Székely Hírmondó, 2018. november (23. évfolyam, 208-228. szám)

2018-11-26 / 225. szám

SZÉKELY Hírmondó 2018. NOVEMBER 26., HÉTFŐ Napirenden A nagyszakállú miniszter Ismerős az a név, hogy Harjit Singh Sajjan? Jó helyen keres­gélnek, valóban indiai név. Nemzetiségét tekintve ő egy szikh család leszármazottja. Foglalkozására nézve ő a kana­dai védelmi miniszter, aki nem­rég járt Romániában. Na, nem az ötödik nemzedé­ke ott élő, asszimilált emberről beszélünk, hanem egy Indiá­ban, Pandzsáb tartományban született személyről van szó, aki hatéves volt, amikor családja ki­vándorolt Kanadába. Ott végez­te az iskolát, lánytestvérével együtt gyakran segített az eper­farmon dolgozó anyjának. Kato­naként 1998-ben Boszniába ve­zényelték, majd rendőrnek állt. 2006-ban Afganisztánban szol­gált, előbb adminisztratív tiszt­ként, majd a hírszerzéshez csat­lakozott, ahol remekül haszno­sította folyékony pandzsábi nyelvtudását, annyira, hogy két újabb misszióba is bevonták. 2010-ben (■az.amefik® hadsereg elit alakulatának parancsnoka kérte fel különleges tanácsadó­nak, s a hadművelet végén egy­szerűen „briliánsnak" nevezte teljesítményét. Visszatért a rendőrséghez, zseniális nyomozónak tartották, de ideje nagy részét a legmaga­sabb amerikai és katonai pa­rancsnokok tanácsadójaként töltötte, többször megfordult Afganisztánban. Szikh hite nem engedte, hogy megváljon dús arcszőrzetétől, amit nem tudott befedni a hadsereg rendszeresí­tett gázálarca, ezért kifejlesztet­te saját maszkját. Megszámlál­hatatlan kitüntetésével a mel­lén, szikh turbánnal hordja a ka­nadai hadsereg egyenruháját. Túl a már-már regénybe illő történeten, azért felmerül ezzel kapcsolatban néhány kérdés. Ugyan már mit kellene tennie egy romániai magyarnak, hogy védelmi miniszteri tárcát ajánl­janak fel neki? Mármint nem Ka­nadában, hanem itt, Romániá­ban, ahol nem bevándorló, ha­nem évszázadokkal az ország alapítása előtt itt éltek ősei. Mi­kor érjük meg, megérjük-e egyáltalán, hogy azok vezesse­nek egy-egy szakterületet, akik igazán értenek hozzá, akik nem politikai, nemzetiségi hovatar­tozásuk okán, hanem tudásuk, eredményeik, érdemeik szerint jutnak előbb? A mostani politi­kai osztályt vagy a legutóbbi kormányátalakítást elnézve erre igen csekély esély mutatkozik... Kézdin találkoztak a magyar városok polgármesterei A gondok is közösek Kézdivásárhelyen talál­koztak a székelyföldi ma­gyar városok polgármes­terei, ahol közös kérdé­sekről értekeztek, és idő­szerű problémákat vitat­tak meg. A polgármeste­rek találkozója Székely­udvarhely polgármeste­rének, Gálfi Árpádnak ja­vaslatára indult el a 2016-os választások után, azóta negyedéven­te mindig más városban tartják. A kézdivásárhelyi értekezlet keretében, a mindenkit érintő kérdé­sek mellett, dr. Kádár Ma­­gor és Gyerkó László tar­tottak előadást a polgár­­mestereknek. céhes városbeli seregszem­lén Sepsiszentgyörgy, Csík­szereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Kovászna, Bárót, Tusnádfürdő, Borszék, Szentegyháza, Székelykeresztúr és Nyárádszereda polgármesterei vet­tek részt. Bokor Tibor, Kézdivá­­sárhely polgármestere házigazda­ként elmondta: fontosnak tartja ezeket az összejöveteleket, mert a gondok a legtöbb esetben közösek, a dilemmák is hasonlóak, és ezek a legjobb alkalmak arra, hogy kötet­lenül, mélyrehatóbban tudjanak beszélni közös témáikról. A talál­kozónak két meghívottja is volt, akik mindketten olyan témával ké­szültek, amelyek minden székely­­földi magyar várost érintenek. Dr. Kádár Magor egyetemi do­cens, kommunikációs szakember a városmárkázás fontosságáról be­szélt, kiemelve: a városvezetőknek oda kell figyelniük arra, hogy mit mondanak el, és mit akarnak el­mondani városukról, hiszen ez nagyban meghatározza megítélé­süket. „Az nagyon jó, ha a város­márkázás folyamatának kezdete­kor az adott városnak már van egy erős szimbóluma, ami köré épít­hetjük a városbrandet. Kézdivásár­­hely esetében egyértelműen Gábor Áronra és az udvarterekre helyez­tük a hangsúlyt, hiszen a városve­zetés ezeket nevezte meg a legfon­tosabb üzenethordozóknak” - mondta a szakember a téma kap­csán. Gyerkó László, a Versenytanács elnökségi tagja a Versenyhivatal szerepéről beszélt, kitért a hatály­­ban­ lévő törvén­­ekre, a kivizsgálá­­sok miértjére, a bírságokra és álla­mi segélyekre, illetve