Székely Hírmondó, 2020. január (25. évfolyam, 1-20. szám)
2020-01-28 / 17. szám
SZÉKELY Hírmondó 2020. JANUÁR 28., KEDD MŰVÉSZ MOZI Kedden: 16:30 Dolittle (am. akció-vígjáték, magy. besz.); 16:45 Dolittle (rom. besz.); 18:30 Valan - Angyalok völgye (magy. krimi); 18:45 Bad Boys - Mindörökké rosszfiúk (am. akció-vígjáték); 20:30 Botrány (kan.-am. életrajzi dráma, magy. besz.); 21:00 1917 (ang.-am. háborús dráma). HANGVERSENY Ma 18 órától az Árkosi Művelődési Központ Bástya termében a Brassói Transilvania Tudományegyetem Zenetagozatának diákjai. SZÍNHÁZ * A Tamási Áron Színház ma 19 órától Ivan Viripajev Illúziók című előadását játssza a kamarateremben (rendező: Pálffy Tibor). * Ma 20 órától a sepsiszentgyörgyi Fapados Kultúr Caféban László Zsuzsa színésznő Hommage a Edith Piaf című zenés utazásában a híres sanzonénekesnő életútján vezet végig. Zene: Várhelyi Attila, Zakariás Zalán. A részvételhez helyfoglalás szükséges, érdeklődni a fapados.ro weboldalon vagy a 0729.879.030-as, 0741.531.960-as telefonszámokon lehet. Belépő: 10 lej/személy, helyben fizetéssel. * A sepsiszentgyörgyi mozgásszínház a Háromszék Táncstúdióban január 29- én, szerdán 19 órától a Variations: No. 1 című produkcióját adja elő (rendező-koreográfus: Ermira Gore). TORTOMA Ma 19 órakor Erdővidék Múzeuma Kászoni Gáspártermében bemutatják Gidó Csaba, Márk Attila és Pál János: „El a hontalanságba..." - Az 1916-os román betörés az unitárius egyházi forrásokban című kötetét. Meghívottak: Márk Attila kántor-zenész (Árkos) és dr. Pál János lelkész-történész (Homoródszentmárton), a kötet társszerzői. Házigazda: Demeter Zoltán művelődésszervező. EZÜST AKADÉMIA Ma 17 órától Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium konferenciatermében, valamint csütörtökön 16.30- tól Kézdivásárhelyen, a Vigadó nagytermében Nyisztor Tinka tart előadást Fűben, fában kapaszkodunk! Gyógynövények használata a moldvai magyaroknál címmel. Czetz János gidófalvi reneszánsza Anának is van üzenete Czetz János tábornok születésének 198. évfordulójára a Gidófalva Fejlődéséért Egyesület emlékévet szervez és szoborállítással is tiszteleg a ‘48-as szabadságharc hőse előtt. A részletekről Szabó Ferenc ügyvezető, gidófalvi helyi tanácsos tájékoztatta lapunkat. Bodor Tünde A 2018-ban alakult egyesület szándéka szerint az iskolát, az önkormányzatot, a helyi egyházakat is bevonják a honvéd tábornokról megemlékező események sorozatába, így az idén júniusban Czetz-mellszobrot szeretnének felállítani a helyi, szintén a szabadságharcosról elnevezett iskola udvarán. Adományokból öszszegyűlt a mű ára, illetve a szobrász, a csekefalvi Demeter István honoráriuma is, még a talapzatra kell mintegy 600 eurót összegyűjteni. Ehhez segítséget ígért a budapesti örmény közösség (Fővárosi Örmény Önkormányzat) is, Czetz János ugyanis édesapja révén félig örmény volt, de a szervezők várják a helybeliek bármilyen szerény, e célra fordítható adományát is. Az események sorát az ünnepekről szóló előadások folytatják, Gidófalvára várják az ő nevét viselő szamosújvári cserkészcsapatot is, amellyel aztán honismereti emléktúrára is mennek majd a szervezők, a honvéd tábornok életének helyszíneit érintve. Czetz János Bem József vezérkari főnökeként harcolta végig a szabadságharcot, mígnem lovasbalesetet szenvedett. Világos után több országban kereste helyét, majd felesége révén Argentínában telepedett le, ahol megalapította a fővárosi Katonai Akadémiát. A múlandóság elleni harc eszköze várja, hogy a helyére kerüljön Egy nap lenyomata A miénkkel párhuzamosan létező társadalomba nyújt bepillantást Huszár Szilamérnak a Tevi Teaházban múlt csütörtökön megnyílt fotókiállítása. Egy olyan zárt világba, melynek embert próbáló körülmények között tengődő lakói kénytelenek napi küzdelmet folytatni a puszta létükért. