Székely Hírmondó, 2021. február (26. évfolyam, 21-40. szám)

2021-02-03 / 23. szám

SZÉKELY Hírmondó 2021. FEBRUÁR 3., SZERDA MŰVÉSZ MOZI Ma: 11:00 Trollok a világ kö­rül (amerikai animációs víg­játék, románul beszélő); 11:15 Trollok a világ körül (magyarul beszélő); 16:45 Lassie hazatér (német csalá­di kalandfilm, magyarul be­szélő); 17:00 Leveled (ma­gyar romantikus vígjáték); 19:00 Sajnáljuk, nem találtuk otthon (angol-francia-belga filmdráma). 19:15 Hal (ma­gyar romantikus vígjáték). Pénztár-nyitvatartás és tele­fonos helyfoglalás 15-21 óráig, telefon: 0787.526.102. Honlap: arta.cityplex.ro. SZÍNHÁZ •A Tamási Áron Színház tár­sulata február 4-én, csütörtö­kön 19 órától a nagyterem­ben Pintér Béla A sütemények királynője című darabját játssza Pálffy Tibor rendezé­sében. Az előadásra jegyek a biletmaster.ro oldalon és a központi jegyirodában kap­hatók. Érdeklődni a 0267 312 104-es és a 0728 083 336-os telefonszámon lehet.­­A T­amási Áron Színház ér­tesíti nézőit, hogy Martin Crimp A többit már láttad a moziban című darabjának következő előadása objektív okok miatt február 7-ről át­kerül február 18-ára. A MŰSOR Február 3-án, szerdán és feb­ruár 10-én, szintén szerdán 19 órától az eventim.ro honla­pon közvetítik a Tamási Áron Színház A műsor című pro­dukciójának első részét. A link minden alkalommal 24 órán keresztül lesz elérhető. BÁBSZÍNHÁZ A Cimborák Bábszínház Á fák titkos szíve című, afrikai nép­mese alapján készült bábelőa­dását Sepsiszentgyörgyön, a stúdiótermében játssza febru­ár 3-án, 4-én és 6-án 11 órától, illetve pénteken 18 órától. Ér­deklődni a 0755.335.400-as telefonszámon lehet Csüdöm Eszternél. KIÁLLÍTÁS Az Erdélyi Művészeti Köz­pontban Simó Enikő textil­­művész kiállítása február 12- ig, Orth István grafikus tárla­ta február 19-ig tekinthető meg keddtől péntekig 10- 17, szombaton 10-18 óráig. Kovásznán, a Kádár Lász­ló Képtárban a Kovászna a művészetben című kiállítás február 26-ig látogatható. A járvány kevésbé érintette a Székely Nemzeti Múzeum tevékenységét Biztató fejlemények Az állománynak otthont nyújtó épületegyüttes felújítási és átala­kulási munkálatai okán az elmúlt esztendő a költözés időszaka volt, ezért 2020 januárjától zárva tartanak, így a koronavírus-jár­­vány kevésbé érintette a sepsi­szentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) tevékenységét. Csendben és háborítatlanul vé­gezték az előre beütemezett munkálatokat, köztük a Kós Ká­roly tervezte főépület kiürítését - tudtuk meg Vargha Mihály intéz­ményvezetőtől év el­ji beszélge­tésünk alkalmából. Bedő Zoltán ö­ römmel újságolta, hogy a tervezőkkel egyeztetésekre került sor a múzeum birto­kába került szomszédos, Romkert­ként ismert terület hasznosítására vonatkozóan. Ezek egyik eredmé­nyeként pedig mára eldőlt, hogy a névadó romot sem fogják lebonta­ni, hanem korszerű épületté vará­zsolják. A közönségszolgálat azonban megsínylette a kialakult áldatlan helyzetet, hiszen a tervbe vett há­rom tárlat közül csak egyet tudtak megnyitni a Lábasházba költözte­tett kiállítóteremben. Jó hír vi­­szont, hogy ehhez hasonló újítás még nem fordult elő az intézmény életében, sem a tematika, sem a megvalósítás tekintetében. A köl­tözésük mozzanatait mutatta ugyanis be a modern technika se­gítségével, interaktív módon. És a múzeumigazgató szerint ez a jár­ható út a jövőt illetően, mert amint ezt a mindennapok gyakorlata is igazolja, a fiatalokat hagyományos módon már nem lehet egy múze­um falai közé bevonzani. A kétévente kiadásra kerülő év­könyvüket is sikerült megjelentet­ni, és újabb képzőművészeti alko­tásokkal gyarapodott az intéz­mény kincsestára. Ezek egyike egy fiatal kézdivásárhelyi származású festő, Máthé László ecsetjéből született és a múzeumot megala­pító Csereyjánosné Zathureczky Emilia (1824-1905) portréját áb­rázolja. A másik festmény alkotó­ja dr. Ütő Gusztáv, és néhai Kó­nya Ádám (1935-2008) múze­umigazgató látható rajta. Megvá­sárolták továbbá Miklóssy Gábor­nak (1912-1998) a legendás szé­kely szabadságharcost, Gábor Áront megörökítő festményét. Ez a remekmű az 1848-49-es forra­dalom és szabadságharc három­széki eseményeit bemutató, eddig 60 négyzetméternyi, de felújítás után ennek háromszorosára növe­kedő történelmi részleget fogja gazdagítani. A bővülést a