Székely Hírmondó, 2017. április (22. évfolyam, 64-80. szám)
2017-04-04 / 64. szám
SZÉKELY Hírmondó 2017. Április 4., kedd Napirenden© Körömszakadásig Nézem, hogyan százalékolják a nemzetiségi jogokat Székelyföldön, ma éppen Sepsiszentgyörgyön is. Mert eljön nemsokára Szent György napja, és nem lesz hadd elhadd, minden marad, csak a sárkányra mutogatnak idén is az apró gyermekek. Sepsiszentgyörgy is viseli nevét a népet megmentő szent férfinak, hát különös súlya van az ünnepnek, akár más testvér-Szentgyörgy nevű településeken. Ám a sárkány egy foga sajog ma is, mert gennyes. A Pro Urbe (a városért)-díj vagy díjak átadása, a jelesek megnevezése mindig villámlásos volt. Ismét és századszor is körömszakadásos nemzetiségi vita tárgyává vált az utóbbi néhány évben. Hányan, milyen bölcsőből, hány éves korukban, síron innen vagy azon túl kapják a díjat, románok vagy magyarok? Magát a díjazást nem elleneztem sosem, de amikor rájöttem, miféle szempontok, arányok, politikumok és szervezkedések érvényesülnek évente, már tanácsos koromban arrébb toltam ezt a jelenséget. Akkoriban, vagy két esztendeje hangzott el a nemzeti többség egyik képviselőnőjének szájából a végső elkeseredés, hogy jó, majd meglátjuk, harminc év múlva kik lesznek itt többségben így. Akkor mondottam szelíden, meggyőződésből és nem meggyőzőleg, hogy lehet, nem mi, magyarok, de nem is a románok, hanem a cigányok. Most ismét itt a tétel. Emlékeztetek futólag az utcanevek adására például - micsoda és kicsodák küzdelme volt, egek! Elhangzottak a várostól vadidegen és képtelen nevek a jelöltek sorában... Dúl a harc, ki kit tábláz be, illetve ki azon a kis falitáblán, ahol nehéz mérlegelni érdemeket és hiányokat. De áll a bál ma is, győzelemre törnek az önjelölt népfik. Nosza rajta, jó katonák! Nyerünk mérkőzéseket, pálinkameg tortaversenyeket, de képtelenek vagyunk fönn valahol megvívni a magunk emberi jogainak csatáját. Igaz, azt se tudjuk már, hol a fönn, hol a lenn. És aki tudja, az hallgat. Mert hallgatni arany... Régi mondás. Megélhetési. Felibe és harmadába sikerült az abszolváló- és az érettségipróba Nagy a falvak lemaradása A vizsgázó nyolcadikosok kevesebb mint fele vette sikerrel az akadályt az idei, márciusi próbafelmérőn, és a végzősök alig egyharmada lélegezhetne fel megkönnyebbülten, ha most zajlott volna az igazi érettségi. A tanügyminisztérium még nem készítette el az országos statisztikát, így az eredményeket a megyei tanfelügyelőségek nyomán közöljük. Bodor Tünde Háromszéken, magyar tagozaton a nyolcadikos diákok 49,47%-a, román tagozaton 51,26%-uk írta meg az átmenőt, ennél azonban sokkal szembeszökőbb a falusi és városi iskolák között fennálló különbség, mert előbbiek 37,97%-a, míg a városiak 60,71%-a volt sikeres. Az előző szimuláláshoz képest - a decemberi megyei szintű vizsgáról van szó - némi javulást mutatnak a számok. Románból például 45 helyett 49%, magyarból 74 helyett 76% vette sikeresen ezt a próbát. Matekból jelentősebb a különbség, 20-ról 36%-ra nőtt a sikeresen próbavizsgázók száma. A nyolcadikosokkal egyszerre a tizenegyedikesek és a végzősök tudását is próbaérettségin tesztelték. Ez 1332 diákot érintett, azonban 169-en nem jelentek meg, a többiek átlag 37,66%-a írta meg a szükséges 6-ost vagy az annál nagyobb jegyet. Az elméleti líceumokban ez a szám 54,82%, a szaklíceumokban 4,78%, a művészeti középiskolákban 29,09%. Magyar tagozaton 34,83 %, románon 44% az átmenők aránya, a tavalyi próbavizsgához képest 5%-ról 10-re nőtt a különbség. Román nyelvből a diákok 54,49%-a, magyarból 73,16%-a, a szaknak megfelelő választott tantárgyból 66,3%-a szerepel a sikeresen próbaérettségizők statisztikájában, amelyekben felbukkan 3-3 tízes dolgozat is idegen nyelvekből. A középiskolák eredményességét tükröző toplistán az első a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen-líceum 65,32%-kal, második a Székely Mikó Kollégium (64,44%), harmadik a kézdivásárhelyi Nagy Mózes-líceum (61,86), negyedik a Mihai Viteazul Kollégium (59,63), ötödik a kézdivásárhelyi Református Kollégium (48,39), hatodik a Bod Péter Tanítóképző (32,81). A bodzafordulói Nicolae Bălcescu Szakközépiskolában senki nem ment át, a Berde Áron- és a Puskás Tivadar-szakközépiskolák 2-3-ot