Székely Hírmondó, 2016. május (21. évfolyam, 84-103. szám)
2016-05-03 / 84. szám
SZÉKELY Hírmondó Tereken a román kórusok Egy percig sem nyugtatott meg mindaz, amit megtudhattam ezen a héten a Bukaresti Nemzeti Opera esetéről. Bensőleg megéltem valamilyen okból a megaláztatást is, amely érte, s érhette azt a romániai, fővárosi(!) művészeti intézményt. De nincs egyedül a megaláztatásban, ám ez a tény nem nyugtat meg sem bennünket, romániai magyar százezreket, sem a dán hírességet, Johan Kobborgot, az Operaház művészeti igazgatóját. Kobborg világhírű balettmű-vészt 2013-ban hívták meg művészeti igazgatónak. Azóta a nemzeti operát gazdasági és művészeti téren egyként helyrehozta. Nemzetközi hírességeket szerződtetett, minden ment a rendjén. Ám április 25-én az új román igazgató a világhírű művészt a balettkar tagjai közé sorolta be. Olyan döbbenetes intézkedés, mintha Placido Domingót a kórusba tennék át. Eljárását azzal indokolta, hogy az intézményben nem szerepel a művészeti igazgatói állás - amelyre meghívták őt 3 évvel ezelőtt! Hát lemondott, és ezt cselekedte élete párja, a román világhíresség is. Ám következett a második felvonás minap! Az opera épülete előtt tüntettek Kobborg hívei, azt is bejelentvén, hogy felmondanak. De megjelentek a román nacionalizmus hívei is a tüntetésen, kiabálva, hogy takarodjanak ki az idegenek az országból, kifelé! Miért magasabb a külföldi művészek bére, mint a románoké?! Tiberiu Soare, az új igazgató megérte, világhírhedtté vált. Kiadta parancsba többek között azt is, hogy a felmondott dán művészt, volt művészeti igazgatót nehogy beengedjék az épületbe! Az ostrom elindult a minisztérium felé, magyar igazgatók, a kolozsvári Tompa Gábor színházigazgató is, más művészek is a dán Johan Kobborg mellé álltak. A minisztérium meghőkölt. Valahogy ismeretlen volt a művészi világban a bukaresti eset. Április 28-án újból ki-, vissza nevezték a világhírű Kobborgot oda, ahová szerződtették három évvel ezelőtt, művészeti igazgatónak. Igaz, csak három hónapra. Mert a főigazgató,I. Soare még megmaradt. Hogy mi nem vagyunk egyetlenek a román nacionalizmussal szemben, az nem nyugtat meg bennünket. De mi, magyarok nem kaptunk még három hónapot sem haladékként. Minden itteni „főigazgató" parancsa: takarodjunk ki, idegenekként! És zúgnak a tereken a román kórusok. 2016. MÁJUS 3., KEDDAKTUÁLIS 2 Feltérképezték a megye még működő műhelyeit Mestereink a világhálón Tizenhárom hónap munka után projektzáró sajtóértekezletet tartott a Kovászna Megyei Művelődési Központ (KMMK). Kovászna Megye Tanácsának szakintézménye a Norvég Alap által támogatott projektben feltérképezte a háromszéki népi mesterségeket, mestereket és műhelyeket. Erdély András A Hagyományos székelyföldi népi mesterségek - revitalizálás, digitalizálás és népszerűsítés által című projekt általános célja a nemzeti kisebbségek kulturális identitásának megerősítése és a közösségfejlesztés a népi mesterségek felelevenítése tükrében. Imre-Marton István, a központ igazgatója elmondta: a KMMK azonnal kihasználta, hogy 2014-től a közintézmények is pályázhatnak az úgynevezett Norvég Alapnál (Norvégia, Liechtenstein és Izland által finanszírozott grant), és tervet nyújtottak be a népi mesterségek felelevenítésére digitalizálás és népszerűsítés céljából. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy létrehoztunk egy adatbázist, amely magyar, román és angol nyelven elérhető a www.mestersegek.ro honlapon. Összesen 42 hagyományos népi mesterséget azonosítottunk, amelyeket - eddigi adataink szerint - 250 mesterember napi rendszerességgel művel. