Székely Hirlap, 1871 (3. évfolyam, 1-103. szám)

1871-07-15 / 56. szám

KÜLFÖLD. A „Times“ a franczia választások eredményével foglalkozván, felemlíti, hogy a megválasztottak nagyobb része Thiers-párti és mint Thiersnek jelszavalt ez. A köztársaság a mai tényleges állapot, a monarchia a hol­nap tényleges állapotja lesz.“ A „Times“-nak, nem tet­szik az, hogy a francziák oly könnyen alkalmazkodnak min­den dictatorhoz, legyen az polgár, király, béke-császár, háborús, vagy békés dictator. A­mint nem rég Gambetta előtt hajoltak meg, ki a „győzelmet“ organizálta, úgy hajolnak most meg Thiers előtt, ki az „anarchiát“ győzte le. Ennek oka a francziák csekély önállási és autonomikus érzéke. Az új választások által nem módosult e viszony, mert Gambetta egy sereg nélküli tábornok és az újonnan választottak a „reud férfiaknak nevezték magukat — azaz politikai színezet nélküli férfiaknak. Ideje lenne, hogy a nemzetgyűlés, mely Thierssel szemben egészen nihilizálta magát, az ügyeket kezébe vegye és parlamentáris ellenőr­zést gyakoroljon. A commune például több oly politikai és társadalmi kérdést vetett fel, melyet karddal megoldani nem lehet. A szabadság és rend monarchiával köztársasággal egyenlően megegyeztethető.“ A különböző politikai árnyalatú franczia lapok a pótválasztások eredményéről különbözőleg nyilatkoznak, így a „Liecle“ többek közt ezt írja : A paraszt nem olyan republikánusokat választot, kik a jobb jövő reményében a köztársasággal kísérletet kívánnak tenni , hanem olyanokat, kik ezt mondják : „A köztársaságot határozottan, becsületesen és végérvényesen meg kell ál­lapítani.“ Ezt tette a paraszt, és mi a franczia demok­­ratia történetében nem ismerünk ennél nagyobb eredményt. E hó 2-án Metternich herczeg és Nigra lovag meg­látogatták Thierst, hogy belpolitikájának sikere felett szerencsekívonataikat fejezzék ki. Ez­en tény nagy jelen­tőségű: nevezetesen nem szenved kétséget, hogy Nigra lovag kormányától utasítást nyert ezen lépésre, miszerint a végrehajtó­ hatalom főnökének hivatalosan mondjon kö­szönetet azon magatartásért, melyet ez legutóbb a római kérdésben tanúsított. A német birodalmi kanczellár Varziuba vonult vissza. Ezen körülménynek Berlinben azon jelentőségét adják, hogy Bismarck ismét politikai tanulmányoknak adja magát. A birodalmi kanc­ellár érzi, hogy a viszony Oroszországgal meghidegült, a „National Zeitung“ egy hosszú vezér­czikkben bizonyítgatni igyekszik, hogy Orosz- és Németország kö­zött lehetetlen a háború , mert a két ország érdekei nem ütköznek össze. „Miként a németek soha sem igyekeztek kelet felé terjeszkedni, úgy nem igyekeztek az oroszok nyugat felé haladni.“ (?) A spanyol cortes-gyűlés f. hó 5. ülésében a budget tárgyalása újból felvétetett Lanzca beszédet tartott, mely­ben a jövedelmi adó behozatalát támogató, A belgiumi képviselő kamra f. hó 7-én 62 szavazattal 13 ellen el­­fogadá az idegenek kiutasítására vonatkozó törvény ér­vényének meghosszabbítását. Belgrádból írják, hogy a kormány Mijatovics pénz­ügyminisztérium osztály­főnökét nevezte ki Szerbia kép­viselőjévé a bécsi vasúti­ értekezletre. Távirati hírek : Münchn, julius 7. A minisztertanács nagy ma­joritással elhatározás hogy a concordatum megszületése végett törvényjavaslatot terjesztene a kamarák