Székely Hírmondó, 2020. június (25. évfolyam, 102-122. szám)
2020-06-05 / 105. szám
Z AKTUÁLIS Lassan elindulnak a települések közötti autóbuszok Gazdasági, nem hatósági kérdés A korábbi csaknem ötven rendszeres autóbuszjáratnak mintegy húsz százaléka indult újra teljes kapacitással a szükségállapot megszűnte után - tudtuk meg a megyei tanács illetékeseitől. A hatóságok azt mondják: elvileg a megyei tanács adja a fuvarlicenceket, de a járatok üzemeltetése „tiszta gazdasági kérdés”. Erdély András kérésünkre Varga-Berde Mária, a megyei tanács szakreferense részletes összeállítást készített a megyei „buszhelyzetről”. Megtudtuk, az eredetileg 2013-ban meghirdetett 59 vonalból 58-at „vitt el” 13 cég, amelyből három önkormányzati tulajdonban van, a Borvizek útja vonalban, amely Sepsiszentgyörgyöt kötötte volna össze Oltszemen keresztül Málnásfürdővel, „senki sem látott fantáziát”. Időközben 11 vonalról lemondtak a vállalkozók, mert nem volt gazdaságos, így 2019-ben 47 vonalon jártak menetrendszerűen az autóbuszok. Grüman Róbert, a megyei tanács alelnöke azt mondja: a szükségállapot alatt a buszjáratok „gyakorlatilag megszűntek”, hiszen a kijárási tilalom miatt egyáltalán nem volt utas. A veszélyhelyzet kezdete óta „ébredezik a szolgáltatás”, a cégek ott indították el a buszaikat, ahol erre „határozott igény” mutatkozott. A megyei tanács elvben koordinálja és ellenőrzi a járatokat, de valójában ezek tiszta gazdasági alapon működnek, ha nincs utas, a buszokat nem indítják, mert a társaságoknak a jegyekből és bérletekből befolyó pénzből kell(ene) megélniük - magyarázza Grüman. Június 4-én a következőképpen állt a helyzet (amely akár egyik napról a másikra változhat): tíz járat teljesen visszaállt a pandémia előtti menetrendre. Ezek a megyeszékhelyet kötik össze Árkossal, Kőröspatakkal, Kálnokkal, Nagypatakkal, Zágonnal, Sepsibükszáddal, Erdőfülével (Málnáson és Erősdön keresztül is), Száldobossal, illetve Kovásznát Kommandóval. További 12 járat részlegesen újraindult, azaz járnak, de nem annyiszor fordulnak naponta, mint a járvány előtt. Ezek a megyeszékhelyről többek között Angyalosra, Aldobolyba, Bereckbe, Dobollóra, Szentivánlaborfalvára, Bikfalvára és Kovásznára, illetve Kovásznáról Zágonba járnak. Külön „történet” a kézdivásárhelyi Ro-D Transport, amely június 2-án mind a 17 járatán menetrendszerűen elindította autóbuszait (többek között Csernátonba, Hilibbe, Ozsdolára, Kézdialmásra, Szárazpatakra, Kézdikővárra, Martonosba, Gelencére, Bálványosra, Nyújtódra, Ikafalvára és Kovásznára), ám - mint a cégvezető elmondta - utas „gyakorlatilag nem volt”, ezért másnap az összes buszt leállította. (Csak a diákjáratok álltak le, a többi működik - szerk.) A maradék nyolc járat: Sepsiszentgyörgyről Zalán, Nyáraspatak, Középajta, Orbaitelek és Szacsva, illetve Bodzafordulóról Ladóc, Kraszna és Szitabodza irányában „érdeklődés hiányában” el sem indult. Grüman azt mondja: „nagy érvágás”, hogy a tanulók egyáltalán nem utaznak, de úgy véli, amenynyiben erre igény mutatkozik, és ezt az utasok jelzik is (leginkább például bérletvásárlási szándékkal), a buszok újra fognak indulni, mert a vállalkozóknak ráfizetés, ha állnak. A megyei tanács elvben koordinálja és ellenőrzi a járatokat, de valójában ezek tisztán gazdasági alapon működnek „Ne hagyjátok magatokat eltaposni!" Román Trianon-ünnepség Mintegy száz, Bukarestből, Ploieştiről, Buzauból érkezett román „kulturális műsorral” ünnepelte a trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulóját tegnap délben a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul téren. A megyeszékhelyiek látványosan hanyagolták az eseményt: ha jól számoltuk, összesen négy helyi románt ismertünk fel a téren. Erdély András Az úzvölgyi temetőgyalázó „hős”, Mihai Timoveanu „házigazdaként” Isten hozta Sepsiszentgyörgyie-vel köszöntötte a vendégeket, és mindjárt az elején leszögezte: a trianoni szerződést az „Úzvölgyében harcoló A harminc fekete Trianon-pólós, futballhuligánra emlékeztető kigyúrt fiúgyermekekből álló csoport egyébre számított több millió román katona” harcolta ki, akik aztán „Magyarországot is felszabadították a kommunizmus alól”. A kimondottan „kulturális” program során, a „békés együttélés” szellemében olyan verseket olvastak fel, mint