Székely Hírmondó, 2021. március (26. évfolyam, 41-63. szám)
2021-03-04 / 44. szám
SZÉKELY Hírmondó 2021. MÁRCIUS 4., CSÜTÖRTÖK KÖNYVBEMUTATÓ » Ma 18 órától a Székely Nemzeti Múzeumban mutatják be Zsigmond Győző Gombák a magyar néphagyományban című kötetét. Néprajzosként Kinda István, biológusként, gombászként Puskás Attila, valamint a szerző és a kiadó képviselője ismerteti a kötetet. Gitározik: Filip Zsombor. » Ma 17 órától Kézdivásárhelyen, a Gyűjtemények Házában bemutatják a Székely Zoltán: Emlékeim. Székely Zoltán önéletírása és szakmai levelezése című kötetet. Házigazda: Beke Ernő, a Gyűjtemények Háza tulajdonosa. A kötetet dr. Székely Zsolt ny. egyetemi docens, a könyv szerkesztője ismerteti. MŰVÉSZ MOZI Ma: 17:00 Monster Hunter - Szörnybirodalom (amerikainémet fantasy, 3D-s), 17:15 Scooby (amerikai animációs vígjáték, magyarul beszélő), 19:15 Corpus Christi (lengyel filmdráma, magyar felirattal), 19:30 Az igazság (francia-japán filmdráma). HANGVERSENY Ma 18 órától a Bástya-házban az Árkosi Kulturális Központ rendkívüli fuvola- és kamarazene-koncertet szervez. Fellépnek a Brassói Egyetem zenetanszékének diákjai: Kakasi Nóra, Kozma Noémi, Diana Cristea és Ioana Irimescu. A diákok prof. dr. Filip Ignác tanítványai. Zongorán kíséri: dr. Mihaela Pavel. A helyek száma korlátozott, jegyeket előre is meg lehet vásárolni a központ székhelyén, (Olt utca 6. sz.), 9-15 óra között. Egy jegy ára 5 lej. ZONGORAKONCERT Ma 18 órától a Vigadó Művelődési Ház dísztermében Kovács Hunor zongoraestet tart. A belépő 10 lej! SZÍNHÁZ » Március 5-én, pénteken és 7-én, vasárnap 19 órától a Háromszék Táncstúdióban az M Studio Mozgásszínház Pamparam (koncepció-koreográfia: Andrea Gavriliu) című előadása tekinthető meg. » Március 6-án, szombaton 19 órától a Tamási Áron Színház nagytermében Martin Crimp: A többit már láttad a moziban (rendező: Botos Bálint) című előadást játsszák. // // X MŰVELŐDÉS Tóth László könyve a Nagy Háborúról Kézdiszék gyötrelmes évei A karácsonyi ünnepi (kicsit visszafogott), erdélyi könyvpiac míves kiadványát Tóth László Kézdiszék 1917- 1920 forgatagában, szemtanúk visszaemlékezéseinek tükrében című kötetétkaphattam kézbe. Az író-újságíró immár második írásában dolgozza fel a „feldolgozhatatlant", Kézdiszék szenvedését az első világháborúban. Dr. Csermák Zoltán szerző a köztudatban kevésbé ismert tényeket tár a nagyközönség elé. Dr. Balla Tibor ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának professzora szerint 1945 után az egykori román betörés, s az azt követő hadműveletek kutatása háttérbe szorult a magyar történészek kutatási terveiben, pedig következményei egy országrészi nemzedékek sorsát határozták meg. Tóth László ugyan nem történész, de nagy körültekintéssel alapozta meg munkáját, dokumentumokkal támasztja alá a szomorú tényekről megfogalmazott szavakat. Egy régi mondás szerint: „Nem a tábornokok, hanem az őrmesterek döntötték el a háborúk sorsát”. A bölcs szólás rá is igaz, szorgalommal s alázattal vette számba az eseményeket, s vonta le a következtetéseket. Igaz, volt miből merítenie - kézdivásárhelyi patriótaként -, évtizedekkel ezelőtt még beszélhetett a nagy öregekkel, akik megélték a tragédiák sorozatát, s a történteket továbbadták az ifjabb nemzedéknek, okulásul. Az írástudó kettős koncepció alapján fogott munkához. Egyrészt végigtekintette a Nagy Háború eseményeit, másrészt szemtanúk vallomásait gyűjtötte össze. A közölt névsorok is sokatmondók, hiszen majd’ minden család lel rá ismerősre, rokonra a nevek között. A szerző visszatér a románokkal folytatott harcokra s azok kihatásaira. A meggyötört lakosságot ráadásul a hadikölcsönök elvesztése . A kötet a baróti Tortoma Könyvkiadó gondozásában jelent meg sújtotta, és a harcok után a fosztogatók - s ebben nemcsak a románok „jeleskedtek” - állították újabb megpróbáltatások elé. A háború legnagyobb rontásának