpléni Árpád író úr, a Petőfi Társaság tagja. VII. Finn és magyar zongoraszámok. 1) Ábrányi Kornél ,Magyarország határán* 2) Sibelius Jean Impromptu H. moll. 3. Sibelius Jean „Impromptu C mod.“ 4) Liszt Ferenc „XI. Rapszódia" előadja Zampléniné Révész Anikó úrnő, zongoraművésznő. VIII. Magyar népdalegyveleg“ előadja az udvarhelyi Székely Dalárda. Hangverseny után ismerkedési estély a Koronkay-féle kertben. Augusztus 24-én reggel 8 órakor az agyagipari szakiskola helyiségében megnyillik Udvarhely várrmegye kiállítása. A kiállításon változatos csoportokban lesznek bemutatva a megye ipari, ősfoglalkozási, néprajzi, földtani, művészeti és történelmi érdekességei. HÍREK Főispánunk Tisza-Dobon. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter f. hó 25 ére az erdélyi főispánokat Tisza- Dobra, birtokán megtartandó értekezletre hívta össze. Ezen meghívás folytán ifj. dr. Ugron Gábor főispán f. hó 24-én Tiszadobra utazik. Az értekezlet célját nem ismerjük határozottan, de minden valószínűség a mellett szól, hogy az értekezlet az új választási reformokkal fog foglalkozni, illetve a belügyminiszter a főispánok véleményét akarja megismerni, mielőtt a már kész új választási törvényjavaslatot a képviselőház elé terjesztené. Érdekes tárgyalás. E hó 28-án a pestvidéki törvényszéknél lesz megtartva a Coroján féle OOOOOO koronás per felebbezési tárgyalása. A közbirtokosságot ezúttal dr. Sárkány Miklós vármegyei tiszti főügyész képviseli, ki személyesen utazik fel a tárgyalásra. Tekintettel a per érdekes voltára, lapunk közelebbi számában bővebben foglalkozunk az ügygyel. Panasz. A Malom utca lakói tettek panaszt szerkesztőségünkben, hogy ott ezelőtt mintegy 4 hóval már bevégezték a kövezést, de a vállalkozó a kövezéstől ott maradt bucskákat még mindig nem szállíttatta el, ami miatt a közlekedés alig bonyolítható le. Felhívjuk a városi mérnöki hivatalt, hogy sürgős intézkedést tegyen ez ügyben, mert az még sem járja, hogy ily csekélységek miatt egy utca forgalma akadályoztassék. Bérkocsi vizsgálat. Rendőrségünk tegnap d. e. 10 órakor az új székház előtt bérkocsi vizsgálatot tartott. A vizsgálata megjelent kocsik közül a Nagy István kocsiját — tekintettel rozoga állapotára — a forgalomból kizárta. Sándor Géza kocsis legényt pedig a hajtástól eltiltotta. Alagút áttörés. Ifj. dr. Ugron Gábor főispánunk szombaton d. e. 11 órakor Melha Waldemár főispáni titkár kíséretében és Dr. Bálla Aladár vármegyei főjegyző alispán helyettes Dédára utaztak, hogy megszemléljék az épülő déda— gyergyószentmiklósi vonalat s a „Szalárdi“ 360 méteres alagutat. A vonat építő vállalat ez alkalomból Ratosnya községben áttörési ünnepséget rendez. Bizalom a gyógyulásnak egy fontos előfeltétele. A villamossággal való gyógyítás sikerei mindenütt bizalmat keltettek az idegbajosok körében s ma már általánosan elterjedt a tudat, hogy a villamos gyógymód a modern orvosi tudománynak egyik legfontosabb kiegészítő része. Lényeges kérdés azonban az, hol, mikor és miképpen kell alkalmazni a megtámadott idegrendszer vagy szervezet gyógyítására a villamosságot. Erre a kérdésre kimerítő s tanulságos választ ad az ingyen könyv, melynek címe :Értekezés a villamos gyógymódról, s melyet kívánatra zárt borítékban ingyen és bérmentve küld meg bárkinek az Elektro Vitalizer Orvosi Rendelő Intézet Budapest, Károly-körút 2. félemelet 50. szám,396. 101.