Székely Hírmondó, 2000. július-szeptember (5. évfolyam, 27-39. szám)
2000-08-11 / 32. szám
Kis magyar olimpiatörténet - atlétika Vetések és aratások zeptember 15-én Sydneyben megkezdődik a XXVII. nyári olimpia. Az újkori játékok 1896 óta iroda történetében nem volt példa arra, hogy a magyar sportolók - már amennyiben őszt vettek az eseményen - aranyérem nélkül térjenek haza. Visszanéző, s egyben előretekintő sorozatunkat abban a reményben közöljük, hogy Ausztráliában is folytatódik az igen néphagyomány. Összeállításunkban azokra a sportágakra koncentrálunk, amelyekben már ünnepelhettünk olimpiai bajnokokat, s amelyek képviselői részvevők lehetnek ezúttal is. Az atlétiká val kezdjük. Éppen száz esztendeje, hogy szegény Frantisek Janda-Luk szentségeit rendesen a diszkoszvetők versenye közben. Átkozta a cseh, a párizsi rendezőket, amiért egy fákkal sűrűn ültetett területet jelöltek ki az olimpiai torna helyszínéül, úgyhogy hiába veselkedett neki, a diszkoszt - egyetlen érvényes dobást leszámítva - rendre valamelyik faág állította meg. Hanem nagy riválisa, Bauer Rudolf jobban célzott, mi több, hetvenkilenc centiméterrel meszszebbre vetette a „tányért”, így nyerte meg a magyar atlétika első olimpiai bajnoki címét. A következőre harminchat évet kellett várni. „Csoda volt: száznegyven centin kezdtünk, százötvennyolcon öten, százhatvannál már csak hárman maradtunk versenyben, a brit Odam, a német Kaun és én - emlékezik Berlin magasugró-győztese, Csák Ibolya. Ői győzött, 162 cm-rel. A következő olimpián, ’48- ban Németh Imre útjára indította a magyar kalapácsvető-legendát, Gyarmati Olga pedig halk köszönetet rebegett trénerének, Bácsalmási Péternek, amiért a gátfutás helyett a távolugrásba nevezte be őt... Négy évvel később, Helsinkiben - minden idők legsikeresebb „magyar” olimpiáján — Csermák József lépett Németh örökébe: alig húszévesen világcsúcsot érő kísérlettel „dobta le” vetélytársait az emelvény tetejéről. A hagyományőrzést Zsivótzky Gyula vállalta magára, bár Rómában és Tokióban is még „csak” a dobogó második fokára állhatott. Mexikóvárosban aztán rettenetes erővel hajította el a kalapácsot, miképpen ugyanitt Németh Angéla a gerelyt, megelőzve ezzel az addig vezető román Penest és megszerezve az azóta is utolsó magyar női atlétikai aranyérmet. Ugyanakkor a legcsekélyebb izgalomtól is megkímélte szurkolóit Németh Miklós ’76-ban. A montreali gerelydöntőben már elsőre akkorát lendített, hogy a hetvenkétezer néző elhűlve figyelte, vajon nem száll-e ki a hegyes rúd a stadionból. Az 1976 és 1996 között eltelt húsz esztendő kínosan hosszú volt az időben, de csak röpke pillanat a papíron: amikor már-már azt hittük, ebben a sportágban soha nem hangzik fel többé a Himnusz, akkor egy, Amerikában tanuló zömök fiatalember, Kiss Balázs - persze, hogy kalapáccsal - megszerezte a magyar atlétika kilencedik olimpiai bajnoki címét. Kiss Balázs ott lesz Sydneyben is. Az atlétika magyar olimpikonjai 1900, Párizs: Bauer Rudolf, diszkoszvetés (36,04). 1936, Berlin: Csák Ibolya, magasugrás (160). 1948, London: Gyarmati Olga, távolugrás (569,5); Németh Imre, kalapácsvetés (56,07). 1952, Helsinki: Csermák József, kalapácsvetés (60,34). 1968, Mexikóváros: Németh Angéla, gerelyhajítás (60,36); Zsivótzky Gyula, kalapácsvetés (73,36)., 1976, Montreal: Németh Miklós, gerelyhajítás (94,58). 1996, Atlanta: Kiss Balázs, kalapácsvetés (81,26). Hatalmas bevétel, szerény haszon / 1 2,4 milliárd belga frankos költiségvetésből mindössze kétmilliós térfhaszonra számítanak a labdarúgó Eb szervezői, állítják az Euro 2000 alapítványnál, ahol már annak is örülnek, ha nem lesz veszteség. A belga és a holland állam viszont ennél jóval nagyobb profitot remél. Bár az idei labdarúgó Európabajnokság pontos anyagi mérlege csak szeptember végére készül el, annyi már most látszik, hogy sikerült teljesíteni az eredeti célt: egyensúlyban tartani a kiadásokat és a bevételeket Az esetleges hasznon a két rendező ország, Belgium és Hollandia labdarúgószövetsége osztozik majd. Ahhoz képest valóban örömteli hír a kis nyereség is, hogy az előző két Eb házigazdája, Svédország és Nagy- Britannia veszteséggel zárta az eseményt. A fő bevételi források: jegyeladás, kereskedelmi jogok, rádiós és televíziós közvetítési jogok; a legnagyobb kiadások: stadionok, biztonság, személyzet, jegyeladás, kommunikáció, szállás, közlekedés. A két vendéglátó ország már nem milliókban, hanem milliárdokban méri a profitot. Előzetes számítások szerint az Európabajnokság bruttó gazdasági hatása Belgiumban hétmilliárd, Hollandiában pedig kilencmilliárd belga frank. Ebbe minden beletartozik: az áfa, az egyéb adók, az új munkahelyek, a szállodák bevétele, a közlekedésre költött