Székely Hírmondó, 2010. augusztus (15. évfolyam, 116-137. szám)
2010-08-02 / 116. szám
SZÉKELY Hírmondó 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ Az új Széchenyi-terv magyarországi szociknak újabban állandóan savanyú a szőlő. Nem elég, hogy mind mélyebbre süllyednek a népszerűségi listákon, de már a médiát sem tudják régi formájuknak megfelelően manipulálni, hadd mondanaímna valami jót is róluk. Már a Népszabadság sem az„igazi", egyedül a Népszava kínlódik valami pozitívet kikumulálni a levitézlettekkel kapcsolatosan, s szidni a nemzeti oldalt, ha lehet. Azt pedig egyre nehezebb, mert népszerűsége nem csökken, inkább nő, s ha a csodavárásoknak nem is tud maradéktalanul megfelelni, gőzerővel dolgozik a szétzüllesztett-szétlopott ország rendbetételén. Ennek a jegyében újítják fel a 2002-ben abbahagyott Széchenyitervet, melynek legfőbb célkitűzése a honi gazdaság élénkítése, a kis- és közepes vállalkozások felkarolása és új munkahelyek teremtése lesz, milliós nagyságrendben. Az új Széchenyi-terv a szocik és a liberálisok Új Magyarország programját váltja fel, ami a legnagyobb tolvajlásokra alkalmat adó autópályák megépítésén és az állami, önkormányzati vagyonok elherdálásán kívül nem sok hasznot hajtott Magyarországnak. Az új terv meghirdetésekor mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind pedig a magyar gazdasági élet két új vezetője, Fellegi Tamás és Matolcsi György miniszterek igen-igen derűlátóan nyilatkoztak a kilátásokról, s ebben az sem akadályozta őket, hogy megszakadtak a Nemzetközi Valutaalappal folyatott tárgyalások, s emiatt a világ pénzpiaci tudorai és hiénái „leminősítették" az országot, mondván, hogy kockázatos a külföldi tőke, a beruházások számára. Az új Széchenyi-terv bejelentése a baloldalon keltett igazi haragokat és keserűségeket, s nehezen tudván belekötni, azt szajkózzák, nincs benne még semmi konkrétum, s a Fidesz-KNDP-kabinet bizonyosan az önkormányzati választások megnyerése után nyeleti le a keserű pirulákat és a fojtogató galuskákat Magyarország lakosságával. Valamit kell mondani még Lendvai Ildikónak, Mesterházy Attilának és Tukacs Istvánnak is. Most éppen Tukacs mondta a magáét, mert ezzel bízta meg szeretett pártja. Hogy mennyire lesz sikeres az új Széchenyi-terv, azt én nem tudhatom, de minálunk is elkelne valami ilyesmi, hogy legalább azt a harmincmilliárdnyi eurót lehívhassa Románia, mely vissza sem térítendő fejlesztési pénz, s csupán talpraesett projektumok kellenének lehívásához. De azok honnan? « Borbély László a helyi vezetőket hibáztatja Bűnös felelőtlenség Konkrét adatokkal felvértezve érkezett pénteken Sepsiszentgyörgyre Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter. A megyei tanács nagytermében a polgármesterekkel, a környezetvédelmi hivatal és az erdészeti igazgatóság vezetőivel tartott megbeszélésen a miniszter bírált mindenkit, aki él és mozog, majd Erdővidékre látogatott, ahol elege lett abból, hogy elmagyarázzák neki, miért nem működnek a dolgok (többek közt a minisztériumban). Böjte Ferenc - Nagy Demeter István Sepsiszentgyörgyön a miniszter az árvízvédelemre szánt támogatás ismertetésével kezdte mintegy másfél órásra nyúló felszólalását. Elmondása szerint szerdai ülésén a kormány 10 millió lejt utalt ki Háromszéknek a Debren-, Kászon-, Bölön-, Kovászna-, Szacsva-, Kormos-, Lisznyó-, Torja-, Gelence-, Bereck-patakokon, valamint a Feketeügyön és az Oltón történő beavatkozásokra. „Abban a szűk három évben, amikor RMDSZ miniszterek voltak a környezetvédelmi tárca élén, 28,5 millió lejt kapott Kovászna megye árvízmegelőzésre, a többi hét évben, 2000-től összesen csak 8,5 milliót. Ebben az évben 900 millió lejt fogunk adni árvíz-megelőzésre, ez a legnagyobb összeg 1990 óta” - fejtette ki. A helyi hatóságokkal folytatott tanácskozáson elhangzott, hogy amíg vízhálózat kiépítésére Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót és Kovászna 2007-2009 között 4 millió lejt kapott, addig ugyanezek a városok az utóbbi 7 hónapban 4,5 millió lejes támogatásban részesültek. Egy hetet kapott az erdészet A miniszter a felelősségre vonást Hobincu Zoltánnal, a környezetvédelmi ügynökség vezetőjével kezdte, aki nem tudott konkrét adatokkal szolgálni a magánszemélyek által a Zöld Házprogramra benyújtott 214 pályázatról. Az erdészet vezetőjét az erdő-visszaszolgáltatások szabotálása, illetve a Romsilva tulajdonában lévő, de magánerdészetek területén található épületek sorsának rendezetlensége miatt rótta meg a miniszter. Borbély egy hét haladékot adott az állami erdészetnek, hogy a jogerős bírósági határozatokat végrehajtsa, emellett záros határidőn belül jeleznie kell azt