Székely Hírmondó, 2019. július (24. évfolyam, 121-143. szám)

2019-07-05 / 125. szám

Tehetséges vers- és mesemondó Színpadra született kisdiák Benkő Samu a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium előké­szítő osztályos tanulója, aki a Kézdivásárhelyen megrendezett Vidám Versek Versmondó Ver­senye megyei szakaszán II. helye­zést ért el az előkészítő­, első- és második osztályos gyerekek kor­csoportjában. Az elismerés diák­nak és tanítónak egyaránt vissza­jelzés, hogy jó úton haladnak, az elkezdett munkát tovább kell folytatni, csiszolgatni, gondozni a tehetséget, hogy a mag szárba szökkenjen, majd kiteljesedjen. Némethi Katalin A­nyát tekintetű, mindig vidám kisfiú imád történeteket mesélni, verset mondani. A szavalóverseny mellett részt vett a mesemondó ve­télkedőn is, ahol kiválóan szere­pelt, tapasztalatot gyűjtött, sok me­sét hallott, tanult a többi kisdiáktól.­­ Az osztály legkisebb, legala­csonyabb tanulója, mindenki Sa­­mukája, aki mosolyával, derűjével és őszinte gyermeki humorával lop­ta be magát mindannyiunk szívébe. Laza, nyugodt, kiegyensúlyozott kisgyerek, aki a körzeti mesemon­dó verseny előtt arra kért engem, tanítóját, hogy „Bízz bennem, tanci!”. Nahát, megfogadtam taná­csát, és azóta rábízom a mesék, ver­sek előadásának módját. Soha nem csalódtam, mindig olyan őszintén és egyedien adja elő mondanivaló­ját, hogy egyszerűen nem lehet nem szeretni őt - mesélte moso­lyogva Bak­a Enikő pedagógus. Óvodás korában csak a családi összejövetelek alkalmával szóra­koztatta családtagjait, rokonait, ahonnan olyan bátorítást, megerő­sítést nyert, hogy kisiskolásként már magabiztos, egyedi kisugár­zással győzte meg tanítónőjét és az osztályközösséget, hogy őneki a színpadon van a helye.­­ A mesét egyszer-kétszer meg­hallgatja, s már magáénak tudja, gazdag szókincsének és fantáziájá­nak köszönhetően már elő is tudja adni. A szavalás esetében sem okoz neki nehézséget a szöveghűség sem, de olyannyira egyedivé tudja formálni, hogy messzemenően fe­lül tud kerekedni kortársain - tette hozzá a pedagógus. Az otthonról hozott kiegyensú­lyozottsága szüleinek köszönhető, akik kisfiúk képességének felisme­rése után odaadással segítik, báto­rítják és támogatják őt. Benkő Samu és tanítója is tuda­tában vannak annak, hogy csak munkával lehet eredményeket el­érni, de ha a tehetség kitartással, szorgalommal és alázattal párosul, akkor minden cél, álom elérhető­vé, megvalósíthatóvá válik. Bak­a Enikő szerint minden gyerek tehetséges valamiben, van, aki a zenélésben, táncban, mese­vagy versmondásban, mások raj­zolásban, sportban jeleskednek, vagy szépen fűzik a szót. De csak akkor tudnak fejlődni, szárnyalni, ha a felnőttek - pedagógus és szü­lő - szeretettel, érdeklődéssel és türelemmel fordulnak feléjük. Az iskolának azon túl, hogy felfedezi a tehetségeket, fontos szerep jut a tehetséggondozásban, a gyerekek támogatásában - vélekedett a pe­dagógus. Az osztály­ban is meg­ünnepelték Samu hetedik szülinapját MOZAIK Nyári forróságban Júliusban beköszönt a kánikula, és a tartósan magas hőmérséklet embert, állatot egyaránt próbára tesz. Kelemen László Az ember megpróbál védekezni a forrósággal szemben, több folya­dékot, vizet fogyaszt, aki teheti, napközben otthon marad, árnyé­kosabb helyre húzódik. Ott, ahol van klímaberendezés, a lakás lehű­tése nem okoz túlságosan nagy gondot. Ahol nincs, ott hagyomá­nyos módon védekeznek a lakás felmelegedése ellen. Napnyugta után kinyitnak minden ablakot, és az esti hűvös levegővel hűtik le a szobákat. Reggel becsukják az ab­lakokat, és lesötétítik a lakást, hogy bent tartsák a hűvös levegőt. Az állatokat, madarakat is meg­viseli a kánikula. A fedél nélküli gó­lyafészkekben ebben az időszak­ban nagyok már a fiókák. A fészek pedig szűknek bizonyul, ráadásul a tűző nap elől sincs ahova elmene­külni. A gólyaszülők gyakrabban hordanak vizet, hogy legalább a szomjúságot oltsák. A gólyák az ürüléküket a hosszú lábszárukra pottyantják, hogy az így keletkezett