hosszabban vázolta azokat a szakterületeket, amelyek részesültek állami támo­gatásban az elmúlt évben. Előadá­sa végén elmondta: használható dokumentációval is szeretne szol­gálni a székelyföldi polgármeste­reknek, amelyből kiderül, hogyan kell összeállítani egy Versenyta­nácsnak szánt iratcsomót, illetve hogy milyen kérdésekben tud se­gítségükre lenni a Versenytanács. A találkozó további részében a polgármesterek meglátogatták a 11 hónapja elkészült műjégpá­lyát, és­ aktuális kérdésekről érte­keztek: « 1 “ ‘ddör ■ ■ . tt91 (közlemény) . Fotó: Tofán Levente Dr. Kádár Magor kom­munikációs szakember: „a városveze­tőknek oda kell figyelniük arra, hogy mit mondanak el, és mit akarnak elmondani vá­rosukról" Gazdák találkoztak Barátoson Összefogás a siker kulcsa A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által működtetett fa­lugazdász-hálózat első három­széki gazdatalálkozóját szervez­ték meg Barátoson. A pénteki összejövetelen a közel harminc gazda és a falugazdászok mellett jelen volt Tánczos Szabolcs pol­gármester, Kis Attila alpolgár­mester és Orbán Miklós, az egye­sület alelnöke. N. Sz. A. Az egyesületet, a falugazdász-háló­zatot és annak cél­kitűzéseit, vállalá­sait Bokor Gábor agrárszakértő is­mertette. Elmond­ta: megyénkben, a négy széken öt falugazdász teljesít szolgálatot. Elsődleges feladatuk a gazdákkal való kapcsolatteremtés. Ezt követően egyrészt agrár-szak­tanácsadást biztosítanak, a gazdál­kodással kapcsolatos gyakorlati kérdésekre adnak választ - ebben szakértő gárda segíti munkájukat. Másrészt folyamatosan tájékoztat­ják a gazdákat a törvények, rende­letek, előírások változásáról, új jog­szabályok megjelenéséről. Segítsé­get nyújtanak a támogatási kérel­mek összeállításában, adózási, jogi kérdésekben is tanácsokkal szol­gálnak. Napirenden tartják a gaz­dákat a különböző pályázati kiírá­sokkal, segíthetnek a pályázatok összeállításában is. Orbán Miklós a tavasszal in­duló, kis értékű pályázati rend­szert ismertette. Orbán hangsú­lyozta: fontos, hogy a kis értékű támogatások lehí­vásában összefog­janak a gazdák. Ajánlott, hogy a megegyező gazdák közösen vásá­roljanak gépsorokat - egyikük traktort, másik ekét, harmadik forgó boronát, negyedik vetőgé­pet - így ezek közös kihasználása kedvezőbb lesz, a befektetés is ha­marabb amortizálódik.­ Megyénkben, a négy széken öt falugazdász teljesít szolgálatot, akiknek az elsődleges feladata a gazdákkal való kapcsolatteremtés. AKTUÁLIS 2 Megszüntetnék az oltszemi központot Folyik az átszervezés A megvalósítási szakaszba kerül az oltszemi gyerekközpont át­szervezése - döntötte el legutób­bi ülésén a Kovászna megyei ta­nács. A testület - az európai normáknak megfelelően - csalá­di típusú házakba költözteti a kastélyban lakó ötven gyereket. Erdély András A tanács ennek érdekében tár­sulási szerződést fogadott el a SE­RA Alapítvánnyal, amely azt vállal­ta, hogy Baróton kettő, Bodzafor­dulón egy házat épít az állami gon­dozott gyerekeknek.­­ Ötven sajátos igényű kiskorú van Oltszemen, 42 a gyermekvé­delmi rendszerben, hatan közülük hamarosan betöltik a 18. életévü­ket, tehát 36 gyereket kell elhelyez­ni a három épülő, családi típusú házban. Az oltszemi központunk az utolsó a nagy gyermekotthonok kö­zül, szükség van az átszervezésre, és erre a törvény is kötelez - tájékoz­tatott Vass Mária, a gyermekjogvé­delmi igazgatóság vezetője. A beruházás összértéke 750 ezer euró, amelyből 575 ezer eurót a SERA Alapítvány biztosít. A ter­vek szerint a családi házak őszig el­készülnek, hogy a gyerekek már az új otthonukban kezdhessék meg a következő tanévet.­­ A gyerekek érdeke az első, azt követően, hogy rendezzük helyze­tüket, az oltszemi Mikó-kastélyt bekapcsoljuk a kulturális és turisz­tikai körforgásba, ehhez négyolda­lú megállapodást köt a megyei és a bodoki önkormányzat, a gyermek­jogvédelmi igazgatóság és a Ko­vászna Megye T­urizmusáért Egye­sület, különböző rendezvények szervezése céljából - ismertette Tamás Sándor, a megyei tanács el­nöke. A testület döntött arról is, hogy tőzsdéről fog elektromos energiát vásárolni a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház. Ez szá­mításaik szerint 10-15%-os spóro­lást jelent, ami egyáltalán nem el­hanyagolható, ha azt nézzük, hogy jelenleg a kórház villanyszámlája 70 ezer lej havonta. «

Next