Székely Hírmondó, 2015. január (20. évfolyam, 1-20. szám)

2015-01-15 / 9. szám

SZÉKELY Hírmondó 2015. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK Isten békék évada Klaus Johannis a nagy békü­­lékenység jegyében kezdte meg tényleges elnöki tényke­dését, amikor a pártok képvise­lőit összehívta, s rábírta őket, értsenek egyet a hazai védelmi képesség fejlesztésével, költe­nék - közös megegyezéssel! - a nemzeti össztermék évi kettő százalékát védelmi kiadásokra, tehát a hadsereg fejlesztésére. Ezt egyébként nemzetközi vál­lalások is szabályozzák, a NATO- tagság kiadásokkal is jár. Nincs is ezzel semmi baj, hi­szen tényleg ráfér a fejlesztés egy olyan haderőre, melynek repülőgépei és helikopterei úgy hullnak, akár ősszel a le­gyek. Az a két százalék biztosan meglesz. Korszerűbb fegyver­zetet vásárolnak, a katonák is több fizetést fognak kapni, de az már egyáltalán nem biztos, hogy az egész ügyből a hazai hadiipar is profitálhat, mert az úgy volt túlhaladott, túlmérete­zett és korszerűtlen, ahogyan Ceausescuék létrehozták. Most inkább vásárolni kell tehát­­ a nyugati fegyvergyártók örömé­re. Mondom, valami istenbéke jegyében zajlott a friss elnök ál­tal összehívott egyeztetés, az ünnepélyes megegyezés aláírá­sa, s ezzel vette igazán kezdetét Klaus Johannis elnökösködése. Mert templomi látogatásait mégsem nevezném annak. A pártok képviselői mellesleg fel­vetették, hogy hasonló egyez­séget kell kötni arra vonatkozó­an, végre költenék a PIB hat százalékát az oktatásra, az eddi­ginél többet az egészségügyre, de ebbéli egyezményük meg­születése újra elhalasztódott. Ha így tekintjük a dolgokat, akkor kis rosszmájúsággal azt mondhatnánk, hogy Románia „elszántabban" készül a hábo­rúra, mint a jövőre. De ne le­gyünk igazságtalanok, rossz­­májúak és telhetetlenek, bár azt megjegyezhetnénk, hogy az RMDSZ kérését, miszerint a román állam kössön egyezsé­get a kisebbségekkel is, nos, ezt igazán könnyen nyélbe lehetne ütni, hiszen pénzbe sem kerül­ne, csak politikai jóakaratba. Mindent összevetve, jó csil­lagzat alatt kezdődött Johannis elnökösködése, s ezt most egy­behangzóan minden politikai erő elismeri. Victor Ponta mi­niszterelnök, bukott elnökjelölt meg is irigyelte Johannis„belé­­pőjének"kedvező fogadtatását, s hogy ő is valami hasonló kon­szenzust teremtsen, hát gyor­san bemutatta legújabb au­­tósztráda-építtetési tervét, mely immáron a sokadik, de ugyanúgy dobálózik a kilomé­terekkel, mint a korábbiak. S azokhoz hasonlóan, valószínű­leg semmi nem lesz belőle, akár felvállalják a pártok, akár nem. Egyesek önvédelmet, mások erőfitogtatást emlegetnek Medvebocsra lőttek Ozsdolán Szombaton Ozsdolán, az egyik kert végében sörét­tel lőttek egy medvebocs­ra. A nem mindennapi esetről számos verzió ke­ring a faluban. Egyesek szerint jogos önvédelem­ről van szó, mások erőfi­togtatásnak tartják. En­nek jártunk utána az érintett személyek meg­keresésével. Orosz Anna, Tinea Teddy ár az említett medvét állítólag seregnyien kergették, és szemtanúi voltak kimúlásá­nak, ottjártunkkor alig akadt em­ber, aki vállalkozott volna arra, hogy elmondja, mit látott az emlí­tett napon. A megkérdezettek in­kább afelé terelték a szót, hogy mostanában elszaporodtak a med­vék, és a falu erdő felőli részén rendre bejárnak a kertekbe. A falubeliek szerint ez a medve­bocs sem most először bukkant fel a faluban, aznap is egész délelőtt ker­gették. Végül a lövést id. Palkó József, a helyi vadásztársaság tagja, enge­déllyel rendelkező vadász adta le, akit épp nyúlvadászatról hívtak haza az­zal, hogy a medve a kertjükben van, egy cseresznyefán húzta meg magát. Palkó azt mondja, elriasztás céljából lőtt a menekülő, 30-40 kiló körüli medvebocsra. Madársörétet hasz­nált, a combját találta el, véleménye szerint ez nem okozhatta a halálát. Úgy véli, a bocsot békén kellett volna hagyni, nem szabadott volna riogat­ni, kergetni, amikor a fára kapaszko­dott fel, már nagyon kimerült volt. Kovács Géza, az ozsdolai va­dásztársaság elnöke is ott volt a ja­nuár 10-i nyúlvadászaton. Elmon­dása szerint Palkó Józsefet éppen a hajtás befejezése után riasztotta a családja, hogy medve van a kert­jükben, a szomszédok és a gyere­kek is meg vannak ijedve, nem mernek kimenni a házból. Ekkor a fiával együtt otthagyta a vadásza­tot, és hazamentek. - A medvét nem láttam, nem tudom, mi történhetett, csak az emberek elmesélése alapján isme­rem a történetet - nyilatkozta la­punknak a falu korábbi polgármes­tere. - T­öbb verziót hallottam, van, aki szerint a medvét elaltatták, má­sok