Székely Hírmondó, 2017. március (22. évfolyam, 40-61. szám)
2017-03-23 / 56. szám
SZÉKELY Hírmondó 2017. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK A kolozsvári ünnepségről Az 1848-as magyar forradalmat az 1989-es román forradalom vívmányainak köszönhetően ünnepelhetik szabadon az erdélyi magyarok, Temesvártól Nagybányáig, Nagyváradtól Kézdivásárhelyig. Néhány évtizeddel korábban még börtön járt egy olyan egyszerű gesztusért, mint egy emlékmű megkoszorúzása. A nacionálkommunisták Romániájában a szimbolikus gesztusokért nagyon is kézzelfogható büntetés járt, börtönévekben mérve. A több évtizedes tiltást követően, március idusán immáron 28. alkalommal tarthattak megemlékezéseket Erdély-szerte. Az ünnepségek rutinossá váltak, intézményesültek a helyi közösségek életében: a rendezvényekre kijáró békés tömeg a nemzeti szimbólumok pompájával, a választott politikusaik, hagyományőrzők és a helyi művelődés eminenciásainak körében idézi meg a múltat. Szónokolnak, énekelnek, táncolnak. Méltósággal. Magától érthetően. Ebbe az idillbe rondít bele - következetesen - a kolozsvári csendőrség, különbséget téve, rendet vágva a közösségi szimbólumok között. Azzal, hogy a történelmi Erdély zászlajának kibontását pénzbírsággal büntetik, gyakorlatilag azt kívánják jelezni, hogy itt húzódik a határa az ünneplés szabadságának. A bevett „egyetemes" magyar nemzeti szimbólumok, mint a trikolór, a kokárda, a himnusz elfogadhatóak a légiesülő nyilvános térben, viszont az olyan improvizatív elemek, mint az identitás megélésének helyére történő utalás, területi vonatkozásainak felmutatása már annál kevésbé. Messze vezetne annak taglalása, hogy pontosan mi okból szúrja a szemét a rend őreinek a kérdéses zászló, mikor az része Románia hivatalos címerének is. De maga a gesztus viszont kijózanítóan hat: azt a gondolatot szüli a fejekben, hogy az 1989-es forradalomban győzedelmeskedő eszmék dacára, a romániai hatóságok olyan fegyelmező gyakorlatokhoz nyúlnak vissza, amelyek nemhogy őriznék, hanem éppenséggel tagadják a szabadságot. AKTUÁLIS A legfontosabb a vízhálózat felújításának folytatása „Forró"téma a Kifli negyed Kedden találkozót tartottak az erdővidéki polgármesterek, melyre meghívták Apáca, Ürmös és Alsórákos elöljáróit is. Bár az általuk vezetett települések már nem Kovászna megyéhez tartoznak, de mint azt Bárót polgármestere, Lázár-Kiss Barna hangsúlyozta, a továbbiakban őket is be szeretnék vonni a hasonló közös megbeszélésekbe, hiszen a gondok részben „fedik" egymást, együttesen hatékonyabb megoldást keresni rájuk. Böjte Ferenc megbeszélésen részt vett Tamás Sándor megyetanácselnök és Grüman Róbert alelnök, valamint Kovács Ödön megyemenedzser is. Elsősorban a Fejlesztési Minisztériumhoz, a Helyi Fejlesztések Országos Programjába (PNDL) letett pályázatok időszerűségéről esett szó, melyeket elméletileg a megyei tanácstól függetlenül bírálnak el, de adott esetben a megye lobbizhat azért, hogy ügyükben számunkra kedvező döntés szülessen - számolt be Lázár-Kiss. Bárót öt pályázatot nyújtott be, melyeket korábban a helyi tanács is jóváhagyott. Ezek, mint arról lapunkban már beszámoltunk, a víz- és csatornahálózat építési munkálatainak folytatására, a felsőrákosi vízhálózat kiépítésére, a felsőrákosi bekötőút felújítására, a baróti félkész iskolaépületek befejezésére, valamint a baróti sporttelep korszerűsítésére vonatkoznak. A polgármester szerint az egyik legfontosabb lenne jelenleg az, hogy a Termocomfort cég befejezze a Petőfi utcában a közművesítés felújításának munkálatait, majd folytathassa azokat a város főútján, a Kossuth úton. Megjegyezte, hogy a központban az egyik aknából a régi szennyvízvezeték elavultsága miatt tör fel a víz. „Nem az új hálózattal van gond, mint azt sokan gondolják” - fűzte hozzá. A városban „forró” téma a Kifli negyed helyzete is: az itteni járdák és az út felújításának jogát közbeszerzésen a megyei Út és Híd Rt. nyerte meg, a polgármester értesülései