prezentáltak A tizenegyedikesek és estis tizenkettedikesek átmenési aránya 32,12%, a líceumok átlaga 49,31 %, a szakközépiskoláké 3,68, a művészeti líceumoké 18,01%. A magyar és román tagozatok között az eltérés szintén 10%-os az utóbbiak javára (29,58-39,46%). A középiskolák ranglistáját itt magasan vezeti a Székely Mikó 87%-kal, őt követik a Mikes Kelemen- és Nagy Mózes-líceumok (54,02-50%), a kullogok a kézdi Refi és az Apor Péter (senki nem írta meg a tizenegyedikesek közül a 6-ost), és a Berde Áron, valamint Puskás Tivadar-szakközépiskolák, ez utóbbiak 2% körüli átmenési aránnyal. Az mégis biztató, hogy a tavaly márciusban végzett előzeteshez képest idén 8%-kal többen vizsgáztak sikeresen. « Képünk illusztráció Kovászna megyében a diákok 54,49%-a vizsgázott sikeresen román nyelvből A turisztikai miniszterrel egyeztettek Végre lesz üdülési csekk! Jó irányba mozdultak el a dolgok - mondják, akik részt vettek a Turisztikai Ügynökségek Országos Egyesületének (ANAT) nagyszebeni közgyűlésén, és ott Mircea Titus Dobre turisztikai miniszterrel találkoztak. Erdély András Herman Rosner, az ANAT vezetőségi tagja „örömmel nyugtázta”, hogy végre kaphatnak turisztikai csekket az állami alkalmazottak. A miniszter megerősítette, hogy idén minden állami alkalmazott kap egy üdülési csekket, ami az akkori minimálbérrel lesz egyenlő értékű. Ugyanakkor elutasítottak minden olyan nyomásgyakorlást, hogy üdülési csekk helyett készpénzt adjanak az alkalmazottaknak - fogalmazott Rosner. Herman Rosner szerint „valamikor július 1-je után” adják ki a vakációs csekkeket, mert a kormányprogramnak ugyan része volt, de a büdzsébe nem foglalták bele, ezért költségvetés-módosításra van szükség. A szakember biztos abban, hogy a csekkeket meg fogják kapni az állami alkalmazottak, ezért az érdekeltek figyelmébe ajánlja: minimális előleggel pénzt spórolhat meg az, aki kihasználja az early booking előnyeit, azaz szezon előtt kedvezményesen foglal magának szállást, majd később a vakációs csekkel kifizeti a szolgáltatást. Szó került arról is, hogy a belföldi turisztikai forgalom fellendítése céljából 9 százalékra mérsékelnék az áfát a turizmusban, ám ez is egy „hosszú folyamat”, mert szükség van az Európai Bizottság engedélyére. Herman Rosner azt mondja: azt ajánlotta a miniszternek, „ne találjuk fel a spanyolviaszt”, hanem vegyük át más országok jó gyakorlatát. Példának pedig Magyarországot hozta fel, ahol a belföldi turizmus egyharmadát a SZÉP-kártyával bonyolítják le.« AKTUÁLIS 2 Két éve volt a legnagyobb büdzsé Egyre több pénz utakra A megye összköltségvetése 2011- gyel kezdődően jelentősen változott, de mindössze három évben lépte túl a 200 millió lejes szintet. A Kovászna megyei tanács legutóbbi soros ülésén bemutatott kimutatás szerint a 2008- 2010 közötti időszakban közel 70 millió lej alatti nagyságrendű volt az önkormányzat éves büdzséje, azt követően azonban folyamatos növekedett. Kiss Edit 2011-ben már 116,5 millió lejből gazdálkodhatott a megye, a növekedési ütem folytatódott 2012- ben (133 millió lej), illetve 2013- ban is (169,4 millió lej), és 2014 volt az első év, amikor meghaladta a 200 millió lejes értéket (219,8 millió lej). 2015-ben, amikor jelentős pályázati forrásokat hívtak le, kiugró volt a növekedés: 271 millió lejre rúgott a megyei tanács és a hozzá tartozó intézmények összköltségvetése. A tavaly lecsökkent 159,7 millióra, ám az idén már újra közel 235 millió lejjel számolnak. A kimutatás szerint a költségek jelentős hányadát a működési kiadásokra fordítják, és ennek is jó részét a gyermekvédelmi és szociális rendszer fenntartására. Ami pedig a fejlesztési kiadások ágazati megoszlását illeti, kitűnik, hogy a közúti infrastruktúra korszerűsítése túlsúlyosan van jelen. A 2008. évi költségvetés alig mintegy tízmillió lejt biztosított a megyei utak javítására, karbantartására, 2011- ben volt egy kimagasló ugrás e tekintetben50 millió lejre nőtt, de 2012-ben is 27 millió lej jutott e célra. 2013-2014 időszakban alig 7,1, illetve 7,2 millió lejt költöttek az utak korszerűsítésére, de 2015- ben 36,2 millióra nőtt az „út-büdzsé”. Tavaly jóval kisebb összeget (10,6 millió lejt) irányoztak elő infrastruktúrafejlesztésre, míg az idén 34,6 millió lejt. «