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez a pillanatnyi állapotot rögzíti, a lajstrom folyamatosan bővül - mondta el a KMMK igazgatója. Imre-Marton István hozzátette, dr. Kinda István néprajzkutató és Simon József szerkesztő-operatőrrendező közreműködésével tíz dokumentumfilmet készítettek, amelyeket levetítettek Kovászna megye összes középiskolájában, és ezer másolatot készítettek belőlük, amelyeket a megye iskoláiba és könyvtáraiba helyeznek el. Létrehoztak egy virtuális múzeumot is, amelyben látni lehet azokat a tradicionális eszközöket, amelyeket a népi mesterek a mai napig használnak. - Egyáltalán nem utolsósorban kidolgoztunk egy marketing stratégiát azzal a céllal, hogy hozzásegítsük a népi mestereket ahhoz, hogy piacot találjanak termékeiknek - nyilatkozta Imre Marton. A mesterségek között nem csak olyan gyakrabban előforduló szakmák szerepelnek, mint a szabásvarrás, famegmunkálás, kő- és fafaragás, asztalosság és kőművesség, fazekasság és kovácsmesterség, hanem olyan viszonylag ritkának számítók is, mint a csont- és agancsfaragás, kádárság, kárpitosság, kosárfonás és seprűkötés, mész- és szénégetés, nemezkészítés és vőfélykedés. A projekt részét képezte a működő műhelyek feltérképezése és olyan turisztikai csomagok kidolgozása, amelyek tartalmazzák a különböző településeken zajló programokat, ahol a turisták találkozhatnak a népi mesterekkel, megcsodálhatják, és akár meg is vásárolhatják a hagyományos népi mesterek termékeit. A pályázat összértéke 301 792 lej, önrész nem volt. A megvalósítási időszak 2015. április 1-től 2016. április 30-ig terjedt. A projekttel kapcsolatos információk, a mesterségek adatbázisa, a filmtár, az interaktív térkép és egyéb anyagok megtalálhatóak a www.folktrades.ro és a www.mestersegek.ro honlapokon. « Imre-Marton István: kidolgoztunk egy marketing stratégiát, amelynek segítségével a népi mesterek könnyebben piacot találhatnak termékeiknek Terecskei Rita esete a bardoci pálinkával Emlékezetes Bardoc Napok Jó hangulatban zajlottak idén is a Kavaszóban (Erdőfüle határában) megrendezett Bardoc Napok. Bár szombaton egy kicsit az eső beleszólt a programba, vasárnap már igazi nyár eleji idő várta az ünneplőket. Böjte Ferenc A műsorok a tervezett forgatókönyv szerint zajlottak, semmi sem maradt el, a számos helyi fellépő mellett ezúttal is barátiaknak, magyarországiaknak, de más erdélyi előadóknak is tapsolhatott a közönség. A vasárnapi minifoci-bajnokság iránt nem mutatkozott nagy érdeklődés, a terepmotor-versenyre négyen neveztek be, a magyarhermányi Hermán Jánost kiáltották ki nyertesnek a futamok után. A községi napok krémjét a vasárnap esti Zanzibár-koncert adta, melynek végére, amikor a zenekar repertoárjából az ismertebb számok is előkerültek, már mindenkin eluralkodott a bulis hangulat. Az énekesnőnek még egy biciklit is felnyújtottak a színpadra, kerékpározva szórakoztatta a közönséget, míg az egyik gitárral adódott műszaki gondot megoldotta a zenekar. A helyiek szilvapálinkáját is megkóstolta Terecskei Rita: azt hitte, víz van a borvizes üvegben, jól meghúzta, könnybe is lábadt tőle a szeme! A rendezvény idén is tűzijátékkal zárult. Színpadon a Zanzibár együttes Erdélyék visszavették a csavargyárat Szerdán gyűlést tartanak Tegnap ismét rendőrségi jármű állomásozott a kézdivásárhelyi volt csavargyár előtt, a rend őrei ezúttal azért jelentek meg, hogy biztosítsák a csavargyár „visszafoglalását” a kisrészvényesektől. Erdély Ede részéről szemtanúk szerint Marcela Ţăndărică, a volt (?) főtulajdonos élettársa, illetve fia volt jelen. Bartos Lóránt Amint arról április 21-én beszámoltunk, a csavargyári kisrészvényesek bírósági végrehajtó és csendőrök jelenlétében, úgymond visszafoglalták az egykori MTI Rt. ingatlanjainak a zömét. Erre egy évekkel ezelőtt Câmpinán hozott bírósági döntés jogosította fel őket. A csoda nem tartott sokáig, tegnap 12 óra körül megjelentek a fent említett személyek, és közölték a gyárban tartózkodó kisrészvényesekkel, hogy jogtalanul tartózkodnak ott, majd távozásukat kérték, aminek azok eleget is tettek, mivel nem tudták igazolni, hogy a Csavargyár Megmentéséért Egyesület tagjai. Erdély Ede képviselői arra hivatkoztak, hogy az egyik, az egyesületi tagokat ott tartózkodásra feljogosító dokumentum hamisítvány. A kisrészvényesek egyébként azért tartózkodtak a gyárban, hogy a termet előkészítsék a szerda 18 órai nagygyűlésre, amelyről nem mondtak le. A kisrészvényesek túl korán örültek, most viszont Marcela Ţăndărică (jobbról) nevetgél