Székely Hírmondó, 2019. január (24. évfolyam, 1-20. szám)

2019-01-15 / 9. szám

SZÉKELY Hírmondó 2019. JANUÁR 15., KEDD KÖNYVBEMUTATÓ Január 16-án 17 órától a kéz­­diszentléleki Petőfi Sándor Művelődési Házban bemu­tatják Csáki Árpád A kézdi­­szentléleki Tarnó­czy-Mikes­­kastély című könyvét, elő­adást tart Tamás Sándor Szentlélek térképi megjeleníté­se és nevének változatai az el­múlt 800 évben címmel. MŰVÉSZ MOZI Kedden: 15.45 Szabad dákok (ro. dokumentumfilm, 62 p.); 16.30 A karácsony mentőakció (ff.-bélg. családi vígjáték, m. sz., 92 p.); 17.00 A Moromete család 2. (ro. filmdráma, 109 p.); 19.00 Szerelem 1. kutya (ro. filmdráma, 103 p.); 18.45 Álommeló (am. romantikus vígjáték, 103 p.); 20.45 The Upside (am. dráma, vígjáték, 127 p.); 21.00 Ítélethirdetés (ro. dráma, 93 p.). SZÍNHÁZ » Kedden és szerdán 19 órá­tól a TÁSZ nagytermében az Anna-legendát játssza a sep­siszentgyörgyi színház Mezei Kinga rendezésében. » A kézdivásárhelyi Városi Színház Ketten maradtak című előadása január 16-án, szerdán 14 órától diákoknak, 19 órától a Gábor Áron-bérleteseknek a Vigadóban. Kedvezményes ár: 15 lej, teljes ár: 20 lej. ÍRÓ-OLVASÓ TALÁLKOZÓ A román kultúra napja alkal­mából kettős könyvbemuta­tóra és beszélgetésre kerül sor január 15-én 18.30-tól a sepsiszentgyörgyi Tevi Tea­házban. Pavel Buzaru Sissi cí­mű rendhagyó verskötetéről és annak magyar kiadásáról beszélget a szerzővel és De­­mény Péter költővel, íróval, a kötet fordítójával Szonda Szabolcs, a Bod Péter Me­gyei Könyvtár igazgatója. GUZSALYAS Kedden 17.30-19.30 óráig agyagozás, kézzel formálha­tó agyagtárgyak készítése, kézműves-foglalkozás gyere­kek számára a sepsiszent­györgyi Míves Házban. KÖNYVTÁR A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban január 16- án 16 órától Meseklub az I-IV. osztályosoknak, január 17- én, csütörtökön 16 órától az óvodásoknak. Téma: A ti­tokzatos hóember című mese bemutatása. Négyéves az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet Mozgalmas évet zártak Bírósági bejegyzésének negyedik évfordulóját ün­nepli január 16-án az Er­délyi Címer- és Zászlótu­dományi Egyesület, mely ismételten mozgalmas esztendőt tudhat maga mögött. 2018-ban nem­zetközi címertani konfe­renciát szervezett Sepsi­­szentgyörgyön, elnöke előadott Franciaország­ban a címertani világ­­kongresszuson, Lengyel­­országban európai szak­­konferencián, Jászvásár­ban az országos heraldi­kai kongresszuson és szá­mos más rendezvényen. R­ománia címere és annak alko­tója, Keöpeczi Sebestyén Jó­­zsef címmel nemzetközi cí­mertani konferenciát szervezett az egyesület Sepsiszentgyörgyön, Ko­­vászna Megye Tanácsának támo­gatásával. A román és magyar he­­raldikusok részvételével tartott konferencián a szervezet elnöke, Szekeres Attila István Erdély címe­réről értekezett, és bemutatta Keö­peczi Sebestyén József címermű­vész munkásságát. Az alkalomra je­lentette meg a Háromszék Várme­gye Kiadó Szekeres Attila István Románia címere és Keöpeczi Sebes­tyén József című magyar és román nyelvű könyvét. A franciaországi Arras városá­ban október 2-5. között tartott 33. Genealógiai és Címertani Vi­lágkongresszuson Erdély címeré­nek útja Magyarország címeréből Románia címerébe címmel tartott előadást az elnök, korábban, a len­gyel Címer- és Zászlótudományi Intézet által szeptember 6-8. kö­zött megszervezett 4. Európai Cí­mer- és Zászlótudományi Konfe­rencián a lengyelországi Cieszyn városában A székelyföldi közigaz­gatási címerek módosítása Erdély­nek Romániával való egyesülését kö­vetően című előadását mutatta be angolul. A jelzett témák román változa­tát az egyesület elnöke előadta a május 10-12-e között Jászvásárban szervezett 18. Országos Genealó­giai és Heraldikai Kongresszuson is. Ugyanott bemutatta az általa szerkesztett, az egyesület partner­ségében a székelyudvarhelyi szék­helyű Hargita Megyei Hagyo­mányőrzési Forrásközpont kiadá­sában 2017 végén román nyelven megjelent Simboluri istorice secuiesti (székely történelmi jelké­pek) című tanulmánykötetet, melynek címertani fejezetét ő ma­ga, pecséttani részét Pál-Antal Sán­dor, zászlótörténeti fejezetét Mi­­hály János írta. A