Székely Hírmondó, 2019. július (24. évfolyam, 121-143. szám)
2019-07-08 / 126. szám
Petőfi Haitiben H a egyszer mégis világkörüli útra indulok, benézek sok helyre, viszek üzeneteket, ajándékot is. Igaz, alig tudom, minek is örülnek az Antillákon leginkább. Benézni a két Amerika között elszórt szigetek népeihez. Nincsenek olyan sokan. Az egyik szigeten napozott, pihent Kolumbusz is, azt a felfedezés napjáról, vasárnapról, az Úr napjáról nevezte Dominikának. Viszek az Antillákra verset is, annak is örülnek ám, tudom. Az Antillákon a verset nem lehet letagadni, sem kitagadni. Miért is tenné, ki is tenné ezt a gyalázatos dolgot, kinek használna? Az Afrikából rabszolgatartásra és sorsra behurcolt feketék megszabadultak a 16. századi Európa rabtartásától, maguk is azt állítják, sokkal jobban vannak a természettől meg istenektől áldott gyönyörű környezetben. Megkeresem óvatosan, minden hivatalos bejelentés, terelés nélkül René Depestre urat, a költőt az Antillákon, Haitiben. Ő tud emlékezni eredeti hazájára. Szólaltatom versben. „Tudok egy szót madárszárny-suhogását - a boldogság szédületébe sodor álmaim vitorláit röptéd.. A költő esküszik a kimondhatatlan érzelmek uralkodására, mégis kimondja. Haiti. Az abszolút hazaszeretet, ragaszkodás kulcsszava nála. De miért ennyire nehéz megfogalmazni? Miért titkos, ha a szabadság kulcsszava? Európa hozta be az Antillák szigetfüzérére is kalap alatt a szabadság titokzatos szentségét. Mert Európában városokat meg várakat romboltak le, népeket vetettek rabságba mindmáig a szabadság nevében. René Depestre, a költő, ő sem felejt négy, öt évszázadok, életévtizedek alatt. Imhol vagyok című verséből idézek: „ímhol vagyok/a messzi Afrika fia/minden kockázatos kaland bolondja./ Megyek a fény után/az igazság után/ hazám lelkének vak szerelmese/ féktelen reménységű néger..." Ezért vállaltam visszataszító megfogalmazással az Antillák rabszolgatenyészetét megemlíteni. Mert ez volt. Az európai civilizáció Afrikából hajóztatta megkötözve a négereket, rabságba. És most, a 21. században, ötszáz esztendő után a szó, a vers: „Imhol vagyok/ proletár vagyok/ tömegek lélegzete zúg szívemben/ a kizsákmányoltak dühe remeg szívemben/ a fekete emberiség dühe..."És fél évezredet átszaladva és vissza a jelenbe, egy székkel errébb, hangzik az ismert megfogalmazás:„szabadság szerelem nagy álma révületében" (Pór Judit fordítása.) Kis semmiség lenne a vers annyi meg ennyi borzalom után? Igaz lehet az is, hogy a nemzetek lelke nem felejt. Hiszen Petőfi kiált Haitiben, az Antillák szigetvilágában! Petőfi, az elnyomott s megölt magyar:„Szabadság, szerelem!" Nagyapáink szóhasználata volt, ma is él: „milyen kicsi a világ". Most is összecseng az elnyomottak jajkiáltása, ötszáz év után, a mában. Az egykori néger rabszolga fia szabadságszeretetről énekel a maga fiának. De kicsi a világ, s abban mennyire szánalmas a magával mihez kezdeni nem tudó Európa! A rabtartás honos mai napig is benne, népek nyüszítenek, rémülten álmodva a szabad Haitiről, Dominikáról az élő Székelyföldön. René Depestre költőnek, a ma is afrikai négernek elviszem Petőfi verseit a szabadság s szerelem ikerítéséről. A nép lelkéből a verset s a szabadság vágyát nem lehet kitagadni. . SZÉKELY . , Hírmondó 2019. JÚLIUS 8., HÉTFŐ Idén húsz éve, hogy a gyermekjogvédelmi rendszer kötelékében hivatásos nevelőszülőket foglalkoztatnak. Tizenhatodik alkalommal hívták közös ünnepre, az ő napjukra pénteken az oltszemi Mikó-kastély mellett működő elhelyező központ tágas udvarára. Nem könnyű mesterség, nem tartozik a sztárszakmák