is, hogy a tulajdonában levő száz épülettel mit akar kezdeni (egyébként míg 2009-ben a Romsilva 28 millió lejt költött újraerdősítésre, addig idén 44 millió lejt különítettek el erre a célra, s a Környezetvédelmi Alapból további 85 millió lejt fordítanak hasonló jellegű befektetésekre). A tárca hamarosan újabb pályázatokat hirdet meg erdősítésre, parkok rendezésére, erdei utak felújítására, bicikliutak létrehozására, és remélhetőleg szeptemberben aláírják a szerződést a megye víz- és csatornarendszerének korszerűsítését, valamint az integrált hulladékgazdálkodást célzó projektekre. Borbély László a találkozót követően az Erzsébet parkban átadta a Zöld Ház program első 18 háromszéki nyertesének a Környezetvédelmi Alap által jóváhagyott szerződéseket. Elfolyt pénzek Bölönben Borbély László Bölönben kezdte erdővidéki látogatását, ahol már az első percektől fogva szigorú hangnemben fejezte ki nemtetszését az árvízvédelmi munkálatokra felhasznált pénzek illetve ezek eredménytelensége miatt. -Tudom, hogy kevés pénz van, de ha megcsinálunk valamit, azt csináljuk meg rendesen! - fakadt ki a miniszter, majd négymillió lej kiutalását helyezte kilátásba a munkálatok elvégzésére, és felszólította a jelenlevő szakembereket, hogy mielőbb készítsék el a Bölönpatak medrének rendbetételéhez szükséges terveket. Miért nem fizet a minisztérium? A látogatás Baráton folytatódott, a város végén levő szennyvíztisztítónál, ahol Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség - amúgy maga is baráti illetőségű - elnöke arról tájékoztatta a minisztert, hogy bár három éve megvan a pénz a korszerűsítésére, azóta sem történt semmi a szennyvízülepítő körül, a patakba ugyanúgy folyik be a szenny és a szemét, mint eddig. Nagy István polgármester viszonzásul azzal érvelt, hogy a tavalyi év folyamán a tervek készültek el, idén pedig áprilisban tették le a minisztériumhoz a számlát 1,3 millió lej értékben, amiből csak 200 ezer lej érkezett meg.- Megelégeltem, hogy elmagyarázzák nekem, miért nem működnek a dolgok - emelte fel a hangját ismét Borbély László. - Engem az érdekel, hogy legyen meg ez a beruházás, s ha magát ugyanez érdekli, akkor legyen szíves, tegye le rendesen a számlákat, és akkor azok ki lesznek fizetve. A keletnémet csodaautó megszállottai Trabisok randevúztak Hétvégén Rétyen zajlott a Trabanttulajdonosok országos találkozója, a Trabi Trip 2010 elnevezésű rendezvény. A találkozót az Autocrono Klub szervezte a brassói Molnár Árpád vezényletével, aki szenvedélyesen rajong a Trabikért, és tíz darab van a tulajdonában, limuzintól kurtított kisautóig. A résztvevők Rétyen kívül a csernátoni múzeumot is meglátogatták, és Kézdivásárhelyen is tiszteletüket tették. Bartos Lóránt A céhes városban szebbnél-szebb kisautók gördültek végig: rózsaszínű kabriótól közel fél évszázados veteránautóig és hétszemélyes, hófehér limuzinig mindent látni lehetett a konvojban. Bár népautónak tervezték, nem volt könnyen elérhető a sokak által gúnyolt és kinevetett, de a maga egyszerűségében egyedi bájt sugárzó Trabi. Még szülőhazájában is éveket kellett várni egy-egy példányra, s az ára is meglehetősen borsos volt: az 1980-as években egy Trabant 1.1 Limousine ára 9900 német márka volt, az Universalt 10 250, míg a Trampot 14 820 márkáért kínálta a zwickaui gyár. A Kézdivásárhelyen felvonuló autókat elnézve bátran kijelenthető, hogy egy-egy kisautóba valóságos vagyont, és még több gondoskodást és szeretetet ölt bele a tulaja. Ki ne fordulna meg egy rózsaszínre vagy rikító narancssárgára festett Trabi után?« AKTUÁLIS Tiszta képet a szemétről (és a gátról)! A város másik végén levő hulladéktárolónál a miniszter amiatt fejezte ki nemtetszését, hogy Bárót nem állt be a Kovászna megyei közös integrált hulladékgazdálkodási rendszerbe. Augusztus végén már jöhetne a pályázati pénz a hulladéktároló felszámolására, a város önrésze pedig mindössze 2% lenne - mondta a miniszter -, de így, hogy Bárót nem része ennek a közös pályázatnak, a bezárási költségeket a városnak kell kigazdálkodnia. Legyenek szívesek, tájékoztassák az embereket arról, hogy ez mennyibe fog kerülni a városnak - szólította fel a jelenlevőket Borbély László, miután a polgármester kijelentette: a közös pályázat nélkül is megoldja a hulladéktároló helyzetét. A Barát-patak helyzetét felmérve, a miniszter a védőgát tulajdonjogának rendezését tartotta elsőrendű fontosságúnak: először a vízügynek kell átvennie a gátat a bányavállalattól, és csak utána lehet beruházni. - Ezt meg lehetett volna csinálni ezelőtt egy évvel is, ha valaki megkeres engem, és elmondja ennek a gátnak a problémáját - zárta rövidre a vitát a miniszter."