Székely Hírmondó, 2020. június (25. évfolyam, 102-122. szám)

2020-06-24 / 118. szám

SZÉKELY Hírmondó 2020. JÚNIUS 24., SZERDA Van még lennebb? Azt mondja a tanügyi államtitkár azok a tanulók, akik nem jártak magántanárhoz, a képességvizsgán legtöbb ötös, esetleg hatos osztályzatot érhettek el. Mit keres egy ilyen ember a minisztériumban? Ha igazat mondott, azért kellene kirúgni, ha nem mondott igazat, akkor meg azért! Milyen felkészítést nyújt az az iskola, amely olyan szintre fejleszti a gyerekeket, hogy éppen csak átmenjenek egy általános fokozatzáró vizsgán? Hogy fokozatzáró-e az a vizsga, amit két évvel a kötelező oktatás vége előtt tartanak, azon persze lehetne vitatkozni, de ez most nem tartozik ide. Eleve úgy van elképzelve, hogy majd a kedves szülő, ha azt akarja, hogy gyereke jobbacskán teljesítsen, hatalmas béréből megfizet még vagy két-három tanárt? És akkor milyen szinten állhatnak a nebulók azokból a tantárgyakból, amelyekből nem kell vizsgázni? Egyáltalán, mi a közoktatás célja, és milyen arányban valósul ez meg? Vagy lehet, hogy nem jó az ellenőrzési rendszer, ám akkor szintén a minisztériumra hárul a feladat, hogy ezen igazítson. Mondjuk, a tételsorok nyilvánosak, akárki megnézheti, azok is, akik most ájuldoznak, hogy szerencsétlen gyerekek mennyire túl vannak terhelve, milyen borzasztó nehéz feladatokat kapnak. Hamar belátnák: ha ők, akik lehet, hogy még hetente egy nappal többet jártak iskolába, ezeket nem tudták volna, el sem jutnak a vizsgáig. Ha pedig az államtitkárnak nincs igaza, akkor meg azért kellene kirúgni, hiszen szétveri az oktatás maradék becsületét, aláássa azoknak a tanároknak a tekintélyét, akik még hisznek abban, amit csinálnak. Már ha maradtak még ilyenek, mert eleve gazembereknek nézik őket, akik csak akkor nem csalnak a vizsgán, ha a vécét is bekamerázzák; anynyira ostobák, hogy a szülőknek kell megmondaniuk, hogy mit taníthatnak az órán; sőt annyira felkészületlenek, hogy a szülőknek most már abba is bele kell egyezniük, hogy hányast kaphat egy tantárgyból a gyerek. Bármennyire hihetetlen is, az irányt elnézve sajnos úgy tűnik, talán még ennél is van lennebb... AKTUÁLIS I 2 Okozott bőven gondot az esőzések miatt kiöntött patak Áradások Erdővidéken Hétfőn este negyed tizenegykor telefonon érkezett a vészjelzés az erdővidékieknek: árvízveszély van, ne menjenek a folyóvizek közelébe, ellenőrizzék a házak körüli vízelvezető árkokat, javaikat helyezzék biztonságba. Böjte Ferenc Nagyobb baj szerencsére ezúttal nem történt, lakóházakban nem esett kár, viszont Bardoc községben, Erdőfülén feljebb, a Kavaszó felé vezető utat megrongálta a Kormos-patak áradata, de károk keletkeztek a község más infrastrukturális beruházásaiban is, mint amilyen az Erdőfedő határában épülő víztisztító állomás például. Felsőrákos közelében ugyancsak a Kormos-patak okozott gondot: a víz termőföldeket öntött el, meg néhány, a falu Bárót felőli kijáratánál található lakóház udvarát, kertjét. Balázsi Dénes, Bardoc község polgármestere jelentősnek nevezte a község területén keletkezett károkat, melyek elhárításán kedd délben már dolgoztak Az elöljáró azt mondta, azon vannak, hogy helyreállítsák a Kavaszó felé vezető út nyomvonalát, mert az ott található halastó, pisztrángtenyészet elzáródott a külvilágtól. Erdőfülében házak ezúttal nem kerültek veszélybe, viszont a polgármester megemlítette, hogy a Malom utcában a patak minden áradáskor egyre fenyegetőbb közelségbe kerül: valamikor a házaktól 500 méterre folyt, most már a kertek alját ostromolja, ha megárad. Úgy vélte, komolyabb árvízvédelmi intézkedésekre lenne szükség a helyszínen, ám jellemzően ezekre a problémákra nálunk csak akkor figyelnek oda az illetékesek, amikor már valami nagyobb baj történt. Szakács László baróti alpolgármestertől is érdeklődtünk, aki elmondta, Felsőrákos körzetében termőföldeket árasztott el a víz, a keletkezett károkat ezután fogják felmérni. A már említett falurészen, ahol áradáskor egy, a Kormos-patakkal összekötött átfolyó szokott gondot okozni, kedd délben szintén dolgoztak: tűzoltósági autók voltak jelen a helyszínen, a vizet szivattyúzták az elárasztott kertekből. Vargyas polgármesterét, Sütő Leventét szabadnapjain kapták el, ő arról számolt be, hogy újabb károkról nem kapott jelentést, viszont az utóbbi napok esőzései a faluban zajló szennyvízvezetési munkálatokat megzavarták, Vargyas mellékutcáit pedig újra kellett gyalulni, hiszen a sok