elé. Hol. Hohen ide érkezet ide. Moltke tábornagy Stazburgba uta­zott el. Pár­is, jul. 7. az „Union“ Chambord grófnak a chambordi várkastélyban e hó 5-kén kelt kiáltványát közli, mely igy hangzik: Francziák! Köztetek vagyok. Ti megnyitottátok előttem Francziaország kapuit; én azon szerencsét, hogy a hazát ismét láthassam, nem utasit­­hatom vissza. Azonban hosszabb u­t­mulatásom által nem akarok új ürügyet keresni az izgatásokra. Ennélfogva távozom Chambordból , de tőletek nem válok el. Francziaország tudja, hogy én az övé vagyok. Nem felejthetem el, hogy a monarchikus jog a nemzet öröksége , sem azon köteles­ségeket nem utasíthatom vissza, melyek irányában reám háramlanak. Én ezen kötelességeket teljesitend e rá. Higgjetek egy becsületes ember és király szavának. Isten segélyével, ha úgy akarjátok, veletek egyesültem, az ország valódi szükségeinek megfelelő, demokratikus és a helyi szabad­ságok széles alapján nyugvó kormányt fogunk alapítni. A kiáltvány tiltakozik azon gondolat ellen, mintha a feudális jogokat akarnák visszaállítani , de kinyilatkoz­tatja, hogy mi marad a fehér zászlóhoz, melynek segélyé­­vel keletkezett a nemzeti egység. Chambord gróf minden félelem nélkül ígéri, hogy a sereg éberségében egészen megbízik. A kiáltvány e szavakkal végződik: Francziák- V. Henrik nem lehet hittelen IV. Henrik fehér zászlójához! V­EGYES. — Ő Felsége Schönbrunnban július hó 29-én kelt legfelsőbb elhatározásával megengedte, hogy a magyar honvéd lovasság négy-négy századonként összeállított lo­vas osztályai törzstisztek által vezényeltessenek, s hogy e czélból a tettleges szolgálatbeli törzstisztek száma há­rommal szaporittassék, a szükséges költségtöbblet a jövő év költségvetésébe fog felvétetni s igy a csak jövő évben betöltendő törzstiszti állomásokon a lovas osztályok ideig­lenes parancsnokságával ezen fegyvernembeli három rang­idős­ és alkalmas százados bizatik meg. — Múlt számunkban jeleztük, hogy Pesten egy „hírlapírói nyugdíj intézetet“ akarnak létrehozni; a kér­dést Jókai vette kezébe és pártolják legynagyobbára a „balpárti“ sajtó munkásai. Pesten már évek óta áll fenn egy „írói segélyegylet,“ mely különbség nélkül részesíti javadalmaiban az elaggott vagy ínséget szenvedő írókat, vagy ezek özvegyeit és árváit, tehát a sajátlagos úgyne­vezett „hiralapírókra“ is kiterjed. Váljon mért akár a balpárti sajtó pró­grémiuma mégis, egy külön intézetet, ugyanazon utakon és módok által létesíteni? Mi részünkről nem helyeselhetjük az ily szétforgácsolódást, mely itt is úgy, mint más téren, csupán magyar faj­beteg­ségnek látszik. . .. — Beszarbiában az idén rendkívüli dús borter­mésnek néznek elébe, úgy hogy a borkereskedők a múlt évekből való borkészleteiktől is a valódi áron alul igyekeznek megszabadulni. Erdélyben is szépen állanak a szőlők, ha szüretig még baj nem éri, tán nem busulunk úgy a hegy leve mellett mint a tavaly ! — A magyar borok érdekében a keresk.