szerint április elején fognának neki a munkálatoknak. Hamarosan kiírják a közbeszerzést a város másik két jelentős beruházásának megvalósítására is: az egyik a tűzoltógarázs, mely a jelenlegi mentőállomás mellett épülne fel a megye és az erdővidéki települések közös finanszírozásával, s mely felszereltségével, hivatásos alkalmazottaival lehetővé tenné a gyors beavatkozást az erdővidéki tűzeseteknél, a másik pedig a Petőfi utcai híd, melyet újjáépítenének. A városnak erre is megvan már az anyagi fedezete. Végül az ülésen szó esett a baróti kórházról is: mint ismeretes, az erdővidéki települések évente bizonyos összeggel járulnak hozzá fenntartásához. Megegyeztek, a támogatást továbbra is folyósítják az intézménynek, Bacon község is ígéretet tett arra, hogy tavalyi elmaradását hamarosan rendezi. A sfíjft Utcai „tükörkép a Kifli negyedben. Az itt lakók türelmetlenül várják, kapcsolvák végre eltűnjenek az útról a gödrök. Bizottsági helyekért perel a néppárt Tanácsosok vs. a tanács A kézdivásárhelyi tanács EMNP- frakciója beperelte a testületet, amelynek ők is tagjai. Az öt néppártos városatya azért kezdeményezett jogi vitát, mert elégedetlen azzal, hogy nem kerültek be a szakbizottságokba. Bartos Lóránt A Kovászna Megyei Törvényszék keretén belül működő közigazgatási bíróságon február 21- én iktatták Johann Taierling, Ilyés Botond, Szima Csaba, Gál Elemér László és Czipa Loránd Szabolcs periratát, amiben a felperesek azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg a tanácshatározatot, amely a tanácsban működő négy szakbizottság összetételét állapítja meg. Korábban, a decemberi ülésen már kérték a bizottságok összetételének a megváltoztatását, viszont arra senki nem bólintott rá, mivel azzal járt volna, hogy az RMDSZ, az MPP és a román tanácsosok egy része lemond a bizottsági tagságáról. A bizottságokról szóló tanácshatározat elfogadásakor jelen volt a prefektus és a bíróság képviselője is, akik mindent törvényesnek ítéltek, ráadásul az EMNP-sek is megszavazták, fejtette ki Bokor Tibor polgármester, aki a decemberi ülésen is hangsúlyozta, hogy a bizottságoknak formai szerepük van. A tényleges döntések a tanácsban, és nem a négy szakbizottságban születnek, ugyanis azok csak javaslatokat fogalmaznak meg. Az elöljáró hangsúlyozta, amennyiben akarnak, akkor bármelyik bizottsági ülésen részt vehetnek a néppártos tanácsosok, és javaslatokat is megfogalmazhatnak. Amennyiben a bíróság az EMNP-s tanácsosok javára dönt, akkor ahhoz az eredeti elképzeléshez kell visszatérni, amit az RMDSZ javasolt. A tárgyalás időpontját még nem tűzték ki. Nagy értékű pályázatot nyert Uzon Lesz községi vízhálózat Tegnap értesítette a Vidékfejlesztési Befektetéseket Finanszírozó Hatóság Ráduly István uzoni polgármestert, hogy a község ivóvízhálózatának fejlesztésére benyújtott projektjük a nyertesek között van. Bodor Tünde idén már második pályázatával hoz uniós pénzeket a községnek az uzoni önkormányzat. A legújabb nyertes pályázatnak köszönhetően 1 millió eurót (+ áfa) fordíthatnak az Uzont Lisznyóval és Bikfalvával összekötő vezetékekre, valamint a két faluban a vízhálózat kialakítására és az egyéni bekötésekre. A múlt hónapban a procedúrában is bekövetkezett egy pozitív változás. Eddig a szerződés aláírása után a pályázónak a technikai terveket is be kellett mutatnia, a finanszírozást csak ezután kapta meg, most a pályázati pénzből kifizethetők ezek a tervek is. Az ivóvízhálózat kivitelezésére kétéves határidőt szabtak meg, a polgármesteri hivatal nemsokára nekifoghat a technikai tervek öszszeállításának. Ráduly István reméli, ez sem kerül majd a szokásos 4-5 hónapba, sikerül feleannyi idő alatt a paksamétát összeállítani, aztán következik a kivitelező megkeresése és a licit. A hónap végén két új pályázatot nyújtanak be, egyet egy uzoni óvoda építésére, a másikat utcák aszfaltozására, összesen 2 millió euró értékben. Korábban a Pünkösti-kúria felújítására nyertek 500 ezer eurót