Székely Hírmondó, 2018. június (23. évfolyam, 100-120. szám)
2018-06-01 / 100. szám
SZÉKELY Hírmondó 2018. JÚNIUS 1., PÉNTEK A Napirenden Erdélyi „arabok" Az Erdély Romániához való annektálása után Kós Károly kijelentette, hogy bár megkérdezésünk nélkül húzták meg a határokat, és túlzottan könnyen lemondtak rólunk, nekünk, erdélyi magyaroknak nem kell meghunyászkodnunk, hanem „dolgoznunk kell, ha élni akarunk! És szülőföldünkön jól szeretnénk élni". Ezért autonómiát követelünk, és a transzilván emberekkel összefogást szeretnénk. Emlékszem, már az RMDSZ első elnöke, Domokos Géza is beszélt erről, de Markó Béla többször is utalt rá. Nekünk ugyanis Erdély a hazánk, de sajnos mind kevesebben emlékeznek vagy akarnak emlékezni erre. Sokan, nagyon sokan már más zászlók alatt énekelnek. Van, aki csak a határon ugrott át, mondván, egyazon alomban élnek, főleg a gyerekei, oda sem figyelve, hogy az„odaállóknak" másak a vágyaik, terveik, s lassan a történelmük is. Arról nem is beszélve, hogy minden elmenővel mi gyengébbek leszünk, és a magyar Erdély csak távoli álommá válik. Hogy önző módon sorsunkra hagytak bennünket, az egy dolog, de hogy mi magunk adjuk fel Erdő elvét, az kész tragédia. Mert amit egyszer feladunk, azt már szinte lehetetlen visszaszerezni, bármennyire is ennek ellenkezőjét hangoztatják egyesek. Éppen ezért jómagam nem tapsolok a transzilván földön kinevelt szakemberek, orvosok, mérnökök, sportolók eltávozásának, íróink, költőink, színészeink, tudósaink más tájakra való menetelének. Annak, hogy apadunk, annak, hogy sokan már csak arra büszkék, hogy erdélyiek voltak, és nem arra, hogy erdélyiként a szülőföldön segítik itt lakó nemzettársaikat. Amiként Böjte Csaba szerzetes mondotta: ahonnan valami kimegy, kiszorul, s a hely üres lesz, oda más tódul be. Például az egyik nép helyett egy másik. Volt ilyen nem egyszer, nem kétszer a történelemben. A szülőföldön való élet lehet, hogy nehezebb, de szebb, s nem annyira fájó, mintha fenyőszagú rokonságként lenéznének. Elkeserítő, hogy a távozók miként ürítenek ki egész falvakat, városokat, és sokan még dicsekszenek is vele. Pedig ez nem hazafias cselekedet. Ez egyszerű megfutamodás, ne mondjam: migráció. Nem kell ehhez sem arabnak, sem színes bőrűnek lenni, csak épp elhagyni az otthont. is Román Győző Botrány az Európa Tanács önkormányzati konferenciáján Letolvajozták a szervezőket Tegnap is zajlott Bálványosfürdőn az Európa Tanács helyi és regionális önkormányzati képviselőinek a Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban című tanácskozása (lásd bővebben az 5. oldalon). Rendben is ment minden, amíg szót nem adtak Cătălin Ivan európai parlamenti képviselőnek, aki a beszéde végén tolvajt kiáltott. A kínos pillanatok azzal tetőződtek, hogy az EP-képviselő provokátor társa, a hírhedt Dan Tanasă kihívta a rendőrséget. Bartos Lóránt Cătălin Ivan EP-képviselő az együttélésre hegyezte ki a beszédét, amelynek a végén a mintegy száz kül- és belföldi vendég előtt bejelentette: az előtérből ellopták azokat a kiadványokat, amiket azért hoztak, hogy a szétosszák a vendégek körében, hogy azok ne csak a romániai magyarság, hanem a Kovászna és Hargita megyében kisebbségben élő románok mindennapjairól is képet kapjanak. Mint az pár perccel később kiderült, a képviselő és társa, a magyarellenes kirohanásairól hírhedt Dan Tanasă kihívta a rendőrséget. A torjai rendőrőrs munkatársai ki is érkeztek a helyszínre, a botrány pedig a konferenciaterem előterében folytatódott, ahol Cătălin Ivan azzal vádolta a szervezőket, szándékosan tüntették el a kiadványokat, hogy azok ne kerülhessenek a magas rangú meghívottak kezébe. Gyakorlatilag lopással vádolta Tamás Sándor megyetanácselnököt és Grüman Róbert alelnököt, amire a szóváltás szem- és fültanúiban - Kulcsár Terza József képviselőben és Demeter Ferenc mikóújfalusi polgármesterben - elszakadt a cérna, és figyelmeztették a vádaskodókat, hogy nem az Antena3 stúdiójában vannak. „Érdekes, hogy míg nekünk négydoboznyi könyvünk tűnt el, az RMDSZ hazugságokat terjesztő kiadványai (a megyét, a Mikó Imretervet és más, Háromszéket népszerűsítő, a megyei tanács által kiadott füzetekről van szó - szerk.) itt vannak az asztalon” - folytatta vádaskodásait az EP-képviselő, Tamás Sándor azt válaszolta: bizonyára a „vendégnek” lesz ideje Bukarest felé a kiadványokba beletekinteni, hogy rájöjjön: valótlanságokat állít. A kínos momentum végén Tanasă, Tamás Sándor és az egyik rendőr a helyzet tisztázása végett félrevonult, míg Ivan tovább folytatta a perlekedést Grümannal, akinek fényképeket mutogatva próbálta állítását bizonygatni. A botrányos incidens bizonyára a teremben ülőknek is tudomására jutott, ugyanis a konferencia délelőtti részét kiértékelő sajtótájékoztatón Tamás Sándor elnézést kért Gudrun Mosler- Tömström elnökasszonytól, illetve Andrew Dawson brit kongresszusi küldöttől, az önkormányzatok anyanyelvhasználatát felügyelő raportőrtől, amiért a „bajkeverő” Dan Tanasă ilyen kellemetlen helyzetbe hozta a jelenlevőket. Tamás kifejtette: nem történt lopás, hanem a konferencia résztvevői a többi kiadvánnyal együtt Tanasă Uitaţi în inima României (Elfeledve Románia szívében ) című könyvét is elvették az asztalról. Amúgy a megyei tanács elnöke úgymond fel is jelentette magát a rendőröknek, mondván, ő is elvett egy példányt a kiadványból, mint mindenki más, aki bele akart lapozni. « Cătălin Ivan (balról) szerint az RMDSZ kiadványai tele vannak hazugsággal Rotary-akcióban több mint ezer óvodás Összefeszegették a teret A szentgyörgyi Rotary-klub felhívásának eleget téve tegnap nagy lendülettel vetették bele magukat a rajzolásba a főtéren a szentgyörgyi óvodások. Ők csak nyüzsögtek boldogan, nem tudván, hogy egy nagy közösség pici, színes és nagyon fontos mozaikkockái. Bodor Tünde Kicsit félretéve a klub küldetésének lényegét, a jótékonykodást, csak egy jó hangulatú gyermeknapi előzetes akciót forgatott a fejében András-Nagy Róbert ötletgazda. Üzenete persze így is van a Nagy rajzolásnak: figyeljünk a gyermekekre, az általuk jelentett értékre, ugyanakkor tekintsünk közösségként rájuk (és magunkra is), mert együtt sokkal többre képesek az emberek, mint egyedül. így az ártatlan festegetésből kirajzolódó Rotary-jelvény is arra hívta fel a figyelmet, hogy mennyi csodát tud véghezvinni a közös akarat éppen ott, ahol arra a legnagyobb szükség van. A város összes óvodáját képviselő 56 csoportnyi gyerek a nagy melegben nemcsak krétát kapott a munkához, hanem vizet, papírfejfedőt, egy majszolnivaló brownie-t az Orka kézműves cukrászda jóvoltából, valamint a további közös időtöltéshez csoportonként játékokat is a D-toys cégtől. Sokkal gyorsabban rajzoltak a gyermekek, mint ahogy azt a felnőttek elképzelték AKTUÁLIS 2 Újra sertéspestissel riogatnak A feketézés aggasztó Magyarország terültén újra fertőzésgócpontok alakultak ki, így Romániában megint készenléti állapot van az afrikai sertéspestis miatt. A legnagyobb veszélyt a halálos kór mellett a feketézők jelentik -tudtuk meg. Tinca Teddy Dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos érdeklődésünkre elmondta, tudomása szerint Magyarországon 5 sertéspestises fertőzési gócpont van, a betegség szerencsére eddig még nem terjedt át Románia területére. Országos, magas szintű riadó van elrendelve. A fertőzés vérszívókkal, vérrel, hússal, hústermékkel, érintkezéssel terjed. Legutóbb becsempészett hústermékekkel jutott be a sertéspestis az ország területére. Ez a legnagyobb gond: a feketén vásárolt, határon áthozott hústermék. Éppen ezért a határ menti megyékben nagyon szigorúan ellenőriznek, a határon áthozott hústerméket elkobozzák, megsemmisítik. Országos szinten házi és vaddisznónál végzünk bevizsgálásokat (például lőtt, elpusztult, beteg állatoknál) - részletezte. Hangsúlyozta, a megelőzés egyik fontos mozzanata idejében megtalálni az esetlegesen beteg, fertőzött egyedeket, mert így nehezebben terjed tovább a fertőzés. Ezért is kritikus fontosságú a gazdák részéről az együttműködés a hatóságokkal: a gyanús eseteket, beteg, elhunyt állatokat azonnal kell jelezni a megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóságon. Dr. Sikó elmondta: az elmúlt hónapokban is találtak olyan szállítmányokat, amelyek kísérőpapírjain az szerepelt, hogy a sertések határ menti megyékből származnak, ám az állatoknak magyarországi fülszámuk volt.