pénz. Belgiumban csak az áfát 2,2 milliárd frankra becsülik, ami gyakorlatilag tiszta haszon a belga állam számára._____________________ Nem bírja a térde a terhelést Hrutka állástalan rév ! Eintracht Frankfurt felbontotta 11 . Hrutka Jánossal a szerződését. Az íl német klub arra hivatkozik, hogy a huszonkétszeres angyar válogatott védő egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy a Bundesliga élvonalában szerepeljen. A románoknak Budapesten emlékezetes gólt lövő játékos szerint a frankfurtiak valamiért már az orvosi vizsgálat előtt aláíratták vele a szerződést, amit a klub vezetői is szignáltak. „Ez a klub hibája — nyilatkozta Hrutka. - Éppen ezért akár azt is mondhatnám, hogy nekem nincsen félnivalóm, hiszen érvényes a megállapodásom.” Lekenyerezési kísérlet Karácsonykőn Lányokat a bíróknak Bajnokok Ligája 1995-ös idényében, a Dinamo Kijev - Paraipiathinaikos mérkőzést követően Antonio Lopez Nieto világraszóló botrányt robbantott ki.T spanyol játékvezető azt állította, hogy a mérkőzés előtt két drága bundát talált a szobájában, ami lekenyerezési szándékként értelmezhető. Az ukrán bajnokcsapat egyéves eltiltást kapott mindennemű nemzetközi szerepléstől. Nemrég ennél jóval súlyosabb eset történt a romániai Karácsonykőn (Piatra Neamţ), amely csak most kezd botránnyá terebélyesedni, miután az UEFA vizsgálatot rendelt el az ügy kapcsán. Az történt, hogy Ceahlául- Austria Viena intertotós összecsapás első fordulójában a moldvai házigazdák túlzott előzékenységgel fogadták a játékvezetőket. Vendégszeretetük odáig fajult, hogy négy lányt ajánlottak fel a bírói gárdának a mérkőzést megelőző éjszakára. Válaszképpen Stephan Moulin francia játékvezető még a vacsora után felszolgált bort is hidegen utasította vissza, a német megfigyelő, Seipfert Hermann pedig jelentésében részletesen taglalta az incidenst. Az UEFA a múlt héten kért hivatalos magyarázatot a Román Labdarúgó-szövetségtől. A moldvai klub illetékesei szerint a lányok csak egy hazai sajátosságokkal ötvözött művészi előadást kívántak bemutatni a bíróknak, ám nehezen hihető, hogy ez a magyarázat kielégíti az európai labdarúgás vezető fórumát. Maga Mircea Sandu, az RLSz elnöke is úgy véli: a Ceahlăul legalább egyéves eltiltásra számíthat. Az Eintracht Frankfurt sajtófőnöke, Katja Kraust ezzel kapcsolatban kijelentette: „A megállapodásnak van egy záradéka, melynek alapján felbonthattuk a szerződést. Ez tartalmazza azt, hogy amennyiben a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) nem adja ki a labdarúgó játékengedélyét, akkor felmondhatunk a futballistának, és ez minden egyes Bundesligában szereplő labdarúgónak benne van a szerződésében. A döntés visszavonhatatlan. Arról azonban nincsenek információim, hogy miért nem esett át a játékos az orvosi vizsgálaton még mielőtt hozzánk került volna.” Sportfókusz Egy hónap és néhány nap van még a sydneyi nyári olimpia rajtjáig. Az 1988-as szöuli (Dél-Korea) olimpia után ez a második hajnali világverseny. Európai szemmel, persze. Aki nem teheti meg, hogy éjszaka kövesse a játékok eseményeit, az reggel egészen friss eredményekre ébred. Sydney és Bukarest között 8 óra az időeltolódás, ennyivel vannak előbb. Szöul esetében 7 óra volt az előny. A sportrajongók közül sokan emlékeznek: jó néhány sportág döntője Romániában az éjszakai, hajnali órákra esett, legjobb esetben is a déli, vagy koradélutáni időszakra. A csodálatos magyar öttusa sikerekről (aranyérem egyéniben és csapatban is) hajnal felé értesült az, aki egyenes adásban követte a Petőfi és Kossuth rádió közvetítéseit. Szeptemberben is sokat kell éjszakázni az egyenes adások kedvelőinek. Jó, ha már előre szabadságot kérnek, hiszen nem lesz könnyű a munkát is elvégezni a sok virrasztás után... A szöuli olimpia idejéről újságíróként is vannak emlékeim. Az olimpia előtti napokban állambiztonságiak jártak a lap vezetőinél, s figyelmeztették: csak román forrásból származó híreket szabad közölni. A román forrás a rádió, a televízió és az Agerpres nevű hírügynökség volt. Ez utóbbi nevében az „Ager” azt jelenti, hogy nem 3, hanem 2 vagy 1,5 napos hírek, kommentárok jöttek telexen. Mi legyen? - tanakodtunk a szerkesztőségben. És kitaláltunk egy egyszerű cselt: megszámozzuk a versenyszámokat, illetve aranyérmeket. Azzal érveltünk, hogy így kötelező mindegyiket közölni, mindegyikről írni, nem maradhat ki egy sem. Talán nem is maradt ki. A magyarok biztosan nem. Ott lehetett közöttük a 12 magyar arany, valamint az ezüst- és bronzérmek is, bár ezekről a román hírforrások nagyon hiányosan számoltak be, némelyiket „elfelejtették” megemlíteni. Rendszerint a Petőfi és Kossuth rádió híreiből, közvetítéseiből egészítettük ki a „magyarfelejtő” román híreket...