szívinfarktust mondnak, me­gint mások azt, hogy találat érte. Tény, hogy medvebocsra lőni nem szabad, mint ahogy medvére sem söréttel. A szóban forgó medvét egyébként már azelőtt is többen kergették ki az udvarukról. Egy olyan bocs lehetett, amelyiket az anyja elhagyott, elüldözte, és nem volt saját területe. Az is lehet, vala­honnan ideköltöztették, látszott rajta, hogy „megszokta” az embert. A vadásztársaság elnöke szerint felbomlott az egyensúly a vadállo­mányban, 10-15 évvel ezelőtt még évi 6-10 medvére adtak kilövési engedélyt, idén és a tavaly viszont már csak egy-egy medve kilövését engedélyezték. - Palkó József a leadott lövéssel törvényt sértett, de az adott pilla­natban nem tehetett mást - szö­gezte le Kovács. A vadásznak elvették a fegyverét és az engedélyét, a hivatalos szervek pedig vizsgálatot indítottak az eset kapcsán. Nicoleta Marin, a megyei rendőrség szóvivője - mivel nyo­mozás alatt álló ügyről van szó - csu­pán annyit mondott, nemcsak azt vizsgálják, hogy mitől pusztult el az állat, hanem azt is, hogy ki lőtt rá. Dr. Sikó Barabási Sándor, megyei főál­latorvos csupán annyit fűzött hozzá, kollégái igyekeznek mihamarább ki­deríteni a medve halálának okát. « B Balról Palkóék portája. A hátsó kertben menekült fára a medvebocs Kiskorúbűnözés Háromszéken Divatos a telefonlopás A megyei rendőrség keddi sajtó­­tájékoztatóján a kiskorúbűnözés terén jegyzett tavalyi adatokat is­mertette. Mint kiderült, országos viszonylatban Háromszék a sta­tisztikák végén szerepel, és kirí­vóan súlyos, áldozatokat követelő törvényszegések nem történtek. Tinea Teddy A tavalyelőtti adatokhoz viszo­nyítva a bűncselekmények száma visszaesett Háromszéken. A 13 év alatti kiskorúak csoportjában ló­ról 5-re, a 14-15 éveseknél - már részlegesen felelnek tetteikért - 8- ról 4-re, a 16-17 éveseknél­­ fele­lősségre vonhatóak - 20-ról 19-re csökkent a bűntettek száma. A leg­gyakoribb a lopás, rongálás, vala­mint legtöbb esetben fiúk követtek el törvénysértést. Az iskolai bűnözés terén tavaly 16 riasztás érkezett a rendőrségre: egy kivételével városon zajlott a tör­vényszegés, 12 alkalommal lopás, négyszer pedig verekedés miatt kértek segítséget a hatóságoktól. - Nem történtek kirívó, súlyos sérülésekkel végződő, komoly anyagi károkat okozó, kiskorúak ál­tal elkövetett bűncselekmények, legtöbb esetben mobiltelefonokat loptak - részletezte Tóth Zsig­­mond, a megyei rendőrség bűn­­megelőzési osztályának vezetője, majd felhívással fordult a szülők­höz, ha mindenképpen szükséges­nek érzik, akkor egyszerű, telefo­nálásra alkalmas mobiltelefont ad­janak gyerekeiknek, amelyek nem annyira csábítóak a tolvajoknak.­­ A rendőrség arra kéri a szü­lőket, ha szükségesnek tartják, csak egyszerű telefont adjanak gyerekeiknek AKTUÁLIS Megoldják a sofőrvizsgáztatási gondokat Átszervezést ígérnek Még ebben a hónapban lazul a zsúfoltság a megyei gépjárműbe­jegyzési és jogosítványkibocsátó közszolgálatnál - jelentette ki Se­bastian Cucu. A Kovászna me­gyei prefektus átszervezéssel sze­retné elérni azt, hogy ne kelljen órákig sorban állni a közszolgá­latnál. Erdély András A több éve húzódó gondot úgy akarja megoldani a prefektus, hogy saját hatáskörében más, a prefek­­túra alárendeltségébe tartozó in­tézménytől átcsoportosít embere­ket az irodába. - Tenni kell valamit, mert így nem mehet tovább - mondta Se­bastian Cucu. A gond onnan ered, hogy a köz­­szolgálat több munkatársa korrup­ciós ügybe keveredett. Még 2009- ben többüket azzal gyanúsították meg, hogy jó pénzért, hamis doku­mentumok alapján írtak be jármű­veket forgalomba. A kivizsgálás idejére, amit azóta sem sikerült be­fejezni, az ügyészség megtiltotta nekik, hogy az ügyfélszolgálaton dolgozzanak, egyáltalán „külső” emberrel érintkezzenek. Tavaly egy másik alkalmazottat kaptak raj­ta azon, hogy kétszáz euró kenő­pénzt kért egy vizsgázótól, hogy át­menjen a próbán. Ezeknek az lett a következmé­nye, hogy a maradék személyzet - beleértve Eugen Deaconu szolgá­latvezetőt is, aki maga is rendsze­resen „beül” a pulthoz - még a leg­nagyobb jóindulattal sem tudja el­látni a háromszorosára duzzadt munkáját, sorok alakulnak ki, a megnövekedett sorbanállási idő miatt ingerültek, türelmetlenek az emberek. A személyzet hiánya miatt he­tente csak egy alkalommal szer­veznek elméleti vizsgát a leendő gépkocsivezetőknek. Ilyenkor több tucat jelölt órákig várakozik a folyosón vagy az épület előtt. A békétlenné vált kuncsaftok a szá­mítógépek, valamint a vizsgana­pok számának növelését követe­lik. «

Next