Székely Ellenzék, 1908. július-szeptember (11. évfolyam, 138-189. szám)

1908-07-01 / 138. szám

______________________ ____________Székely Ellenzék_______ Marosvásárhely, 1998.június 1. Hát a bírói-, ügyvédi-, tanári kar? Kimerül saját munkakörében. Tovább nem lát. Hogy nem is akarna? Azt megint nehéz volna állítani. De az is tény, hogy századrésze sem törődik a székely kérdéssel. Ott vannak kaszinóink. Ezekre a szervezetekre a társadalom előkelősé­geit fogták össze. Miben merülnek ki ezek ? A kártyapénz fokozásának nagy és nehéz munkájába. A polgári színe­zetű egyesületektől csak úgy lehetne rész néven venni, hogy nem vezetnek, ha az intelligensebb egyesületek már nem bírnák a munkát. . . Hát a pénzintézeteink ? Összesen nem fejtenek ki annyi nemzeti irányú munkát, mint az Albina egy fiókja! Pedig ezekre is számított és szá­mít a székely akció. S ha még tovább fonnám a fonalat ? Mindenütt rámu­tathatnék a vonakodók egész nagy tömegére. Az apostolok fogynak, az aposto­lok kevesen vannak, s a­kik még vannak, azok is roskadoznak a teher súlya alatt. Ki veszi át az öröküket? Valaki­nek át kell venni. Végre is azt nem lehet várni, hogy egy pár ember emelje ki megrekedt szekerünket. A székely szövetség tisztújítás előtt áll. Elnöke, titkára és más tiszt­viselői lemondani készülnek. Bántja és bénítja őket az a széltében-hosz­­szában tapasztalt részvétlenség és közöny, mely a társadalom rétegeit megbénította. Ki veszi át öröküket? Ki vezeti tovább az akciót ? Ki dolgozik ? Olyan kérdések ezek, mikkel számolni kell. Még pedig iziben, míg nem késő. Augusztus utolsó napjaira gyűl össze a székely szövetség Udvarhelyen, Debrecenből nagyobb az érdeklődés iránta, mint innen. Ébredjünk fel és álljunk melléje mi is. Ne legyen egyetlen fia e ház­nak, aki tovább tétlenségben marad. Buzduljon fel, ha máson nem az ellenség példáján, a­mely nem erővel, de taktikával aratja sikereit az általunk felügyelet nélkül hagyott területeken. S keressünk a régi kifáradt vezetők helyett másokat, akiknek azok is megnyugvással en­gedhetik át a munkatért, a melyen ők keveset, vagy semmit s mindenki más többet aratott. Apostolkodásra még sokáig lesz szükség. Mint a kereszténység első századaiban, nehezen hatja át a szi­veket a megtisztulás és felemelkedés gondolata, mely alapja és biztosítéka is lehetne a jövendőnek. arcod érintése ád, ujult erőre hozza elzsib­­badt lelkemet s modon elégitem ki kérdő tekintetedet. Megismétlem az annyiszor el­mondottakat s te mindenha mint először hal­lottakat, reszketve fogadod. Egy örökkévalóság költözik szivünkbe, melynek csak mi vagyunk részese. Áthidal­juk a gyarló emberi tökéletlenséget s mi va­gyunk a legtökéletesebb boldogság. Bele te­metkezünk az örömbe s gyermekként sírva örülünk egymásnak. És ha eltikkadt lelkem szótalanná vált, te öntöd ki nemes lelked gazdag tartalmát. Óh! mily édes a te szavad! Minden betűje egy-egy hosszú . . . hosszú csók, a te pi­ciny beszédes ajkadról. És te, aztán mesélsz sokat . . . nagyon sokat, ezen, a te édes nyelveden, amelyet nem ért más senki, csak mi ketten: — te meg én---------------------— Majd eltűnsz úgy, ahogy jöttél . . . . Az átélt boldogság elfojtott zokogása, sokáig itt reszket még, egyedül hagyott lelkemen. Laci: Fekete Jakab búcsúztatása. Méreteiben nagyszabású, a hangulatból ítélve bensőségteljes volt a Fekete Jakab búcsúztatása. Szombaton jún. 27-én este kb. 300-an gyűltek össze a Transsylvánia nagy­termében rendezett bucsuvacsorán közéletünk előkelőségei, Fekete Jakabnak mindahányan tisztelői és barátai, hogy tőle a központi szolgálatra történt behívása alkalmából bú­csút vegyenek. Elsőnek a főispán dr. ifj. Ugron Gábor, utána a polgármester, majd Tauszik B. Hugó és Deák Lajos méltatták Fekete Jakabnak a város közgazdasági és kulturális fejlesztése mindenkor odaadó és és értékes munkásságát. Mert