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Bokor Attila, a háromszéki kisebbségek oktatásáért felelős tanfelügyelő is. Bedő Zoltán A sepsiszentgyörgyi Mohos Fotóklub tagságával is büszkélkedhető Huszár Szilamér egyéni látásmódot tükröző fényképei néhány éve folyamatosan fellelhetők a hazai és külföldi médiában. Alkotásai színvonalát igazolja, hogy a National Geographic magazin több rendben díjazta. Eddig Brassóban, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Kézdivásárhelyen, Oltszakadáton és Kálnokon mutatkozott be egyéni tárlaton. Amint azt most megnyílott kiállításának a címe (Lenyomat - egy hetes nap margójára) is utal, ezek a fotók egy rövidre szabott látogatás alkalmából rögzítették az Élőpatak községhez tartozó elszigetelt roma településen uralkodó viszonyokat és körülményeket. Az alkotásokat méltató Toró Attila fotóművész véleménye szerint ezeken egy olyan párhuzamos valóság lenyomatát látjuk, ahol az élet mindennapi ritmusa más, mint amit mi ismerünk. De a „gyerekmosolyok vagy sírásra görbült szájak, az élettől meggyötört felnőtt arcok, gesztusok akár mindannyiunk számára ismerősök lehetnek.” A kiállítást február 6-ig lehet megtekinteni. Pillanatkép a megnyitóról //// / MŰVELŐDÉS 14 Dienes-kiállítás Erdővidék Múzeumában Marilyn Monroe fotósa Az elmúlt héten is izgalmas, tanulságos előadással örvendeztette meg látogatóit az Erdővidék Múzeumában működő Tortoma Önképző Kör. Demeter Zoltán művelődésszervező meghívottja ezúttal Imreh-Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója volt. A vendég Kincses Károly muzeológus, fotótörténész, a Magyar Fotográfiai Múzeum alapítójának vetített képes összeállítása révén a Kézdivásárhelyen született és az Amerikai Egyesült Államokban világhírnévre szert tett Dienes Andor, avagy André de Dienes fotográfus életútját mutatta be, aki az 1940— 1950-es években olyan hírességeket fotózott, mint Elisabeth Taylor, Fred Astair, Ronald Reagan, Henry Fonda, Marlon Brando, Ingrid Bergmann vagy Marilyn Monroe. Mint az előadáson is elhangzott, a Dienes által fotózott hírességek közül kétségkívül Marilyn Monroe a leghíresebb, akiről Dienes több sorozatot is készített, s akivel több évig tartó kapcsolatuk során még házasságot is tervezett. Fotográfiai szempontból az előadással egyetemben Erdővidék Múzeumának Kászoni Gáspár-termében megnyílt fotókiállítás is érdekes, kiváltképp a portré- vagy személyfotózás iránt érdeklődőknek, hiszen André de Dienes képein olyan mesteri elegancia tükröződik, amit még a mai korszerű digitális technológiával is nehéz lenne felülmúlni. (böjté) Ti 1Bit in fiw witty dijsr Demeter Zoltán és meghívottja Erdővidék Múzeumában Megjelent Borcsa Imola első kötete a patikából A Kézdivásárhelyen élő Borcsa Imola első kötete Magnethéhat címmel jelent meg a budapesti Napkút Kiadó és a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó közös kiadásában. A könyv a kolozsvári Idea nyomdában készült, szerkesztője Gáli Attila, és a borítón Ignácz Szabolcs fotója látható. Borcsa Imola a kolozsvári Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett gyógyszerész oklevelet, és szülővárosában, Kézdivásárhelyen dolgozik. 2014 óta közöl rendszeresen novellákat a Helikon, az Irodalmi Jelen, a Székelyföld, a Látó című folyóiratokban. 2017-ben elnyerte az Irodalmi Jelen debütdíját, 2019-ben pedig Szabó Gyula-emlékdíjjal tüntette ki a Csíkszeredai Székelyföld. Selyem Zsuzsa irodalomkritikus, egyetemi tanár Borcsa Imola munkáit „bravúros, többhangú, érett prózaiként értékelte egy körkérdésre adott válaszában, az elmúlt év felfedezettjeiről beszélve. A novellafüzért tartalmazó kötetet Antal Balázs főiskolai tanár ajánlja az olvasóknak: „A pletyka, ahogy viszi, viszi a világot. Előre, persze, ha nem is mondtam, merre másfelé is vinné? Sohasem történik itt semmi, úgy látszik. Aztán meg bejön a takarító néni a hidegről, vagy a melegről, vagy az esőből, vagy a hóból, és kiderül, hogy mégiscsak nagyon sok minden történt azalatt, amíg ő kint volt. Vagy közvetlen azelőtt. Vagy majd akkor fog éppen, amikor megint kimegy. És az is kiderül, hogy nem is olyan álmos ez a város. És hogy a világ egyik legizgalmasabb dolga patikusnak lenni. Mert hát hol is futna össze máshol ez a rengeteg történet, mint a patikában? Borcsa Imola első könyve egy nagyon érdekes író jelentkezése. A pályakezdés mindig izgalmas dolog, mindig különös figyelmet érdemel: új hang köszön-e be, új szem figyele, árad-e a friss levegő a sorok közül? Borcsa Imola könyve úgy felel meg, hogy az olvasóra hagyja a válaszadást, miközben azt is figyeli rajtunk, míg olvasunk, hogy átengedjük-e magunkat annak, amit olyan önfeledten szeretünk hallgatni és továbbadni: a pletykának...” A könyv kézdivásárhelyi bemutatójára februárban kerül sor.