­minisz­térium következő figyelmeztetést tett közzé: Stettinből érkezett tudósítások szerint Észak-Németországban eddig a magyar borokat ott különösen azon okból nem lehetett meghonosítani, mert a lakosság a franczia borokhoz szokott. Miután jelenleg részint Francziaország belviszonyai követ­keztében az ott megszokott bordeauxi bor a megkívánt mennyiségben nem szállíttatik, részint pedig a német lakosság jelenleg idegenkedéssel viseltetik minden franczia termény iránt, az idő igen kedvezőnek látszik arra, hogy az említett vidéknek megnyerésére a magyar borok szá­mára komoly figyelem fordíttassék. Különösen ajánlhatók egyelőre a bordauxi bort helyettesítő vörös boraink, vala­mint a gyógyszerül használható erős aszú borok.­­ A Borszéken berendezett távirdai hivatal f. hó 2-kán korlátozott napi szolgálattal megnyittatott. — .Brassai Samu jeles tudósunkat Londonban a „Hungarian Workmens Club“ tiszteletbeli tagjává meg­választotta. Ugy látszik, azoknak az ügyes angoloknak élesebb látásuk van mint a pesti tudós uraknak ?... — Pascaly úr román színtársulata, kolozsvári lapok szerint f. hó 29-én, 30-ikán és 31-én Kolozsvárit fog működni. — A román irodalmi egylet idei nagygyűlését Bologa alelnök és Russu titkár augusztus 7-k­ére Fogaras városába hívták egybe. — A lembergi egyetem polonisatiója e napokban meg fog történni. — Az ágostai hitvallásnak országos consisto­­rium­a f. h. 6-án öszveült Szebenben. — Vasúti szerencsétlenség. Mint Károlyfehérrvár­­ról írják, a tehervonat múlt vasárnap Zám és Ilye közt kisiklott a vágányból, a gőzmozdony és négy kocsi lero­hant a töltésen, s ez alkalommal a vonal vezető lábát törte. Az erdélyi vaspályán a vizár miatt meg kellett szüntetni a közlekedést. Négy vasúti híd öszeomlott. A posta sem közlekedhetik. A Maros több helyen átlépve medrét iszonyú pusztításokat okozott. — Br. Flór Ferencz Pest városa köztiszteletben álló főorvossá a lóvonatu vaspályán egy kocsi által elgá­zoltatok s rögtön szörnyet halt. A szerencsétlenség kocsi változtatás alkalmával történt, a köztiszteletben álló férfi megbotlott a sínekben s oly szerencsétlenül esett el, hogy a kocsi­ kerék mellkasán érte. Dr. Grósz Lajos e baleset alkalmából kilencz pontba foglalja össze azokat a rend­szabályokat, a­melyek a lóvonati vasútnál elkerülhetetlen szükségesek. — A nemzetközi vasúti congressuson, mely Berlinben aug. 16—18. között tartatik meg, Magyaror­szágot Csengery Antal és Kautz Gyula urak fogják kép­viselni, az Antwerpeni földrajzi nemzetközi gyűlésre pe­dig Tóth Ágoston úr, osztálytanácsos a köztek, miniszté­riumban, utazik, a­ki ezen alkalommal bemutatja az általa készített nevezetes domborműveket. — A honvédség a jövő őszön nagyobb csapaton­ként, dandáronként tartandja hadgyakorlatait. Ilyen össz­­pontitás Erdélyben N.-Szebenben lesz. — Koronaőrség a tervezett szervezet szerint egy kapitány parancsnoksága alatt egy hadnagy, három őr­mester, három szakaszvezető, két dobos s negyven köz­legényből fog állani. Egyenruhájuk ez lesz : Fehér fénylő régi magyar alakú sisak az ország czimerével és sastollal. Bíbor veres atilla és nadrág fehér zsinorzattal. A ba­kancson l'/s hüvelyk hosszú rojtok. A fegyverzet fehér övről csüngő görbe magyar kard s egy öt láb hosszú vörös nyelű alabárd damaskusi aczélból. Szolgálaton kí­vül az egyenruha sötétzöld atilla és vörös nadrágból áll. Az atillán fehér gombok és vörös zsinórzat. — A „Csokonai emlény“ czímű­ nagy képes al­bumra előfizetési fölhívás küldetett. Az album 12—14 ívnyi kötetből fog állni, három kőrajzzal „Csokonai em­lékszobra“ (Izsó mintázata után) „Csokonai lak- és halá­lozási háza“ és „Csokonai síremlék.