ő azon keve­sek közé tartozott, a­kinek sohasem­ volt el­utasító válasza, ha akár közérdekben, akár magánügyben kérték véleményét vagy támo­gatását. Iskoláját híressé tette, a város ipar­oktatásának fejlődésében nagy része van; a székely iparügyekben mint véleményező szinte legnagyobb szerepet vitt; mint mér­nök és városi törvényh­atósági bizottsági tag is jelentékeny szolgálatokat tett a városnak. Ezeket az érdemeket ismerte el társa­dalmunk szombaton este lelkesítő egyhangú­sággal. Pohárköszöntőket többen is mondtak. Harmath Sándor a kereskedők, Petri Zsiga az iparosság nevében köszöntötték. Horváth Józsi úgy magasztalta, mint a kollégium egykori tanulóját. Fekete Jakab megindultan mondott köszönetet az ünneplésért. Meg­ígérte, hogy ezután is készségesen szolgál bármely erejéig érő ügyben a városnak, szülő­földjének, melyhez életének legszebb emlékei fűzik élete végéig. Iparos tanonc iskolánk igazgatását Fekete Jakab távoztával, további intézke­désig Máthé József áll. iskolai igazgató vette át. Azon iparos ifjak tehát, akik Sza­badulás vagy más tanügyi kérdésben a ta­nonciskola igazgatóságának segítségét igény­lik, ezután nála kereskedjenek. Bernáth István az igazságügyi bizott­ság jelentését terjeszti be. Bródy Ernő a takarékpénztárak kartell ügyében interpellációt jelent be. Ezután elfogadja a Ház harmadszori olvasásban a szeszadó javaslatot. A munkáslakások kérdésében beterjesz­tett törvényjavaslat tárgyalása során felszólal Hoitsy Pál s elismeréssel emlékezik meg a kormány működéséről a javaslatot egész terjedelmében elfogadja. Báró Thoroczkay Viktor örömmel látja a törvény­javaslatot a ház előtt , de kifejezést ad abbeli aggályainak, hogy a kormány ezen vállalkozásra reá fog fizetni — ez nemcsak az ő, hanem szakemberek véle­ménye is, már a telkeket igen magas árban vásárolta meg a kormány. Továbbá attól is tart, hogy a mindenkori kormányok kortes célokra fogják kihasználni a munkásokat. A munkás lakások megteremtése különben iga­zolja a kormány helyes sociális érzékét s a javaslatot elfogadja. Mezőffy bírálhatja a javaslatot, mint első szociális lépést üdvözli, hanem csak úgy tartja szociális szempontból a vállalko­zást helyesnek, ha az tovább lesz fejlesztve. Határozati javaslatot nyújt be. Wekerle miniszterelnök megnyugtatja az aggályoskodókat,­­ megcáfolja azt az állítást, hogy magas províziókat fizetett a kormány a telek­vásárlásoknál a tárgyaláso­kat ő maga folytatta. A kormány is csak kezdő lépésnek tekinti ezt a munkás­telepet s már is alkuban van 400 munkás ház épí­tésére alkalmas telektömb megvásárlása ér­dekében. — Kéri a javaslat elfogadását. A Wekerle felvilágosításai után Mezőffy hat­ javaslatát vissza­vonta. A ház a javaslatot általánosságban el­fogadta. A részleteknél ismételten felszóllaltak Mezőffy és Bernáth István s határozati ja­vaslatokat nyújtottak be. Melyeket később visszavontak s a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta Szász Zsombor a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot ismertette. Felszólal­tak Vlad Aurél és Mezőffy a javaslat ellen, melyet ennek dacára a Ház nagy többség­gel elfogadott. Telefon hírek. Budapest, délután 1 óra. Országgyű­lés. Juszh­ elnök az ülést 10 óra után nyitja meg. A főrendiház ülésének elnapolása. A főrendiház pénteken délelőtt 11 óra­kor ülést tart. A képviselőház ülése. A képviselőház valószínűleg holnap berekeszti üléseit, ezúttal a képviselőház önmagát napolja el. A szünet október hó 6-ig fog tartani. HÍREK Rendes közgyűlés a városnál. Marosvásárhely sz. kir. város tör­vényhatósági bizottsága július hó 15-én tartja ez évi III. rendes közgyűlését. A tárgysorozatot közelebbről közöljük. Az első erdélyi szinikerület. Tegnap délelőtt tartotta meg az első erdélyi színi kerület választ­mányi ülését. Az ülés azért volt fon­tos, mert ezen az ülésen döntöttek a

Next