Székely Hírmondó, 2017. november (22. évfolyam, 209-230. szám)

2017-11-14 / 218. szám

SZÉKELY Hírmondó 2017. NOVEMBER 14., KEDD Érkezik a tél Tegnap Szlovéniában és Hor­vátországban komoly közle­kedési fennakadásokat oko­zott a hóesés, országszerte több baleset is történt a rendkí­vüli időjárás miatt. Az erős szél és havazás következtében több száz háztartás volt kénytelen nélkülözni a villanyáramot. A szlovén meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint 500 méter­rel a tengerszint feletti területe­ken 25 centiméter, az alacso­nyabb területeken pedig 10 centiméter hó eshet a napok­ban. Horvátországban - Dalmá­ciában - az orkán erejű szél és a viharos idő okozott fennakadá­sokat a forgalomban, a maga­sabb helyeken pedig az erős ha­vazás jelentett gondot. Az or­szágban a meteorológiai szol­gálat a legmagasabb fokú, vö­rös riasztást adta ki Isztriára, Dalmáciára és Likára. A horvát meteorológiai szolgálat szerint folyamatosan enyhül a szélső­séges időjárás.­ Párizsban emlékeztek Emmanuel Macron francia ál­lamfő elődjével, Francois Hol­­lande-dal együtt vett részt tegnap a 2015. november 13-i, 130 áldozatot követelő párizsi merényletek második évforduló­jának hivatalos megemlékezése­in Párizsban és a fővároshoz kö­zeli Saint-Denis-ben, a Stade de France nemzeti stadionnál. Az egyszerű és rövid megemlékezé­seken nem hangzottak el beszé­dek, csak az áldozatok neveit ol­vasták fel a koszorúzásokat kö­vetően. A stadionnál Michael Di­as, az ottani egyetlen halálos ál­dozat, Manuel Dias fia nem kí­vánt az államfővel kezet fogni, mert szerinte „a túlélőket telje­sen magukra hagyja az állam".« Búd Spencer Budapesten Köztéri szobrot kapott Buda­pesten a legendás színész, Bud Spencer. Tasnádi Szandra alkotása, a valódi nevén Carlo Pedersoli közel két és fél méte­res, egész alakos bronzszobra Józsefvárosban, a Corvin sétá­nyon kapott helyet. A szobor­avatáson az olasz színész lányai, Cristiana és Diamante Pedersoli is tiszteletüket tették, akik kö­szönetet mondtak a magyar ra­jongóknak. « A Székely Hírmondó kommunikációs partnere az (CUHer­net) ) ^ ——i j 'vr.TTJB A Fekete Delfinbe került az orosz kannibál Feldarabolta és megette Hétszáz rabot tartanak fogva Oroszország legke­ményebb börtönében, akik naponta egyszer másfél órát sétálhatnak. A maradék időt egy kicsi cellában kell tölteniük. Az elítélt gyilkosok között van egy férfi, aki feldara­bolta és megette az áldo­zatait. z oroszországi Fekete Delfin, hivatalos nevén Hatos Szá­mú Szövetségi Fegyház, ere­detileg munkatábor volt, 1745-ben nyitották meg, és a mai napig üze­mel. Ez Oroszország legrégebben működő börtöne. A nevét onnan kapta, hogy közvetlenül a bejárat előtt egy nagy fekete delfinszobor áll, amelyet rabok készítettek. A kazah határnál lévő börtön­ben a 700 legveszélyesebb orosz rabot tartják fogva, akiket koráb­ban életfogytiglanra ítéltek. Az el­ítéltek között van terrorista, gyil­kos, sorozatgyilkos és pedofil is. A leghírhedtebb rab viszont a kanni­bál, aki feldarabolta áldozatait, majd megette őket. Vladgymir Nyikolajev az első gyilkosságot bal­esetnek nevezte, mert részeg volt, amikor végzett a barátjával. A holt­testét felvonszolta az emeleti für­dőszobába, ahol hideg vízzel pró­bálta „újraéleszteni”. Miután rájött, hogy a férfi halott, úgy döntött, fel­darabolja. Később evett is a húsá­ból. Még attól sem riadt vissza, hogy a piacon kenguruhúsként árulja az emberi húst. Az egyik ve­vőnek azonban furcsa volt az íze, úgyhogy megvizsgálták, és az orvo­sok emberi vért találtak benne. Rö­viddel ezután kapták el Nikolaje­­vet, aki mindent bevallott, 1997- ben halálra ítélték, de később az ítéletét életfogytiglanra „enyhítet­ték”. 