“ Az emlény szer­kesztője Hamar László Debreczenben. A mű október hó­ban jelen meg. Előfizetési ára fűzve 2 frt, diszkötésben 4 frt. A pénzek a szerkesztő neve alatt a „Debreczen“ szerkesztőségéhez küldendők. Az emlény a Csokonai-emlék leleplezésére készül el. — Északamerikában a hírhedt mormon felekeze­­tet azon veszély fenyegeti, hogy megszűnik. A pacificvasút elkészültével roppant idegen ment Utahba, s ennek kö­vetkeztében kezd ott az egynejüség lábra kapni. Ez újí­tás különösen a mormonnőknél talál roppant pártolásra s igy a mormonismus minden fegyveres beavatkozás nél­kül, békés után kapja meg alapjában a halálos döfést. — Az angol népszámlálás, mely minden 10 év­ben szokott eszközöltetni, közelebb ment végbe az egész egyesült királyságban. E szerint Nagy-Británia összes la­kosainak száma 31.463,480 ; ebből esik Angliára és a walesi herczegségre 22.704,108, Izlandra 5.402,759 és Skótiára 3.358,613. A növekedés 1861. óta 2.637,884 Vallási tekintetben Izlandban van 414,933 katholikus 683,295 anglikán h­itű 558,238 presbiteriánus és 19,283 különböző vallásfelekezetű.­­ Tengeralatti távirdai vonalak. Az Európa és Amerika közt 1865-ben készült tengeralatti huzal, mely csakhamar megszakadt és sokáig nem volt helyre­állítható, most már ismét használható állapotban van, úgy hogy ezentúl három távirdai vonal közlekedhetik , s Európa és Amerika közt.­­ Az osztrák kormány által Raguzától Máltáig s igy közvetve Ázsia felé tervezett tenger alatti huzal létesítését a reichsrath pénzügyi bizott­sága jóváhagyta. A pesti egyetemi román ifjúság egyletet alakított egy román akadémia s nemzeti színház alakítá­sának előmozdítására. Most az összes román fiatalsághoz egy fölhívást intéz, hogy az eszmét fölkarolják, legyenek ennek apostolai az utolsó kunyhóig. — Czélja: minden lehető erkölcsi támogatást nyújtani s filléreket gyűjteni. Különben e czélból már Oláhországban is alakult egy komité, mely fölhívásait már szintén kibocsátotta. — Ugron Gábor fiatal hírlapíró, ki a franczia­­porosz háború végén a garibaldisták soraiban szolgált s a commune uralkodása alat és óta Párisban tartózkodik, a párisi legújabb forradalom történetét érdekesen s tüze­tesen megírta A mű két terjedelmes kötetben fog meg­jelenni. Részletesen lesz kitüntetve az első mozgalom, a commune emelkedése s hanyatlása, a párisi lakosság ma­gaviselete a zár alatt. — A magyarországi lapirodalom statistikája ma­gyar nyelen megjelent Magyarországon összesen 16 napi­­lag (kettő kétszer naponkint), 106 heti­lap és 53 havi irat összesen 175. — Valamennyinek együtt összesen 136,700 előfizetője van s ennyi példányban megy­­szét az országban. — Német nyelven megjelent Magyarországon 15, hetilap 60, havi 8, összesen 83. — Összes előfizetőik szá­ma 97,800. — Szláv nyelven megjelenő napilap 2, heti 31, havi 15, összesen 48. Összes előfizetőik száma 30, 950. — Román nyelven megjelen 11 lap összesen 7800 előfizetővel. — Olasz nyelven 3 lap, 2200 előfizetővel. — Latin nyelven is jelenik meg lap (Paseiculi ecclesi­­astici) Budán, de annak alig van előfizetője. — Valame­­menyi lap összes előfizetőinek száma 275,450. — A la­pok bel­munkatársainak száma : A magyar lapoknak össze­sen 303, a németekének 143, a slávokénak 17, az olaszo­kénak 4 és a latinnak 1 munkatársa, az ex professo hír­lapírók összes száma ennélfogva 584. — Utgőzmozdonyok. Gróf Széchényi Ödön kizá­rólagos engedélyért folyamodot a közlekedési minszterhez, hogy az egész országban utgőzmozdonyokat meghonosít­hasson. A közlekedési miniszter a kérvényt a belügymis­­terhez téve át, honnan Pest városához küldetett le, véle­ményezésre, váljon a mozdonyok használata ellen rend­őri szempontból nem forognak-e fen nehézségek. 