székelyföldi közigazgatási cí­merek módosításáról értekezett Szekeres Attila István a november 8-án az Erdélyi Múzeum-Egyesü­let sepsiszentgyörgyi fiókszerveze­te által a Magyar Tudomány Nap­ja Erdélyben rendezvénysorozat keretében Határtalan tudomány - Tudomány határok nélkül címmel szervezett konferencián. Erdély cí­mermadaráról tartott előadást a Székely Nemzeti Múzeum által no­vember 28-án szervezett a magyar tudomány ünnepe rendezvényen. A címerművész­­140 éve született Keöpeczi Sebestyén József címmel, a 24. Erdővidéki Közművelődési Napok keretében november 21 -én a köpeci református templomban tartott előadást. A Keöpeczi Sebestyén Józsefre való emlékezés idén is folytatódik. Február 8-án Csíkszeredában tart előadást az elnök, márciusban a Balassi Intézet szervezésében Bu­karestben a címerművész alkotása­inak digitális reprodukcióiból ké­szülő kiállítás megnyitóján érteke­zik. (közlemény) Szekeres Attila István, a Nemzetközi Címertani Akadémia levele­ző tagja, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke előadás közben Szoros és meghitt emberi kapcsolatok Tárlatmegnyitó Kovásznán A kovásznái Kádár László Kép­tárban január 11-én nyílt meg a csernátoni I­­lka Művésztelep tárlata, mely február 11-ig láto­gatható munkanapokon 10-16, illetve szombaton 10-14 óra kö­zött. Salamon Ferenc Az Ika Kulturális Egyesület égi­sze alatt megszervezett művészte­lep tizenkilenc Kárpát-medencei képzőművészének több tucat alko­tását szedte csokorba Székely Géza művészeti vezető, aki egyben a képzőművészeti tábor szellemi ki­találója is. E kiállítási törzsanyag az elmúlt év szeptember első harma­dában készült Csernátonban, me­lyet a képzőművészek még ado­mányként megtoldtak egy műter­mi munkával is. Ágoston József főszervező, aki a művésztábor anyagi hátterét - szerteágazó ismeretsége folytán - biztosította (mintegy varázskalap­ból húzogatta elő a sokrétű szük­ségletekre valót) magyar és román nyelvű megnyitóbeszédében e képzőművészeti rendezvény lelket formáló, lelket nemesítő, megtartó erejét hangsúlyozta. Dr. Deák Fe­renc választékos, nagy hozzáértés­sel felépített méltató beszédében nem győzte nyomatékosítani a nagyszámú közönségnek, hogy Csernáton és Kovászna, e két szláv eredetű településnév nemcsak ne­vében, hanem a szoros és meghitt emberi kapcsolatok tekintetében is testvérként jelenik meg. Ezért nem véletlen, hogy Csernáton után pontosan a fürdővárosban állítot­ták ki az anyagot. A családias légkörű megnyitó­szövegek sorát Székely Géza zárta, aki az utánpótlást biztosító általá­nos iskolai tanulók - minden túl­zás nélkül - művészi alkotásait is a közönség figyelmébe ajánlotta. Szabó Róbert és Szász Mihály lan­tos diákpáros szívet melengető, kö­zépkori hangulatot varázsoló pen­getéssel ejtette csodálatba a hallga­tóságot. MŰVELŐDÉS 14 Magyarországi turnén a Cimborák Árnyjáték technikával A sepsiszentgyörgyi Cimborák Bábszínház magyarországi turnén tartózkodik A halhatatlanságra vágyó királyfi című magyar nép­mese alapján készült bábjátéká­val. A pécsi Márkuszínház, a ka­posvári Bábszíntér és a győri Vas­kakas Bábszínház meghívására ja­nuár 12-21. között Kaposváron, Kadarkúton, Győrben és Pécsen, 8 alkalommal játsszák az előadást. Az együttműködés a Karakulit árnyjátékos tematikus napok ren­dezvénysorozat keretében valósul meg a pécsi Márkuszínház Köz­hasznú Alapítvány kezdeményezé­seként, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A halhatatlanságra vágyó király­fi egy magyar népmeséből készült bábjáték, melyben egy kicsi király­fi a hosszú vándorlásai után szo­morúan tér vissza apja birodalmá­ba, mert nem találta meg azt, ami­re igazán vágyik. Elszántan kel útra útra, hogy addig haza se térjen, amíg meg nem találta azt a biro­dalmat, ahol a Halálnak nincs ha­talma. Vándorútja során találkozik a Saskirállyal, a Kopasz királlyal és a Kék ország úrnőjével, akik varázs­erejű ajándékokkal segítenek neki eljutni a Halhatatlanság királynő­jéhez. A népmeséi világ e bábjáték­ban árnyjáték technikával és élő já­tékkal elevenedik meg a nézők sze­me láttára. Ajánlják 5 éves kortól, még nagy­mamáknak és nagytatáknak is

Next