fehér „csizma” is hűtse a madarat. A fészket is épp ezért meszelik kör­be. A kistestű énekesmadarak el­hallgatnak, napközben nem dalol­nak, csak reggel és este. De már ko­rántsem olyan intenzitással, mint tavasszal. Sok madár fiókákat nevel júliusban. Napok óta figyelek egy cinegecsaládot. A fiókák ki vannak repülve, követik a szülőket. A me­leg napokon is - éppúgy, mint máskor - folyamatosan kell etetni az állandóan éhes utódokat. Ez a cinegecsalád rovartalanítja a szőlő­lugast az udvaron és a gyümölcsfá­kat. Most hálálják meg a téli ma­dáretetést, de maga a puszta látvá­nyuk is nagy élményt nyújt. A beiratkozási űrlapok kitöltése zajlik Számítógépes elosztás Július 12-én kerül sor a nyolcadikosok kilence­dik osztályba való számítógépes elosztására a be­jelölt opciók alapján. A tanfelügyelőség már köz­zétette a felvételi általánosokat, amelyeknek 80 százalékát az abszolváló vizsgán szerzett jegyek számtani középarányosa, 20%-át pedig a tanuló 5-8. osztályban elért tanulmányi átlaga teszi ki. Háromszéken a legmaga­sabb felvételi jegy 9,82, melyet a Mihai Viteazul Líceum diákja, Bota Loreanu ért el. A magyar anyanyelvű tanulók közül Dob­ra László Edgár, a kézdivásárhe­­lyi Nagy Mózes Líceum tanuló­ja teljesített a legjobban, felvé­teli jegye 9,54 (a megyei listán a kilencedik), Demes Krisztián a Petőfi Sándor Általános Iskolá­ból 9,43-as, míg Kozsokár Ger­gő a Székely Mikó Kollégium­ból 9,42-es átlagot ért el. A leg­kisebb felvételi jegy 2,31, hu­szonöt diák hármas alatti ered­ménnyel szerepel a listán. A napokban a beiratkozási űrlapok kitöltése, az opciók be­jelölése, leellenőrzése és a szá­mítógépes adatbázisba való be­vitele zajlik. Fontos, hogy a ma­gyar tanulók jelöljék be az űrla­pon, hogy kérik a magyar ké­­pességvizsga-jegy beszámítását a felvételi általánosba. Ha ezt nem teszik meg, a felvételi el­osztás során a számítógép át­ugorja a kisebbségi tanintézmé­nyek osztályainak kódszámait, így a gyerek nem kerülhet be magyar osztályba. A diákoknak július 15-18. között kell beirat­kozniuk abba az iskolába, ame­lyikbe az elosztás nyomán beke­rültek. Az üresen maradt he­lyekre július végén osztják el a nyolcadik osztályt végzetteket. Háromszéken 44 líceumi és 26 szakiskolai osztályban (eb­ből 3 duális képzés) folytathat­ják tanulmányaikat a nyolcadi­kosok. Mint ismeretes, havi 200 lejes ösztöndíjban részesülnek a szakoktatásban résztvevő tanu­lók Tudtad a gyurgyalagról, hogy... • Testhossza 25-29 cm, szárny­fesztávolsága 36-40 cm. Csőre vékony, hegyes és enyhén hajlí­tott, középső faroktollai meg­nyúltak. Tollazata hasán és mellrészén kékeszöld, dolmá­nya, feje gesztenyebarna, váll­­foltja és torka aranysárga. • Vonuló madárként általában má­jus elején érkezik hazánkba majd augusztus végén, szep­temberben indul is tovább, hogy a telet melegebb éghajla­ton, Dél-Afrikában töltse. ■c • A rövid ittlét oka, hogy a menü­jében szereplő repülő rovarok, főként darazsak, szitakötők, lep­kék és méhek az évnek csak eb­ben a pár hónapjában vannak jelen olyan számban, hogy ele­gendő táplálékot biztosítsanak mind a felnőtt egyedek, mind a kikelő fiókák számára, akiknek jól fel kell tölteniük az energia­raktáraikat, mielőtt nekivágná­nak a hosszú, Dél-Afrikáig tartó utazásnak, ahol majd az év má­sik felét töltik. • Áldozatára száraz ágról, villany­drótról vagy valamilyen kiemel­kedő helyen ülve les, majd a ki­szemelt zsákmány után ered, és azt röptében fogja el. • A méhészmadár névvel is illetett gyurgyalag étrendjében, külön­leges adottságának és ügyessé­gének köszönhetően a fullánkos rovarok, azaz méhek, darazsak is szerepelnek. Valamennyire el­lenálló az esetleges szúrás okoz­ta, testébe bejutó méreganyag­gal szemben, de ő sem kockáz­tat szívesen, mielőtt elfogyasz­taná zsákmányát, precíz moz­dulatokkal valamilyen kemény felülethez, faághoz ütögeti, csapkodja, dörzsöli a szúrós ro­var potrohát, hogy az ott lévő fullánkját és méregmirigyét el­távolítsa. Kép és szöveg: turistamagazin.hu

Next