Székely Hírmondó, 2020. december (25. évfolyam, 231-251. szám)

2020-12-02 / 231. szám

SZÉKELY Hírmondó 2020. DECEMBER 2., SZERDA Jaj annak a nemzetnek r­ ománia 1862-ben kezdődő történelmének alkotmányai közül első alkalommal az 1991 -es rendelkezett világosan a nemzeti ünnepről, amely ezt december 1 -re tette. Senki sem vitathatja el egyetlen nemzet­től, így a romántól sem ünnepei megválasztásának a jogát, azonban ki kell mondanunk, hogy más időpontot kellett vol­na kijelölniük. Erre a két nép számtalan ponton összefonódó történelmében több alkalom is kínálkozik, a döntéshozóik azonban mégsem azok közül választottak. Más időpontot kellett volna kijelölni, mert december 1 -je ünneppé nyilvánítása nekik örömet, nekünk viszont bána­tot okoz, hiszen nem ujjongha­tunk a hazánk feldarabolását el­indító események évfordulóján. Más időpontot kellett volna ki­jelölni, mert a vajúdó 21. szá­zadban az ellentét kiélezése és elmélyítése mindkét fél számá­ra végzetes lehet. Más időpon­tot kellett volna kijelölni, mert a szélsőségesek minden ilyen al­kalommal tudtunkra adják, hogy a román állam határain belül nem kívánt, másodrangú polgárok vagyunk. A velünk szemben december 1-jén tanúsított nyílt ellensé­geskedés máig tartó sorozata éppen harminc esztendeje, 1990-ben vette kezdetét. A Gyulafehérváron összegyűlt tö­meg ugyanis ekkor hurrogta le és fütyülte ki az erdélyi magyar­ság nevében szólásra emelkedő Szőcs Gézát. E szégyenteljes megnyilvánulás közvetlen ki­váltó oka a sokaságban elve­gyülő szekus provokátorok uszítása volt ugyan, a magyar­­ellenesség magvait azonban már az új kezdet hajnalán elve­tették. És a minket elvándorlás­ra és önfeladásra kényszeríteni hivatott aknamunka irányítói a mindenkori bukaresti hatalom birtokosai voltak, így nem vé­letlen, hogy azon az emlékeze­tes december 1-jén a magyar­­gyalázó kórust Románia kor­mányfője a hivatalos emelvény­ről vezényelte az államelnök gúnyos mosolya kíséretében. Mindez nem csak felháborí­tó, hanem egyben tragikus, de nem csak ránk, hanem a több­ségre nézve is. Mert jaj annak a nemzetnek, amelynek a vezetői mások rágalmazására, megalá­zására és ellehetetlenítésére építik politikai pályafutásukat. Márpedig a román nép nyaká­ba eddig ilyeneket sózott a sors, és ezt az ország minden lakója sínyli. Éppen ezért ideje lenne a változtatásnak.« R AKTUÁLIS 2 Új hosszú távú stratégia készül a megyének Fejlesztések célkeresztben Pénteken közös sajtótájékozta­tón számolt be az új mandátum első hónapjáról a megye veze­tősége: Tamás Sándor megyeta­nácselnök, Jakab István Barna alelnök és Kovács Ödön megye­menedzser. Henning László al­elnök igazoltan hiányzott. Az eskü­letétel óta eltelt időszakról a nagy képet Tamás Sándor fes­tette meg, amit aztán a többiek árnyaltak. Bodor Tünde Miután múlt szerdán még nagy problémát okozott a megyei ön­­kormányzatnak, hogy a gyermek­­jogvédelmi rendszerben levőknek a kormány nem biztosította az októ­beri béralapot, pénteken jó hírként jelentette be Tamás Sándor, hogy a kormány fizet, illetve tervezett költ­ségvetés-kiigazítás ügyében kell a szükséges dokumentációt eljárnia Henning Lászlónak, ezért is hiány­zik. Az elnök elmondta, az intéz­mény struktúráját átszabták oly módon, hogy a fejlesztéseknek ked­vezzen. Jakab István Barna új alel­nök keze alá adták a pénzügyi-gaz­dasági, közbeszerzési és urbaniszti­kai osztály felügyeletét. Miután a közelmúltban ver­senyvizsgán is elnyerte főépítészi tisztségét Riti Raul, az urbaniszti­kai osztályon is az eddiginél gör­dülékenyebben mehet a munka emelt létszámú személyzettel. Az akadozó ügymenet a közbeszer­zési osztályra is jellemző volt - is­merte el Tamás, mondván, a pá­lyázatok lebonyolításához ezen is változtatni kell. A tanácselnök be­szélt a megyei fejlesztési terv ké­szülő, 2021-től 2030-ig érvényes kiadásáról is. Az új stratégia ki­dolgozásában szintén szerepet kap Jakab alelnök mindamellett, hogy a Babeş-Bolyai Tudomány­­egyetem közreműködő oktatóival és a megyei intézményekkel is fo­lyamatosan konzultálnia kell. Ezután a fiatal alelnök vette át a szót, aki szerint az új terv sarka­latos pontjai a beruházások, hi­szen ki kell használni az új euró­pai pályázati ciklus lehetőségeit, a turizmus tekintetében pedig felkészülni a vidombáki repülőtér és az autósztráda maximális ki­használására, de „zöld”, környe­zettudatos fejlesztésekre is gon­dolnak, hogy sikerüljön betarta­ni az uniós célszámokat. Ide tar­tozik az „okosítás” is, azaz hogy szenzoros, csak