Székely Hírmondó, 2020. január (25. évfolyam, 1-20. szám)
2020-01-06 / 2. szám
SZÉKELY 'T Hírmondó 2020. JANUÁR 6., HÉTFŐ SZÍNHÁZ A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház kamaratermében január 7-én, kedden és 15-én, szerdán 19 órától Henrik Ibsen A társadalom támaszai című előadás tekinthető meg Botos Bálint rendezésében. OPERETT GÁLA A kolozsvári Operettissimo Együttes Mi, muzsikus lelkek című újévi, kétrészes operettgálája a Székely Mikó Kollégium konferenciatermében január 10-én 19 órától kezdődik. Belépő: 35 fej. Egy elsodort író Budapest ostromának kellős közepén, hetvenöt éve, 1945. január 5-én (más források szerint 13-án), egy József körúti bérház óvóhelyén érte utol a halál - az éhhalál - Szabó Dezsőt, a 20. század egyik legvitatottabb íróját. „Meghalok én tízszer, százszor, / Nem félek én a haláltól. / De rakhatsz rám hegyet, hatot: / Míg magyar van, feltámadok"-jövendölte egyik versében a korszakos Az elsodort falu kolozsvári születésű szerzője, akinek neve földi életében rengeteget forgott - nem mindig pozitív előjellel. Kritikusai a magyar irodalom meghökkentő egyéniségei közt említik, akit nemcsak nyelvi ereje, műfaji sokoldalúsága, plasztikus írásai emeltek ki a többiek közül - politikai állásfoglalásain, szuggesztív előadásain nevelkedett az 1920-as évek diáksága. Az elborult betűvetőtől a mélyen gondolkodó írástudóig számos minősítést kapott, írta, hirdette: szabadon gondolkodó, független polgárként szeretne élni. Úgy, ahogy az akkori Magyarországon - a századelő rövid éveit leszámítva - nemigen lehetett. A bolsevik demagógián éppúgy átlátott, mint az éledező nácizmus veszélyein. Prófétaként veszett össze a világgal. Kicsit önmagával is. Szomorú, hogy a jelenkor még mindig alig tud valamit Szabó Dezsőről. De hát honnan is tudhatna? A kommunista évtizedekben, akárcsak kor- és sorstársai, Tormay Cécile, Wass Albert, Nyirő József, Márai Sándor, ő is indexen volt. Azt még ellenségei sem vitatták, hogy gyötrődései, sokszor tettlegességig fajuló indulata mögött mindig a magyarság féltése állt. Szállóigévé lett ars poeticája - Minden magyar felelős minden magyarért! - ma különösen érvényes. Aki még nem tette, olvassa el Az elsodort falut - -Y ‘: í L*'-.■ v .■ : •-.-Yä (Pilhál György/Magyar Nemzet) Értekezés a közel-keleti kereszténység jövőjéről Megtartó hit Van-e esélye a megmaradásra a közel-keleti kereszténységnek? November közepén többek között ez a kérdés is terítékre került Sepsibükszádon, a Vasárnap (www.vasarnap.hu) internetes újság munkatársai és a székelyföldi média képviselői, valamint politikusok ta lálkozóján. A témáról a magyarországi honlap egyik munkatársa, Kassab Adonis tartott tényeken nyugvó előadást. Bedő Zoltán „Félig szír vagyok, félig magyar, ezért nekem úgy adta a Jóisten, hogy két hazám legyen. Egyik a Kárpát-medence, másik a Közel- Kelet. Nem véletlenül használom a Kárpát-medence és Közel-Kelet kifejezést, hiszen 100 évvel ezelőtt mindkét nemzetnek ugyanolyan sorsot szántak Trianonban. Az itt megszületett békediktátum ugyanis nem csak a magyarságot szabdalta szét, hanem a szír nemzet által lakott területeket is felosztották egymás között a gyarmatosítók, így kerültek Irak, Jordánia és Libanon határai közé szír keresztények, de megtalálhatók Palesztinában és a Sínai-félszigeten is” - vágott bele a dolgok sűrűjébe már az elején Kassab Adonis, aki hasonlónak tartja a két nemzet történelmi sorsát, de ettől eltekintve is sok közös vonást vél közöttük felfedezni. A magyarokat a legkeletibb nyugati kultúrával, és a szíreket a legnyugatibb keleti kultúrával, illetve erős önazonosságtudattal rendelkező népként határozza meg. Ennek tudatában pedig küldetésének tartja a magyar-szír kapcsolatok szorosabbra fűzését és elmélyítését. Kassab