Székely Hírmondó, 2016. június (21. évfolyam, 104-124. szám)
2016-06-10 / 111. szám
SZÉKELY Hírmondó 2016. JÚNIUS 10., PÉNTEK Napirenden Megvédjük a jelképeinket A Keleti-Kárpátok kanyarulatában él a székelynek nevezett népcsoport, amelynek sajátos történelme, gondolkodásmódja, szokásai, magatartása és viselete által megkülönböztetett szerep és hely jutott a magyar nemzettestben. Ennek a népcsoportnak a küldöttei 2009. szeptember 5-én a székelyudvarhelyi nagygyűlésen úgy határoztak, hogy az égszínkék mezőben ezüst félholdat és nyolcágú aranycsillagot hordozó, középen arany sávval hasított zászló legyen a jelképük. És attól a pillanattól kezdve, hogy képviselőink ezt eldöntötték, rajtunk kívül barátnak és ellenségnek egyaránt így kell rá tekintenie. Tudatos választás eredménye volt tehát a székely zászló megszületése, fontossága pedig felbecsülhetetlen. A himnusz és a címer mellett ugyanis egyike azon nemzeti jelképeinknek, melyek a közösségi összetartozást hivatottak kifejezni és megjeleníteni. A zászló összeköt, lelkesít, hiszen rápillantván, nagyot dobban a szívünk. A zászló mögé egységesen fel lehet sorakozni ünnepnapokon, de vész vagy támadás esetén is. A zászló a bizonyítéka, hogy voltunk és vagyunk, illetve a biztosítéka annak, hogy leszünk, mert a körülötte összeforrt és öntudatos nemzeti közösséget a történelem viharai sem tudják szétszaggatni és megsemmisíteni. Természetesen ezzel tisztában van a minket kis híján száz éve elnyomó és nemzeti létünkre törő bukaresti hatalom is. Nem véletlen tehát, hogy aljas módszerekkel próbálta és próbálja a használatukat megakadályozni Nagyváradtól Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön át Kézdivásárhelyig. Olyannyira, hogyha rajta múlna, még az emlékét is kigyomlálná a tudatunkból. Éppen ezért felszólítjuk, térjen jobb belátásra, mert a jelképeinket mindenképpen megvédjük. Bennünket, székelyeket ugyanis hatalmi szóval, nyomásgyakorlással vagy bírósági ítéletekkel nem lehet ezek megtagadására és önazonosságunk feladására kényszeríteni. Már csak azért sem, mert békességben ugyan, de nem szolgaként, hanem szabadon és magyarként akarunk a szülőföldünkön élni. Bedő Zoltán Díj a hagyományos családkép erősítéséért Sikeres szakmai találkozó Szerdán és csütörtökön huszonhat résztvevővel zajlott Dálnokban a magyarországi Képmás magazin és a Média a Családért Alapítvány által Családbarát médiáért-díj kiterjesztése a határon túli magyar területekre címmel rendezett workshop. Daczó H. Barna Az egykori Gál-kúriában a szervezőkön kívül erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki újságírók vettek részt a kétnapos workshopon. Szerdán Szám Kati, a Képmás főszerkesztője bemutatta a 2012-ben megújult magazint, kifejtve, fontos számukra, hogy kiálljanak a társadalom alapközössége, a család mellett. Ezért hozták létre 2007-ben az alapítványt, majd azzal közösen a Családbarát Médiáért-díjat, melyek célja annak elősegítése, hogy a médiaolvasó, -néző, illetve -hallgató értéknek lássa a családot. Hozzátette, a díj bátorítani hivatott az újságírókat, hogy hivatásuk útján erősítsék a hagyományos családképet. Idén a határon túlra is kiterjesztették tevékenységüket, négytagú zsűri (Erdélyből Csinta Samu) küldi hónapról hónapra térségéből a családról megjelent írásokat. Havonta három magyarországi és egy határon túli újságírót díjaznak, ezek közül jövő év januárjában választják ki az 500 ezer forintos fődíj nyertesét. Emellett közönség- és különdíjat is kiosztanak, tájékoztatott Fodor Krisztina, az alapítvány munkatársa. Körner Lívia, a Képmás szerkesztője a családot érő kihívásokról beszélt, míg Molnár- Bánffy Kata, az idén 15 éves Képmás lapigazgatója örömmel nyugtázta, a díjkiosztó rendezvény az elmúlt években kinőtte magát. A nap a Sepsiszentgyörgyön rendezett Képmás-esttel zárult. Tegnap a jelenlévők előadásokat hallhattak a határon túli magyar sajtóról, majd szakmai kerekasztalt tartottak arról, hogyan lehet szélesebb körben megismertetni a díjat és a családbarát média-megjelenéseket. Szám Kati, a Képmás főszerkesztője, Molnár-Bánffy Kata és Körner Lívia A közbeszerzés útvesztői késleltetnek jogi bukfencek „Azt mondtam a kampányban, hogy nem a választások előtt és főleg nem a kampányban kezdünk el Sepsiszentgyörgyön aszfaltozni. Vasárnap lejártak a választások, így kedden elkezdtük a munkálatokat a városban” - indította tegnapi sajtótájékoztatóját Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Kiss Edit A héten a Vadász utcában az első aszfaltréteg rákerült az úttestre, következik a koptatóréteg elhelyezése és a járda felújítása. Amint ott végeznek, elkezdik a Kender és az Őrkő utcák leaszfaltozását, vagyis ha az időjárás engedi, jövő héten ott is megjelennek a munkagépek. Ugyanakkor különböző munkálatok zajlanak a Bartók Béla, Román Hadsereg és az Aschermann Vendrei Ferenc utcában is, továbbá a Szemerja negyedben. Antal részletesebben kitért arra, hogy miért csak most tudják elkezdeni a város két fontos utcájának a felújítását. 