mégis az erkölcsök mételyezését tekinti. Az elnémult harangok nem csupán az ágyúöntés miatt kifosztott templomok szimbólumai, a hitehagyott emberek jelképei is egyben. A papok és lelkipásztorok évezredes közösség-összefogó munkája válik napok alatt semmissé, s sokszor az igehirdetőknek is félteniük kellett életüket. Adorján László lelkész helyettes segélykiáltása mindent elmond: „Bűnökbe való elmerülés, a közömbösség elnémította a lelkiismeret hangját jó előre”. Ahogy haladunk a rettenet útján előre, az erkölcsök is egyre romlottak, eltűnt a szégyenérzet A román megszállás után már elkezdődött a helyezkedés és az alakoskodás, az elvándorlás pedig tovább bomlasztotta a magyarság egységét. A lapokon ugyanakkor nemcsak a tragédiák sorakoznak, felbukkannak a mindennapok örömteli élményei, ünnepek, bálok, színielőadások, a szürkeségbe süllyedt város csinosítása. Az élet ment tovább, a gyötrelmek lassan emlékké szelídültek. Tóth László könyve szép kiállítású, a képanyag gondos válogatást takar. Lemhényi idősök mesélnek Jövő héten indul a sorozat Törökország történelme, kultúrája Nemzeti est a Vigadóban Telt ház - a járványügyi intézkedések által megengedett 50 fő - előtt tartottak vetített képes előadást a Vigadó Művelődési Ház dísztermében kedden a Heal the earth! projekt ESC önkéntesei, a Törökországból érkezett Ayten Kurnaz és Halis Özcan. A Lemhényi Ifjúsági Szervezet (LISZ) és a Magyar Ifjak Kézdiszékért (MIK) egy újabb közös projektbe fogott, miszerint lemhényi idős személyekkel készítenek riportfilmeket, az első ilyen jövő héten lesz látható a LISZ Facebook-oldalán. Bartók Barbara - Az Erdővidék 100 arca című riportsorozat adta az ihletet fiataljainknak. Rájöttek, hogy Lemhényben is van még néhány olyan idős személy, akivel érdemes lenne beszélgetni a múltról, ezáltal gazdagítva közösségünk történelmét - mondta el Erős Rudolf, a MIK elnöke. Hozzátette, a projekt által bepillantást nyerhetünk egy-egy ember nehézséggel teli életútjába, a felvételeknek köszönhetően felbecsülhetetlen örökséget hagynak a fiataloknak. - Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy megosztják velünk életük fájdalmas, küzdelmekkel teli mozzanatát, vagy épp az öröm pillanatait. Elmesélik, a sok baj közepette hogyan tudtak együtt maradni, segíteni egymásnak, hogyan tudtak a pénztelenségben is haladni. Szerintem az ilyen történetek által ráeszmélhet a fiatalság, hogy akkor sokkal nehezebb volt a megélhetés, mégsem választották elődjeink az elvándorlást - emelte ki az elnök. A fiatalok terve szerint minden lemhényi időssel elbeszélgetnek, folyamatosan keresik azokat a személyeket, akik hajlandóak nyilatkozni nekik. Eddig 15-20 riportot készítettek, az elsőt jövő héten teszik közzé. A Zöld Nap Egyesület rendezvényén a közönség betekintést nyert a Kis-Ázsiában fekvő, gazdag történelmi múltú Törökország kultúrájába, hagyományaiba. Régiónként tagolva mutatták be az előadók a jellegzetes táncokat, gasztronómiát, valamint a nevezetesebb műemlék épületeket is. A több mint egyórás interkulturális estet Lénárt Paula, a szervezet önkéntese tolmácsolta. Ayten és Halis úgy fogalmazott: szülőhazájukat méltán nevezhetnénk a világ egyik legszínesebb, legváltozatosabb nevezetességekkel bíró, legcsodálatosabb országának. Mindezeket két kontinens találkozásánál való fekvésének és fordulatos történelmének is köszönheti. Az országot népszerűsítő rövidfilm megtekintése után Halis a népszerű török költő, Yavuz Bülent Bakilev versét szavalta el, néhány vállalkozó kedvű résztvevő pedig a Halay-táncot is kipróbálta, az esemény záróakkordja pedig egy rövid kvízjáték volt. Végül a jelenlévők kérdéseket tehettek fel az előadóknak, akik még egy fél évet tartózkodnak a céhes városban. (farkas) MÚLTÜNK NYOMÁBAN Minden riportalany tud valami újat, mást mondani a múltról Következő alkalommal grúz nemzeti estre várják majd az érdeklődőket