Adonis magyar anya és szír ortodox keresztény apa gyermekeként született Antiochiában, és ott is nőtt fel. Az általa itthonként emlegetett Magyarországra, ahová az otthonnak tartott Szíriából azelőtt is gyakran ellátogattak, 2001-ben költözött. Elmondása szerint a szíriai keresztények számára a hovatartozásuk ténye anynyira természetes, hogy az európaiaktól eltérően fel sem vetődik a gyermekeik más vallásoktól vagy szellemi irányzatoktól való megvédésének szükségessége. A bibliai történések helyszínein lakván ugyanis ezek hozzátartoznak a mindennapjaikhoz, az életük részévé váltak, a napfelkelte természetességével élik meg hovatartozásukat. Hiszen itt vert gyökeret, szökkent szárba és terebélyesedett világvallássá a kereszténység, amelynek kétezer éve hívei. A gyökerek nélkül maradt fa viszont kiszárad, ezért nem véletlen, hogy el akarják pusztítani őket, amire sajnálatos módon nem figyel oda kellőképpen a nyugati világ. Annak ellenére sem, hogy csak idő kérdése, hogy a keresztényüldözés és -irtás oda is begyűrűzzön. Mindezek ellenére azonban a közel-keleti kereszténység fennmarad éppen azért, mert az alapját képezi ennek a vallásnak és kultúrának. Kétezer esztendő gyakorlatával a hátuk mögött ők jelentik a folytonosságot, amelyet nem tudott megszakítani az állandó üldözés sem. Így történhetett meg, hogy 1200 év iszlám uralom ellenére 1860-ig e terület lakosságának többsége még keresztény volt. Akkor elkezdődött tömeges mészárlásuk pedig az egyre jobban liberális befolyás alá kerülő Nyugat bűnös szembehunyásának köszönhető, és ugyanazon okból, kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is folytatódik. De nagyon erős hitük, összetartozásuk, valamint bátorságuk megtartja őket, és erényeiket látva egyre több muszlim csatlakozik titokban hozzájuk. Kassab Adonis Sepsibükszádon tartott előadást Közel kétszáz oktatási, szociális és kulturális esemény Év végi számvetés az Osonónál Az önfenntartó, független társulatként működő Osonó Színházműhely 2019-ben 132.385 lejből gazdálkodott. Ennek az összegnek a 70 százaléka pályázati forrásokból származik. Erdély András A társulat romániai és magyarországi intézményektől mintegy húszezer eurónak megfelelő összeget „pályázott össze”. - Köszönjük a támogatást mindazoknak, akik fontosnak tartották a színházi-oktatási-szociá- lis projektjeinket. Ez megerősít bennünket abban, hogy jó úton járunk - nyilatkozta Fazakas Misi, az Osonó rendezője és vezetője. A társulat 2019-ben 183 oktatási, szociális és kulturális eseményt hozott létre. Ezek közül 129 műhelyfoglalkozást, 24 előadást és 24 közönségtalálkozót tartott, három Az Osonó Színházműhely egy drámatábort és két színházfeszti- olyan független, alternatív színházalt szervezett, és egy szociális prozi kezdeményezés, amely a létrejöttet futtatott, jövő előadásokon túl párbeszédre törekszik a közönséggel, annak érdekében, hogy inspirációt adjon, hogy felelős és kreatív emberként keressék meg helyüket a társadalomban. A színházi, oktatási és szociális projekteken keresztül, az Osonó intenzív élményt biztosít a résztvevők számára, hogy saját önismeretük és másokkal való kapcsolataik fejlesztését elősegítse. A független társulat célja, hogy korunk mindennapi történéseit felismerje, művészi alkotássá formálva alternatív megoldásokat keressen. A társulat 2016-ban az Európai Parlament értékelése által az Ifjúsági Nagy Károly-díj nemzeti győztese lett, 2015-ben Regisztrált Tehetségponttá, majd 2017-ben Európai Tehetségponttá vált, 2012- ben pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Csokonai Vitéz Mihály Közösségi díját vehette át. Az önfenntartó, független társulatként működő Osonó Színházműhely 2019-ben 129 műhelyfoglalkozást, 24 előadást és 24 közönségtalálkozót tartott SS SS ! MŰVELŐDÉS