2014 szeptemberében hirdették meg a közbeszerzést a Kós Károly utca esetében, pár hétre rá, október 27-én hirdettek nyertest, és november 3-án a vesztes cég bíróságon támadta meg a döntést. Hónapokig tartott a pereskedés a cégek között, így alig idén sikerült megkötni a szerződést a tervezésre és a kivitelezésre, a helyi tanács a héten hagyta jóvá a végleges tervet. „Valószínű, hogy hétfőn alá tudom írni az építkezési engedélyt, onnan számítva egy-két nap alatt kiadjuk a munkakezdési parancsot, és át tudjuk adni az utcát az építőnek”, magyarázta a városvezető. Ugyanilyen „kalandos a története” a Gyöngyvirág utcának is, és ugyanaz a két cég a szereplői a hosszan tartó pereskedésnek. „Számomra ijesztő, hogy teljesen azonos helyzetben, azonos ajánlatokkal és hibákkal az egyik esetben az egyik cégnek adtak igazat, a másikban a másiknak. Ebből vonjuk le a következtetést” - emelte ki az elöljáró. AKTUÁLIS 2 Veszettséggyanús kutya támadott Láncáról szabadult el Szerdán egy Kézdivásárhely melletti faluban szakította el láncát egy gazdaságban megkötött kutya, és miután több emberre rátámadt, egy helybéli nőt harapott meg súlyosan. Az esetről dr. Sikó Barabási Sándor megyei főállatorvos tájékoztatott, ezúttal újra vészharangot kongatva, hiszen a támadó eb nem volt beoltva veszettség ellen, így az áldozat akár halálos kórral is fertőződhetett. Tinea Teddy A megyei főállatorvos kijelentette, az ügy teljes lezárásáig nem árulhatja el, melyik településen történt az incidens. Hangsúlyozta, a gondatlan, az ebek beoltásával garasoskodó gazdák, amellett, hogy hasonló kihágásért borsos büntetést kaphatnak, emberi életekkel is játszanak. Kiderült, hogy a gazda legtöbb 30-40 lejből egy évig „letudhatta volna” a kötelességét, hiszen ebben az összegben a chipezés, veszettség elleni oltás, illetve gilisztahajtás is benne foglaltatik, az incidens miatt pedig az illetékesek 800 lejes bírsággal sújtották. A gyorsteszt során nem mutattunk ki fertőzést, ám a konkrét, végleges eredményeket generáló teszt időigényesebb (a kutya agyából kivonatot készítenek, ezzel oltják be a laboratóriumi egereket - szerk.), 28 napot vesz igénybe. Éppen ezért a megharapott nőt már beoltották veszettség ellen, illetve többszöri alkalommal kell visszamennie oltásra - részletezte dr. Sikó. Az illetékesek az agresszió okát is firtatták, hiszen az állat „több embert meghajtott”, az áldozat egyik ujját le is harapta, illetve belemart a mellébe. A tulajdonos részben elismerte a hibáját, most már sajnálja, hogy nem oltatta be veszettség ellen a kutyát. Minden gazdának kötelessége ezt megtenni, hiszen egyegy ilyen incidens során rengeteg kellemetlenséget von maga után a felelőtlenség, hanyagság - figyelmeztet a szakember.« Képünk illusztráció Az ebet a helyi állatorvos fogta be, illetve altatta el Több mint 1700 ha terület víz alatt Árvízkárok a megyében Kovászna megyében összesítették a május végi és a június eleji erős esőzések következtében keletkezett árvízkárokat. Több száz hektár mezőgazdasági területet és legelőt öntött el a víz, de egy kisebb hidat is elsodort. (ke) Kovászna megye prefektusa, Sebastian Cucu sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy több háromszéki településen pincékbe, udvarokra, mezőgazdasági területekre hatolt be a víz. Szerencsére az Olt és a Feketeügy nem okozott jelentős gondokat, ellenben kiöntötték a helyi patakok, miután óriási vízmennyiséggel járó felhőszakadások voltak a május 24.-június 5. közötti időszakban. A legérintettebb települések Bardoc, Bereck, Ozsdola és Bacon, de Kézdivásárhelyen is jegyeztek károkat. Háromszéken az áradások öszszesen 76 gazdaságot érintettek, 43 lakóház pincéjét árasztotta el a víz, de 1521 hektár szántóföld és 217 hektár kaszáló is víz alá került. Ugyanakkor az árvíz 2 kilométer megyei utat tett tönkre, három településen a községi utat, és elmosott egy hidat is Ozsdola és Kézdimartonos között. A kormánymegbízott megjegyezte, nemcsak az áradások, hanem a jégeső is okozott károkat a termőföldeken, elsősorban Kézdivásárhelyen és Ozsdolán. Itt csak legelő került víz alá az Olt„hagyományos" árterületén. Máshol nagyobb a baj