223 Törvénykezés. Jegyzéke a m.-vásárhelyi m. k. úrbéri törvényszéknél folyó 1871. év julius 15-én nyilvános ülésben előadandó ügydaraboknak Ülnök Tamási Béla által Sándor Lászlónak szénaverési Gottschling Péter és társai e. dézmás pere, Henter Józsefnek Weber Katha­rina e. d­r. Dániel Mihálynak Bell András e. Toroczkai Sándornak Konyen Mihály e. Kozma Gábornak Gross Georg, Kinczel Mihály e. Gidófalvi Szabinának Gáspár Georg e. Ugrón Sándornak Hinczel M. e. Ugyanannak Konyen Anna e. G. Bethlen Farkasnénak Lissa György e. Gr. Toldalagi Ferencznek Seiler Mihály e. Gr. Rhédei Juliánnának Kapos Georg, és Kocsis Georg e. Gr. Lázár Antóniának Vertes­ András e. Horváth Dánielnek Reuss Leonhard és Hemrik M. e. Berzenczei Sándornak Seimen Georg e. Török Ferencznek Konyen András e. Berzenczei Antalnak Konyen Georg e. Pálfi Sándornak Schuster M. e. Gr. Haller Jánosnénak Schuster Georg és Tatler G. e. Nagy Mózesnek Szövérfi Sámuel és t. e. u. p. Kakasi Gergelynek Winkler György e. Mártonfi Jánosnak Wink­ler Georg e. e. Räuber Rozáliának Winkler János e. Gr. Rhédei Juliánnának Girsch János e. Gr. Bethlen Far­kasnénak Wagner Józef e. Gr Eszterházi Istvánnak Zi­­keli Mihály e. Földvári Ferencznek Wagner Pál e. Bo­lyai Gergelynek Burez György e. Ati Lajosnak Zikeli Mihály e. Toldalagi Ferencznek Schuster János e. Lokodi Ignácznak Burez Mihály e. G. Lázár Antóniának Weis Márton e. Kendefi Árpádnak Weitner János e. Horváth Dánielnek Zikeli Mihály e. Herter Józsefnek Tusk Georg e. Ugrón Amáliának Keul Andreás e. Zatureczki István­nak Botradi János e. Zöld Antalnak Girsch János e. d. p. Pótülnök Gyárfás József által Pálfi Ugrón Annának Bába Vaszi elleni úrbéri pere. Gr. Kornis utódoknak Muszka János elleni úrbéri pere. Ugyanannak Muszka Samu e. u. p. V. Filep Sán­dor és Albertnek Molnár Lajos e. u. p. B. .apai­ Károly­­nak Barát István, Barát József, Moldván György, Tőkés Sándor, Csíki József, Náznás György e. p. Sándor László­­nek Burcsán János e. u. p. Ugyanannak Orosz György e. u. p. gr. Toldalagi Mihálynak Bukur György és Mátyás Miklós e. p. A m.-vásárhelyi m. kir. Ítélő táblánál 1871. julius 17-ik és következő napjain a következendő ügyek fognak nyilvános ülésben tárgyaltatni. I. Tanács polgári ügyben, előadó k. t. biró Lészai Lajos. Nopcsa János a kir. kincstár ellen közös erdők tu­lajdona i. Klein Frigyes a kir. kincstár e. kártérítés i. Petrovich Terézia örökösei, Wächler Frigyes e. 181 frt 69 kr­­. Futsch és temesvári czég Lovász Gáborné e. 70 frt 62 kr. Bartha Lajos Schwartz Farkas e. haszonbér i. Kendeff­y Miklósné kárpótlásai kiutalási ügye. Engel Gott­lieb hagyatéki ügye. Gunesch Sámuel id. Benedek József e. csődkihirdetés i. Mocana Juana Hertia Demetriu e. előjegyzés i. A kir. kincstár özv. gr. Haller Gáborné e. okmány előmutatása i.

Next