Székely Hírmondó, 2011. március (16. évfolyam, 41-63. szám)
2011-03-14 / 50. szám
SZÉKELY Hírmondó 2011. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ Szerelmes honvédjeink 1848 márciusa jó ok arra, hogy ne csak honvédjeink hőstetteiről, hanem a velük kapcsolatos szerelmi történetekről is írjunk, emelve érdemeiket. Meséljünk tehát Gábor Áron titkos hódolójáról és Dummel Ferdinánd, az osztrákból lett székely ágyúöntő szenvedélyes életéről, mert szükségünk van ezekre a legendákra. Az önfeláldozó szerelmes nő Nem kell sok fantázia ahhoz, hogy elképzelhessük, amint bátor kiállású honvédjeink megdobogtatták a hölgyek szívét azokban a lelkes időkben. Köztudott, hogy Gábor Áron karizmatikus személyisége meghatározta a háromszéki eseményeket, annak ellenére, hogy a forradalom vezetői egy ideig nem vették ezt észre. Az elején nem kapott képességeinek megfelelő katonai rangot, pedig elképzeléseit a történelem is igazolta. Csak 1849 májusában ruházta fel őt Kossuth az összes székelyföldi hadigyárak parancsnoki jogkörével, és kinevezte a székely tüzérség parancsnokául, de addig már sok tévedés történt, és mindössze három hónap maradt hátra a végső ütközetig. A legenda szerint az osztrákok inkább értékelték, félték személyét, ezért is tervezték meggyilkolását. Elküldtek Kézdivásárhelyre egy gyönyörű nőt, hogy elcsábítsa és elveszejtse a hőst. Aztán a történet nem várt fordulatot vett, mert a nő szerelmes lett Áronunkba, akinek bevallotta jövetele célját. Elmondta, hogy ő valójában Kopinszky Nelli, Worwicek Alfonz osztrák császári kapitány neje, akit férje azzal bízott meg, hogy csábítsa el Háromszék hősét, és mérgezze meg. Meg tudta volna tagadni a kérést, de rájött, hogy akkor mást bíznak meg helyette. Azért fedte fel a fondorlatot, mert csodálta azt a férfit, aki az ellenség szemében olyan hatalmas jelentőséggel bírt. Elindulása előtt megmérgezte gonosz urát, majd a magával hozott mérget ő maga vette be, és szerelme, Gábor Áron karjaiban halt meg. Sírját a múlt század elején még látni vélték a református temetőben... Osztrákból lett székely ágyúöntő Másik történetünk a jogtalanul elfeledett Dummel Ferdinándról szól, akinek sírja a kézdivásárhelyi katolikus temetőben található. Salzburgban született 1800-ban, és 1881-ben halt meg. Fémesztergályos-fémöntőként elindult a világba tapasztalatcserére, de a szerelmei Kézdivásárhelyen marasztalták, ahová 1826-1827 között érkezett meg. Itt született 1828-ban egy lánya Virth Máriától, majd egy másik feleségét, Novák Cecíliát itt temette el. Tudomásunk van egy brassói feleségről is, akitől 1831-ben született meg a fia, kinek utódai Budapesten élnek. Turóczi Mózes ágyúöntő műhelyének ő lett a művezetője, mert neki volt egyedül ehhez szakképesítése. A szabadságharc melletti elkötelezettségével nyerte el polgártársai tiszteletét, habár mindvégig jövevénynek nevezték, mert a magyar nyelvet törve beszélte. A szabadságharc bukása után a hegyekbe menekült, ahol majdani felesége, a nála 33 évvel fiatalabb Jancsó Éva látta el élelemmel, és gondozta évekig. Érthető a fiatal lány rajongása az idős mester iránt, hiszen a hagyomány szerint a hont védő osztrákuak nemcsak a székelyekkel vállalt sorsközösséget, hanem a szebbik nemnek is nagy hódolója volt. RIPORT 8 Március 15. - a magyar nő - beszélgetés Egyed Ákos Dr. Egyed Ákos professzor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Erdélyi Magyar Múzeum Egyesület elnöke, Kolozsváron lakik, ám erdővidéki származású, pontosabban bodosi, és viszonylag gyakran megfordul Háromszéken. Legutóbb Erdély 1848- 1849 című könyvének bemutatóján találkozhatott vele a háromszéki történelem- és igazságkedvelő közönség. Mivel az eseményt követően minket is megtisztelt figyelmével, a forradalom és szabadságharc erdélyi vonatkozásairól faggattuk, nem kerülvén meg a kényesebb témákat sem. Bedő Zoltán - Úgy tudjuk, hogy az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos legújabb kutatásai sok, eddig ismeretlen tényt is feltártak. Melyek ezek? - Most bemutatott könyvem tudomásom szerint az első nagy összefoglalása annak, ami 1848-49-ben Erdélyben történt, s a megírása érdekében könyvtárakban és levéltárakban folytattam mélyreható tanulmányozást, de átolvastam az eseményekkel kapcsolatos irodalmat is. A levéltári forrásokból nagyon sok új anyag került elő. Az egyik családi levéltárt kutatva például rábukkantam az erdélyi jobbágyfelszabadítás név szerinti kimutatására vármegyénként és székenként. Gyakorlatilag birtokában vagyok annak a lajstromnak, melyből kiderül, hogy falvanként hányan és kik szabadultak fel, ki volt a földesuruk, s mekkora mennyiségű termőterületet vehettek birtokba. Ugyanakkor megismétlem, de tágabb öszszefüggésben tárgyalom az első felelős magyar kormány