közé, de a megjelentek között sikerült olyanokkal szóba állni, akik mosolyogva és szenvedél lyel beszéltek hivatásukról. Bodor Tünde Babakocsit tolva, karon ülőkkel, kézen fogva vezetett kicsikkel, szégyenlős kamaszokkal érkeztek a helyszínre a nevelőszülők, akikre az a nagy feladat vár, hogy ezeket a gyermekeket felkészítse az életre, a közösségbe illeszkedésre, esetenként pedig arra, hogy örökbe fogadják őket vagy éppen a saját családjukba való visszaútjukat egyengessék. Vass Mária igazgatónő, a Kovászna Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezetője üdvözlőbeszédében elmondta, a kezdet kezdetén, 1999-ben 25 személlyel indult a hálózat, és az első években gyorsan növekedett, 2008-ban már 174-en voltak. Jelenleg 124 nevelőszülő van alkalmazásban, akik összesen 212 gyermeket gondoznak. Az igazgatónő hangsúlyozta, az elvárások nagyok, ezért is nem túl népszerű a szakma, ám az ünnepség arra is alkalmat adott, hogy azoknak, akik közel két évtizede művelik e nemes foglalkozást, oklevelekkel is elismerjék odaadással, becsülettel végzett munkájukat. Fekete Etelka egyike volt ezeknek a személyeknek. Felnőtt lányával együtt jött ki Oltszemre, aki szintén ezt a hivatást választotta. Az általuk gondozott gyermekek nem voltak velük, mivel mind sérültek, a kilyéni rehabilitációs központban voltak a fejlesztő foglalkozásokon. - Egy 4 éves kislány és egy 6 éves kisfiú van nálam, akik kiskorukban kerültek hozzám. Azóta kiderült, hogy a kislány nem tud beszélni, viselkedési gondjai is vannak, a kisfiú autisztikus vonásokat mutat, és túl mozgékony. A férjem egy éve meghalt, most a lányommal összevetjük a hátunkat, így könnyebb megoldani a napi problémákat. Nyolc gyermeket „adtam örökbe”, kettő kiment a rendszerből - meséli Etelka. Lányának, Emesének annyira természetes volt ez a foglalkozás, amelybe belenőtt, hogy pár hónapja maga is beállt a rendszerbe, miután nyolc évig román és angol magánórák adásával kereste meg kenyerét. Ezt a tevékenységet fel kellett adnia, mert a gyermekek állandó felügyeletet kívánnak, mindent hamar megunnak, foglalkozni kell velük. Az új szentgyörgyi fejlesztőközpontba is hetente egyszer beszédterápiára, hidroterápiára és masszázsra járnak. Az Emesénél levő nyolcéves kisfiú csak azt szereti, ha békén hagyják. - Fia noszogatom, hogy rajzoljon vagy játsszon, képes sírni is - mondja. A fogyatékkal élők mellett már pszichológusnak, szakembernek kellett képezzék magukat - említem meg feltevésem, Etelka pedig megerősít, már az első években komoly képzésen esett át, évente tartanak most is felkészítőt nekik a gyermekvédelem szakemberei, újabban pedig ugyanott önsegítő csoport is alakult, ahol kibeszélhetik gondjaikat, tanulhatnak egymástól is. RIPORT 8 Bodok Község Önkormányzata tisztelettel megköszöni mindazon cégeknek, intézményeknek és magánszemélyeknek a támogatást, akik hozzájárultak a 2019. június 28-30. között, Oltszemen megszervezett II. nemzetközi fogathajtó-verseny sikeréhez. Támogatók: Bodok Község Helyi Tanácsa Kovászna Megye Tanácsa Romániai Lovas Szövetség Kft Alapítvány Holzindustrie Schweighofer Tiltott Csíki Sör Kft. Trio-Impex Kft. Baumeister Kft. Bertis Kft. Conico Kft. Aranykemence Kft. Siceram Rt. Valdek Impex Kft. Aluco Kft. Reparatii Auto Compress Compact Kft. Choco Pack Kft. Transgat Sort Kft. Oltszemi Hatod-somos Közbirtokosság Bodoki Közbirtokosság Tega Rt. Dalia Kft. Club 99 Kft. Ind Teo Vet Kft. Ezüstfenyő Kft. Grimas Kft. Bicon Kft. Glob Net Kft. Kobak Design Kft. Sho Mob Design Kft. Covalact Rt. Biofarm Kft. Sinka Lajos és családja