a „De la Nistru pân-la Tisa” kezdetű Doina (Mihai Eminescu), és olyan „hazafias” dalokat énekeltek, mint a Treceţi batalioane române Carpaţii (Katonák, lépjétek át a Kárpátokat), de skandálták azt is, hogy „Asta-i ţara noastră, noi nu stăm în gazdă” (Ez a mi hazánk, mi nem albérletben lakunk itt). Amúgy a sok hazafias műdal szövegét az előadón kívül nemigen ismerte senki, egyedül a folkzenész Vasile Şeicaru nótáját tudták együtt többé-kevésbé elénekelni. A legcsalódottabb talán az a mintegy harminc fekete Trianon-pólós, futballhuligánra emlékeztető, ökölrázva háromszor is „Trianon”-t üvöltöző, kigyúrt fiúgyermekekből álló csoport volt, akik szemmel láthatóan nem ünnepelni jöttek, de a balhé érdeklődés hiányában elmaradt. Tirnoveanu végszavában gratulált a helyi románok „büszke csoportjának”, felszólította őket, hogy „ne hagyják magukat eltaposni”, és biztosította, hogy „ők és a románok milliói mindenkor mellettük állnak”.« Emlékezés a hegyen Tegnap Háromszék és Vrancsa határánál, az Ozsdolától mintegy tizenhárom kilométerre levő Vas-kútnál több ozsdolai és kézdisárfalvi emlékezett a trianoni békediktátum évfordulóján. Az esemény a 12 évvel ezelőtt felújított első világháborús katonasírnál emelt emlékkeresztnél zajlott az RMDSZ ozsdolai szervezetének szervezésében. Beszédet mondott Lukács Attila, az RMDSZ helyi elnöke, polgármesterjelöltje, felelevenítve a gyalázatos békediktátummal kapcsolatos tudnivalókat, majd Lázár Éva és Fábián Angela szavalt alkalomhoz illő verset, míg Harai Julianna ny. tanítónő Wass Albert Nagypénteki sirató című költeményét szavalta el. Az emlékezésen Bartos Károly kézdisárfalvi és Jakab-Fancsali Kálmán ozsdolai plébános, címzetes esperes adta áldását a mintegy száz jelenlevőre, akik nemzeti imáink elhangzása után megkoszorúzták az emlékjelt. Tisztelgők Orsdolán 2020. JÚNIUS 5., PÉNTEK Több mint százan Kovásznán Kovásznán a vajnafalvi református templomkertben emlékeztek a trianoni diktátumra. A járványügyi előírásokat betartva több mint száz személy vett részt a főhajtáson. Igét hirdetett Orbán Lajos vajnafalvi református lelkipásztor, aki beszédében a szeretet fontosságát ecsetelte. A megemlékezés fennköltségét emelte a Molnár János tanár vezette helyi Körösi Csoma Sándor Diákszínpad verses-zenés előadása. A rendezvény a templomkertben levő, 10 éve állított Trianon-emlékmű koszorúzásával, a székely és magyar himnuszok eléneklésével zárult.« SZÉKELY Hírmondó Felavatták megyénk első Trianonemlékművét Egy piciny, eldugott falu elszármazott szülöttje mert nagyot álmodni, és lám, hozzáállása, önbizalma és keze munkája nyomán mára az álma megvalósult. Zalánpatak templomkertjében Trianon-emlékmű áll, és hirdeti, hogy voltunk, vagyunk, leszünk. Bedő Zoltán A méltóságteljes ünnepség szervezője és ceremóniamestere, Zalánpatak ifjú mindenese, a szülőhelyét naponta szépítő, hagyományait újraélesztő és hőseinek emléket állító Préda Barna volt. „Nem támaszkodhatunk csak Istenre és magunkra, de e kettő elegendő lesz arra, hogy örök időkre megmentsük a magyar nemzet életét és becsületét” - idézte Petőfi Sándor szavait Simó Gábor mikóújfalusi plébános, az általa celebrált emlékműavató szentmisén, amelyen jelen volt a falu apraja-nagyja. Rajtuk kívül pedig Tamás Sándor, Háromszék megválasztott elöljárója, Málnás község polgármestere és tanácsosai, valamint a Vitézi Rend Háromszéki törzse és a Történelmi Vitézi Rend tagjai. Szentmise végeztével Simó Gábor megszentelte és megáldotta az 1920. június 4-én megcsonkított Magyarországot, valamint a róla lemetszett, de hozzá láncokkal kötődő részeket ábrázoló, időtálló tölgyfából faragott emlékművet. Ezt követően Szotyori Angéla polgármesterasszony szólt az egybegyűltekhez, saját, szétszakított családja sorsa által érzékeltette a nagyhatalmi paranccsal kijelölt új határok okozta magyar tragédiát. Tamás Sándor megyetanácselnök megmaradásunk csodáját emelte ki, mely tény reményre jogosít a jövőt illetően, amennyiben elődeik példáját követve az elkövetkező nemzedékek is megőrzik hitüket, nemzeti öntudatukat és munkaszeretetüket. Nagy Zoltán történész a trianoni békediktátumhoz vezető eseményeket idézte fel. A felemelő esemény a maroknyi helyi diáknak és tanítójuknak történelmünket idéző rövid műsorával zárult.«