által 1848 tavaszán meghozott intézkedések és törvények gyakorlatba ültetését, vagy a gyakorlatba ültetésükre tett erőfeszítéseket. Ezek rendkívüli módon különböztek a vármegyékben és a Székelyföldön, Magyarországon, a Bánságban vagy a Partiumban, mert a feltételek is mások voltak. Eddig nem volt köztudott, hogy bizonyos területek, vármegyék, régiók, városok hogyan kapcsolódtak be az eseményekbe, mit kértek ezért a magyar kormánytól, és az hogyan reagált erre. Mint ahogy a civil lakosság polgárháborús veszteségeinek és az ellenük elkövetett atrocitásoknak, valamint a számonkérés során a magyar hatóságok által kirótt büntetéseknek a számszerűsítése sem. Az újdonságok közé tartozik továbbá a magyar honvédsereg megalakulásának a nyomon követése az erdélyi részekben és a székelységben, de a megvívott csaták történetének megírása is. - Kitér-e a háromszéki forradalmi eseményekre? - Természetesen, nagy hangsúlyt helyeztem Háromszék és ezen belül Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy vagy akár a bodvaji humor szerepének kidomborítására. Ugyanakkor a társadalmi átalakulások bemutatását sem hanyagoltam el, sőt, a Székelyföldön fellelhető rendeket egymástól elválasztó válaszfalak lebontásának a fontosságát is kiemelten tárgyalom. Újdonság a közös teherviselési törvény székelyföldi gyakorlatba ültetése során felmerült nehézségek okainak a bemutatása. Háromszék kiemelkedő szerepe - Pontosítaná ezzel kapcsolatban? A volt határőrezredek, honvédzászlóaljakká alakulva, továbbra is katonai szolgálatot teljesítettek, bizonyos rétegek viszont kimaradtak ebből a teherviselésből, márpedig a székelység a terhek közös viselése mellett foglalt állást. A viták során feszültségek keletkeznek, de végül sikerül megegyezni. Ennek köszönhető a székelységnek a magyar szabadságharcban való egységes részvétele, mely óriási eredménynek számított, ugyanis a Habsburg hatalom képviselői is mindent elkövettek megnyerésük érdekében. Magyarország magyarsága tehát együtt és egységesen vívta meg forradalmát és szabadságharcát, ami azért is fontos, mert bekerült és fennmaradt a történelmi tudatunkban. - Miben látja ön a Székelyföld és ezen belül Háromszék kimagasló szerepvállalásának okát? - Mivel az osztrákok a csíki és a háromszéki férfiakat próbálták a legerőszakosabban beállítani a határőrezredekbe, ezen a vidéken élt a legelevenebben a madéfalvi veszedelem emléke. Másfelől megfosztották bizonyos szabadságjogoktól a székelységet, ugyanis a katonáskodás mellett adófizetésre is kényszerítették. Mindez pedig a fejlődésnek is gátat vetett, mert akadályozta a vállalkozást és a továbbtanulást. Éppen ezért amikor Európa népei fegyvert fognak a szabadság visszanyerése érdekében, a székelység és különösen Háromszék ezt fokozott mértékben teszi. Ez utóbbi átlagon felüli teljesítményéhez a polgárosodás előrehaladottsága is nagyban hozzájárult. - Mi segítette ezt elő? - Talán az iskolák megléte és szellemisége, valamint a tény, hogy nagyobb mozgástere volt a háromszéki székelységnek a szászság felé is, de ide sorolhatnánk a tapasztalt, sokat látott-hallott katonák visszatérését is a különböző hadjáratokból. Sok részből áll össze ez az egész, néhányat ismerünk, de még bőven maradt feltárnivaló, hiszen családi levéltárakból még fognak előkerülni újabb részletek, melyek feldolgozása a fiatalokra vár. Ezenkívül minden falu fel kell, hogy tárja, meg kell, hogy írja és terjessze a történésekben játszott szerepét. Magyar részről nem történt népirtás - Ön szerint milyen következtetést vonhatunk le az 1848- 49-es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatban? Történelmi távlatokban szemlélve volt-e hozadéka? - A szabadságharcot leverik ugyan, de a forradalom élén hiszen megvalósult a jobbá közös teherviselés, a törvérség, tehát a polgári törvén gyakorlatba ültetése. Ezzel megtörtént a régi törvényes - kutatásai alapján a as magyar-román ellátainak a számát lehet színűsíteni? - Sok helyen akkor nyon elpusztítottakat, így én is közölhetem a könyvemben kát. Ezek szerint a románc magyarok száma minimum tehető, viszont a bizonytalan és elmenekültek aránya' ,sői a szám tovább növekszteségei is viszonylag pontosak, mivel az osztrákok már népszámlálás alkalmával faluaat összeírták. A nyilvántartban 4300 személy szerepel,lószínű, hogy voltak közöttukatlanok is, de tudni kell, ha magyar hatóságok csak akosságokat vagy a hagyma emberéletekbe kerülő fosztgatásokat és gyújtogatások büntették kivégzéssel. Végül is magyar részről történt-e népirtás - Teljes bizonyossággal rem, hogy nem, de még olya rengzés sem, amilyet a féltevi románok, főleg a hegyvidék tettek. A felelősségre vonás az előbb is említetem, de mindez súlyos történetek olyan tragikus eszmei mély sebeket hagytak mint