Székely Hírmondó, 2015. október (20. évfolyam, 189-210. szám)
2015-10-20 / 202. szám
SZÉKELY Hírmondó 2015. OKTÓBER 20., KEDD TORTOMA Ma 19 órakor Erdővidék Múzeuma Kászoni Gáspár Termében Tabutémák: meleg szív. Miképpen vélekedünk homoszexuális felebarátainkról? címmel Balogh Réka szociális munkás és vallástanár (Székelykeresztúr) tart vetítéssel egybekötött előadást. Házigazda: Demeter Zoltán. ELŐADÁS A sepsiszentgyörgyi Zathureczky Berta Otthonban ma 10 órától Puskás Attila az őszi gombákról beszél. Az előadás nyitott, mindenkit szeretettel várnak. HAGYOMÁNYŐRZŐ NAPOK Szerdán 17 órától a kézdivásárhelyi Erzsébet Teremben Gazda József bemutatja Vezényelt történelem című könyvét KOZMIKUS POTYAUTAS Szerdán 17 órától a kovásznai Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa Termében, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub szervezésében Zágoni Attila kovásznai íróra emlékeznek születésének 70. évfordulóján. A kozmikus potyautas című posztumusz kötet bemutatóján jelen lesz Rostás Péter Emese, a könyv szerkesztője, valamint az író fiai, Zágoni Balázs, a kolozsvári Koinónia Könyvkiadó vezetője és Zágoni Bálint filmrendező. CIMBORÁK BÁBSZÍNHÁZ Szerdán 10 órától a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház nagytermében Kányádi Sándor Verstől versig hajt a csordás című maszkos játékát adják elő. Rendező: Nagy-Kopeczky Kálmán. ÉLETFA KÖRNYEZETVÉDELMI KLUB A sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház Pinceklubjában ma 18 órától beszélgetés lesz a békákról és a békák védelmének lehetőségeiről, Terítéken a béka címmel. Házigazda Román Katalin-Viola, a klub vezetője. HANGVERSENY Október 23-án indul a 2015/2016-os megyeszékhelyi hangversenyévad. A nyolc hangversenyből álló koncertsorozatra a bérletek már kaphatók a sepsiszentgyörgyi kulturális szervezőirodában. A gombászás vidám dolog, de a gomba nem játék Az őzláb napja Népes csoport indult a László Kálmán Egyesület szervezte gombászásra szombat reggel Sugásfürdőtől Sepsiszentgyörgy irányába, hogy kosarátvedrét teleszedje az erdő kincseivel, de tanuljon is az ismeretlen fajtákról a szakértőktől. A gombanapi a túrát a Székely Nemzeti Múzeumban további programok követték. Bodor Tünde gombásztúra termését - legalább harminc beazonosított gombafajt - már délben megtekinthettük a múzeum Bartók Termében megrendezett kiállításon. De a gombafotókból kiállítás is öszszejött a helyszínen, főleg az egyesület tagjainak közreműködésével. A program szerint következő előadások hallgatóit nemcsak vizuális ingerek várták, hanem a Bástya vendéglő által a helyszínre szállított gombás étkek is, úgymint rókagomba-paprikás, tejszínes gombamártás rizzsel, illetve rántott őzlábgombaszelet; ez utóbbi gomba volt a nap, illetve az előadások főszereplője. A Macrolepiota nemzetség tagjait Zonga Imola, a Székely Mikó Kollégium biológiatanára mutatta be, majd dr. Zsigmond Győző mikológus beszélt róluk, a néphagyomány felől megközelítve a nap témáját. Megtudtuk, az őzlábgomba csak az utóbbi évtizedekben lett ismert, de most is akadnak vidékek, ahol ódzkodnak a szedésétől, például a Kárpátalján, a Gyimesekben, a Homoród mentén, Kalotaszegen. Következett a gombaismereti vetélkedő, amikor Zonga Imola jelen lévő diákjaitól az előadásokon és a kiránduláson elhangzott információkat kérték számon. Végül az első helyen kialakult holtversenyt a gyapjas tintagomba felismerése döntötte el, Péter Brigitta javára. A második Róth Apor, a harmadik Szabó Tas lett, míg Kredit Ábel és Király Mátyás dicséretben részesült. A döntősök egy múzeumi kiadványt, csokit, gombás naptárt és kártyacsomagot kaptak ajándékba, ez utóbbinak ugyanis most volt a premierje, lévén az egyesület terméke. Fogytak szépen az asztalról a gombás kártyák, és ha már a felnőttek kezébe játékot adtak, a kicsiknek is programot szerveztek a gombászok, figyelmüket