2001-ben került át a Fekete Delfinbe. Az orosz börtönőrök egyébként még mindig inkább a Gulág stílusú fogvatartásban hisznek A rabokat megérkezésük után a rabszállítóból bekötött szemmel, megbilincselt, hátrafeszített kezekkel vezetik a cellákba, miközben derékból le­nyomják a felsőtestüket és leszorít­ják a fejüket. Ezzel azonnal mind testi, mind lelki fölénybe kerülhet az őr, és ezáltal a fogvatartott nem tudja behatárolni, merre jár a bör­tönön belül, merre lehet megszök­ni. A rabokat elkülönítve helyezik el celláikban, amit három acélajtó választ el mindentől. Naponta 90 percet tölthetnek a celláikon kívül, ez alatt sétálhatnak vagy mozog­hatnak az erre a célra kialakított he­lyiségben, de szigorú ellenőrzés mellett. Amíg ők kint vannak, az őrök minden cellát átvizsgálnak, főleg késeket, drogot és telefont keres­nek. Különben itt a rabok tarthat­nak könyveket, újságokat és rádiót is maguknál. A Fekete Delfinben az őrök 15 percenként körbejárják a cellák folyosóit és ellenőrzik azokat úgy, hogy a raboknak hangos „je­len !”-nel kell válaszolniuk celláik­ból. A szökés szinte lehetetlen, de ha mégis sikerülne, akkor ott a szi­bériai hideg és ott vannak az orosz medvék... « A Tarolt a földrengés Irakban és Iránban Több, mint négyszáz halott Lapzártánkig beérkezett adatok szerint 407 halálos áldozatot kö­vetelt az Irán és Irak határvidé­kén vasárnap éjszaka bekövetke­zett hatalmas földrengés, a sérül­tek száma meghaladja a hétezret - közölték a hatóságok. A föld­rengés Iránban jóval több áldo­zatot követelt, mint Irakban. A 7,3-as erősségű földmozgás fő­ként Irán iraki határvidékét sújtotta, de a földlökések Irakot sem kímél­ték, jórészt az északi, kurdok lakta területeken okozva jelentősebb ká­rokat. A városokban emeletes épü­letek omlottak le, míg vidéken fő­ként a vályogházak dőltek össze, mert nem tudtak ellenállni az erős földrengésnek A földmozgást érez­ni lehetett a szomszédos országok­ban: Izrael, Pakisztán, Libanon, Ku­­vait és Törökország is jelezte, hogy kisebb mértékben, károk nélkül, de érezhetően tapasztalták a földmoz­gást. A halálos áldozatok száma 407, és több mint hétezer személy sérült meg - jelentette hétfőn az AP ame­rikai hírügynökség az iráni hatósá­gok tájékoztatására hivatkozva. Az amerikai földtani intézet (USGS) mérése szerint a rengés epicentruma Halabdzsa iraki vá­rostól 31 kilométerre volt, s fészke kicsinek számító 23 kilométeres mélységben volt, ami hozzájárult ahhoz, hogy nagy pusztítást okoz­zon. Több mint száz utórengés is történt, köztük több meghaladta a 4-es erősséget. A rengés földcsuszamlásokat is előidézett Iránban, amelyek nehe­zítik a mentést - jelentette az iráni állami tévé. Több mint 70 ezer em­bernek kell szükségszállásra költöz­nie - közölte az iráni vörös félhold. Sok lakos a szabadban töltötte az éjszakát mindkét országban a to­vábbi rengésektől való félelmében. A földrengés ezenkívül jelentős ká­rokat okozott a Tigris egyik mel­lékfolyójának, az iraki főváros, Bag­dad közeléből egészen a középnyu­­gat-iráni Hamadán tartományig terjedő Dijála-folyó egyik gátján. Rahmán Háni, a gát igazgatója el­mondta, hogy mind vízszintes, mind függőleges irányban látható­ak repedések a gáton, amelynek egyes részei megsüllyedtek . PANORÁMA

Next