eső igencsak elmosta őket. Nagyajta községben, mint Bihari Edömér polgármestertől megtudtuk, Középajta falu volt az, ahol károk keletkeztek, elsősorban itt is az infrastruktúrában: a Móric árkában a Szárazajta felé vezető utat mosta el egy helyen a víz, de a Vadas-tető felé vezető út is megrongálódott. Háztartásokat nem ért kár a községben. Bölönben és Bölönpatakán is elég komoly károk keletkeztek. Sikó Izmtre polgármester szerint összesen 20 ha kaszáló és 17 ha más mezőgazdasági terület került víz alá a község területén, de a nagyvíz Bölönpatak felé a hidakban is kárt tett. Egyet annyira megrongáltak a sorozatos nagyvizek, hogy teljesen újra kell építeni. A dombokról lezúduló esővíz Bölönpatakon egy lakóházat is érintett, melynek kimosta a fundamentumát. « Víz alatt a termőföld Felsőrákos közelében Volt véleményük az érettségizőknek Kapnak pótlékot a szociális dolgozók Az érettségizők tegnapi magyar nyelvi tételei megfeleltek az elvárásoknak, jól begyakorolták őket, vagy az ahhoz nagyon hasonlókat - mondta el lapunknak dr. Deák Ferenc, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes-líceum magyartanára. Bodor Tünde A reál szakosoknak Csokonai Vitéz Mihály Köszöntő című versét kellett értelmezniük, a számok iránti szimpátiát vizsgáló felmérésről szóló szövegrészlet kapcsán kellett a szövegértésüket bizonyítaniuk, végül a hazaszeretet irodalmi ábrázolásáról írott értekezés volt az utolsó elvárás ajánlott (Szigeti veszedelem, Szondi két apródja, Törökországi levelek stb.) vagy szabadon választott művek alapján. -Jó volt látni, hogy érdekli a fiatalokat e téma, a hazaszeretet továbbra is érték - mondta Deák Ferenc, akinek tanítványai jókedvűen jöttek ki a vizsgáról, elmondásuk szerint arra kellett inkább figyelniük, hogy beleférjenek a megadott időkeretbe. A humán szakos végzősöktől Tóth Árpád Arany tó az égen című versének értelmezését várták el. Az életöröm és boldogságkeresés útjáról szóló mű talál a fiatalokhoz - vélekedett a Nagy Mózes magyartanára. A második pontnál Láng Orsolya egy szövege kapcsán kellett kérdésekre felelniük, végül A magányos ember magatartásáról az epikában című esszében fogalmazhatták meg gondolataikat, szintén ajánlott (Jókai Mór Aranyembere vagy Kármán József Fanni hagyományai) vagy szabadon választott művek alapján. - Nem igaz, hogy ezek a művek nem állnak közel az ifjúsághoz. Ezek értékközpontúak és időtlenek, inkább azzal van baj, ahogyan tanítják őket - cáfolta felvetésünket a megkérdezett. Állítását Kármán főhősével, Fannival példázta, akinek szerelemvárása, szülőkről való leválása, magányérzete, az új és ismeretlen jövőtől való félelme akár egy mai tizenévesé is lehetnének.« Jó magyar tételek Módosították a rendeletet Hétvégén jelent meg a Hivatalos Közlönyben a kormány 43-as sürgősségi kormányrendeletét módosító és törvényerőre emelő jogszabály. A parlament „belenyúlt” a tervezetbe, és kibővítette azok körét, akik 2500 lejes, úgynevezett kockázati pótlékot kapnak a szükségállapot ideje alatt végzett tevékenységük kapcsán. Erdély András A Hivatalos Közlönyben megjelent szövegváltozat szerint egyértelműen jogosultak a pótlékra a szociális dolgozók, köztük az Diakónia Alapítvány és más akkreditált civil szervezetek otthongondozó személyzete is. - Fontos tudni, hogy a juttatás nem jár hivatalból, azt a munkáltatónak írásban kell kérnie, csatolva azokat a bizonyító okiratokat, amelyekből kiderül, hogy hányan és milyen tevékenységük okán lennének jogosultak a pótlékra - magyarázta megkeresésünkre Vasile Neagovici. A Sanitas Szakszervezeti Szövetség Kovászna megyei elnöke hozzátette: a szervezet minden szolgálatvezetőt levélben értesít a pontos eljárásról. Az előírással kapcsolatban azért „rezgett a léc”, mert bár a „szociális dolgozó” szókapcsolat az eredeti szövegben is szerepelt, egyes döntéshozók olvasatában ez csak a szükségállapot alatt az idősotthonokban és más, bentlakós intézményekben dolgozó személyzetet érintette volna. Neagovics korábban azt nyilatkozta, hogy „minthogy ebben az országban mindent lehet egyféleképpen értelmezni és annak ellenkezőjeképpen is”, már korábban levélben fordultak a minisztériumhoz, hogy „nehogy kifelejtsék” az otthongondozó szervezetek munkatársait, akik „ha lehet még nagyobb kockázatot vállaltak”, mint intézményben dolgozó társaik. A bizalmi ugyanakkor hozzátette: a folyamat elhúzódhat, mert a kormányzat európai uniós alapokból szándékszik az összeget folyósítani.