múzeumpedagógusok kötötték le: vadgesztenyéből készítettek gombát, vászonzacskóba varrt terméseket kellett tapogatással felismerni, de volt színezős sarok is. A több nemzedéket is megszólító gombanap már sokadik sikeres rendezvénye a szervezőknek. Az egyesület ismeretterjesztőnépszerűsítő munkájának és a rendszeresített piaci bevizsgálásnak az eredménye, hogy Kovászna megyében kevesebb a gombamérgezéses eset, mint sok más megyében. Zsigmond Győzőtől azt is megtudtuk, hogy László Kálmánnak, az egyesület névadójának a gomba-preparátumait, de a toplászati kiállítás anyagát is a múzeum őrzi, s ez is egy okkal több arra, hogy a partnerség jól működjön. A Izta mikológusutánpótlás? A gombaismeretiverseny döntősei a zsűritagokkal Segítségnyújtás szenvedélybetegeknek Felépülés és kapcsolat Háromnapos országos találkozót szervezett a hétvégén az Írisz Házban a szenvedélybetegeket segítő Bonus Pastor Alapítvány, melynek kéthetes, illetve kilenchónapos terápiáin kétszáznál is több függő élte meg „szabadulását”. Az utógondozás azonban folyamatos, ennek része a sepsiszentgyörgyi találkozó is, amely a Felépülésem és kapcsolataim kölcsönhatásai című központi téma égisze alatt zajlott. B.T. Szoros volt az idei utolsó, harmadik találkozó programja, de senki sem bánta a több mint száz résztvevő közül. Eljöttek a magyarózdi otthonban még terápián levők, de a már „szabadultak” is. Főleg Székelyföldről, de Besztercéről, Kolozsvárról is érkeztek, nemcsak függők, szenvedélybetegek, hanem hozzátartozók is. Sok volt a deres fej a teremben... Hosszú idő, amíg kialakul egy függőség, és újra sok év, amíg rájön az ember, hogy segítséget kell kérnie. Lehet, hogy addig már számára elvesznek nemcsak kapcsolatai, családja, hanem munkahelye, lakása, de önbecsülése is - mondja Kozma Ferenc, a hat éve működő sepsiszentgyörgyi támogatócsoport alapítója és vezetője, aki önkéntesként segít az alapítványnak - A közösség sokak számára a második családot jelenti, amelyre az újrakezdés után is számítanak De nincs két egyforma történet... A Bonus Pastor nyújtotta szakszerű segítséggel legtöbben alkoholizmusuktól szabadulnának, de az alapítvány fogadja, várja a szerencsejáték-, internet, drog-, társ- vagy szexfüggőket is. Kiss Jenő kolozsvári lelkész előadásában kihangsúlyozta, az ember több, mint a bűne, a szenvedélybetegnek meg kell gyászolnia az elveszített bizalmat, majd újat építenie, nem szabad lelkifurdalásba menekülni. AJÁNLÓ 14 Sorsformáló rítusok a székelyeknél A lakodalom ősisége A kézdivásárhelyi Ifjúsági Hagyományőrző Napok múlt heti vendégeként dr. Balázs Lajos néprajzkutató tartott előadást a csíkszentdomokosi párválasztási és lakodalmi szokásokról az Erzsébet Teremben. Jancsó Katalin A vetített képes előadás immár a második ebben a témakörben, hiszen a tavalyi rendezvényen a születésről szóló kötetét mutatta be a szerző. A mostani kiadvány, a Sorsformáló rítusok a székely magyaroknál II. Az én első tisztességes napom című vaskos kiadvány a közösségi normák betartásáról szól. Azt az immár eltűnőben levő világszemléletet közvetíti, amely biztonságot nyújtott az egykori közösségek tagjainak. Ez a szemlélet nemcsak a gyűjtés helyszínére érvényes, hanem általánosnak nevezhető bármelyik székely településen, világított rá a néprajzkutató, aki immár 40 éve tanulmányozza a csíkszéki település társadalmát. A székelyeknél a lakodalom az egyházi esküvőnél is fontosabb ősi szokásjognak számított, fejtette ki a professzor, ugyanis források bizonyítják, hogy a kötelező egyházi házasságkötés bevezetését követően is akadt rá példa, hogy a közösség előtt elvégzett rituális kontyolás helyettesítette a templomi szertartást, azzal egyenértékűként érvényesítette a házasságot. A tanár úr témába vágó írása a hamarosan megjelenő 2016-os Székely Kalendáriumban is olvasható. Dr. Balázs Lajos megfigyelései a Székelyföld egészére kiterjeszthetőek