a szükség szerin­ti mértékben működő közvilágí­tással, zebrákkal, felügyeleti rendszerrel és intelligens busz­megállókkal legyenek az utak el­látva. A digitalizálás, a papír ki­szorítása az ügyintézésből ugyan­csak elsőrendű cél a megyei ta­nácsnál és a vidéki önkormány­zatoknál egyaránt. A meglévő uniós pályázati kiírásokat kihasz­nálva a lécfalvi hulladéklerakó fejlesztésére ezután tennének le pályázatot, a 114-es megyei út „okos” megtervezésére pedig már megtették a lépéseket. Henning Lászlónak többek között a megyei tanács és az alá­rendeltségébe tartozó intézmé­nyek szakapparátusának felügye­lete a feladata, ez összesen 1930 embert jelent, legtöbb a kórház­nál és a gyermekjogvédelmi rendszerben van. Kovács Ödön megyemenedzser hatásköre a PNDL kormányprogram és a Re­gionális Operatív Program kere­tében zajló nagy útfelújítások és hídépítések levezénylése. Beszá­molója szerint a legnagyobb a 13E országúton zajló, 27 millió lejes munkálat, amit jövő év vé­géig be kell fejezni. Az ajtai hídra sajnos, a harmadik közbeszerzé­sen sem került kivitelező, de a Maksa és a besenyői letérő kö­zötti, 1,3 km út és híd elkészíté­sére igen, és folyamatban van a közbeszerzés két kisebb hídra Cófalván és Várhegynél.­ A lécfalvi hulladéklerakó fejlesztésére ezután nyújtanának be pályázatot Pirotechnikai cikkeket ellenőriztek Betegeskedő felügyelők A háromszéki munkaügyi felügyelők az elmúlt he­tekben kézből kézbe, egymásnak adták át a „karan­ténkilincset”, pozitív tesztek miatt maradtak ott­hon. Mostanra már túlestek a nehézségeken, így ne­kifoghatnak a szokásos decemberi - a pirotechnikai eszközökhöz kötődő - ellenőrzéseknek, tudtuk meg Ördög Lajostól, a Kovászna Megyei Munkafel­ügyelőség vezetőjétől. Tinea Teddy Ördög elmondta, sok gond akadt az ellenőrökkel: egy részük karan­ténba került, mások pozitív tesztek­kel maradtak távol munkahelyüktől.­­ Ez részben érthető is, hiszen ellenőreink nagyon sokat tartóz­kodtak terepen. Jelen pillanatban senki sincs vesztegzár alatt, bete­gek voltak a munkatársaim, de sze­rencsére senki nem került kórház­ba a koronavírus-fertőzés miatt, il­letve senki nem volt súlyos állapot­ba. Decemberben a pirotechnikai eszközöket forgalmazó, raktározó vállalkozókat ellenőrizzük. Minden évben megejtjük ezt az akciót - részletezte a munkaügyi főfelügye­lő. Ördög kifejtette, Háromszéken már egyre kevesebb cég kér ilyen jellegű engedélyeztetést, hiszen na­gyon szigorúak a feltételek.­­ Az idevágó működési engedé­lyeket mi bocsátjuk ki, és termé­szetesen utólag felügyeljük a céget. Ezekkel az egységekkel nincs gon­dunk, megfelelnek minden elvá­rásnak, betartják a szabályokat. Nyilván mellettük vannak olyanok is, akik mindenféle engedély nélkül árulnak, forgalmaznak ilyen porté­kát. Ezeket legtöbbször a rendőr­ség buktatja le, az egyenruhások pedig hozzánk fordulnak segítsé­gért, hogy kiderüljön, van-e enge­délyük. Négy-öt évvel ezelőtt akad­tak ilyen esetek, mostanra már lát­ványosan kimaradtak, egyre keve­sebben kockáztatnak ezen a téren - összegzett Ördög." Gábor Áron-díjat kapott Farkas Árpád A nemzet lelkiismerete Megkapta a Székely Nemzeti Ta­nács (SZNT) Gábor Áron-díját Farkas Árpád. A sepsiszentgyör­gyi Kossuth-díjas író, költő, mű­fordító - az oklevél szerint - „a székelység közérzetének hiteles irodalmi megjelenítéséért, az egyetemes magyar irodalmon be­lüli székely irodalom távlatnyitó műveléséért, a székely nemzettu­dat megerősítéséért, irodalmi és közéleti munkásságának elisme­réseként” érdemelte ki a díjat. Erdély András Az SZNT sepsiszentgyörgyi székhelyén tartott ünnepséget Gaz­da Zoltán, sepsiszéki irodavezető a költő Avaron című versével indítot­ta, amelyet Farkas Árpád 2013-ban a Székelyek Nagy Menetelésének de­dikált. Csinta Samu laudációjában úgy fogalmazott: „Valaha őt is meg­érintette az emberarcú szocializmus eszménye. Mert hát mikor lenne idealizmusra fogékonyabb az em­ber, mint még naiv, pirkadó eszmé­lettel? Ugyanakkor azon szerencsé­sebbek közé tartozik, akiket alighogy megérintett, menten orrba is vágott” - hiszen egyetemi évei alatt egy sze­mináriumról vitte el a Szekuritáté, és így személyesen is bepillantást nyert egy „hazug, embertelen hatalom ku­lisszái mögé”, ami végérvényesen meghatározta világlátását. A díjat átadó Izsák Balázs SZNT-elnök szerint Farkas Árpád azok közé tarozik, akiken keresztül „a nemzet lelkiismerete szólal meg”.­ A díjazott rossz egészségi állapota miatt az elismerést lánya, Farkas Réka vette át

Next