me­gyénk életében fontos szerepet játszó küzdelem emlékét idéző tárgyak érdembeli kiállításának a biztosítása már rég megköveteli. Hiszen a legutóbbi, Gábor Áront idéző tárlaton például a tulajdo­nukban lévő mintegy nyolcvan tárgyból, helyszűke miatt, csupán tízet tudtak közszemlére helyezni. Ide kapcsolódik, hogy a székely ezermester egyetlen ránk maradt és a SZNM egyik ereklyéjeként számon tartott ágyúja immár a harmadik helyszínen, ezúttal Kecskeméten lesz látható Ma­gyarországon márciusban. Ez idá­ig a budapesti Hadtörténeti Inté­zetben és Múzeumban, valamint a szegedi Móra Ferenc Múzeum­ban mutatták be nagy sikerrel egy­­egy fél esztendőn át. Végezetül szóba került az ügy­intézés kátyúi miatt hét éve zárva tartó Gyárfás Jenő Képtár sorsának alakulása is, amely a jelek szerint szintén jó irányba alakul. Az aka­dályok elhárulása után ugyanis a fenntartó Kovászna Megye Taná­­csa megrendelésére egy neves nagyváradi tervezőcsoport elvállal­ta a felújításának megtervezését, és már a megvalósítási tanulmányt, il­letve a látványtervet is elkészítette. Elmarad a kézdiszéki farsangi mulatság Készülnek a gálára A koronavírus-járvány miatt idén nem lesznek farsangi télűző ren­dezvények, így a kézdivásárhelyi Tegyünk Kézdiszékért civil szer­vezet tavaly „feltámasztott” far­sangtemetése is elmarad. Tamás Réka­ ­ Sajnos, az idei farsangtemeté­sünk elmarad, pedig a tavalyi rengeteg embert vonzott a céhes város főterére. Úgy terveztük, hogy minden évben megszervezzük, de az idén ez nem le­hetséges - fogalmazott Csüdör-Áda Katalin, a civil szervezet tagja. A szervezet legközelebbi ren­dezvénye a február 25-i díjátadó ünnepség, ahol hét olyan személyt (Balogh András művelődésszer­vező, Gábor Judit pedagógus, Haszmann Pál Péter muzeológus és Haszmann József fafaragó, Ig­­nácz Szabolcs fotóművész, So­­chom István újságíró, Vetró And­rás szobrászművész) tüntetnek ki Tegyünk Kézdiszékért díjjal, akik „tevékenységükkel és elkötele­zettségükkel tudatosítják, hogy milyen gazdag örökség birtokosai vagyunk”. Ezt követően a szervezet faülte­tést tervez március elejére a Mol­nár Józsiás parkban, majd a majá­list is szeretnék megtartani, hogy­ha a vírushelyzet ezt lehetővé teszi. Indítnak egy kétéves projektet is, Kétkeréken Kézdiszékért, amely­nek célja a kerékpárral való közle­kedés népszerűsítése lenne. A kézdiszéki farsangte­metés egyko­ron messzi föl­dön híres volt, de egy ideig kimaradt ez a hagyomány MŰVELŐDÉS Huszonnyolc éves az Osonó Változatlan lendülettel Ma ünnepli 28. születésnapját az Osonó. A sepsi­szentgyörgyi társulat budapesti műhelyfoglalko­zással és a magyar fővárosban lakó egykori és jelen­legi osonósok találkozójával teszi emlékezetessé az eseményt. Erdély András A társulatnak az 1993. február 3-i alapítása óta 180 tagja volt, és az évek során összesen 22 előadást mutatott be, amelyből hat kopro­dukcióként készült el thaiföldi, ma­rokkói, budapesti, olaszországi és sepsiszentgyörgyi színházakkal. Az önfenntartó színházműhely az előadások játszásán túl, ezernél több oktatási és szociális projektet szervezett fiatalok és felnőttek szá­mára. A 28 év alatt összesen 1443 előadást tartott a társulat, amelyből 1100-at az elmúlt tíz évben, füg­getlen színházként három földrész 28 országának 320 településén. Az Osonó Színházműhely projektjeit és előadásait eddig 53 hazai és nemzetközi díjjal ismerték el. Ebben az évben az Osonó leg­fontosabb céljai között szerepel azoknak az eszközöknek a tovább­gondolása, amelyek által a színház minél szélesebb réteghez tud eljut­ni, minél több embert tud megszó­lítani. Az Osonó kifejezés idézi azt a színházi formát, amelyet a társulat képvisel: közeledni, meghallgatni, meglátni a vándorló ember álmait, félelmeit, szenvedélyeit és örömeit, aztán a megfigyelt valóságokat olyan történetbe helyezni, amely, mint tükör hat a néző számára. Az Osonó Színházműhely 2017-ben Európai Tehetségpont minősítést kapott, 2016-ban az Eu­rópai Parlament értékelése által az ifjúsági Nagy Károly-díj nemzeti győztese lett, 2015-ben Regisztrált Tehetségponttá vált, és 2012-ben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díját vehette át. Az Osonó alapító­ja és vezetője 1993-1998 között Salamon András volt, 1998-tól a társulat vezetője Fazakas Misi.

Next